Az állam feladata, újraelosztás

Az állam feladata

Az állam elsődleges feladata a belső rend és igazságosság fenntartása, a gazdaság és társadalom uralkodó, mindenki számára kötelező szabályainak kialakításával és betartatásával. Ez magában foglalja a törvényalkotást, a törvények betartásának ellenőrzését és be nem tartásának szankcionálását.
Az állam feladataihoz tartozik még az ország képviselete nemzetközi viszonylatban, a külpolitikai diplomácia és az önálló hadsereg fenntartása.
Az állam tevékenységének nem célja a gazdasági életbe való aktív beavatkozás, hanem a gazdasági élet, a hétköznapok nyugodt, megbízható intézményi hátterének biztosítása. A modern gazdaságban az állam szerepvállalása a tényezők egy részének központi hatalmon alapuló elosztása, amely nélkülözhetetlen az erőforrások hatékony elosztásához.

A jövedelmek újraelosztása

Az állam fontos funkciója, hogy a piaci mechanizmusok által keletkezett jövedelemkülönbségeket a jövedelmek egy részének újraelosztásával enyhítse.

A jövedelmeknek az újratermelési körfolyamat eredményeképpen kialakult eloszlását elsődleges jövedelemmegoszlásnak nevezzük.


Az adók és támogatások rendszerét együttesen másodlagos jövedelemelosztásnak, újraelosztásnak - idegen kifejezéssel redisztribúciónak hívjuk.


A jövedelmek megoszlását többféle módon lehet értékelni. A három alapvető módszer a jövedelmek nagysága alapján, a jövedelmek forrása szerint, valamint a társadalmi csoportok közötti megoszlás tekintetében.

Jövedelemmegoszlás a jövedelmek nagysága szerint


Ebben az esetben azt vizsgáljuk, hogy a lakosság, valamekkora hányada, az összes jövedelem mekkora hányadával rendelkezik. Mindezt az ún. Lorenz-görbe négyzet alakú diagramja szemlélteti.


Az ábrán a háztartások a legszegényebbtől haladnak a leggazdagabbak felé a százalékos felosztásban. A diagramm átlója azt a lehetőséget jelzi, amikor mindenki egyenlően részesedik a jövedelmekből. A tényleges állapotot egy átló alatti görbe képviseli. Minél közelebb van a görbe az átlóhoz, annál egyenletesebb a jövedelmek eloszlása, és fordítva. Az ábrán látható még a vagyon eloszlása is, amelyben láthatóan nagyobbak a különbségek, mint a jövedelemnél.
Az állam a differenciált adórendszer, és támogatások segítségével az egyenletes eloszlás felé mozdítja a görbét.


A jövedelmek funkcionális megoszlása

A funkcionális jövedelemmegoszlás azt vizsgálja, hogy az emberek jövedelme milyen arányban származik munkatevékenységből, földtulajdonból, vállalkozói tevékenységből, nyugdíjból stb. Az ilyen, foglalkozás szerinti jövedelemkülönbségek nagyban összefüggnek az iskoláztatottsággal, a feladatkörök bonyolultságával, valamint a munkaadó-tevékenység jövedelmezőségével.


A jövedelmek megoszlása társadalmi csoportok között

A különböző társadalmi csoportok jövedelemrészesedését vizsgálja. Nemek alapján a legtöbb országban a férfiak jövedelme nagyobb.
A különböző háztartások (gyerekszám stb.) között az egy főre jutó jövedelmet vizsgálja. Valamint végez regionális jövedelemmegoszlást is.

A jövedelmek tisztán piaci elosztása sem igazságos, sem méltányos, így az állam feladata, hogy redisztribúció útján csökkentse az indokolatlan mértékű jövedelemkülönbségeket.

Az állami feladatok természetesen sokkal bonyolultabbak az itt leírtakon túl. A kérdés komolyabb megvitatása a makroökonómia témájába tartozik.

- feladatok -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 11. és 12. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -