13. HÉT: A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA
Sárfalvi - Tóth: Földrajz I. 282-302. o.
Bernek - Sárfalvi: Általános társadalomföldrajz 128-142. o. és 201-207. o.
A mezőgazdaság legfőbb célja a Föld lakóinak az élet fenntartásához szükséges
élelmiszerekkel történő ellátása. Két fő ága a növénytermesztés és az állattenyésztés.
- A világ aktív népességének kb. 50%-a (1,5 milliárd fő) a mezőgazdaságban
dolgozik, de a fejlődő országokban ez az arány kb. 70%, a fejlett országokban
pedig kb. 5%. (A szélső értékek: Nepálban 93,3%, Ugandában 83,3%, Mozambikban
81,3%; ugyanakkor Nagy-Britanniában 2,1%, az USA-ban 2,6%, Németországban
3%; Magyarországon 9%)
- A szárazföldek felszínének kb. 30%-án folyik kizárólag mezőgazdasági tevékenység,
további 30%-ot pedig részben a mezőgazdaság hasznosít.
- A mezőgazdasági termelés nemzeti jövedelemből való részesedése a világon
átlagban 5-10%, de a fejlődő országokban ez az arány 40-60%.
A mezőgazdasági földrajz (agrárgeográfia) a mezőgazdasági termelés térbeli
rendjének gazdasági, társadalmi és természeti összefüggéseit, törvényszerűségeit
kutatja, értelmezi.
A mezőgazdaság területi elhelyezkedése
Művelésági megoszlás:
A szárazföldek felszínének:
- 12%-a megművelt terület (szántó, kert, ültetvény, gyümölcsös, szőlő)
- 22%-a rét, legelő
- 30% erdő
- 36% terméketlen terület
A szárazföld hasznosításási formáinka eloszlása
A mezőgazdasági növények csoportosítása:
- kenyérgabonák: búza, rizs, kukorica, rozs, zab, köles
- ipari növények-élelmezési célokra: cukorrépa, cukornád, napraforgó, szója
-rostnövények: gyapot, len, juta, szizálkender
-egyéb: kaucsukpálma
- zöldség és gyümölcs
- élvezeti növények: kakaó, kávé, tea, fűszerek, dohány
(A burgonya emberi táplálékként, takarmányozásra és ipari alapanyagként is
felhasználható)
A növénytermesztés területi elhelyezkedése:
búza:
- környezeti igényei: megfelelő csapadékmennyiség, humuszban gazdag talaj
- termőterülete: 240 millió ha, elsősorban az északi mérsékelt övezetben
termesztik, termesztésének északi határai: Winnipeg-tó, Finn-öböl, Léna folyó
középső szakasza, termesztésének déli határai a Yucatan-félsziget, a Nílus-völgy
és a Dekkán-fennsík. A déli féltekén az argentin pampákon, Afrika és Ausztrália
déli részén termesztik.
rizs:
- környezeti igényei: trópusi, szubtrópusi klíma, magas hőmérséklet,
növekedéskor és éréskor sok víz (árasztás)
- termőterülete: 150 millió ha, elsősorban Dél- és Délkelet-Ázsiában
termesztik, de Brazíliában és az USA déli részén is jelentős területeket foglal
el.
kukorica:
- környezeti igényei: megfelelő éghajlat, hosszú, meleg nyár
- termőterülete: 120 millió ha, a mérsékelt övezet melegebb nyarú
részein termesztik, főleg az USA-ban, Kínában, a FÁK területén, Közép- és
Dél-Európában, Északnyugat-Afrikában.
árpa:
- környezeti igényei: éghajlati igénye a búzáénál szerényebb
- termőterülete: 80 millió ha, a mérsékelt övezetben termesztik, elterjedésének
határai a búzáétól északabbra és délebbre nyúlnak.
gyapot:
- környezeti igényei: meleg éghajlat és megfelelő mennyiségű csapadék
- termőterülete: 32 millió ha, fő termőkörzetei, a forró monszunterületek,
Délkelet-Ázsia, Közép-Ázsia, Kelet-Afrika, USA, Egyiptom.
zab:
- környezeti igényei: jól tűri a hűvös éghajlatot, a talajra sem érzékeny
- termőterülete: kb. 30 millió ha, a mérsékelt övezet hűvösebb részein
termesztik, főleg a FÁK területén, az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, Európa
északi részén.
burgonya:
- környezeti igényei: talajigénye nem nagy, de a nyári szárazságot
rosszul tűri
- termőterülete: 18 millió ha, főleg Észak- Közép- és Kelet-Európában
termesztik.
rozs:
- környezeti igényei: éghajlati és talajigényei szerényebbek a búzáénál
- termőterülete: 15 millió ha, főleg Közép- és Kelet-Európában, az
USA-ban, Argentínában termesztik.
köles:
- környezeti igényei: igen jól tűri a szárazságot és a meleget
- termőterülete: Kelet- és Északnyugat-Afrikában, Kína India és Pakisztán
területén termesztik főleg.
cukornád:
- környezeti igényei: nagy a hő- és vízigénye
- termőterülete: 15 millió ha, a trópusi átmeneti övben és a monszunterületeken
termesztik, főleg India, Brazília és Kuba területén.
cukorrépa:
- környezeti igényei: rendszeres gondozást, jó minőségű talajt igényel,
rosszul bírja a szállítást
- termőterülete: 9 millió ha, elsősorban Európában termesztik.
napraforgó:
- környezeti igényei: mérsékelt klíma
- termőterülete: a mérsékelt övezetben termesztik, elsősorban a FÁK
területén, Európában és Latin-Amerika mérsékelt éghajlatú részein.
földimogyoró:
- környezeti igényei: magas hőmérséklet, egyenletes talajnedvesség
- termőterülete: főleg a trópusi átmeneti és monszun területeken termesztik,
így Indiában, Kínában, Délkelet-Ázsiában, az USA délkeleti részén, az afrikai
szavanna-területeken.
kaucsukpálma:
- környezeti igényei: meleg, sok csapadék
- termőterülete: az egyenlítői övben, Malaysiában és Indonéziában
termesztik.
kakaó:
- környezeti igényei: meleg, sok csapadék
- termőterülete: az egyenlítői övben, főleg Nyugat-Afrikában, a Guineai-öböl
partvidékén és Brazíliában termesztik.
kávé:
- környezeti igényei: szavanna klíma
- termőterülete: az átmeneti övben, főleg Latin-Amerikában (Brazília,
Kolumbia, Mexikó), Afrikában (Elefántcsontpart, Angola, Etiópia) és Indonéziában
termesztik.
citrusfélék:
- környezeti igényei: nagy hő és fényigényű fajok
- termőterülete: a monszun és mediterrán területeken, főleg Európában,
Indiában, Kínában, Izraelben termesztik őket.
szőlő:
- környezeti igényei: nagy hő és fényigényű
- termőterülete: 20 millió ha, főleg a mediterrán területeken termesztik,
a Földközi-tenger partvidékén.
tea: főleg Ázsiában (Kína, India, Japán, Srí Lanka, Grúzia) termesztik.
A világ növénytermesztése (1995):

Az állattenyésztés területi megoszlása (1995):

A mezőgazdaság földrajzi elhelyezkedésére ható tényezők:
természeti tényezők: éghajlat (főleg a hőmérséklet és a csapadék), domborzat,
vízrajz, talaj.
Mivel ezek világméretekben alapvetően zonálisan helyezkednek el, a mezőgazdaság
alapvető térbeli rendje a zonalitás.
- társadalmi, gazdasági tényezők:
- népesség, mint a mezőgazdasági termékek termelője és fogyasztója.
- tulajdonviszonyok.
- üzemi-technikai tényezők.
A mezőgazdaság földrajzi típusai:
A mezőgazdaságnak sokféle típusa alakult ki a történelem során, amelyeket sokan
és többféle szempont alapján csoportosítottak.
1. Hagyományos mezőgazdaság
a. Hagyományos állattenyésztő gazdálkodás
- szubpoláris nomadizmus: a pásztorok egyszerűen követik a rénszarvascsordákat,
Skandinávia és Oroszország északi részén jellemző.
- szárazövi nomadizmus: főleg tevét, juhot, kecskét tartanak, Észak-Afrikában
és a Közel-Keleten.
b. Hagyományos növénytermesztő gazdálkodás
- hagyományos szárazművelés: a trópusi területeken, öntözés nélkül termesztenek
édesburgonyát(=batáta), maniókát, főzelékféléket, kukoricát, kölest.
- hagyományos öntözéses gazdálkodás: a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában oázisokban
és a folyók mentén, valamint Dél- és Kelet-Ázsiában jellemző, ahol főleg rizst
termelnek
2. Fejlett tőkés mezőgazdaság
- Európai intenzív (belterjes), kisüzemi vegyesgazdaságok (növénytermesztés
és állattenyésztés).
- Tengerentúli extenzív (külterjes) növénytermesztés: főleg az USA-ban, Kanadában,
Argentínában jellemző gabonatermelés.
- Tengerentúli extenzív legeltető állattenyésztés (ranch-gazdálkodás): főleg
Amerikában, Ausztráliában, Dél-Afrikában jellemző, szarvasmarha és juhtenyésztés.
- Ültetvényes gazdálkodás: Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, Afrika egyes
részein jellemző, főleg ipari és élvezeti növényeket termelnek: kaucsuk, kakaó,
kávé, banán.
D.B. Grigg angol kutató mezőgazdasági típusai:
- Talajváltó gazdálkodás
- Árasztásos rizstermelés
- Nomád pásztorkodás
- Mediterrán típusú mezőgazdaság
- Vegyes gazdaságok
- Tejtermelés - tejgazdaság
- Ültetvényes gazdálkodás
- Ranch-gazdálkodás
- Nagyüzemi gabonatermesztés
A világ élelmezési helyzete:
A FAO (Food and Agricultural Organization) az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági
Szervezete, székhelye Rómában van. Figyelemmel kíséri a világ mezőgazdasági
termelésének és mezőgazdasági kereskedelmének alakulását, segítséget nyújt a
fejlődő országok mezőgazdaságának fejlesztéséhez, az élelmezési válsággal sújtott
területekre segélyeket juttat el.
A Föld népességének 1/7-e nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz
a fejlődő országokban, ugyanakkor a fejlett országokban a túltápláltság és a
túlzott fogyasztás jelent problémát. Az élelmezési válság alapja a termelési
és elosztási viszonyok egyenlőtlensége.
Az élelmezési válság okai: a fejlődő országok intenzíven növekvő népessége,
a fejlődő országok duális jellegű gazdasági-társadalmi struktúrája, a mezőgazdasági
termelés alacsony színvonala, kedvezőtlen természeti adottságok, az élelmiszertermelés
és kereslet egymástól való elszakadása (a fejlődő országok nem tudják megvenni
a hiányzó élelmiszert).
Kiegészítések
Ajánlott irodalom:
- D.B. Grigg: A világ mezőgazdasági rendszerei Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1980
- feladatok -
- archívum -
- versenyfeladatok -
- 12. heti
versenyfeladatok megoldása -
- vissza a tematikához -