12. Nyelvtani feladatsor a versenyhez

A névszók és a határozószó

Melyik állítás igaz a névszókra?
1. A világ dolgait, eseményeit stb. nevezik meg, illetve ezek tulajdonságait jelölik.
2. Van olyan felfogás, hogy a névmások is közéjük tartoznak, de olyan is, amely szerint a névmás nem névszó.
3. Általában nem toldalékolhatók, de lehetnek mondatrészek, és felvehetnek bővítményeket.
4. A névszók között nem találunk vonzatos szavakat.
Mi jellemző a következő szavakra: este, reggel, idén, holnap?
1. Ezek több szófajú szavak.
2. Mindegyik lehet határozószó.
3. Az idén csak határozószó lehet, a többi több szófajú.
4. A több szófajúak főnevek és határozószók lehetnek, de határozószóként mindig megkapják a határozott névelőt.
Melyik névszóra jellemző?
1. Tipikus bővítménye a határozó, azon belül is a fokhatározó.
2. Tipikus bővítménye a jelző.
3. Kiemelő jelet kaphat.
4. Felveheti eredeti szófaji értékében a birtokos személyjelet.
Milyen szófajú az egy tövet tartalmazó szóalak a következő példákban?
1. Egyszer volt, hol nem volt ...
2. Egyszer öt, az öt.
3. Csak egy bajom van.
4. Egy főorvossal nem lehet így bánni!
5. Teljesen egy akaraton vannak.
6. Egyre gondoltunk!
Mi a közös a következő szavakban: számos, kilences, többes?
1. Mindegyiknek számnév a töve.
2. Mindegyikben előhangzós -s képző szerepel.
3. Mindegyik számnév.
4. Mindegyik melléknév.
Melyik írásmód hibás?
1. A 6.-8. oldalon.
2. Idén már 9.-es lesz.
3. 2002. után.
4. Pf. 102.
Melyik hibás?
1. április 1-ei
2. április 1-jei
3. április 1-ji
4. április 1-ejei
5. április 1-i
Melyik mondatban szerepel az idő főnév valamely szóalakja (tehát a ragozási sorba illő, főnévi, jeles-ragos alakja)?
1. Jó ideje annak, hogy utoljára láttalak.
2. Szerencsére még idejében érkezett.
3. Idénre már megvásároltuk a télálló burgonyát.
4. Eljött az őszi vadászati idény.
5. Ez időn túli szabaddobás volt.
Mi a szerte?
1. Határozószó.
2. Összetett szavak utótagja, tehát összetételi tag.
3. Hasonló a -féle, -szerű ún. képzőszerű utótagokhoz, csak a -szerte nem melléknevet, hanem inkább határozószót hoz létre.
4. Inkább ragszerű, mint képzőszerű utótag, de a tulajdonnevekhez kötőjellel kapcsoljuk, tehát nem közvetlenül, mint a határozóragokat, ezért nem tekinthető teljesen ragszerű utótagnak sem.
Írjon egy példát
1. olyan határozószóra, amely ugyanazt a kikövetkeztethető tövet tartalmazza, mint a rögvest!
2. olyan határozószóra, amely ugyanolyan vagy részben egyező toldaléktömböt tartalmaz, mint a rögvest!
3. a futtában-nal azonos felépítésű határozószóra!
4. figura etimologicával keletkezett határozószóra!
Írjon példát
1. -t/-tt határozóragos főnévre!
2. -t/-tt határozóragot tartalmazó határozószóra!
3. -val/-vel ragot tartalmazó határozószóra!
4. -ban/-ben ragot tartalmazó határozószóra!
Írjon példát a következő névmási határozószókra vagy határozószói névmásokra!
1. helyviszonyt jelölő, azonosító, távolra mutató
2. módot jelölő, kérdő
3. időviszonyt jelölő (mikor kérdésre felelő), általános, megengedő jelentéstartalmú
4. módot jelölő, közelre mutató
Írjon példát arra, hogy a nyelv története során
1. önálló szóból (határozószó), névutó, majd rag lesz!
2. ragos névszó névutóvá válik (hozzon frissebb példát)!
3. a ragos névszó kétféle alakja két külön névutóvá fejlődik (az egyik az után)!
4. az önálló szó raggá válik, és a mai magyar nyelvben is él a rag és a vele azonos alakú szó is!
Írjon példát
1. határozószó - névutó - igekötő hármas szófajúságra!
2. melléknév és határozó kettős szófajúságra!
Mi a közös a fekete- és a hátra- tőben?
1. Mindkettő névszótő.
2. Mindkettőnek van tővégi időtartamot váltakoztató tőváltozata.
3. A B-ben megadott tőváltozat mellett mindegyiknek lehet véghangzóhiányos tőváltozata is (pl. -ít képző előtt).
4. Csak a tővégi időtartam-váltakozás közös tulajdonság, a hátra- egyedi változata a hátré-bb, a fekete- másik változata szabályos véghangzóhiány, de ez csak képzők előtt fordulhat elő.

- megoldások -

- vissza -