Európa története a földrajzi felfedezésektől az angol polgári forradalomig, gazdaság- és társadalomtörténet

(15. sz végétől a 17. sz. első feléig)

Nyugat-Európa helyzete a korszak elején

• Általában bérleti rendszer a földművelésben, elkülönített földdarabon dolgozó paraszt.
  
• Hűbéri lánc, alapvető jogokkal.
  
• Kisebb országok az erőkoncentráció kezdetén (központi állam és nemzetállamok formálódása).
  
• Népességnövekedés.
  
• 16. sz-tól Európa végkép kettészakadt: centrumban kialakul a tőkés gazdálkodás és felbomlik a feudásli rend, a félperiférián megcsontosodik a korábbi gazdasági és társadalmi rendszer.

I. Gazdasági változások

A földrajzi felfedezések okai, feltételei

• "Aranyéhség" - bányák kimerülése, pénzgazdálkodás fejlődése.
  
• Fűszerek és luxuscikkek iránti igény: szárazföldi kereskedelmi utak bizonytalanná válása (pl. levantei)- 1453. Konstantinápoly elfoglalása a törökök által, arab és török hódítás után adó- és vámfizetési kötelezettségek - a tengeri út kifizetődőbb.
  
• Velence monopolizálja a levantei kereskedelmet, szerződést köt a szultánnal is, a portugálok meg akarják törni Velence uralmát.
  
• Reconquista háborúkban részt vett lovagok vesznek részt az új földrészek felfedezésében.
  
• 1479. Spanyolország - házasságra lép Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd, így a két tartomány egyesül - katonai és hivatalszervezet erői felszabadulnak.
  
• Az olasz városállamok hierarchiájában az itáliai hajósok kötött helyzetben vannak - szívesen keresik máshol a lehetőséget.
  
• Kialakul egy speciális hajótípus: karavella.
• a keresztény Etiópia a megtalálása a cél - az arab hódítás kelet felé gátat szab.

A felfedezések menete (1. Portugálok, 2. Spanyolok 3. Angolok, hollandok, franciák)

• 1440-es évektől Tengerész Henrik portugál király.
  
• 1487. Diaz - Jóreménység-fok megkerülése.
  
• 1497-98. Vasco da Gama Indiában, portugál kereskedelmi telep létrehozása (1502), 1512. Fűszer-szigetek meghódítása, Indonéz szigetvilág feletti portugál uralom 16. sz. végéig.
  
• 1492. Közép-Amerika - Cristoforo Colombo (Kolombusz) Bahamákon száll partra (Guanahani szigetén: San Salvador), 1504-ig még három út, a spanyol királynő támogatja (1493-94. Puerto Rico, Jamaica; 1498-1500. Venezuela; 1502-04.Panama).
  
• 1500. Cabral - Brazília meghódítása.
  
• 1501-02. Amerigo Vespucci külön földrésznek nevezi Amerikát.
  
• Közben Észak-Amerika meghódítása.
  1500-1501. - Labrador.
  1513. Florida.
  
• 1519-21. Cortez meghódítja az azték birodalmat, a mai Mexikót.
  
• 1519-22. Magellán körülhajózza a földet - megtalálja az Atlanti- és Csendes-óceán közötti átjárót (ezt a földkörüli utat Drake teszi meg újra 60 évvel később).
  
• 1531-1534. Pizarro leigázza az inkákat, a mai Peruban.
  
• 16. sz. végéig az angolok és hollandok az északi átjárók után kutatnak, hogy a spanyol hegemóniát kijátsszák, ám a porugál birodalom hanytlásával tőlük veszik át a kereskedelmi telepeket, ezzel leáll a földrajzi felfedezések utáni igény.
  
• A következő hullám 1720-as évektől indul: Új-Zéland, Ausztrália felfedezése, James Cook utazásai.
  
• Sztroganov-bankárcsalád a szőrmekereskedelem miatt gyarmatosítja Szibériát.

Ősi amerikai kultúrák

Az amerikai kontinens benépesülése 35 ezer évvel ezelőtt kezdődött, az eurázsiai tundrák vadász közösségei a Behring-szoroson keresztül vándoroltak a földrészre.
3-4 ezer évvel ezelőtt népesedett be a kontinens, folyamatos a kapcsolat az eurázsiai kontinenssel (pl. viking telepek), de ezek nem gyakorolnak hatást az amerikai civilizáció fejlődésére.

Az ősi civilizációk jellemzői:

• a kultúrák mindvégig élénk kapcsolatban álltak egymással,
  
• kukorica termelés a fő ágazat, teraszos földművelés, öntözés, állattenyésztés,
  
• luxuskultúra, egységes nyelv az adott népeknél,
  
• nagy mennyiségű nemesfém, főleg arany használata: (1911-ben felfedezik Machu Picchu inka romvárost),
  
• teokratikus államok,
  
• úthálózat (inkák az Andokban 5000 km hosszú utat építettek ki), inkáknál posta- és futárszolgálat, csomóírás,
  
• természeti, csillagászati ismeretek (maja naptár 365 napból áll az év rendszeresen beiktatott szökő napokkal),
  
• vallásukra jellemző a piramisépítés, szent labdajáték, amellyel a Nap pályáját próbálták befolyásolni, emberáldozat (maják legfőbb istene az Esőisten, az inkák a Nap fiának tekintették az urlkodót).

Népcsoportok:

• Olmékok: jaguár szimbolika használata, első városok létrehozása, monumentális kultikus kőszobrok faragása.
  Olmék civilizációt a Csendes-óceán partvidékén a zapotékok folytatják.
  
  
• Maják: Kr. e. 500- Kr. u.1200-ig virágzik e civilizáció a mai Guatemala és a Yucatan-félsziget területén, az ősredőben mintegy 20 nagyváros alakult ki, nincs birodalmi egység, de városok szokásrendje azonos, irtással-égetéssel nyernek földet az őserdőből, az elvándorlás okát a föld kimerülése és a toltékok megjelenése magyarázza, állandó hatalmi harcok jellemzik a a 15. sz-i maja birodalmat, Cortez 1519-ben Mexikóban partra szállt csapatai ezért könnyű szerrel leigázzák.
  
  
  
  
• Aztékok: 1325 körül érkeznek a Mexikói-fennsikra a törzsek, megalapítják fővárosukat: Tenochtitlánt, úszó kertek kialakítása a gazdálkodásban, 15. sz. közepére a térség legjelentősebb hatalmává fejlődik, a kb. 4000 adófizető államból álló birodalom politikailag ingatag, ez segíti Cortez "sikeres előrenyomulását".
  
  
• Dél-Amerika magaskultúrái: Chavin-kultúra (Kr. e. 1000-300), Mochica-kultúra (400-1000), Nazca-kultúra (Kr. e. 200- Kr. u. 900).
  
  
• Inkák: 1200-as évek elején jelennek meg az Andokban. Átveszik az itt lévő kultúrák nyelvét (kecsua) és szokásait, egységes birodalommá szervezik a területet Cuzco központtal (teokratikus állam, erőszakos asszimiláció), 1525-ben trónutódlási harc tör ki, Pizarro csapatai ezért is dönthetik meg könnyedén a birodalmat.

A gyarmatosítás hatása

• Kincsek, nemesfém beáramlása - csökken a pénz értéke - árforradalom.
  
• A keleti kereskedelemből származó növények (gyapot, fűszerek) pótlása.
  
• Új haszonnövények megjelenése Európában (paradicsom, kukorica, burgonya, dohány, tea, kakaó).
  
• Ipari nyersanyagok bejutása.
  
• Iparcikkek bevitele.
  
• Kialakul a világkereskedelem, világpiac fogalma, tőzsde megjelenése a helyi vásár helyett, kereskedőtársaságok alakulnak ki a tengeri vállakozások finanszírozására, amelyek monopoliumokat kapnak az uralkodóktól.
  
• Új kereskedelmi útvonalak, súlypont-áthelyeződés, Itália elveszti vezető szerepét (Németalföld, Anglia. Észak-Franciaország lesz a világgazdaság központja).
  
• Árforradalom (a nemesfémek beáramlása miatt 3-4-szeresére nőnek az árak).
  
• Vagyonfelhalmozás: kereskedelmi, ipari ügyletekbe fektetik - agrárkonjunktúra, árrobbanás.
  
• A gyarmatosítás legfőbb emberei: a hódító kalandorok (conquistador), a királyi jövedelemre felügyelő tisztviselők és a jezsuita hittérítők voltak (1609-1776 között a paraguayi őserdőben államot szerveztek).
  
• A termelés a gyarmatokon rabszolgamunka által: először a bennszülöttekkel dolgoztatnak, de járványok által kipusztulnak - Afrikából pótolják, a törzsi háborúk során vesztes törzseket eladják, embervadászat.
  
• Kezdetben a nemesfémbányászat a legfontosabb tevékenység, a bányák kimerülése után az ültetvényes gazdálkodás válik meghatározóvá (cukornád, gyapot, dohány, indigó).
  
• Elbától nyugatra a mezőgazdaságban megnő a szabad parasztok és szabad bérlők aránya, keletre pedig erősödik a jobbágyi függés (majorsági föld kiretjesztése robottal műveltetése).

1494. Tordesillas-i szerződés: Amerika spanyol hódítás alatt (kivéve Brazília), a Távol-Kelet a portugáloké. Brazíliában és Afrikában a portugálok nem klasszikus gyarmatbirodalmat építenek ki, hanem partmenti erődítmények, kereskedelmi telepek, csatolt koronaországok rendszerét. Később Portugália Hollandiának, Spanyolország sok helyen Franciaországnak, Angliának kénytelen átadni a helyét (kereskedelmi társaságok megalakulása).

Portugália és Spanyolország közvetlenül profitált a felfedezésekből: kincsek, behozatali vám. Nem fordítottak azonban kellő gondot az iparfejlesztésre - lemaradnak.

Új kereskedelmi útvonalak:

• spanyol és portugál árukat hollandok terítik Európában.
  
  
• hollandok a heringhalászatot átveszik a Hanzától (16. sz eleje Antwerpen a világkereskedelem központja, majd Amsterdam lesz), új hajó kifejlesztése a hosszú tengeri utakra, átveszik a portugáloktól a fűszerkereskedelmet (1602. Holland kelet-indiai Társaság megalapítása).
  
  
• Angolok: Chancellor 1553-ban felefedzi az Észak-Európa megkerülésével Oroszországba vezető utat (Moszkva Társaság megalapítása), 1584. Virginaia, első észak-amerikai gyarmat megalapítása (Raleigh), 1600. Angol Kelet-indiai Társaság létrehozása.
  
  - Itália kereskedelmi szerepe lehanyatlik.
  - Kelet-Európábaól főleg élelmiszer (búza, szarvasmarha) kerül be Nyugatra.
  - Részvénytársasági forma kialakulása.
  - Legnagyobb bankárcsalád: Fugger.

Új iparfejlesztési formák a céhek helyén

• Felvásárlási rendszer (földesúr eladja).
  
• Kiadási rendszer (központosított nyersanyag-kiadás, értékesítés).
  
• Verlag-rendszer (szétszórt manufaktúra) - bedolgozóként.
  
• Központosított manufaktúra - részfolyamatokat végeznek, nincs szaktudás, kiszolgáltatottabb munkások.
  
• Termelékenység növekszik, olcsóbb termékek, tömegtermelés, belső piac nő, fizetőképes kereslet kialakulása, kéziszerszámok specializálódása.
  
• Tőkeigényes befektetés.

Új gazdasági irányzatok:

• országok közötti kapcsolatokban megerősödik a gazdasági érdek,
  
• uralkodó külpolitikai feladatának a nemzetközi kereskedelmi utak biztosítását tekinti,
  
• uralkodói gazdaságpolitika a belső egységes kereskedelem és gazdaság megteremtésére irányul (belső vámok eltörlése),
  
• merkantilizmus: aktív állami gazdaságpolitika, kezdetben a nemesfém belső felhalmozására törekszik (monetarizmus), majd az aktív külkereskedelmi mérleg megteremtése a cél (áruforgalom szabályozása: import csökkentés, export növelés), hazai ipar támogatása (szigorú állami minőség-ellenőrzés), védővámok bevezetése, monopóliumok kiadása.

