Európa politikatörténete a 15. sz. végétől a 17. sz. közepéig

Európa fő konfliktusa a Habsburg-kérdés körül forog (Spanyol trón megszerzése, császári cím a kezükben, sem a franciák, sem a német tartományok nem nézik jó szemmel), a reformáció konfliktusi csak bonyolítják a helyzetet
Másik fő kérdés a török kérdés volt: Magyarország részleges török megszállása után a pogány már Bécset, Itáliát és Spanyolországot közvetlenül fenyegeti

V. Károly birodalma

A Habsburgok felemelkedése

Rudolf (1273-1291) - gyengesége miatt választják német királynak
III. Frigyes a hatalom alapjának megteremtője
"te csak házasodj boldog Ausztria" : -1477. Burgundia, Németalföld megszerzése
1496. spanyol házasság

V. Károly (1519-1556)

osztrák családi birtokok, Németalföld, a Német-római császárság, Spanyolország, Szicília, Nápoly, a gyarmatok ura
látszólag óriási hatalom, de központosításra alkalmatlan
nem egységesít, saját utat hagy a tartományoknak
erőforrásként egy politikai akaratot kell szolgáljanak
állandó háborúk, folyamatos konfliktus a franciákkal
1525. paviai csata
Habsburg hegemónia, a francia király fogságban 1526. cognac-i liga
Habsburg-ellenes, francia vezetéssel, 1527. Sacci di Roma (V. Károly zsoldosai kirabolják Rómát) 1529. cambrai-i béke
Franciaország lemondott itáliai igényeiről
1540-es évek újabb francia háborúk, vallási megosztottság egyre erősebb, birodalom keleti felét török fenyegeti
1555-ben lemond - birodalmát kettéosztja:
császári cím, osztrák tartományok, Csehország, Magyarország - öccse, Ferdinánd (hozzálát az etnikailag, nyelvileg tarka birodalom megszervezéséhez, ám rendi ellenállásba ütközik)
Spanyolország, itáliai birtokok, Németalföld, gyarmatok - fia, Fülöp
ausburgi vallásbéke

A spanyol abszolutizmus

II. Fülöp (1556-1598)

Spo. Európa első számú nagyhatalma - cél az egység fenntartása
a gyarmatosításból nagy mennyiségű nemesfém - de nincs iparfejlesztés, a pénz háborúkra, a
birodalom megteremtésére megy el, luxust szolgál - nem válik tőkévé, a merinót (a spanyol
gyapjút) külföldön dolgozzák fel, a búzát külföldről hozzák
a rendi gyűlésnek (cortez) nincs szerepe
területekre és ügyekre szakosodott tanácsokkal kormányzott - rendek kiszorulása, helyette szakapparátus
az Államtanács a koordináló - Fülöp minden ügyről tud, állandóan dolgozik
a király jelenlétének hiányában családi helytartók a tartományok élén
zsoldoshadsereg
katolicizmus védelme - inkvizíció intézménye közvetlenül a király alá tartozik - besúgók, nyilvános megégetések (autodafé)
vallási megszállottság - komor spanyol udvari etikett
mórok, zsidók üldözése
óriási flotta: 1571. Lepanto - Velencével szövetségben legyőzik a törököket (Don Juan de Austria)
1588. angol hajóhaddal szemben, főképp egy tengeri vihar hatására a Spanyol Armada pusztulása - hegemónia elvesztése
békekötés a franciákkal, csak diplomáciai csatározások
1580. Portugália megszerzése
Madrid új főváros (ország közepén , kietlen fennsíkon), Escorial palota felépítése

Gazdaság

eltérő fejlettségű tartományok
juhtenyésztés állami támogatása (földművelés visszaszorulása, éhínség fenyeget)
monopóliumok és központi szabályozás bevezetése
egyenetlen és nagymértékű adóztatás
többszöri államcsőd bejelentése
17. sz. gazdasági hanyatlás
utódok uralkodása idején spanyol etikett elterjed Európa szerte, pompakedvelés, főúri családok vetélkedése, hivatalnokrenszer híján kegyencuralom
katolikus egyház uralma töretlen csak

A németalföldi szabadságharc

Gazdasági és társadalmi helyzet

első "modern agrárgazdaság" intenzív állattenyésztés (istállókban, takarmányozás), specializálódás (tejtermék), tengertől elhódított területeken zöldség- és virágkertészet
ipari növények termesztése, gépesítés (cséplőgép 1636.)
fejlett textilipar, fémipar, halászat, hajóépítés
laza függésben élő társadalom, erős középréteg
bérmunkások foglalkoztatása
tartományok széleskörű rendi önkormányzattal rendelkeznek (Habsburg Miksa szentesítette szabadságlevél)
reformáció kálvini irányzata hamar elterjed az erős polgársággal és rendiséggel rendelkező területen
spanyol tartomány, az ide áramló kincs itt tőkévé válik, kollektív munka, szakértelem hagyománya

Szabadságharc kirobbanásának okai

céhes posztóipar válsága
élelmiszerek árának gyors emelkedése
protestantizmus betiltása, inkvizíció
tartományi önkormányzat nincs, helytartó áll az élén, zsoldoshadsereg jelenléte
alkabala kivetése: ingó és ingatlan németalföldi vagyonra 5-10% spanyol adó
1566. nemesi küldöttség a helytartónál, elutasítás - heves protestáns népmozgalom
1567. Alba herceg kinevezése helytartónak - terror, hadsereg uralma, kivégzések (1568. Egmont gróf és Hoorn admirális - a békés út híveinek halála), Orániai Vilmos elmenekül
1572. általános lázadás - tengeri, erdei népmozgalom
Orániai Vilmos zsoldosokkal visszatér (helytartónak választják)
városok polgársága fegyvert fog
1575. Holland és Zeeland függetlennek nyilvánítja magát
1576. déli katolikus tartományok is lázadnak - németalföldi szövetség (genti egyezmény), de hamarosan a radikalizálódás és az éles vallási ellentét miatt kilépnek, kiegyeznek a spanyolokkal
1579. utrechti unió - protestáns tartományok különállása (déliek : arras-i unió)
1581. Az északi államok kinyilvánítják függetlenségüket Spanyolországtól, Anglia és Franciaország segíti
1609. elismerik a spanyolok Hollandia függetlenségét (orániai-ház adja a kormányzókat) Belgiumban 1585-re helyreállt a spanyol uralom (Farnese)

Habsburg birodalom az Elbától Keletre

török fenyegetettség: 1568. drinápolyi béke
II. Miksa (1564-76), II. Rudolf (1576-1612) a végvárrendszer és a határvédelem igen költséges feladat
A vallási megosztottság egyre erősebb, a Habsburgok az ellenreformáció támogatásával egyre inkább szembekerülnek protestáns alattvalóikkal

Az angol abszolutizmus

Előzmények: -100 éves háború

Rózsák harca
alapvetően mezőgazdasági ország, a gyapjú feldolgozása Németalföldön
tőkés feltételek megteremtése: paraszti földek kisajátítása (gyapjú árának emelkedése miatt), bekerítések, egyszerű elűzni őket, mert általában szabad bérlők, csak szerződést kell bontani, kezdeti stádiumban: "a juhok megeszik az embereket" - elszegényedés (bérmunkások megjelenése - manufaktúrákban találnak majd munkát)

Társadalom érdekközösségben

arisztokraták kevesen - jórészt kihaltak
nemesség - gentry - bekapcsolódik az árutermelésbe
polgárság
parasztok - yeoman - gazdag parasztbérlő
bérmunkás
a mezőgazdaság kapitalizálódik - a feldolgozott gyapjút viszik külföldre, kialakul az iparos-kereskedő- vállalkozó réteg

VII. Henrik (1485-1509)

központosítás kezdete
Titkos Tanács: a királyi kormányzat
Csillagkamara - legfőbb királyi bírói testület
helyi hivatalnokok védelme
magánhadseregek betiltása
új adók - kincstár feltöltése

VIII. Henrik (1509-1547)

cognac-i ligához csatlakozik
1534. anglikán egyház létrehozása (nem vallási hanem hatalmi szempontok miatt, nem szimpatizál a reformációval, röpirat Luther ellen)- egyházi vagyon elkobzása, szerzetesrendek megszüntetése (anglikán egyházat majd Cranmer érsek alakítja ki és Erzsébet uralkodása idején kap protestáns jelleget), Morus Tamás kivégeztetése
központosítás (Titkos Tanács létrehozása)
új arisztokrácia, főurak háttérbe szorítása
véres törvények - nincstelen csavargók munkára szorítása
Írországért harc Skóciával és Franciaországgal
Reneszánsz udvartartás (Holbein)

(Henrik halála után fia, Edward uralkodik, majd Véres Mária 1553-58, aki Fülöp spanyol király felesége lesz és az erőszakos katolizáció fűződik a nevéhez)

I. Erzsébet (1558-1603)

Anglia részt kér a gyarmati haszonból - 1560-as évek: hajózás fellendülése
Házasság elutasításával idegen és belső konfliktusoktól menti meg Angliát
kalózok a királynő szolgálatában (Hawkins, Drake) - spanyol hajók kifosztása
1588. a spanyol hajóhad pusztulása - Anglia tengeri nagyhatalom lesz
Amerikában az angol gyarmatok megszervezése
1600. Kelet-indiai Társaság (Távol-Kelet felé nyitás)
skót probléma - Stuart Mária lefejezése (skót protestánsok vezetője: Knox, skót vallási háború kibontakozása)

a XVII. századra felbomlik az érdekszövetség, ami a kapitalizálódó társadalom és az államhatalom között jött létre, sérelmek:
államapparátus drága- korrumpálódás
élelmiszerválság (az udvar áron alul vásárolja az élelmiszert)
termékgyártásra adott udvari monopóliumok
vámok bérbeadása

I. Jakab (1603-1625)

szembeszáll a parlament

A francia abszolutizmus

a kapitalizmus térhódítása lassúbb, gyengébb, mint Angliában
a parasztság adózik, általában jobbágyi állapotúak, nem űzhetők el egyszerűen, a királyi hatalom védi őket - szabad munkaerő kevesebb
selyem- és posztószövő manufaktúrák - luxuscikket gyárt inkább
a francia nemesség nem kapcsolódik be az árutermelésbe (biztos bevétel a földjéből)
királyi hatalom kulcspozíciója:
állami hivatalok megvásárlásába fektetik a vagyont - szakképzett réteg kialakulása
állami adók bérlése még fontos vállalkozás
reformáció széttagoltságot eredményez

I. Ferenc (1515-47)

Habsburg hatalom elleni küzdelem
Központi parlament szerepének csökkenése, de a tartományi parlament intézménye jelentős
Művészetpártolás (Leonardo, Cellini)
1516. Bolognai konkordátumban elnyeri az invesztitúra jogot
Habsburgok ellen még törökkel is szövetkezik

II. Henrik (1547-59)

királyi tanács a központi kormányszerv, funkcionárisan tagolt (Titkos Tanács- államirányítási funkció, Magántanács- bírói funkció, Igazságszolgáltatási Nagytanács)
adóbérlők szedik be állami terheket
művészetpártolás

IX. Károly (1560-74)

helyette régensként anyja, Medici Katalin kormányoz
vallásháború: 1562-92. hugenotta háború (Bourbon-család áll a hugenották élére, Guisek a katolikus párt élén, 1572. Szent Bertalan-éj)

III. Henrik (1574-89)

lengyel királlyá is megválasztják, de hazajön és elfoglalja a francia trónt
három Henrik háborúja (király, Navarrai H. -protestáns, Giuse H.- katolikus)

IV. (Navarrai, Bourbon-család) Henrik (1589-1610)

kálvinista hitű, de a többségi katolikusok kedvéért katolizál
1598. nantes-i ediktum: vallásbéke, protestánsoknak vallásgyakorlási jog
örökletes hivatali méltóság kiadása (taláros nemesség)
városok erősítése
spanyolok legyőzése (1598)
főminisztere, Sully rendbe hozza az államháztartást, merkantilizmus, kereskedelem fejlesztése (Kanada gyarmatosítása)

XIII. Lajos (1610-1643)

jól működő hivatali apparátus
intendánsok rendszere - a királyi akarat képviselői vidéken
1614 után nem hívják többé össze a rendi gyűlést
Richelieu - főminiszter a tényleges irányító - protestánsok elleni harc, rendi ellenállás letörése
aktív külpolitika: természetes határok elérésének elve - a Pireneusok és a Rajna elérése a cél, az osztrák Habsburgok a fő ellenfelei
janzenizmus megjelenése (katolikus megújulási irányzat, Port Royal kolostor a központja, francia akadémia itt alakul majd meg)

Poroszország kialakulása

Német lovagrend (III. keresztes hadjáratban, 1190-ben alakult, XIII. században II. András letelepítési kísérlete kudarc, lengyel területen letelepedés) - 1525. szekularizálják a rendet, porosz hercegség lesz belőle (nagymestere a Hohenzollern-din.)
1618-ban a német lovagrend területe egyesül a brandenburgi választófejedelemség területével
1640-1688. Frigyes Vilmos: első manufaktúrák, erős központosítás, abszolutizmus (központi kormányszervek vezetői a katonai biztosokból kerültek ki: katonaállam megteremtése), erős, fegyelmezett katonaság, paraszti tömeg és nemesi vezetés), folyamatos terjeszkedési politika, vallási tolerancia
III. Frigyes (1688-1717) királyi korona megszerzése (1701), Hohenzoller-család a trónon

Skandinávia

1523. kalmari unió felbomlása (Norvégia dán kézen, Finnország svéd kézben)
reformáció lutheri irányzatának terjedése

Svédország

országgyűlés soraiban helyet kapnak a parasztok is (adómegszavazás)
lengyel trón időleges megszerzése (III. Zsigmond 1592-99)
fejlődését fémkészleteinek köszönhette
jól működő államapparátus (belső vámok eltörlése, szabad mozgástér a vállalkozóknak)
II. Gusztáv Adolf (1611-32) kitűnő hadvezér, hadseregreform: szabad parasztok közül toborzott nemzeti hadsereg, jó kiképzés, tüzérség modern felszerelése
Utóda, Krisztina a tudományoknak él, uralkodása végén katolizál

Dánia

IV. Keresztély (1588-1648) a legjelentősebb uralkodó, jó hadvezér, abszolutizmus bevezetése

A 30 éves háború

1618-1648. az első európai háború (1608. Protestáns Unió, 1609. Katolikus Liga), vallási célokért kezdődött és folyt a harc

I. szakasz: 1618. cseh felkeléssel kezdődik, Prágában a huszita cseh nemesség a császári biztosokra támad (uralkodójuk a katolikus I. Mátyás) - vallásháború, 1620. fehérhegyi vereség, cseh nemesség kiirtása, birtokaik felosztása, Csehország örökös tartomány lett, kötelező német nyelv
II. szakasz: 1625-1629. dán háború (szászokkal a Habsburgok ellen)
zsoldoshadseregek, Albrecht Wallenstein győztes előretörése, Lübeck - békekötés, a dán király kötelezte magát, hogy nem avatkozik a német ügyekbe
III. szakasz: 1630-1635. svéd háború
Wallenstein elbocsátása (választófejedelmek érik el, a császár túl hatalmas kezd lenni), II. Gusztáv Adolf, svéd király áll a protestáns szövetség élére, előretörnek - visszahívják a végveszélyben Wallensteint, aki 1632-ben vereséget szenved, de a csatában meghal a svéd király. 1634-ben megölik Wallensteint, de megbomlik a protestáns egység
IV. szakasz: 1635-1648. francia (svéd) háború
Richelieu beavatkozik, a vallási érdek teljesen elmosódik: katolikus. francia és protestáns svéd a Habsburg-hatalom ellen, győzelmek, a Habsburgok kimerülőben

1648. Westfáliai béke:

- augsburgi vallásbéke visszaállítása
- Németország széttagoltságát szentesíti
- Svájc függetlensége
- Hollandia függetlensége
- Svédország megkapja Elő-Pomerániát, Wismart, Stettint (folyótorkolatok!), a brémai hercegséget (birodalmi rendek sorába lép)
- Franciaország megkapja Elzászt, Tour, Metz és Verdun püspökségeket

Lengyelország

1466. Balti-tenger kikötőinek megszerzése
1569. lengyel és litván állam egyesülése
1572. meghal Zsigmond Ágost - kihal a Jagelló-ház férfiága - szabad királyválasztás: Valois Henrik - 1574. Articuli Henriciani:
rendi hatalomátvétel - rendi gyűlés (szejm) jóváhagyása nélkül a király nem dönthet
vallásszabadság
szabad királyválasztás (szétzilálja az államot)
egyetlen nemesi vétó is elég - lehetetlenné válik az állam működése
rendi konföderáció (nemesi köztársaság) - politikai gyengülés
reformáció terjedése (városok: lutheránus, nemesség: református, ellenreformáció megjelenése)
XVII. század - területvesztés (török birodalom., Oroszország, Svédország)
1576-1586. Báthory István - rövid központosítás után rendi anarchia
orosz ellenes külpolitika (livóniai háború)
litvánok az orosz támadások miatt rákényszerülnek a lublini unió megkötésére (1569) Lengyelországgal, amely alárendelt szerepet jelent számukra
a kozákok kezén lévő ukrajnai terület 1654-ben véglegesen elszakad Lengyelországtól és Oroszországhoz csatlakozik (Bogdan Hmelnyickij)
Sobiesik III. János (1674-96) jelentős sikerek a török elleni harcokban

Oroszország

IV. Iván (1547- 1584)

először viseli a cár nevet
újjászervezett közigazgatás (kiválasztottak dumája - tanácskozó testülete: reformok kidolgozása), 1550. Törvénykönyv kibocsátása a központosított hatalom megerősítése
központosított hadsereg (sztrelec: cár puskás testőrsége, bojárok magánhadserege a cárt is köteles szolgálni)
bojárok elleni fellépés, földek elvétele a belső területeken (opricsnyina) - szétosztotta a szolgáló nemesek között (pomescsikok)
bojárok kitelepítése (zemscsina)
kerületek élére központi hivatalnokot állít
kíméletlen terror, kivégzések
bevételek közvetlenül a kincstárba kerülnek
a parasztok szabad költözködésének akadályozása
megszüntette az örökletes nemesi földtulajdont, az önkormányzatokat
külső harcok: kazanyi tatárok ellen, mongoloktól Szibéria megszerzése, sikertelen harc a balti-tengeri, fekete-tengeri kijáratért (1558-1582. livóniai háború: Livóniát végül Lengyelország, Észtországot Svédország szerzi meg, Német Lovagrend felbomlása), harcokban létrejön a kozákság (Don térségébe beköltöző orosz, ukrán lakosság, amely katonai szervezetben él, élén a hetman/atamán áll, határőri feladatok ellátása fejében függetlenséget élveznek)
harcok során soknemzetiségű országgá lesz
a köznemesség nem válik egységes renddé
nincs egységes jobbágyság, nincs városi önkormányzat

Kihal az ősi dinasztia:

1598-1605. Borisz Godunov - ál-örökösök betörése lengyel segítséggel
1606. Iván Bolotnyikov-féle felkelés
1610-12. népfelkelés - lengyel betörés
1613. Romanov-dinasztia kerül a trónra - az állam újjászervezése

Iszlám világ

I. Szelim (1512-1520) kelet és dél felé hódít: Szíria, Palesztína, Egyiptom megszerzése, Mekka és Medin, a szent városok oszmán kézre kerülnek, szultán felveszi a kalifa (vallási vezető) méltóságot
I. Szulejmán (1520-66) újra Európa felé fordul: 1521. Nándorfehérvár elleni támadás, Rhodosz megszerzése, Mohácsnál megveri a magyar seregeket (1541. Magyarország egy részének megszállása), Bécs megszerzése nem sikerül, állandó felkelések a birodalom keleti részében
A megvesztegetés hatalmas mérteket ölt a 16. sz. közepétől, ez egyik oka a hanyatlásnak
Újjanicsárság megjelenése, (önkéntes belépés a hadseregbe, otthon és nem kaszárnyában lakik) egyre erősebb politikai tényező
Hárem egyre nagyobb szerepe a politikai döntésekben
Világkereskedelem átrendeződése ( levantai térség veszít jelentőségéből az új elkerülő utak felfedezése miatt, európai országok manufaktúrái monopóliumokat kapnak Törökországban és ezzel gyengítik az ottani céhes ipart)
1571. Lepantoi vereség

Érdekességek

A meghódítottak és a hódítók vérkeveredése létrehozta az amerikai kevert rasszokat:

mesztic (indián+fehér)
mulatt (fehér+néger)
zambó (indián+néger)
Defenesztrációnak hívják azt az eseményt, amellyel a 30 éves háború kezdetét vette. A korszakban elfogadott tiltakozási mód volt, ahogyan az összeesküvő nemesek kidobták az ablakon a két császári tanácsost.
A magyar "fukar" szó egy augsburgi bankár-család nevéből származik, a Fuggerből. A Fugger-ház segítette 1519-ben V. Károlyt hatalomra azzal, hogy félmillió forint kölcsönt nyújtott az uralkodónak, aki azt a birodalmi választófejedelmek szavazatainak megvásárlására fordította.
A kozák szó török-tatár eredetű, "csavargó harcos"-t jelent, azokat a Dnyeper alsó folyásához menekült parasztokat nevezték így, akik katonai szervezetben éltek, portyázásokból, a zsákmány eladásából tartották fenn magukat.

Ajánlott irodalom

Fernand Braudel: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus. XV- XVIII. század
Paul Zumthor: Hollandia hétköznapjai Rembrandt korában
Gilberto Freyre: Udvarház és szolgaszállás (Brazília gyarmatosítása a portugálok által)
Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440-1711. (vonatkozó fejezetek). Bp. 1990.

- feladatok -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 11.heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -