11. NÉPESSÉGFÖLDRAJZ


Sárfalvi_- Tóth: Földrajz I. 252-267. o.
Bernek - Sárfalvi: Általános társadalomföldrajz 14-33. o. és 49-54. o.

Alapfogalmak

I. A Föld népességének növekedése

A Föld népessége a kezdetektől gyarapszik és a növekedés üteme is gyorsul. A történelmi demográfiai adatok számításokon és becsléseken alapulnak, a világ népességének számáról viszonylag pontos adatok csak a XX. század második felétől állnak rendelkezésre. A becslések szerint az újkőkor (neolitikum) kezdetén (Kr.e. 10000 körül) a világ népessége kb. 5 millió fő lehetett. Jelenleg kb. 6,2 milliárd ember él a Földön. A kezdetektől 1985-ig a Föld népessége tízszer duplázódott meg és az egyes kétszereződések között egyre rövidebb idő telt el. Míg az első megduplázódáshoz még kb. 3000 év kellett (Kr.e. 10000 - Kr.e. 7000), az utolsóhoz már csak 35 év volt szükséges (1950 - 1985). A XX. század második felében a világ népességének átlagos évi növekedési üteme 1,7-2,0 %.


időszakasz dátuma időszakasz hossza
(év)
népességszám a szakasz elején
(millió fő)
népességszám a szakasz végén
(millió fő)
népességnövekedés
(millió fő)
Kr.e. 10000-Kr.e. 7000 3000 5 10 5
Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 2500 10 20 10
Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 2000 20 40 20
Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 1500 40 80 40
Kr.e. 1000- Kr. születése 1000 80 160 80
Kr. születése- 900 900 160 320 160
900-1700 800 320 600 280
1700-1850 150 600 1200 600
1850-1950 100 1200 2500 1300
1950-1985 35 2500 5000 2500

1. táblázat: A világnépesség megkétszereződési szakaszai


év 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000
népesség (millió fő) 2516 2751 3019 3336 3698 4079 4448 4851 5292 5770 6200

2. táblázat: A világ népességének alakulása 1950-2000

 

A népességszám mutatói: Az emberiség történelme során három olyan fontosabb időszak volt, amikor a népesség intenzívebben nőtt:
  1. Kr.e. 10000 körül, a neolit forradalom idején, amikor a gyűjtögető-vadászó életmódot felváltotta a mezőgazdasági termelés és ezzel összefüggésben megkezdődött a letelepedés. Az állandó települések kialakulása és a mezőgazdasági termelésből adódó biztonságosabb megélhetés a népesség intenzív növekedését eredményezte.

  2. A XVIII. század közepétől az ipari forradalom nyomán javuló életfeltételek, közegészségügyi ellátás, a visszaszoruló gyermekhalandóság, a növekvő várható élettartam Nyugat-Európában a népességszám ugrásszerű emelkedését eredményezte (első demográfiai forradalom).

  3. A XX. század második felében az ipari forradalom vívmányai a fejlődő országokban is elterjedtek, így itt is javultak az életkörülmények, a közegészségügyi ellátás, ezáltal a halálozások jelentős mértékben csökkentek, viszont a születések száma továbbra is magas maradt. Mindezek következtében egy addig nem tapasztalt mértékű népességnövekedés zajlott (zajlik) le ezeken a területeken, például Kelet-Ázsiában, Afrikában (második demográfiai forradalom). Ez a világ népességének robbanásszerű növekedését eredményezte, amit népességrobbanásnak nevezünk.

A népességnövekedés történelmi szakaszai:
(Az évszámok a fejlett országokra, elsősorban Nyugat-Európára vonatkoznak)

  1. Átmenet előtti szakasz (a XVIII. századig): születési arány magas, halálozási arány magas, várható élettartam alacsony lassú növekedés.
  2. Demográfiai átmenet első szakasza (1780-1880): születési arány magas, halálozási arány csökken, várható élettartam növekszik gyorsuló népességnövekedés.
  3. Demográfiai átmenet második szakasza (1880-1950): születési arány csökken, halálozási arány tovább csökken, várható élettartam tovább növekszik a népesség gyarapodása mérséklődik.
  4. Átmenet utáni szakasz (1950-2000): születési arány alacsony, halálozási arány alacsony, várható élettartam magas a népesség növekedése lelassul, esetleg csökkenésbe vált át.

A fejlődő országokban a demográfiai átmenet időszaka később következett be, a XX. század második felében még mindig magas a születések száma és ez csak lassan mérséklődik, ugyanakkor a halálozási arány lecsökkent. Ez okozza a népességrobbanást. A világ népessége így csak később jut majd el az alacsony születési és halálozási arányú stagnálás állapotába. A prognózisok szerint a XXI. század végén 10 milliárd körül fog stagnálni a világ népessége.

 

II. A népesség földrajzi eloszlása és mozgásai

1. A népesség földrajzi eloszlása:

Népsűrűség: Az 1 km2-re jutó átlagos népességszám (fő/km2).

A világnépesség elhelyezkedése a Földön rendkívül egyenlőtlen:

Az egyenlőtlen megoszlás okai:

A legsűrűbben lakott területek:

A legritkábban lakott területek:

A benépesültség foka Fő/km2 A Föld felszínének %-a

Nagyon sűrűn lakott térségek

200 fő felett
1
Sűrűn lakott térségek 100-200 fő
2
Jelentősen lakott térségek 50-100 fő
9
Mérsékelten lakott térségek 10-50 fő
9
Ritkán lakott térségek 1-10 fő 78
Alig lakott és lakatlan térségek 1 fő alatt 1  
A szárazulatok átlagos népsűrűsége 38 100


3. táblázat: A Föld felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai szerint, 1995

A világ népességtömörülései:

  1. Ázsiai kettős góc:

    - Kelet-Kína, Korea, Japán
    - India, Bangladesh, Indonézia

  2. Európai koncentráció: (magterülete Nyugat- és Közép-Európa)
  3. Észak-Amerikai koncentráció (az USA észak-keleti része, az Atlanti-part és a Nagy-tavak vidéke)

Ezek átlagos népsűrűsége 250-300 fő/km2, de Ázsiában helyenként 1000 fő/km2 is előfordulhat.

 

2. A népesség mozgásai:

Egy adott terület népességét a természetes szaporodás, a bevándorlás (immigráció) és a kivándorlás (emigráció) szabályozza. A népesség vándorlása (migráció) a népesség területi elhelyezkedésének megváltozásával jár. A vándorlások társadalmi szerepe általában a kiegyenlítésre való törekvés.

  1. kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások:

    nagyobbak:

    - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század);
    - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. századtól napjainkig, a legintenzívebb időszak 1800-1950)

    kisebbek:

    - a gyarmatosítás során Európából Afrikába (angolok, franciák, németek, olaszok)

    Európából Ázsiába (angolok, franciák);
    - a feketék behurcolása Afrikából Amerikába
    - a zsidók kivándorlása Izraelbe;
    - a kínaiak kivándorlása Európába és Amerikába.

  2. országok közötti vándorlások:

    Elsősorban a 20. századra jellemző jelenség.

    - politikai indítékú önkéntes vagy kényszerű áttelepülés illetve kitelepítés (pl. ukrán-lengyel népességcsere, németek kitelepítése Közép- és Kelet-Európa országaiból, indiai-pakisztáni népességcsere, kínaiak kivándorlása Ázsia különböző országaiba, palesztinok menekülése Izraelből a szomszédos országokba).

    - munkavállalás miatti áramlások (pl. vendégmunkások vándorlása Törökországból, Dél-Európából, Észak-Afrikából elsősorban Nyugat-Európába)

  3. országon belüli népességmozgások:

    - nagy területű országok esetén jelentős, a nagyobb népsűrűségű körzetekből a kisebb népességű, gazdaságilag fejlődő körzetekbe való áramlás. (pl. USA keleti partról a nyugati partra vándorlás, volt Szovjetunió európai részéről az Urálon túli területekre vándorlás, sokszor kényszerű áttelepítés)

    - szezonális vándorlások (pl. transhumance pásztorkodás, télen a síkvidéken, nyáron a hegyekben legeltetnek)

    - városokba áramlás

 

III. A népesség összetétele

 

1. Kor és nem szerinti összetétel

gyerekkorúak: 0-15 év
felnőtt korúak (kereső korúak = munkaképes korúak): 15-64 év
idősek: 65 év felett

A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (=korpiramissal) ábrázolják:
A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek.

A korfa alakja alapján demográfiai típusok különböztethetők meg:

A születéskor várható élettartam a világnépesség egészét tekintve nő. A nők átlagélettartama általában magasabb, mint a férfiaké. A nemek aránya általában kiegyenlített (1000 férfira 900-1150 nő jut a világ különböző országaiban). Általában a világon kicsit több fiú születik (52%), mint lány (48%), ezért a fiatalabb korosztályoknál férfitöbblet mutatkozik, de mivel a nők halandósága idősebb korban alacsonyabb, mint a férfiaké, ezért az idősebb korcsoportoknál általában nőtöbblet mutatkozik.

 

2. Foglalkozási szerkezet

A felnőtt népesség munkát vállaló részét aktív kereső népességnek nevezzük. Az aktív keresők aránya a fejlett országokban 40-50%, a fejlődő országokban 30-40%. A foglalkozási szerkezet azt mutatja, hogy az aktív keresők milyen arányban oszlanak meg a gazdaság különböző szektorai között. Ez a megoszlás szoros kapcsolatban áll a gazdasági fejlettséggel.
A történelmi fejlődés során a foglalkozási szerkezet jellemző módon változott. A szektorok közötti megoszlás iránya: mezőgazdaság ipar harmadik (tercier) szektor. Ezt a jelenséget foglalkozási átrétegződésnek nevezzük.

 

3. Emberfajták (nagyrasszok), nyelvek, vallások

  1. Az egész emberiség egy fajhoz tartozik (Homo sapiens). Az emberiség döntő többsége három nagyrasszba sorolható be: europid, mongolid, negrid. Ezek földrajzi elkülönülésével, keveredésével sok altípus és átmeneti típus alakult ki.

    Jelentősebb elterjedési területeik:

    - europid (a világnépesség kb. fele): eredetileg: Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia
    később: Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland

    - mongolid (a világnépesség kb. 1/3-a): eredetileg: Ázsia, Délkelet-ázsiai szigetvilág
    később: Amerika

    - negrid (a világnépesség kb. 1/10-e): eredetileg: Afrika Szaharától délre eső területei
    később: Észak-Amerika.

    Átmeneti típusok kialakulására egy jó példa:




  2. nyelvek

    Nyelv A használók hozzávetőleges száma, mill. fő
    mandarin-kínai 800
    hindi 400
    spanyol 380
    angol 330
    arab 190
    bengáli 180
    bahasa (indonéz) 175
    portugál 165
    orosz 142
    japán 125

    4. táblázat: A világ 10 legelterjedtebb nyelve


    A világon kb. 3000 nyelvet beszélnek (élő nyelvek), de egyes szakkönyvek 4000-et is említenek. A közös eredetű nyelveket egy nyelvcsaládba sorolják. A 16 legjelentősebb nyelvcsalád:

    • indoeurópai (az emberiség 45%-a beszéli, ide tartoznak a kelta, az újlatin, germán, szláv, ind, iráni nyelvek)
    • kínai-tibeti (kb. 25%)

    • niger-kongói (kb. 6%)

    • afro-ázsiai (kb. 6%)

    • ausztronéz (kb. 5%)

    • dravida (kb. 3,5%)

    • altáji (kb. 2%)

    • ausztro-ázsiai

    • koreai

    • thai

    • nílusi-szaharai

    • amerikai indián

    • urali (kb. 25 millióan beszélik, 0,6%)

    • miao-jao

    • kaukázusi

    • pápua


  3. vallások

    - többistenhívő (politeista) vallások (pl. hinduizmus, buddhizmus, természeti népek vallásai)
    - egyistenhívő vallások (pl. keresztény, iszlám, zsidó)

    A világ népességének vallási megoszlása:

    - keresztény (32%, kb. 2 milliárd hívő)
    - iszlám (muszlim) (16%, kb. 1 milliárd hívő)
    - hindu (12%, kb. 760 millió hívő)
    - buddhista (5 %, kb. 315 millió hívő)
    - zsidó
    - szikh
    - természeti, törzsi vallások
    - felekezeten kívüli, ateista (kb. 20%)

Kiegészítések

- feladatok -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 10. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -