Elektromos alapjelenségek

1.

Milyen elektromos állapotú az a felfüggesztett test, amelyhez negatív elektromos állapotú testtel közelítve taszító hatást észlelünk?
a) Semleges elektromos állapotú.
b) Pozitív elektromos állapotú.
c) Negatív elektromos állapotú.
d) Semleges vagy negatív elektromos állapotú.
e) Semleges vagy pozitív elektromos állapotú.

2.

Mit állíthatunk egy test elektromos állapotáról, ha felé pozitív elektromos állapotú testtel közelítve vonzást tapasztalunk?
a) Semleges elektromos állapotú.
b) Pozitív elektromos állapotú.
c) Negatív elektromos állapotú.
d) Semleges vagy negatív elektromos állapotú.
e) Semleges vagy pozitív elektromos állapotú.

3.

3 elektromos töltésű testet közelítünk egymáshoz. Az alábbi állítások közül jelöld meg a biztosan hamis állítást!
a) Két töltés vonzza egymást, a harmadikat mindkettő taszítja.
b) Mindhárom töltés taszítja egymást.
c) Két töltés taszítja egymást, a harmadikat mindketten vonzzák.
d) Három töltés közül legalább kettő taszítja egymást.
e) Mindhárom töltés vonzza egymást.

4.

A frissen mosott és már szárított haj, ha műanyag fésűvel fésüljük, nem simul le. Miért?
a) A kozmetikai szerek jó tartást adnak a frizurának.
b) A dörzsölés révén azonos elektromos állapotúvá váltak a hajszálak, ezért taszítják egymást.
c) Mert a fésülés révén fellazítottuk a frizurát.

5.

Az a feladat, hogy egy testnek elektromos töltést adjon. Milyen eljárásokkal tehet eleget ennek?
a) Dörzsöléssel.
b) Elektromos megosztással és szétválasztással.
c) Hozzáérintéssel.
d) Bármelyik módon az előbb felsoroltak közül.

6.

Hogyan töltene fel üvegrúd segítségével szigetelőállványon rögzített fémgömböt negatív töltéssel?
a) A fémgömböt egy dróttal földeljük le. Közelítve a fémgömbhöz a feltöltött üvegrúddal, fellép az elektromos megosztás jelensége. A pozitív töltések egy része "leszalad" a gömbről, azaz a földről negatív töltések "szaladnak fel" az üveggömbre. Szüntessük meg a földelést, majd távolítsuk el az üvegrudat! Így a fémgömb negatív marad.
b) Nem lehet feltölteni csak ideiglenesen. Ha a pozitív töltésű üvegrúddal közelítünk a fémgömbhöz, az elektromos megosztás révén a fémgömb negatívvá válik. Ha eltávolítjuk a rudat, újra semleges lesz a fémgömb.
c) Dörzsöljük meg az üvegrudat bőrrel, majd érintsük meg a fémgömböt a bőrrel.

7.

Hogyan töltene fel ebonitrúd és szőrme segítségével szigetelőállványon rögzített fémgömböt pozitív töltéssel?
a) Dörzsöljük meg az ebonitrudat a szőrmével, majd érintsük meg a fémgömböt a szőrmével.
b) Nem lehet feltölteni csak ideiglenesen. Ha a negatív töltésű ebonitrúddal közelítünk a fémgömbhöz, az elektromos megosztás révén a fémgömb pozitívvá válik. Ha eltávolítjuk a rudat, újra semleges lesz a fémgömb.
c) A fémgömböt egy dróttal földeljük le. Közelítve a fémgömbhöz a feltöltött ebonitrúddal, fellép az elektromos megosztás jelensége. A negatív töltések egy része "leszalad" a gömbről. Szüntessük meg a földelést, majd távolítsuk el az ebonitrudat! Így a fémgömb pozitív marad.

8.

Hogyan tudnál egy szőrmedarab és egy műanyag vonalzó segítségével két, szigetelőállványon álló teljesen azonos semleges fémgömbnek egyenlő nagyságú és előjelű töltést adni?
a) A megdörzsölt vonalzóval érintéssel feltöltjük az egyik fémgömböt, majd a két gömböt összeérintjük. Ekkor mindkettőn egyenlő nagyságú negatív töltés lesz.
b) Nem oldható meg a feladat.
c) Az egyik gömböt leföldeljük és a feltöltött vonalzóval közelítünk hozzá. A megosztás miatt a negatív töltések egy része "leszalad". Ha ezután a földelést megszűntetjük, a vonalzót eltávolítjuk, a fémgömb pozitív lesz. Érintsük össze a két gömböt. Ekkor mindkettőn egyenlő nagyságú pozitív töltés lesz.

9.

Hogyan tudnál egy szőrmedarab és egy műanyag vonalzó segítségével két, szigetelőállványon álló teljesen azonos semleges fémgömbnek egyenlő nagyságú és különböző előjelű töltést adni?
a) A két gömböt érintsük össze. A feltöltött vonalzó segítségével elektromos megosztást hozunk létre a kettős-gömbön. Megszüntetve a két gömb érintkezését megtartják ellentétes töltésüket.
b) Az egyik gömböt leföldeljük és a feltöltött vonalzóval közelítünk hozzá. A megosztás miatt a negatív töltések egy része "leszalad". Ha ezután a földelést megszűntetjük, a vonalzót eltávolítjuk, a fémgömb pozitív lesz. Közelítsük a szintén leföldelt másik fémgömbhöz a feltöltött testet. Újból elektromos megosztás lép fel. A másik földelését megszüntetve teljesülnek a feltételek.
c) Nem oldható meg a feladat.

10.

Előfordulhat-e, hogy két megdörzsölt ebonitrúd vonzza egymást?
a) Igen, ha az egyiket alig, a másikat nagyon megdörzsöljük, az egyik majdnem semleges, a másikon erős polarizáció jön létre. A közelítés hatására létrejövő megosztás erősebb az egynemű töltések közötti taszításnál, ezért látványosan vonzzák egymást.
b) Sohasem teljesülhet. Ez az egyik fontos megállapítása a kísérleteinknek.

Tesztek nyitóoldala