II. Társadalmi változások

A reformáció kialakulása, irányzatai, hatása

1. Társadalmi elégedetlenség:
   
   - tartományi széttagoltság
   - elszegényedő kis- és középnemesség
   - jobbágyok túladóztatása - elszegényedés
   - Hansa-városok szerepe csökken
   
   
2. Egyház válsága:
   - félelem - természeti csapások, járványok...
   - simónia: egyházi tisztségek árusítása pénzért
   - papok erkölcstelen életmódja
   - építkezések - költségesek, búcsúcédulák árusítása

1517. Luther Márton, Ágoston-rendi szerzetes - 95 pontban hittételek megfogalmazása a katolikus egyház megújítására:

• a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg;
  
• szentségek közül csak a keresztség és az áldozás marad meg;
  
• közvetlen kapcsolat Isten és a hívő között;
  
• a hit az üdvözülés egyedüli formája;
  
• Biblia-tanulmányozás fontossága, anyanyelvre fordítás;
  
• 1521. birodalmi gyűlésen nem vonja vissza tanait - kiközösítés - életmentő fogság Wartburg várában.

Münzer Tamás irányzata: őskommunisztikus állam, társadalmi rend gyökeres átalakítása, igazságosság országa, felnőttkeresztelés, zsarnokölés - 1524-26. német parasztháború ideológiai alapja (Ulrich Hutten a vezető).

Szervét Mihály: antitrinitarizmus - szentháromságtagadás, Genfben megégették 1553-ban.

• egyházi birtokok megszerzése miatt népszerű (szekularizáció),
  
• 1529. speyeri gyűlés - reformáció felszámolásáról döntés - protestálás,
  
• 1530. ágostai hitvallás - az új tanítás összefoglalása,
  
• 1531. schmalkaldeni szövetség,
  
• 1555. augsburgi vallásbéke.

Svájci reformáció

Ulrich Zwingli: minden szentséget tagad, szimbolikus Biblia-képek, tagadja a pápa egyházfőségét

Kálvin János (református vallás):

• Genfben telepedett le, a protestáns állam létrehozása a célja, a szorgos polgári élet szellemi igazolása,
  
• a magántulajdon, a tehetség Isten rendelése, jól kell sáfárkodni vele,
  
• eleve elrendelés (predesztináció) tana - az isteni akarat adhat üdvözülést egyedül,
  
• zsarnokölési elmélet,
  
• felhalmozás, munkaszervezés, méltányos kölcsön vallási erény,
  
• választott egyháztanács - presbitérium irányít.

Kulturális eredményei

• nemzeti nyelvű prédikációk, lefordított Bibliák,
  
• nemzeti nyelv, irodalom fejlődése,
  
• iskolák teremtése, oktatás fejlődése,
  
• röplapok, hitvitázó drámák, könyvek kiadása - nyomdaipar fejlődése.

Az ellenreformáció

• 1540. Jézus Társaság (jezsuita rend) - Loyola Ignác az alapító,
  
• katonai rend, hierarchikus viszony, generális az élén,
  
• műveltség emelése, a hívők visszaszerzése a cél,
  
• főurak térítése a fontos, a vallásbéke alapján tőlük függ a jobbágyok vallása,
  
• 1542. inkvizíció felállítása újra,
  
• 1545-1563. tridenti zsinat,
  
• Index - tiltott könyvek jegyzéke,
  
• barokk művészet - illúzió, monumentalitás, gazdagság - a meggyőzést szolgálja.

Az abszolutizmus jellemzői

• Korlátlan királyi hatalom.
  
• A rendi gyűlés szerepe megszűnik, általában nem is hívják össze.
  
• Anyagi alapját a megerősödő polgárság adja a feudális nemességgel szemben.
  
• Központosított közigazgatása: a király saját hivatalnokrendszerével korányoz, akik függnek tőle.
  
• Központi hadsereg.
  
• Központosított adó- és pénzrendszer.
  
• Államegyház kialakulása.
  
• Európai egyensúly gondolatának megszületése és gyakorlatának alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban (egy-egy ország túlzott megnövekedése kiváltotta a többi összefogását és fellépését ellene).
  
• Államelméletek: Machiavelli: A fejedelem, J. Bodin: Hat könyv a köztársaságról.

- feladatok -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 10. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -