11. NÉPESSÉGFÖLDRAJZ

Sárfalvi_- Tóth: Földrajz I. 252-267. o.
Bernek - Sárfalvi: Általános társadalomföldrajz 14-33. o. és 49-54. o.

Alapfogalmak

• Népességtudomány (demográfia): A népességre vonatkozó jellemzők egy-egy meghatározott területen belüli alkalmazásával foglalkozó tudomány.
  
  
• Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával, annak időbeli és térbeli változásaival, mozgásaival, életkori, foglalkozási, nemzetiségi, nyelvi, vallási összetételével foglalkozik.
  
  

I. A Föld népességének növekedése

A Föld népessége a kezdetektől gyarapszik és a növekedés üteme is gyorsul. A történelmi demográfiai adatok számításokon és becsléseken alapulnak, a világ népességének számáról viszonylag pontos adatok csak a XX. század második felétől állnak rendelkezésre. A becslések szerint az újkőkor (neolitikum) kezdetén (Kr.e. 10000 körül) a világ népessége kb. 5 millió fő lehetett. Jelenleg kb. 6,2 milliárd ember él a Földön. A kezdetektől 1985-ig a Föld népessége tízszer duplázódott meg és az egyes kétszereződések között egyre rövidebb idő telt el. Míg az első megduplázódáshoz még kb. 3000 év kellett (Kr.e. 10000 - Kr.e. 7000), az utolsóhoz már csak 35 év volt szükséges (1950 - 1985). A XX. század második felében a világ népességének átlagos évi növekedési üteme 1,7-2,0 %.

1. táblázat: A világnépesség megkétszereződési szakaszai

2. táblázat: A világ népességének alakulása 1950-2000

• Természetes szaporodás: az élveszületések és halálozások számának különbsége. Ezeket az adatokat ezrelékben (‰) szokták megadni, ami az 1000 főre jutó értékeket jelenti.
  Pl: Ha az ország népessége 18 millió fő, az élveszületések száma 450 ezer fő, a halálozások száma 120 ezer fő, akkor:
  
• természetes szaporodás = 450.000 - 120.000 = 330.000 fő
  ezrelékben kifejezve:
  
• élveszületések aránya: 18.000.000 fő 1000‰
  450.000 fő X‰
  
  X = 25‰
  
  az előző mintájára:
  
  
• halálozások aránya: 6,6‰
  
• természetes szaporodás: 18,3‰

1. Kr.e. 10000 körül, a neolit forradalom idején, amikor a gyűjtögető-vadászó életmódot felváltotta a mezőgazdasági termelés és ezzel összefüggésben megkezdődött a letelepedés. Az állandó települések kialakulása és a mezőgazdasági termelésből adódó biztonságosabb megélhetés a népesség intenzív növekedését eredményezte.
   
   
2. A XVIII. század közepétől az ipari forradalom nyomán javuló életfeltételek, közegészségügyi ellátás, a visszaszoruló gyermekhalandóság, a növekvő várható élettartam Nyugat-Európában a népességszám ugrásszerű emelkedését eredményezte (első demográfiai forradalom).
   
   
3. A XX. század második felében az ipari forradalom vívmányai a fejlődő országokban is elterjedtek, így itt is javultak az életkörülmények, a közegészségügyi ellátás, ezáltal a halálozások jelentős mértékben csökkentek, viszont a születések száma továbbra is magas maradt. Mindezek következtében egy addig nem tapasztalt mértékű népességnövekedés zajlott (zajlik) le ezeken a területeken, például Kelet-Ázsiában, Afrikában (második demográfiai forradalom). Ez a világ népességének robbanásszerű növekedését eredményezte, amit népességrobbanásnak nevezünk.

A népességnövekedés történelmi szakaszai:
(Az évszámok a fejlett országokra, elsősorban Nyugat-Európára vonatkoznak)

1. Átmenet előtti szakasz (a XVIII. századig): születési arány magas, halálozási arány magas, várható élettartam alacsony lassú növekedés.
   
2. Demográfiai átmenet első szakasza (1780-1880): születési arány magas, halálozási arány csökken, várható élettartam növekszik gyorsuló népességnövekedés.
   
3. Demográfiai átmenet második szakasza (1880-1950): születési arány csökken, halálozási arány tovább csökken, várható élettartam tovább növekszik a népesség gyarapodása mérséklődik.
   
4. Átmenet utáni szakasz (1950-2000): születési arány alacsony, halálozási arány alacsony, várható élettartam magas a népesség növekedése lelassul, esetleg csökkenésbe vált át.

A fejlődő országokban a demográfiai átmenet időszaka később következett be, a XX. század második felében még mindig magas a születések száma és ez csak lassan mérséklődik, ugyanakkor a halálozási arány lecsökkent. Ez okozza a népességrobbanást. A világ népessége így csak később jut majd el az alacsony születési és halálozási arányú stagnálás állapotába. A prognózisok szerint a XXI. század végén 10 milliárd körül fog stagnálni a világ népessége.

II. A népesség földrajzi eloszlása és mozgásai

1. A népesség földrajzi eloszlása:

Népsűrűség: Az 1 km²-re jutó átlagos népességszám (fő/km²).

• A szárazulatok átlagos népsűrűsége 38-40 fő/km².
  
• A szárazföldek kb. 80%-a az emberiség településteréhez tartozik.
  

A világnépesség elhelyezkedése a Földön rendkívül egyenlőtlen:

• A népesség 88%-a az északi, 12 %-a a déli félgömbön él.
  
• Az Óvilágban (Európa, Ázsia, Afrika) 86 %-a, az Újvilágban (Amerika, Ausztrália, Óceánia) 14%-a él az emberiségnek.

Az egyenlőtlen megoszlás okai:

• Földrajzi tényezők: az Óvilág kontinensei közötti szárazföldi kapcsolat, az Újvilág óceánokkal való elszigeteltsége az Óvilágtól.
  
• Történelmi tényezők: az emberiség kialakulásának és az első civilizációk megjelenésének színtere az Óvilág.
  

A legsűrűbben lakott területek:

• tengerpartok (a világnépesség 25%-a lakik itt)
  
• folyóvölgyek (a világnépesség 25%-a lakik itt)
  
  A legsűrűbben lakott ország: Bangladesh (760 fő/km²)
  A legsűrűbben lakott kontinens: Ázsia (80 fő/km²)

A legritkábban lakott területek:

• sarkköri területek
  
• sivatagi területek
  
• esőerdők
  
• magashegységek ( az emberiség 80%-a 500 m-nél alacsonyabban él)
  
  A legritkábban lakott ország: Mongólia (1fő/km²)
  A legritkábban lakott kontinens: Ausztrália (3fő/km²)

3. táblázat: A Föld felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai szerint, 1995

A világ népességtömörülései:

1. Ázsiai kettős góc:
   
   - Kelet-Kína, Korea, Japán
   - India, Bangladesh, Indonézia
   
   
2. Európai koncentráció: (magterülete Nyugat- és Közép-Európa)
   
3. Észak-Amerikai koncentráció (az USA észak-keleti része, az Atlanti-part és a Nagy-tavak vidéke)

Ezek átlagos népsűrűsége 250-300 fő/km², de Ázsiában helyenként 1000 fő/km² is előfordulhat.

2. A népesség mozgásai:

Egy adott terület népességét a természetes szaporodás, a bevándorlás (immigráció) és a kivándorlás (emigráció) szabályozza. A népesség vándorlása (migráció) a népesség területi elhelyezkedésének megváltozásával jár. A vándorlások társadalmi szerepe általában a kiegyenlítésre való törekvés.

1. kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások:
   
   nagyobbak:
   
   - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század);
   - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. századtól napjainkig, a legintenzívebb időszak 1800-1950)
   
   kisebbek:
   
   - a gyarmatosítás során Európából Afrikába (angolok, franciák, németek, olaszok)
   
   Európából Ázsiába (angolok, franciák);
   - a feketék behurcolása Afrikából Amerikába
   - a zsidók kivándorlása Izraelbe;
   - a kínaiak kivándorlása Európába és Amerikába.
   
   
2. országok közötti vándorlások:
   
   Elsősorban a 20. századra jellemző jelenség.
   
   - politikai indítékú önkéntes vagy kényszerű áttelepülés illetve kitelepítés (pl. ukrán-lengyel népességcsere, németek kitelepítése Közép- és Kelet-Európa országaiból, indiai-pakisztáni népességcsere, kínaiak kivándorlása Ázsia különböző országaiba, palesztinok menekülése Izraelből a szomszédos országokba).
   
   - munkavállalás miatti áramlások (pl. vendégmunkások vándorlása Törökországból, Dél-Európából, Észak-Afrikából elsősorban Nyugat-Európába)
   
   
3. országon belüli népességmozgások:
   
   - nagy területű országok esetén jelentős, a nagyobb népsűrűségű körzetekből a kisebb népességű, gazdaságilag fejlődő körzetekbe való áramlás. (pl. USA keleti partról a nyugati partra vándorlás, volt Szovjetunió európai részéről az Urálon túli területekre vándorlás, sokszor kényszerű áttelepítés)
   
   - szezonális vándorlások (pl. transhumance pásztorkodás, télen a síkvidéken, nyáron a hegyekben legeltetnek)
   
   - városokba áramlás

III. A népesség összetétele

1. Kor és nem szerinti összetétel

gyerekkorúak: 0-15 év
felnőtt korúak (kereső korúak = munkaképes korúak): 15-64 év
idősek: 65 év felett

A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (=korpiramissal) ábrázolják:
A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek.

A korfa alakja alapján demográfiai típusok különböztethetők meg:

• növekvő népesség korfája: széles alapú, fölfelé gyorsan keskenyedő korfa, a fiatal korcsoportok magas (a gyermekkorúak 40-50%), az idősebbek alacsony (2-4%) aránya jellemzi. A legszegényebb, mezőgazdasági jellegű országokra jellemző, ahol magas a születési és a halálozási arány is és alacsony a várható élettartam (pl: India, Kína, számos afrikai ország).
  
  
• stagnáló népesség korfája: méhkas alakú, a fiatalok (gyermekkorúak: 20-25%) és a középkorúak aránya magas és közel azonos, csak az idősebb korosztályoknál (10-15%) keskenyedik el a korfa. Egyenletesen nő a népesség száma és várható élettartama (pl. USA, Ausztrália).
  
  
• fogyó népesség korfája: keskeny alapú, fölfelé kissé szélesedő korfa, a fiatalok aránya csökken (gyermekkorúak: 15-20%), a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő (15-20%), eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregedik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken (pl. Svájc, Dánia, Németország, Olaszország, Magyarország).
  
  

A születéskor várható élettartam a világnépesség egészét tekintve nő. A nők átlagélettartama általában magasabb, mint a férfiaké. A nemek aránya általában kiegyenlített (1000 férfira 900-1150 nő jut a világ különböző országaiban). Általában a világon kicsit több fiú születik (52%), mint lány (48%), ezért a fiatalabb korosztályoknál férfitöbblet mutatkozik, de mivel a nők halandósága idősebb korban alacsonyabb, mint a férfiaké, ezért az idősebb korcsoportoknál általában nőtöbblet mutatkozik.

2. Foglalkozási szerkezet

A felnőtt népesség munkát vállaló részét aktív kereső népességnek nevezzük. Az aktív keresők aránya a fejlett országokban 40-50%, a fejlődő országokban 30-40%. A foglalkozási szerkezet azt mutatja, hogy az aktív keresők milyen arányban oszlanak meg a gazdaság különböző szektorai között. Ez a megoszlás szoros kapcsolatban áll a gazdasági fejlettséggel.
A történelmi fejlődés során a foglalkozási szerkezet jellemző módon változott. A szektorok közötti megoszlás iránya: mezőgazdaság ipar harmadik (tercier) szektor. Ezt a jelenséget foglalkozási átrétegződésnek nevezzük.

3. Emberfajták (nagyrasszok), nyelvek, vallások

1. Az egész emberiség egy fajhoz tartozik (Homo sapiens). Az emberiség döntő többsége három nagyrasszba sorolható be: europid, mongolid, negrid. Ezek földrajzi elkülönülésével, keveredésével sok altípus és átmeneti típus alakult ki.
   
   Jelentősebb elterjedési területeik:
   
   - europid (a világnépesség kb. fele): eredetileg: Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia
   később: Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland
   
   - mongolid (a világnépesség kb. 1/3-a): eredetileg: Ázsia, Délkelet-ázsiai szigetvilág
   később: Amerika
   
   - negrid (a világnépesség kb. 1/10-e): eredetileg: Afrika Szaharától délre eső területei
   később: Észak-Amerika.
   
   Átmeneti típusok kialakulására egy jó példa:
   
   
   
   
   
2. nyelvek
   
   

   Nyelv	A használók hozzávetőleges száma, mill. fő
   mandarin-kínai	800
   hindi	400
   spanyol	380
   angol	330
   arab	190
   bengáli	180
   bahasa (indonéz)	175
   portugál	165
   orosz	142
   japán	125

   
   4. táblázat: A világ 10 legelterjedtebb nyelve
   
   
   A világon kb. 3000 nyelvet beszélnek (élő nyelvek), de egyes szakkönyvek 4000-et is említenek. A közös eredetű nyelveket egy nyelvcsaládba sorolják. A 16 legjelentősebb nyelvcsalád:
   
   

   indoeurópai (az emberiség 45%-a beszéli, ide tartoznak a kelta, az újlatin, germán, szláv, ind, iráni nyelvek) kínai-tibeti (kb. 25%) niger-kongói (kb. 6%) afro-ázsiai (kb. 6%) ausztronéz (kb. 5%) dravida (kb. 3,5%) altáji (kb. 2%) ausztro-ázsiai koreai thai nílusi-szaharai amerikai indián urali (kb. 25 millióan beszélik, 0,6%) miao-jao kaukázusi pápua

   
   
   
3. vallások
   
   - többistenhívő (politeista) vallások (pl. hinduizmus, buddhizmus, természeti népek vallásai)
   - egyistenhívő vallások (pl. keresztény, iszlám, zsidó)
   
   A világ népességének vallási megoszlása:
   
   - keresztény (32%, kb. 2 milliárd hívő)
   - iszlám (muszlim) (16%, kb. 1 milliárd hívő)
   - hindu (12%, kb. 760 millió hívő)
   - buddhista (5 %, kb. 315 millió hívő)
   - zsidó
   - szikh
   - természeti, törzsi vallások
   - felekezeten kívüli, ateista (kb. 20%)

Kiegészítések

• http://www.unfpa.org/swp/swpmain.htm
  A világ népességéről, a demográfiai változásokról, környezetvédelmi vonatkozásokról szóló angol nyelvű ENSZ kiadvány
  
  
• http://www.cwu.edu/~kaufman/demog/demoghome.html
  Ezen az angol nyelvű oldalon Thomas Malthusról és műveiről, valamint a főbb demográfiai fogalmakról (születés, halálozás, migráció, urbanizáció, népesedéspolitika) lehet olvasni
  
  
• http://www.un.org/Pubs/CyberSchoolBus/infonation/e_infonation.htm
  Angol nyelvű adatbázis a világ valamennyi országának statisztikai adataival
  
  
• http://www.nepszamlalas2001.hu/index.shtml
  A magyarországi népszámlálás adatai, eredményei

- feladatok -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 10. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -