Nyelvtani feladatsor a versenyhez

A főnév, a melléknév, a számnév

Melyik állítás nem igaz a főnévre?
1. Mindenféle mondatrész lehet.
2. Ragozását mondatbeli szerepe (ritkábban az egyeztetés, például Pétert, a barátomat) határozza meg.
3. A főnévi szóalakban lehet birtokjel, birtokos személyjel, számjel, ritkábban fokjel, kiemelő jel és esetrag (vagy másként viszonyrag).
4. A melléknévvel, a számnévvel és a határozószóval együtt a névszók közé tartozik.
Mi nem lehet zéró, azaz jelöletlen a főnévi szóalakban?
1. A birtokjel egy birtok esetén.
2. A számjel egyes szám esetén.
3. A birtokos személyjel egy birtok esetén E/3. személyben.
4. A birtokos személyjel több birtok esetén E/3. személyben.
5. Az alanyeset ragja.
6. A számjel többes szám esetén.
Írjon 5-5 példát
1. tulajdonnévvé vált köznévre!
2. köznévvé vált tulajdonnévre!
Hányféleképpen lehet írni a Hűvös-völgy tulajdonnevet? Válassza ki a helyes írásmódot és helyes magyarázatot tartalmazó feleletet!
1. Például hűvös völgy, szemben a kellemes hőmérsékletű völggyel.
2. Csak kötőjellel lehet írni, másként nem szabályos.
3. Földrajzi névként kötőjellel kell írni, ekkor a völgy neve, de közigazgatási névként egybeírjuk, ekkor egy városrész neve Budapesten.
4. Földrajzi névként kötőjellel kell írni, ekkor a völgy neve, közigazgatási névként különírjuk, mivel a közigazgatási egységek írásmódjában a különírás a szabályos.
Melyik állítás igaz a kézzel szóalakra?
1. Felépítése: tő + zéró számjel + -val/-vel rag.
2. A rag kezdő mássalhangzója zöngésség és a képzés helye és módja szerint hasonul a tő utolsó hangjához, ezt írásban is jelöljük.
3. Töve a tőbelseji időtartamot váltakoztató névszótőtípusba tartozik.
4. Töve finnugor alapnyelvi örökség.
Melyik állítás igaz a szélső, oldalú, szálnyi szavakra?
1. Fokozhatók.
2. Képzettek.
3. Melléknevek.
4. Tövük főnévi tő.
Mi a különbség az utolsó és a kedves szavak között? Válassza ki a helyes magyarázatot tartalmazó feleletet!
1. Az utolsó mély, a kedves magas hangrendű.
2. Az utolsó nem képzett, a kedves képzett melléknév.
3. Az utolsó nem fokozható, mivel abszolút jelentésű, szélső helyzetet jelöl, a kedves azonban fokozható.
4. Az utolsó-nak csak a felsőfoka alkotható meg, a kedves szónak közép- és felsőfoka is van.
Melyik állítás igaz a melléknévre?
1. Lehet vonzatos (pl. azonos, hajlamos).
2. Minden fokozható melléknév vonzatossá válik a fokozás következtében.
3. Eredeti szófaji értékében lehet állítmány, alany, ragosan tárgy, határozó a mondatban, de legjellemzőbb szerepe a jelzői.
4. Eredeti szófaji értékében a jelek közül csak fokjelet, kiemelő jelet kaphat, más jelet (pl. állítmányként vagy értelmezőként számjelet) csak egyeztetéssel kaphat meg.
A számnévvel kapcsolatosan teszünk kijelentéseket. Melyik állítás igaz?
1. A tő- és a törtszámnév főnévként viselkedik akkor, ha a számot (vagy tört részt) nevezi meg, és a melléknevekhez hasonlít akkor, ha a mennyiséget tulajdonságként jelöli.
2. A tőszámnév csak határozott lehet.
3. Határozatlan mennyiséget csak melléknévvel (pl. tucatnyi) vagy névmással (pl. határozatlan névmással) tudunk kifejezni, számnévvel nem.
4. A sorszámnév nem megnevező, hanem tulajdonságot jelölő szó.
Milyen szófajú az első szó? Állítását támassza alá érvekkel!
Mi a különbség a két és a kettő használatában?
1. Semmi.
2. Ha azt akarjuk, hogy a két ne értődjék hét-nek, akkor inkább kettő-t mondunk helyette.
3. Főnévként használjuk a kettő-t a szám megnevezésére, tulajdonság jelölésére (a melléknévhez hasonlóan) a két számnév szerepel a mondatban.
4. Állítmányként csak a kettő használatos, a két nem.
Melyik állítás igaz a három számnévre? Csak a minden részletében helyes állítást tekintse igaznak!
1. Határozott tőszámnév.
2. A toldalékolás (képzés, jelezés, ragozás) során tövében előfordulhat hangzóhiány és tőbelseji időtartam-váltakozás is.
3. A finnugor időkből származó ősi örökség a nyelvünkben.
4. A harmadéves hallgató szószerkezet összetett szavában a belőle képzett törtszámnév szerepel előtagként.
5. A hármas továbbképzéssel keletkezett számnévben a három hangzóhiányos tőváltozata szerepel.
A fokozással kapcsolatban teszünk kijelentéseket. Válassza ki az igaz állításokat!
1. A számnevek között nincs fokozható.
2. Minden melléknév fokozható.
3. A felsőfok és a középfok jele együtt egy szóelem, mert csak így együttesen fejezi ki a leg- -bb a felsőfokot.
4. A középfok jelének van -b alakváltozata is, bár ezt ma már kissé archaikusnak érezzük.
Mi a közös a pohár, csomó, csipet szavakban?
1. Főnevek.
2. Képzetlenek.
3. Mértéket is jelölnek, ekkor vonzatosak, kötött bővítményük a mennyiségjelző.
4. Jelölhetnek mértéket, mennyiséget, de a csomó ezen belül sebesség-mértékegységet is jelöl.
Melyik toldalék járulhat mind a főnévhez, mind a saját szófajiságában szereplő melléknévhez és számnévhez?
1. -an/-en a számállapot-határozó ragja
2. -szor/-szer/-ször a számhatározó ragja
3. -hoz/-hez/-höz helyhatározórag
4. -s melléknévképző (és előhangzós alakváltozatai)

- megoldások -

- vissza -