11. Nyelvtani feladatsor a versenyhez

A névmás

1. Melyik nem illik a sorba: személyes névmás, kölcsönös névmás, vonatkozó névmás? Válassza ki a helyes megoldásokat!
   
   1. A személyes névmás, mert jelentése független a mondat/szöveg más részeitől és a beszédhelyzettől, míg a többi névmás jelentése csak a mondat valamely másik részének jelentéséből tehető teljessé.
      
   2. A kölcsönös névmás, mert abból csak egy van, míg személyes és vonatkozó névmásból több is van.
      
   3. A vonatkozó névmás, mert az melléknevet és számnevet helyettesít, míg a másik kettő főnevet helyettesít.
      
   4. A vonatkozó névmás, mert az nem csak főnevet helyettesít, mint a másik két névmás.
      
      
2. Mire utalhat az az névmás? Válassza ki a hamis állításokat!
   
   1. Rámutathat a beszédhelyzet valamely elemére.
      
   2. A szövegben lehet visszautalás.
      
   3. A szövegben lehet előreutalás.
      
   4. Lehet nyelvtani szerepű, amikor alárendelő összetett mondat főmondatának utalószava, és arra utal, hogy a helyettesített mondatrészt a mellékmondat fejti ki.
      
      
3. A más szót melyik tulajdonsága teszi kivételessé a névmások között? Válassza ki a létező tulajdonságot és a névmásokra valóban nem jellemző viselkedést bemutató feleleteket!
   
   1. Kaphat képzőt, vannak belőle képzett származékok (pl. másít, másság, másol), míg a névmások általában nem vesznek fel képzőt.
      
   2. Jelet és ragot nem kaphat, míg a melléknévi és főnévi névmások általában felvehetik ezeket a toldalékokat.
      
   3. Vonzata van, alapalakban is bővíti hasonlító határozó, míg a névmásokra általában nem jellemző a vonzatosság.
      
   4. Egyszerű szó, míg a határozatlan névmások többségükben összetettek.
      
      
4. Milyen elemekre bontható a mi személyes névmás jelentése?
   
   1. én + te
      
   2. te + te + ő
      
   3. én + ő
      
   4. én + (ő + ő stb.) ők
      
   5. én + te + ő/ők
      
      
5. Melyik állítás nem igaz a kölcsönös névmásra?
   
   1. Arra utal, hogy több cselekvő (szándékos vagy szándékolatlan) azonos cselekvése egymásra irányul.
      
   2. Főnévi névmás.
      
   3. Ha nincs rajta birtokjel, nem lehet alany és állítmány.
      
   4. Nem lehet jelző és határozó.
      
      
6. A magam melyik mondatban visszaható névmás?
   
   1. Önmagam mentem el a bizonylatért.
      
   2. Mindenért önmagam(at) okolom.
      
   3. Magam sütöttem.
      
   4. Jómagam még nem láttam ilyet.
      
      
7. Milyen névmás lehet a mi? Válassza ki a helyes megoldásokat!
   
   1. Vonatkozó 'ami'.
      
   2. Kérdő.
      
   3. Személyes.
      
   4. Határozatlan.
      
   5. Általános.
      
      
8. Minden betűjelnél van egy a felsorolt, birtoklást kifejező szavak között, amelyik nem illik a sorba. Válassza ki, hogy melyik!
   
   1. enyéim, enyémek, tieid, övéi
      
   2. magáé, öné, tiéd
      
   3. enyém, sajátom, tulajdon ... -m
      
      
9. Honnan ered a visszaható névmások abszolút töve?
   
   
10. Minden betűjelnél egy-egy névmásfajtára teszünk megállapítást. Nevezze meg a névmásfajtákat!
    
    1. Palatális-veláris párjai vannak.
       
    2. Egy halmazon végzett műveletet jelöl: vagy a halmaz minden elemére érvényes, vagy egyik elemére sem érvényes, vagy azt jelöli, hogy a halmaz tetszőleges elemére is igaz valamilyen tartalom.
       
    3. A személyes névmás többnyire rendhagyóan felépülő, birtokjeles alakját nevezzük így.
       
    4. Van két névmás, amelynek hangalakjában csak egy a fonéma a különbség.
       
       
11. Mikor alkalmazzuk az irodalmi nyelv szabályai szerint a mellékmondat élén az amely névmást?
    
    1. Ugyanakkor, amikor az ami névmást.
       
    2. Ha a mellékmondat az egész főmondatra vonatkozik, nem csak egy mondatrészére.
       
    3. Ha a főmondatban már említett elemre vonatkozik.
       
    4. Ha a főmondatban csak utalószóval szereplő elemre vonatkozik.
       
       
12. Melyik állítás igaz a határozatlan névmásra?
    
    1. A Valahányszor rád nézek, eszembe jut Laura. mondatban ugyanolyan kapcsoló szerepet tölt be, mint a vonatkozó névmások.
       
    2. Az általános névmáshoz hasonlóan halmazon végez műveletet: meghatározatlan, hogy valamilyen tartalom a halmaz melyik elemére érvényes.
       
    3. Mindig összetett névmás.
       
    4. Egy-egy példa van arra, hogy nem összetett névmás.
       
    5. Kaphat bővítményt.
       
       
13. Miért nem használhatunk tagadószós (egyszeres) tagadást a magyarban, amikor a Mindenki bejöhet a terembe. mondat jelentését úgy változtatjuk meg, hogy az a halmaz egészére tagadó legyen?
    
    
14. Milyen névmások?
    
    1. ki-ki
       
    2. mindaz
       
    3. efféle
       
    4. mindegyikőtök
       
       
15. Hogyan magyarázza az arra, abba mutató névmások felépítését?
    
    1. Mindegyikben az az mutató névmáshoz kapcsolódik határozórag, és a névmási tő mássalhangzója a raghoz teljesen hasonul, ezt írásban is jelöljük.
       
    2. Mindegyikben az az mutató névmáshoz kapcsolódik határozórag, és rendhagyó jelölt teljes hasonulás következik be, egyrészt mivel a z más körülmények között sosem viselkedik így a r, b hatására; másrészt azért is rendhagyó, mert a jelölt hasonulás előreható szokott lenni, ez viszont hátraható.
       
    3. Összeolvadás történik, melynek magyarázata nem hangtani, hanem nyelvtörténeti, és a helyesírás egyszerűen ezt az alakot rögzítette.
       
    4. Ezek nem mutató névmások, hanem határozószók, ezek felépítésével nem foglalkozunk szinkrón szempontból; csak az azzal, azzá mutató névmás, amelynek felépítését jól meg is tudjuk magyarázni.

- megoldások -

- vissza -