13. HÉT: A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA

Sárfalvi - Tóth: Földrajz I. 282-302. o.
Bernek - Sárfalvi: Általános társadalomföldrajz 128-142. o. és 201-207. o.


A mezőgazdaság legfőbb célja a Föld lakóinak az élet fenntartásához szükséges élelmiszerekkel történő ellátása. Két fő ága a növénytermesztés és az állattenyésztés.

A mezőgazdasági földrajz (agrárgeográfia) a mezőgazdasági termelés térbeli rendjének gazdasági, társadalmi és természeti összefüggéseit, törvényszerűségeit kutatja, értelmezi.

A mezőgazdaság területi elhelyezkedése

Művelésági megoszlás:

A szárazföldek felszínének:

A szárazföld hasznosításási formáinka eloszlása


A mezőgazdasági növények csoportosítása:


A növénytermesztés területi elhelyezkedése:

búza:

rizs:

kukorica:

árpa:

gyapot:

zab:

burgonya:

rozs:

köles:

cukornád:

cukorrépa:

napraforgó:

földimogyoró:

kaucsukpálma:

kakaó:

kávé:

citrusfélék:

szőlő:

tea: főleg Ázsiában (Kína, India, Japán, Srí Lanka, Grúzia) termesztik.


A világ növénytermesztése (1995):


Az állattenyésztés területi megoszlása (1995):


 

A mezőgazdaság földrajzi elhelyezkedésére ható tényezők:


természeti tényezők: éghajlat (főleg a hőmérséklet és a csapadék), domborzat, vízrajz, talaj.

Mivel ezek világméretekben alapvetően zonálisan helyezkednek el, a mezőgazdaság alapvető térbeli rendje a zonalitás.

A mezőgazdaság földrajzi típusai:


A mezőgazdaságnak sokféle típusa alakult ki a történelem során, amelyeket sokan és többféle szempont alapján csoportosítottak.

1. Hagyományos mezőgazdaság

a. Hagyományos állattenyésztő gazdálkodás

b. Hagyományos növénytermesztő gazdálkodás

2. Fejlett tőkés mezőgazdaság

  1. Európai intenzív (belterjes), kisüzemi vegyesgazdaságok (növénytermesztés és állattenyésztés).
  2. Tengerentúli extenzív (külterjes) növénytermesztés: főleg az USA-ban, Kanadában, Argentínában jellemző gabonatermelés.
  3. Tengerentúli extenzív legeltető állattenyésztés (ranch-gazdálkodás): főleg Amerikában, Ausztráliában, Dél-Afrikában jellemző, szarvasmarha és juhtenyésztés.
  4. Ültetvényes gazdálkodás: Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, Afrika egyes részein jellemző, főleg ipari és élvezeti növényeket termelnek: kaucsuk, kakaó, kávé, banán.


D.B. Grigg angol kutató mezőgazdasági típusai:

  1. Talajváltó gazdálkodás
  2. Árasztásos rizstermelés
  3. Nomád pásztorkodás
  4. Mediterrán típusú mezőgazdaság
  5. Vegyes gazdaságok
  6. Tejtermelés - tejgazdaság
  7. Ültetvényes gazdálkodás
  8. Ranch-gazdálkodás
  9. Nagyüzemi gabonatermesztés


A világ élelmezési helyzete:


A FAO (Food and Agricultural Organization) az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, székhelye Rómában van. Figyelemmel kíséri a világ mezőgazdasági termelésének és mezőgazdasági kereskedelmének alakulását, segítséget nyújt a fejlődő országok mezőgazdaságának fejlesztéséhez, az élelmezési válsággal sújtott területekre segélyeket juttat el.
A Föld népességének 1/7-e nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz a fejlődő országokban, ugyanakkor a fejlett országokban a túltápláltság és a túlzott fogyasztás jelent problémát. Az élelmezési válság alapja a termelési és elosztási viszonyok egyenlőtlensége.
Az élelmezési válság okai: a fejlődő országok intenzíven növekvő népessége, a fejlődő országok duális jellegű gazdasági-társadalmi struktúrája, a mezőgazdasági termelés alacsony színvonala, kedvezőtlen természeti adottságok, az élelmiszertermelés és kereslet egymástól való elszakadása (a fejlődő országok nem tudják megvenni a hiányzó élelmiszert).

Kiegészítések

Ajánlott irodalom:

- feladatok -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 12. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -