Megoldások

Német romantika

I. rész

  1. a. Byron;
    b. Hugo;
    c. Puskin;
    d. Hölderlin;
    e. E.T.A. Hoffmann;
    f. Katona József;
    g. Vörösmarty;
    h. Petőfi;
    i. Arany;
    j. Petőfi

  2. d és f egy évben (1798), e (1802), a (1815), c (1825), b (1830)

  3. klasszicizmus: c, e, f, g; romantika: a, b, d, h, i, j

  4. A prózavers ledönti a líra és epika közötti korlátokat, és az újszerű életérzéseket új formában közli. Jellemzője a tömör nyelvezet, változatos hang- és gondolatalakzatok, illetve a trópusokat, képeket fokozott mértékben alkalmazó forma.

    Novalis: Himnuszok az éjszakához,
    Nemes Nagy Ágnes: Között.

  5. Novalis: Heinrich von Ofterdingen (1799-1800) regény;
    Hölderlin: Menón panasza Diotimáért (1800) elégia;
    Heine: A dal szárnyára veszlek (1827) dal.

  6. a. hit a fátumban, a dolgok (szubjektumtól független) eleve elrendeltségében;
    b. természet és Isten (szellem) azonosságának állítása, azaz az isteni jelenlét tetten érhető a természet tökéletességében;
    c. énkultusz - a világnak az énre való vonatkoztatása, redukálása;
    d. a valóságtól, a világtól elforduló művészetelv, amely szerint a művészet nem tükrözés, hanem autonóm világ, amely a romantikában valóságosan meg is élhető,
    élettechnikailag realizálható

  7. A mese kisepikai műfaj, az epikus népköltészet műfaja. A mese típusai: varázs-mese, hősmese, legendamese, állatmese stb. A szerkezete általában kötött, az alapséma egyszerű: feladat + megoldás. A mesehősök egyértelmű jellemek, amely a történet során nem változik, a többi szereplő pedig segíti vagy hátráltatja őket.
    A 18. századtól ismeretesek a népmesék átdolgozásából származó műmese gyűj-temények. A gyűjtés gondolati háttere: lelkileg művelt az, aki tisztában van élete cél- és értékkérdéseivel. Így az iskolázatlan nép is értékes művészetet hozott létre, amikor a népköltészetben megfogalmazta életének alapkérdéseit.
    A romantika ösztönös érdeklődése mutatkozik meg a népmesék gyűjtésében, hiszen a romantika a történelmi és a nemzeti múlt felé fordul. Romantikus mesegyűjtemények: Brentano - Armin: A fiú csodakürtje, Grimm testvérek gyűjtései.

  8. A két rövid versszak két ellentétes értéket állít egymással szembe. Az első versszak az antik világ hagyományait eleveníti fel, de nem ráutalással, panelként, hanem a mint személyes lét tökéletes megélhetésének lehetőségeként. A harmónia uralja az első versszakot, s érződik a lírai én vágyódása e harmónia felé.
    Az első strófa mondatai kijelentő mondatokból állnak, amelyek szintén a nyugalom meglétét sugallják. Fontos megjegyezni, hogy mind az első mind a második versszak kijelentő módban áll. Ez azért érdekes, mert ebből kiderül, hogy az értékkülönbség érzékelése nem az elveszítés, hanem a be nem fogadás folyamatához kötődik.
    Ezt erősíti meg a második strófa felkiáltása, amely mind hangulatban, mind mondatszerkezet és modalitás tekintetében szembe helyezkedik az elsővel. Ekkor realizálódik, hogy nem beszélhetünk elveszítésről, mert valójában a megszerzés sem történt meg, hiszen a fal, mint toposz az elzártságot szimbolizálja. Így visszakapcsolhatunk a romantika esztétizálásához, amely függetleníti magát a valóságtól és egy megélhető esztétikai világot kíván a helyette létrehozni. A cím így nyer tágabb jelentést, s egyben veszti el azt a reményt, amelyet az életút felén a választás lehetősége ad-hatna.

 

II. rész

  1. Heinrich Heine: Childe Harold

    5 pont


  2. Minden rossz válaszért 1 pont levonás, összesen 5 pont

  3. Theodor Körner

    5 pont

  4. Heinrich Heine

    3 pont

  5. A romantika szerint, a zseninek semmi sem állhat az útjába, sem társadalmi, sem erkölcsi kötöttség. Ezzel szemben a klasszicizmus a zseni alatt csupán kivételes képességűt értett, mely nem haladja meg messze az általános emberit.

    A teljes válasz 7 pont, részpontok is adhatók

  6. Míg pl. a német romantika a forradalomért (változásért) lelkesedett, addig Franciaországban a romantika késett, a korszak nagy gondolkodói elutasították.

    7 pont

  7. Az ókort követő teljes irodalmat!

    5 pont

  8. Irodalomismeret, Alföld, Európai Utas, Jelenkor, Kortárs ...

    3 pont


  9. Hibás válaszért 1 pont levonás, összesen 5 pont

 

III. rész - Elemzés

Hoffmann a mese műfajának újraértelmezésével egy olyan önálló valóságot alkotott prózájában, amely nem a valóság ábrázolásának, hanem egy lehetséges belső világ teremtésének jegyében született meg. A mesék világa azonban nem a képzelet, hanem a jellegzetes német kisvárosi utca.

Az arany virágcserép főhősével, Anselmus diák körül is valamiféle önálló világ kel életre, hiszen Anselmus maga is a világ művészi feléhez tartozik. A diák átlép a képzelet és a költészet birodalmába, felfedezi életében a csodákat, ugyanakkor nem léphet ki a hétköznapok világából sem, élete tehát két ellentétes valóságszinten zajlik. Az elbeszélés és a főhős képzelete lényegében az egész várost átemeli a képzelet világába, s tulajdonképpen így mitizálja a mítosz nélküli hétköznapokat.

Ezt a regényt nem lehet a hagyományos fejlődésregény értelmezési séma szerint elemezni, mert itt a személyiség kiteljesedése kivezet a társadalomból, és szembe állítja vele az egyént. A szellem fejlődése nem a tapasztalati világ megismerésében és törvényeinek szeretetében teljesedik ki, hanem a képzelet teremtő munkájában, a belső szemlélet világának kiáradásában.

Az irónia azonban mindenre kiterjed a műben, mind a valós mind a képzeletbeli világra. Hangsúlyos szerepet kap a zeneiség, amely Hoffmann zeneszerzői életével van összefüggésben. Hoffmann a hangszeres zenét tartotta a romantikus létmód legtisztább megnyilvánulásának. A zeneiség mellett a festőiség hangsúlyos. Kimondhatjuk, hogy a világok közötti átjárást, különbségtételt mind az öt érzékszerv teljes és egyenértékű használata teszi lehetővé.

- vissza -