Megoldások

Relációanalízis

  1. A
  2. B
  3. A
  4. D
  5. B
  6. E
  7. A
  8. A
  9. C
  10. B

Többszörös választás

  1. B
  2. B
  3. C

Igazságkeresés

  1. h
  2. i
  3. i
  4. i
  5. h
  6. i
  7. h
  8. h
  9. i
  10. h
  11. h
  12. i
  13. h

Mennyiségi összehasonlítás

  1. A
  2. B
  3. C
  4. B

Négyféle asszociáció (2000)

  1. C
  2. B
  3. A
  4. A
  5. D
  6. D
  7. D
  8. B

Számítási feladat

  1. 90 °
  2. 23,5 °
  3. 0 °
  4. 66,5 °
  5. IX. 23.

1. Rajzos feladat

  1. XII. 22.
    aa) téli napforduló

  2. nyár

  3. 1) Déli sarkkör; d.sz. 66,5 °
    2) Ráktérítő; é.sz. 23,5 °

  4. 3, 4

2. Rajzos feladat

  1. valódi mérsékelt öv (1 pont)

  2. 1. Száraz kontinentális éghajlat (1 pont)
    2. Óceáni éghajlat (1 pont)
    3. Nedves kontinentális éghajlat (1 pont)
    4. Szélsőségesen száraz kontinentális éghajlat (vagy mérsékelt övi sivatagi éghajlat) (1 pont)

  3. 2. 3. 1. 4. (2 pont)

  4. nyugati szél, óceántól (tengertől) való távolság (2 pont)

  5. 1 = 2 (1 pont)
    2 = 1 (1 pont)
    3 = 1 (1 pont)
    4 = 4 (1 pont)

    (A feladat összpontszáma: 13 pont)


Esszék

  1. A mediterrán éghajlati terület mezőgazdaságának általános jellemzése és sajátos vonásai a Földközi-tengert övező fontosabb országokban. (2000) (25 pont)

    A mediterrán éghajlatot forró, száraz nyár, valamint enyhe, csapadékos tél jellemzi. A nedvesebb vidékek humuszban gazdag barna talaját a szárazabb tájakon kevésbé termékeny fahéjszínű talaj, a mészkőfelszíneken vöröses terra rossa váltja fel. A lejtős területeken az erdőirtás nyomán katasztrofális talajerózió pusztít. (3,5 pont)

    A mediterrán mezőgazdaság legjellegzetesebb növénye az olajfa, amely 500 mm csapadékkal is beéri, és a mediterrán területek határáig mindenütt előfordul. Sokkal mélyebb talajt és legalább 800 mm csapadékot kívánnak a citrusfélék (narancs, citrom, mandarin, grapefruit); ezeket az aszályos nyár miatt rendszerint öntözéssel termesztik. A Földközi-tenger partvidékéről sok korai zöldségféle kerül az európai piacokra. Igen elterjedt a füge és a szőlő is; az európai partvidék államai a világ vezető bortermelői. Az állattenyésztés szerepe alárendelt. (5,5 pont)

    Dél-Olaszország gazdaságilag viszonylag fejletlen terület, ahol a részesbérletben művelt nagybirtokok és kisparaszti gazdaságok osztoznak a kevés termőföldön. A hegyvidékekre a juh- és kecskepásztorkodás jellemző. (2 pont)

    Franciaországban a Rhone-völgy vidékének jellegzetes termékei az illóolajokban gazdag virágok, amelyeket parfüm készítésére használnak. (1 pont)

    Spanyolországban a Földközi-tenger partján kívül Andalúzia is mediterrán éghajlatú. Valencia és Murcia környékén az arabok honosították meg az öntözéses kertgazdálkodást (huerták); itt gabonából, takarmányfélékből évi két termés is betakarítható. (2,5 pont)

    Törökországban az Égei-tengerre nyíló völgyekben nyomul legmesszebbre a mediterrán éghajlat, a legkorszerűbb gazdálkodás pedig az Adanai-síkságot jellemzi. A mediterrán tengerpartokról származnak az ország fontos exportcikkei: a gyapot, a dohány, a füge, a mazsola. (2,5 pont)

    Az észak-afrikai arab országokban a száraz művelésű gabonafélék (búza, árpa) silány termésátlagai jelzik a gazdálkodás alacsony színvonalát. Az öntözött földeket a szikesedés veszélyezteti. (1,5 pont)

    Izrael mezőgazdasága magas műszaki színvonalával és jól felszerelt, sokoldalú gazdálkodást folytató szövetkezeteivel (kibuc, mosav) tűnik ki. A Jordán folyó vizének hasznosítása ellenére nyomasztó gond a vízhiány; a párolgás csökkentésére gyakran fóliával takarják be a talajt, és széles körben alkalmazzák a csepegtető öntözést. (2,5 pont)

    A téma más sorrendben is feldolgozható, ám a pontozás alapját akkor is az itt vastagon szedett - egyenként fél pont értékű - fontos összefüggések, ill. fogalmak képezik. A logikus felépítés, szép fogalmazás és az esetleges többletinformációk további 0-4 ponttal értékelhetők! (4 pont)

  2. Hasonlítsa össze a meleg mérsékelt öv éghajlati területeinek földrajzi elhelyezkedését és jellemző vonásait! Az összehasonlításban térjen ki a természeti adottságoknak a társadalmi-gazdasági életre gyakorolt hatására is! (2000) (25 pont)

    A meleg mérsékelt öv mindkét félgömbön a 30° és a 45° szélességi körök között fekszik. Az övön belül két eltérő éghajlati területet különböztetünk meg: a kontinensek nyugati oldalán a mediterrán, a kontinensek keleti oldalán a monszunterületeket. A meleg mérsékelt öv mindkét éghajlati területe legszebben Eurázsiában alakult ki. (1,5 pont)

    Mindkét éghajlat jellemzőinek kialakításában fontos szerepe van az év folyamán megváltozó irányú és hatású légmozgásoknak. A mediterrán területeken nyáron a passzát szélrendszer leszálló ágának hatására forró, száraz időjárás alakul ki. Ősszel a visszahúzódó passzát szélrendszert a nyugati szelek váltják fel, amelyek csapadékot szállítanak a mediterrán területekre. (2 pont)
    A szubtrópusi monszunterületeken a szélirány évszakos változását az óceánok és szárazföldek eltérő fölmelegedése ill. lehűlése, valamint ebből következően a melegebb felszín fölött kialakuló ciklonok, ill. a hidegebb felszín anticiklonjai irányítják. Télen a szárazföldek, nyáron az óceánok felől fúj a szél. Az utóbbi hozza a bőséges csapadékot.
    (2,5 pont)

    Az évi középhőmérséklet értékei hasonlóak a két éghajlati területen (10-20 °C), de a mediterrán területekhez képest jóval hidegebb lehet a tél a monszunterületeken. A csapadék időbeli eloszlása mindkét éghajlat esetében erősen ingadozó, a két éghajlati terület közül heves nyári esőzések formájában a monszunterületek kapnak több csapadékot. A csapadék időbeli eloszlásának megfelelően mindkét terület folyóinak vízjárása ingadozó. A mediterrán területeken a folyók télen bővizűek, a száraz nyár folyamán csak nagyon kevés vizet szállítanak, sőt a kisebb vízfolyások nyáron akár ki is száradhatnak. A monszunterületeken a folyók vízjárása kevésbé szélsőséges, de a nyári esőzéseket gyakran követi heves áradás. (2,5 pont)

    A mediterrán területek természetes növénytakarója a nyári szárazsághoz jól alkalmazkodó keménylombú erdő, de találhatunk még melegkedvelő tűlevelű erdőket is. A mediterrán erdőket főleg Európában sokfelé kiirtották, helyüket örökzöld cserjés, a macchia foglalta el. A monszunterületek természetes növénytakarója, a babérlombú erdő is kevés helyen maradt meg; nevét a fényes, babérra emlékeztető leveleiről kapta. (2 pont)

    A csapadékosabb mediterrán területekre a humuszban gazdag barna talajok, a szárazabb területekre a gyengébb minőségű fahéjszínű talajok a jellemzők. A mészkővidékek jellegzetes vörös színű talaja a terra rossa. Az erdőirtások következtében a hegyoldalakon erős talajerózióval találkozhatunk. A monszunvidékek szárazabb területeire a vörösföld, míg a nedvesebb térségeire a sárgaföld jellemző. Mindkét talajra jellemző a mérsékelt humusztartalom és a kilúgozódás. (4 pont)
    A mediterrán és a monszunterületek felszínformálásában jelentős szerepe van a folyóvízi eróziónak és a csapadék leöblítő hatásának. A mediterrán területeken a felszín alakításában nyáron az aprózódás, viszont télen a mállás játszik szerepet. Az aprózódás és a mállás időrendje a monszunterületeken ennek a fordítottja; itt a mállás elsősorban a csapadékos nyári időszakban, az aprózódás pedig a téli időszakban válik jelentőssé.
    (2,5 pont)

    A meleg mérsékelt területek kedvező földrajzi adottságú tájai az ókori társadalmi fejlődés bölcsői voltak, de a történelem folyamán ezek a területek kikerültek a fejlődés fő "útvonalából". Kedvező adottságaiknak köszönhetően azonban ma is a világ sűrűn lakott térségei. A meleg mérsékelt övben találhatók a világ legfontosabb gyümölcstermesztő területei. A mediterrán területeken jelentős az öntözést kívánó citrusfélék (narancs, citrom, grapefruit, mandarin), a szőlő, a füge termesztése, a mediterrán táj talán legjellegzetesebb növénye azonban a szárazságot jól elviselő olajfa. A monszunterületek jellegzetes kultúrnövénye a rizs, a gyapot és a teacserje. (5 pont)

    (A téma más sorrendben is feldolgozható, ám a pontozás alapját akkor is a vastagon szedett - egyenként fél pont értékű - fogalmak, ill. összefüggések képezik. A logikus felépítés, szép fogalmazás és az esetleges többletinformációk további 0-3 ponttal értékelhetők!
    Összesen adható: 25 pont.

- feladatok -

- vissza -