Magyarország a vegyes házi királyok uralkodása idején
I. Károly (1301/10-42)
Országegyesítés:
- 1312. rozgonyi csata, Csák
- 1314. néhány báró kiátkozása
- 1315. Kőszegiekkel leszámolás
- 1317. debreceni csata, Borsák
- 1321. Erdély pacifizálása, Vág-völgy visszaszerzése
- 1323. Visegrád főváros, béke
Új hatalom kiépítése:
- Országgyűlés helyett királyi tanács a legfőbb szerv, várak királyi kézbe,
honor birtok (hivatali szolgálatért haszonélvezet).
- Regálé jövedelmek (vám-harmincad, rév, szabad királyi város adója, bányajövedelem,
urbura, pénzverés, só).
- Banderiális hadsereg létrehozása.
Külpolitika:
- Déli végek felé, Havasalföld megszerzése nem sikerül.
- Pozsony, Muraköz visszaszerzése az osztrákoktól.
- III. Kázmér támogatása (1335. visegrádi királytalálkozó).
- Nápolyi trón megszerzése.
I. Lajos (1342-82)
Belpolitika:
- 1351. törvények: nemesi rend kialakulása, Aranybulla megerősítése kivéve
szabad végrendelkezés, helyette háramlási jog kibővítése, lánygyermek fiúsítása,
kilenced (adófajta) bevezetése, udvari nemes kialakulása, pécsi egyetem megalapítása.
Külpolitika:
- Nápolyi hadjáratok (1347-48, 1350).
- Horvátország, Szerbia megszerzése, Vidin bevétele, de nem tudja megtartani.
- Havasalföld és Moldva ellen sikertelen hadjárat.
- 1370. lengyel-magyar perszonálunió.
Luxemburgi
Zsigmond (1385-1437)
- A török veszély és tartományúri hatalom a meghatározó probléma.
- Bárói ligák uralma (Zsigmond börtönben).
Belpolitika:
- 1397. temesvári országgyűlés, nemesi jogok csorbítása, telekkatonaság létrehozása.
- Óbudai egyetem megalapítása.
- 1407. Sárkányrend megalapítása.
- Állandó pénzhiány (szepességi városok eladományozása).
- Városi dekrétum kiadása.
- Budai Nagy Antal vezette felkelés (1437).
Külpolitika:
- 1389. rigómezei csata.
- 1396. nikápolyi csata.
- 1410. német-római császári cím megszerzése.
- Invesztitúra jog megszerzése.
- Határőrvidék kiépítése.
- Konstanzi zsinat, huszitizmus elleni harcban részvétel.
Utódok:
- Habsburg Albert (1437-39) összeomlik Zsigmond állama, Szerbia eleste csecsemő
marad utána (V. László, rokonoknál)- Magyarországon polgárháború.
- Jagelló Ulászló (1440-44) török ellen fontos a régió összefogása 1444.
várnai csata.
- Hunyadiak feltűnése: csehországi hadjáratban részvétel, 1441. bátaszéki
csata vagyoni emelkedés, Újlakival osztozik ország irányításában, 1442. török
feletti győzelem Erdélyben, 1443/4 téli hadjárat, 1448. rigómezei csatában
vereség.
- 1456. NÁNDORFEHÉRVÁRi diadal.
- 7 tagú királyi tanács 1446. kormányzóvá választják Hunyadi Jánost.
- 1456. futaki országgyűlés: Hunyadi László és Cillei megegyezése, majd kivégzések.
- 1457. Hunyadi Mátyás királlyá választása Szilágyi Mihály segítségével.
Hunyadi Mátyás uralma és Magyarország bukása
Külpolitika:
- TÖRÖK: Magyarország egyedül maradt a törökkel szemben, 1463. Jajca visszavétele,
1464. Srebenik bevétele, végvárvonal tovább erősítése, Újlaki és Kinizsi irányítja
a védelmet (aktív védekezés), 1476. Szabács viadala, 1479. kenyérmezői csata.
- OSZTRÁKOK: 1463. bécsújhelyi szerződés, Frigyes Ulászlót iktatja be cseh
választónak, több csata, majd Bécs bevétele (1485).
- SZERB: kiváltságolt népcsoportok megadóztatása, Nagy István (Moldva) támogatja
őket.
- CSEHEK: pápa kelyheseket is eretnekké nyilvánítja, Mátyás keresztesháború,
1468. Morvaország megszerzése, szemben Jagelló Ulászlóval, 1474. boroszlói
csata.
- ITÁLIA: Beatrix felesége, Bianca Sforza Corvin János felesége.
Belpolitika:
- Mezővárosok felemelkedése,
- kereskedelmi kapcsolatok kiépítése,
- subsidium (rendkívüli hadiadó) bevezetése,
- nádori cikkelyek kiadása (1485),
- központosított állam kiépítése,
- kancellária átszervezése,
- bírói reform,
- kultúra támogatása.
- 1470. Vitéz János vezette felkelés Mátyás politikája ellen.
Trónutódlás:
- Corvin János, legnagyobb birtokos
- Jagelló Ulászló
- Miksa osztrák herceg, német-római császár
- János Albert lengyel király
- Beatrix, Mátyás felesége
II.Ulászló (1490-1516)
- Újítások eltörlése,
- a végvárrendszer elesik,
- 1506. családi szerződés (Habsburgokkal).
- Szapolyai a köznemesség érdekeinek képviselője.
- Paraszti költözés hátráltatása, 1513-ban meghirdetett török elleni keresztesháborúban
korlátozták a parasztok részvételét - Dózsa-féle parasztháború (igazából mezővárosi
polgárok érdekeit képviselte).
II.Lajos (1516-26)
- Európa megosztott (francia-német ellentét).
- A török újra támad (Tomori végeken harcol).
- Belpolitikai rendcsinálás nem sikerül: 1525. Tripartitum kiadása.
- 1526. aug. 29. MOHÁCSI csata.
Ferdinánd és Szapolyai egyszerre uralkodnak (1526-40).
- Szapolyai török segítséget kap, főleg Erdély a kezén, Szapolyai csecsemő
utóddal hal meg,
- szerződés Habsburgokkal (1538. váradi szerződés, Fráter György).
- 1541. aug. 29. BUDA ELESTE.
Fogalomtár
- Anjouk: francia királyi család egyik oldalága, a franciaországi Anjou-tartomány
birtokosai.
- Árumegállító jog: egyes városok kiváltsága, amely szerint a területükön
áthaladó kereskedőket megállíthatják, árujukat kirakathatják és eladásra kötelezhetik.
- Bandérium: zászlóalj, király, báró, püspök saját zászlója alatt vezeti
hadba seregét.
- Báró: Magyarországon a középkor folyamán az ország főtisztviselőit
jelentette, a 15. sz. végétől társadalmi rend neve, saját zászló alatt vonul
hadba.
- Familiáris: azok a nemes és nem nemes személyek, akik a király, egyházi
vagy világi személy szolgálatába szegődik meghatározott ellenszolgáltatás
fejében.
- Fiúsítás: földesúri kiváltság: leányokat fiúörökössé nyilváníthat.
- Hiteleshely: közhitelű oklevelet kiállító szerv.
- Hospes: földműves vagy kézműves foglalkozású idegen nemzetiségű csoport
tagja.
- Kamara haszna: a kincstárnak a pénzváltásból eredő jövedelme.
- Kancellária: jogi és igazgatási ügyekre specializálódott írástudó
személyek köre, akiket hivatallá, testületté szerveztek.
- Kilenced: földesúrnak járó adónem, valójában az egyházi tized utáni
kilencedik tized.
- Kincstartó: legfőbb pénzügyi tisztviselő.
- Liga: Magyarországon a 15. sz-ban bárói familiák között létrejött
szövetséget nevezzük így.
- Majorság (allodium): a földesúr saját kezelésű birtoka.
- Mezőváros (oppidium): 14. sz-ban kialakuló várostípus Magyarországon,
vásártartási joggal rendelkezik, nincs fallal körülvéve.
- Oszmán-török: a 13. sz végén ÉNY-Anatóliában hatalmat kiépítő Oszmán-dinasztia
uralma alá került török törzsek.
- Ősiség: ősi nemesi birtok öröklését és elidegenítését szabályozó
intézmény, amely a nemzetségi birtoklás fenntartását szolgálja, megnehezítve
az elidegenítést.
- Pallosjog: földesúri kiváltság, birtokán belül bűnözők felett ítélkezhet.
- Perszonálunió: egymástól független országok kapcsolata, amelyek az
uralkodó személyén keresztül kötődnek egymáshoz.
- Szabad királyi város: fallal körülkerített, kiváltságokat élvező
város, amely a király tulajdona.
- Szent Korona-tan: államjogi fogalom, az addig királyi jogokat jelentő
korona fogalmát a 14. sz-ban kiterjesztették az ország egész területére, a
királytól független államhatalmat értettek rajta.
- Szokásjog: a társadalmi együttélés spontán kialakult szokásai, be
nem tartásukat büntetik, Magyarországon először Werbőczy Hármaskönyve foglalta
írásba (1514).
- Tárnokmester: központi pénzügyi feladatokat ellátó méltóság, a városok
bírája.
- Telekkatonaság: 1397-ben a temesvári országgyűlés által elhatározott
katonaállítási rendszer.
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Ajánlott irodalom
- Bertényi Iván: Magyarország az Anjouk korában - Gondolat,
Budapest, 1987.
- Engel Pál: Beilleszkedés Európában a kezdetektől 1440-ig -
Háttér, Budapest, 1990.
- Képes Krónika - Európa, Budapest, 1986.
- Kulcsár Péter: Jagelló-kor - Gondolat, Budapest, 1981.
- Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon - Gondolat,
Budapest, 1984.
- Thuróczy János: A magyarok krónikája - Európa, Budapest, 1980.
- feladatok -
- archívum -
- versenyfeladatok -
- 9. heti versenyfeladatok
megoldása -
- vissza a tematikához -