13. HÉT: A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA

Sárfalvi - Tóth: Földrajz I. 282-302. o.
Bernek - Sárfalvi: Általános társadalomföldrajz 128-142. o. és 201-207. o.

A mezőgazdaság legfőbb célja a Föld lakóinak az élet fenntartásához szükséges élelmiszerekkel történő ellátása. Két fő ága a növénytermesztés és az állattenyésztés.

• A világ aktív népességének kb. 50%-a (1,5 milliárd fő) a mezőgazdaságban dolgozik, de a fejlődő országokban ez az arány kb. 70%, a fejlett országokban pedig kb. 5%. (A szélső értékek: Nepálban 93,3%, Ugandában 83,3%, Mozambikban 81,3%; ugyanakkor Nagy-Britanniában 2,1%, az USA-ban 2,6%, Németországban 3%; Magyarországon 9%)
  
• A szárazföldek felszínének kb. 30%-án folyik kizárólag mezőgazdasági tevékenység, további 30%-ot pedig részben a mezőgazdaság hasznosít.
  
• A mezőgazdasági termelés nemzeti jövedelemből való részesedése a világon átlagban 5-10%, de a fejlődő országokban ez az arány 40-60%.

A mezőgazdasági földrajz (agrárgeográfia) a mezőgazdasági termelés térbeli rendjének gazdasági, társadalmi és természeti összefüggéseit, törvényszerűségeit kutatja, értelmezi.

A mezőgazdaság területi elhelyezkedése

Művelésági megoszlás:

A szárazföldek felszínének:

• 12%-a megművelt terület (szántó, kert, ültetvény, gyümölcsös, szőlő)
  
• 22%-a rét, legelő
  
• 30% erdő
  
• 36% terméketlen terület
  

A szárazföld hasznosításási formáinka eloszlása

A mezőgazdasági növények csoportosítása:

• kenyérgabonák: búza, rizs, kukorica, rozs, zab, köles
  
• ipari növények-élelmezési célokra: cukorrépa, cukornád, napraforgó, szója
  -rostnövények: gyapot, len, juta, szizálkender
  -egyéb: kaucsukpálma
  
• zöldség és gyümölcs
  
• élvezeti növények: kakaó, kávé, tea, fűszerek, dohány
  (A burgonya emberi táplálékként, takarmányozásra és ipari alapanyagként is felhasználható)

A növénytermesztés területi elhelyezkedése:

búza:

• környezeti igényei: megfelelő csapadékmennyiség, humuszban gazdag talaj
  
• termőterülete: 240 millió ha, elsősorban az északi mérsékelt övezetben termesztik, termesztésének északi határai: Winnipeg-tó, Finn-öböl, Léna folyó középső szakasza, termesztésének déli határai a Yucatan-félsziget, a Nílus-völgy és a Dekkán-fennsík. A déli féltekén az argentin pampákon, Afrika és Ausztrália déli részén termesztik.
  

rizs:

• környezeti igényei: trópusi, szubtrópusi klíma, magas hőmérséklet, növekedéskor és éréskor sok víz (árasztás)
  
• termőterülete: 150 millió ha, elsősorban Dél- és Délkelet-Ázsiában termesztik, de Brazíliában és az USA déli részén is jelentős területeket foglal el.
  

kukorica:

• környezeti igényei: megfelelő éghajlat, hosszú, meleg nyár
  
• termőterülete: 120 millió ha, a mérsékelt övezet melegebb nyarú részein termesztik, főleg az USA-ban, Kínában, a FÁK területén, Közép- és Dél-Európában, Északnyugat-Afrikában.
  

árpa:

• környezeti igényei: éghajlati igénye a búzáénál szerényebb
  
• termőterülete: 80 millió ha, a mérsékelt övezetben termesztik, elterjedésének határai a búzáétól északabbra és délebbre nyúlnak.
  

gyapot:

• környezeti igényei: meleg éghajlat és megfelelő mennyiségű csapadék
  
• termőterülete: 32 millió ha, fő termőkörzetei, a forró monszunterületek, Délkelet-Ázsia, Közép-Ázsia, Kelet-Afrika, USA, Egyiptom.
  

zab:

• környezeti igényei: jól tűri a hűvös éghajlatot, a talajra sem érzékeny
  
• termőterülete: kb. 30 millió ha, a mérsékelt övezet hűvösebb részein termesztik, főleg a FÁK területén, az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, Európa északi részén.
  

burgonya:

• környezeti igényei: talajigénye nem nagy, de a nyári szárazságot rosszul tűri
  
• termőterülete: 18 millió ha, főleg Észak- Közép- és Kelet-Európában termesztik.
  

rozs:

• környezeti igényei: éghajlati és talajigényei szerényebbek a búzáénál
  
• termőterülete: 15 millió ha, főleg Közép- és Kelet-Európában, az USA-ban, Argentínában termesztik.
  

köles:

• környezeti igényei: igen jól tűri a szárazságot és a meleget
  
• termőterülete: Kelet- és Északnyugat-Afrikában, Kína India és Pakisztán területén termesztik főleg.
  

cukornád:

• környezeti igényei: nagy a hő- és vízigénye
  
• termőterülete: 15 millió ha, a trópusi átmeneti övben és a monszunterületeken termesztik, főleg India, Brazília és Kuba területén.
  

cukorrépa:

• környezeti igényei: rendszeres gondozást, jó minőségű talajt igényel, rosszul bírja a szállítást
  
• termőterülete: 9 millió ha, elsősorban Európában termesztik.
  

napraforgó:

• környezeti igényei: mérsékelt klíma
  
• termőterülete: a mérsékelt övezetben termesztik, elsősorban a FÁK területén, Európában és Latin-Amerika mérsékelt éghajlatú részein.
  

földimogyoró:

• környezeti igényei: magas hőmérséklet, egyenletes talajnedvesség
  
• termőterülete: főleg a trópusi átmeneti és monszun területeken termesztik, így Indiában, Kínában, Délkelet-Ázsiában, az USA délkeleti részén, az afrikai szavanna-területeken.
  

kaucsukpálma:

• környezeti igényei: meleg, sok csapadék
  
• termőterülete: az egyenlítői övben, Malaysiában és Indonéziában termesztik.
  

kakaó:

• környezeti igényei: meleg, sok csapadék
  
• termőterülete: az egyenlítői övben, főleg Nyugat-Afrikában, a Guineai-öböl partvidékén és Brazíliában termesztik.
  

kávé:

• környezeti igényei: szavanna klíma
  
• termőterülete: az átmeneti övben, főleg Latin-Amerikában (Brazília, Kolumbia, Mexikó), Afrikában (Elefántcsontpart, Angola, Etiópia) és Indonéziában termesztik.
  

citrusfélék:

• környezeti igényei: nagy hő és fényigényű fajok
  
• termőterülete: a monszun és mediterrán területeken, főleg Európában, Indiában, Kínában, Izraelben termesztik őket.

szőlő:

• környezeti igényei: nagy hő és fényigényű
  
• termőterülete: 20 millió ha, főleg a mediterrán területeken termesztik, a Földközi-tenger partvidékén.
  

tea: főleg Ázsiában (Kína, India, Japán, Srí Lanka, Grúzia) termesztik.

A világ növénytermesztése (1995):

Az állattenyésztés területi megoszlása (1995):

A mezőgazdaság földrajzi elhelyezkedésére ható tényezők:

természeti tényezők: éghajlat (főleg a hőmérséklet és a csapadék), domborzat, vízrajz, talaj.

Mivel ezek világméretekben alapvetően zonálisan helyezkednek el, a mezőgazdaság alapvető térbeli rendje a zonalitás.

• társadalmi, gazdasági tényezők:
  
• népesség, mint a mezőgazdasági termékek termelője és fogyasztója.
  
• tulajdonviszonyok.
  
• üzemi-technikai tényezők.

A mezőgazdaság földrajzi típusai:

A mezőgazdaságnak sokféle típusa alakult ki a történelem során, amelyeket sokan és többféle szempont alapján csoportosítottak.

1. Hagyományos mezőgazdaság

a. Hagyományos állattenyésztő gazdálkodás

• szubpoláris nomadizmus: a pásztorok egyszerűen követik a rénszarvascsordákat, Skandinávia és Oroszország északi részén jellemző.
  
• szárazövi nomadizmus: főleg tevét, juhot, kecskét tartanak, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten.

b. Hagyományos növénytermesztő gazdálkodás

• hagyományos szárazművelés: a trópusi területeken, öntözés nélkül termesztenek édesburgonyát(=batáta), maniókát, főzelékféléket, kukoricát, kölest.
  
• hagyományos öntözéses gazdálkodás: a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában oázisokban és a folyók mentén, valamint Dél- és Kelet-Ázsiában jellemző, ahol főleg rizst termelnek

2. Fejlett tőkés mezőgazdaság

1. Európai intenzív (belterjes), kisüzemi vegyesgazdaságok (növénytermesztés és állattenyésztés).
   
2. Tengerentúli extenzív (külterjes) növénytermesztés: főleg az USA-ban, Kanadában, Argentínában jellemző gabonatermelés.
   
3. Tengerentúli extenzív legeltető állattenyésztés (ranch-gazdálkodás): főleg Amerikában, Ausztráliában, Dél-Afrikában jellemző, szarvasmarha és juhtenyésztés.
   
4. Ültetvényes gazdálkodás: Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, Afrika egyes részein jellemző, főleg ipari és élvezeti növényeket termelnek: kaucsuk, kakaó, kávé, banán.

D.B. Grigg angol kutató mezőgazdasági típusai:

1. Talajváltó gazdálkodás
   
2. Árasztásos rizstermelés
   
3. Nomád pásztorkodás
   
4. Mediterrán típusú mezőgazdaság
   
5. Vegyes gazdaságok
   
6. Tejtermelés - tejgazdaság
   
7. Ültetvényes gazdálkodás
   
8. Ranch-gazdálkodás
   
9. Nagyüzemi gabonatermesztés

A világ élelmezési helyzete:

A FAO (Food and Agricultural Organization) az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, székhelye Rómában van. Figyelemmel kíséri a világ mezőgazdasági termelésének és mezőgazdasági kereskedelmének alakulását, segítséget nyújt a fejlődő országok mezőgazdaságának fejlesztéséhez, az élelmezési válsággal sújtott területekre segélyeket juttat el.
A Föld népességének 1/7-e nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz a fejlődő országokban, ugyanakkor a fejlett országokban a túltápláltság és a túlzott fogyasztás jelent problémát. Az élelmezési válság alapja a termelési és elosztási viszonyok egyenlőtlensége.
Az élelmezési válság okai: a fejlődő országok intenzíven növekvő népessége, a fejlődő országok duális jellegű gazdasági-társadalmi struktúrája, a mezőgazdasági termelés alacsony színvonala, kedvezőtlen természeti adottságok, az élelmiszertermelés és kereslet egymástól való elszakadása (a fejlődő országok nem tudják megvenni a hiányzó élelmiszert).

Kiegészítések

Ajánlott irodalom:

• D.B. Grigg: A világ mezőgazdasági rendszerei Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1980

- feladatok -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 12. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -