Reklám, Internet

Mi az Internet?
(Az Internet fogalma, kialakulása, funkciói)

 

Az Internet és a kommunikáció

Az Internetet ma 4-500 millióan használják a világban, és Magyarországon is egyre szélesebb körben terjed el. Míg négy-öt évvel ezelőtt az Internet-hozzáférés luxusnak számított hazánkban, addig mára teljesen általánossá vált a használata. A közoktatásban - a középfokú- és a felsőoktatásban is- megteremtették az Internethez való csatlakozás lehetőségét (pl. Sulinet-program, Irisz, stb.).

Az Internet rohamos elterjedése gyökeresen megváltoztatta az emberek életét. A 20. század legvégére kialakult az ún. információs társadalom, melynek tagjai az Internet segítségével, repülőjegyet, CD-lemezt vásárolhatnak, elérhetik a különböző sajtótermékeket, és nem utolsó sorban hozzáférhetnek nemzetközi adatbázisokhoz, könyvtárakhoz is. Az információs társadalom szerencsére nemcsak a fejlett, nyugati országokban alakulhatott ki, hanem Kelet-Európában is, így hazánkban is. Ennek oka, hogy a kevésbé fejlett országok is meg tudták teremteni az Internet használatához szükséges infrastrukturális hátteret (hálózatok kiépítése, telefonvonalak korszerűsítése, az adatátvitel sávszélességének növelése, stb.). Ezt a lehetőséget kell a keleti-európai országoknak kihasználniuk, ebben tudjuk utolérni a nyugati országokat. A lehetőségek ugyan adottak (ti. az Internet-hozzáférés), ám az Internetet olyan tartalommal kell megtölteni, ami a megváltozott igényeket kielégíti, és az információk gyors és hatékony cseréjét szolgálja.

Az Internet nemcsak kereskedelmi célokra, és szórakoztatásra alkalmas, hanem oktatási céloknak is megfelel. Behozhatatlan előnye a gyorsaság és egyszerűség (azaz segítségével a legtöbb információhoz a legrövidebb idő alatt lehet hozzájutni) minden más oktatási formával szemben. Ezen kívül rendkívüli előnye, hogy megszünteti a térbeli távolságokat, tehát az oktatásnak valójában nincs „helyszíne”, azaz bárki hozzáférhet, aki rendelkezik Internet-kapcsolattal.

 

Reklám

Szakirodalom: Ravasz Károly: A reklám kézikönyve.
  Reklámpszichológia. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Kiadó.
  David Oglivy: A reklámról. Budapest, Park Kiadó, 1997.

 

Kommunikáció és meggyőzés

A társadalomban élő emberek az élményeiket, tapasztalataikat, az ezekről kialakított nézeteiket át kívánják adni egymásnak. Az emberi érintkezés, különösen a nyelv, mint a tapasztalat átadása és gondolatközlés eszköze. Az egymással való kommunikáció feltétele, majd a gondolatok rögzítésének eszköze az írás.
A tömegkommunikációs eszközök és módszerek kialakulása ezen a helyzeten gyökeresen változtatott, ma egy-egy kommunikáció a kommunikációs eszközökön, az ún. médiákon keresztül sok ezer, sőt sok millió emberhez jut el, akik mind osztoznak a kommunikáció által nyújtott élményben. Ez óriási mértékben növelte az ismertszerzés és az emberi elme teljesítményében való osztozás lehetőségeit, de ugyanakkor a félrevezetés, a hamis tudat létrehozásának lehetőségét is.
A kommunikáció legfontosabb, bár nem egyetlen eleme az információ. Az igaz információ a meggyőzés és befolyásolás egyetlen, mindenki által elismert alapja.

A reklám az eladó érdekében és költségére történő informálás eszköze. Funkciója, hogy az árú vagy szolgáltatás megismertetésével és előnyeinek feltüntetésével keresletet teremtsen és megkönnyítse a vevők választását az azonos vagy hasonló rendeltetésű áruk között. Az informálást akkor nevezzük reklámnak, ha egyszerre több címzetthez irányul, ha bizonyos törvényszerűség jellemzi. A tömeges tájékoztatás a tömegtájékoztatási eszközök és módszerek elterjedése tette lehetővé. Ezek voltak a következők:

Reklám nélkül sem az áruk versenye, sem az új termékek bevezetése nem lehetséges, reklám nélkül modern piacgazdaság nem funkcionálhat.

Bár a reklám lényege valóban az informálás, de nemcsak ebből áll. Az információk átvevőinek, a reklám címzetteinek nem közömbös az információ megjelenési formája sem. Nemcsak az információ tartalma befolyásolja őket döntéseikben, nemcsak ez van rájuk többé vagy kevésbé meggyőző hatással, hanem a „tálalás” is.

A reklámtudomány alapvető tétele, hogy a reklám a hatását az értelem és az érzelem felkeltésével éri el.

A reklámok egyikfajta tipizálása szerint racionális és emocionális reklámot különböztetünk meg.

A racionális: tényeken alapuló, tárgyilagos, érthető, jól felépített és meggyőző érvelésű. Lényege azon a felismerésen alapszik, hogy a fogyasztó ésszerű magyarázatát óhajtja adni döntéseinek, amelyhez önigazoló érveket kell kapnia.
Az emocionális: nem kötődik a termék objektív tulajdonságaihoz.

A racionálistól az emocionálisig ívelő összekötő a szlogen. A szlogen szó a kelta nyelvből eredeztethető, jelentése „kiáltás a pusztaságba”. Fél évszázada használjuk, az USA-beli választási hadjáratoknál.
A jó szlogen közérthető, rövid, könnyen megtanulható és megjegyezhető, rendszerint két-három szavas kijelentő mondat, amely érzelmi-hangulati elemeket is tartalmazhat. A reklámokban minden tárgynak konkrét jelentésén túl van egy átvitt értelmű, szimbolikus jelentésű.

Identifikációs mechanizmus Freud szerint azt jelenti, hogy a reklám által csodálatos, ismeretlen világ tárul elénk, mely egyszerre szimpátián és féltékenységen is alapulhat.

A márka a termék személyiségét képviseli.

Sem a reklámozónak, sem a propagandistának nincsen olyan eszköz a birtokában, ami lehetővé tenné, hogy egyénileg és közvetlenül szóljon közönségéhez. Lényegében névtelen közegben dolgozik, és a közönség egésze a címzett. Ennek ellenére vannak egyéni elvárások is.
A sztereotípia a reklám és a közönség ideális kommunikációs módja. A sztereotípiák a közvélemény alapkategóriái. A reklám- és a propagandakampányok eredménye éppen új sztereotípiák bevezetése. A sztereotipizált formulák felelnek meg leginkább annak az általános egyetértésnek, amelyet közvéleménynek nevezünk. Pl. család, gyerek, egészség, szexualitás.

A hirdetés a potenciális vevő értelméhez szólhat, és gondolkodás útján terelheti a vásárlás felé. A reklámstratégia a következő:

A márka magába foglalja az elkötelezettséget, életvitelt és sznobizmust. A márka lényege, hogy könnyen megjegyezhető, egyféle kiejtésű és rövid legyen.

Esszékérdések

  1. Keress olyan honlapokat az Interneten, ahol kulturális témájú írásokat közölnek!
  2. Szerinted létezik-e „Internetfüggőség”?
  3. Elemezd kedvenc reklámodat!
  4. Szerinted mennyire befolyásolják az embereket a reklámok?

Támpontok

A hármas kérdéshez:

Felhasznált és ajánlott irodalom:

- teszt 1. rész - * * * - teszt 2. rész -

- versenyfeladatok -

- vissza a tematikához -