Nyelvtani feladatsor a versenyhez

A viszonyszók és a mondatszó

1. Bizonyítsa be, hogy az igekötő nem prefixum (a tő elé kapcsolódó toldalék, mint a magyarban a leg- felsőfokjel)!
   
   
2. Válassza ki a helyes állítást, és bizonyítsa igazát példákkal!
   
   1. Minden tagadást kifejező szó tagadószó, és minden tagadószó tagadást fejez ki.
      
   2. Nem minden tagadást kifejező szó tagadószó, de minden tagadószó tagadást fejez ki.
      
   3. A tagadószó ugyanolyan értékű, mint a fosztóképző, tehát a tagadószó képzőszerű viszonyszó.
      
      
3. Válassza ki azokat az állításokat, amelyek igazak a névelőre!
   
   1. Főnévre vonatkozik, a főnevet vagy a főnévi alaptagú szószerkezetet mindig közvetlenül megelőzi.
      
   2. A főnév az mutató névmási kijelölő jelzője mindig határozott névelővel együtt fordul elő.
      
   3. A határozott névelő alakját az a szó határozza meg, amely a névelőt közvetlenül követi.
      
   4. Tulajdonnevek elé sosem teszünk határozott névelőt, mert a tulajdonnév önmagában is határozott.
      
      
4. Mi jellemzi a szekrény mögötti szókapcsolat mögötti szavát?
   
   1. A képzője -i melléknévképző, amely itt névutóhoz kapcsolódik.
      
   2. Az -i melléknévképző mindig melléknevet hoz létre, tehát ez a szó is melléknév, alapszófajú szó.
      
   3. Az -i melléknévképző ellenére a főnév és a másik szó (mögötti) viszonya ugyanolyan, mint a főnév és a névutó viszonya (pl. szekrény mögött), a képző ellenére a mögötti viszonyszó.
      
   4. Úgy is felfogható, hogy a képző tulajdonképpen az egész szekrény mögött szókapcsolathoz járul, szabályosan a legutolsó eleméhez kapcsolódva, így lesz a szekrény mögött határozóból a szekrény mögötti jelző a mondatban.
      
      
5. Milyen szófajú az utánam, például a Gyere csak utánam! mondatban?
   
   1. névutó
      
   2. határozószó
      
   3. névmási határozószó vagy határozószói névmás
      
   4. személyes névmás
      
      
6. Melyik állítás igaz a fog segédigére?
   
   1. Főnévi igenévi alakkal együtt áll, beékelődik az igekötő és az igenév közé, ha az igenevet igekötős igéből képeztük.
      
   2. Csak alanyi/általános ragozása van.
      
   3. Van tartalmas igei párja, megfelelője, amely szintén főnévi igenévvel áll, de az igének a főnévi igenév tárgyi bővítménye.
      
   4. A jövő idő kifejezésére gyakrabban használjuk, mint a jelen idejű alakot.
      
      
7. Írjon példát hangutánzó
   
   1. mondatszóra!
      
   2. igére!
      
   3. összetett szóra!
      
      
8. Mi a különbség az a) alatt, mellett, helyett és a b) keresztül, túl, együtt névutók között?
   
   
9. Írjon példát a névutók irányhármasságára!
   
   
10. Írjon példát arra, hogy az igekötő
    
    1. elhibázást fejez ki!
       
    2. a tárgyatlan igét tárgyassá alakítja!
       
    3. tartósságot fejez ki!
       
    4. befejezetté teszi az igét!
       
       
11. Melyik nem illik a sorba: ugyanis, mert, mivel? Válassza ki a helyes magyarázattal alátámasztott válaszokat!
    
    1. Az ugyanis, mert az szervetlen szóösszetétellel keletkezett, a másik kettő pedig egyszerű szó.
       
    2. Az ugyanis, mert az mellérendelő kötőszó.
       
    3. Az ugyanis, mert az mellérendelő szószerkezet és összetett mondat kötőszava is lehet, a mert és a mivel pedig csak alárendelő összetett mondatban fordul elő.
       
    4. Az ugyanis, mert mindhárom kötőszó előfordulhat mellérendelő szószerkezetben, de az összetett mondatban csak az ugyanis mellérendelő, a másik kettő alárendelő tagmondat-kapcsolatot jelöl.
       
       
12. Mi a szerepe a mint szónak az alábbi példákban?
    
    1. Mint szülő nem helyeslem a döntésedet, de mint barát egyetértek veled.
       
    2. Úgy hiányzott, mint víz a szomjazónak.
       
    3. Jobb az ásványvíz, mint a kóla.
       
       
13. Milyen a különbséget fedez fel az alábbi két mondat kiemelt szavai között? Keressen minél több különbséget a két szó viselkedésében! Állapítsa meg a szófajukat!
    
    1. Az oktató biztosan vette át a vezetést.
       
    2. Az oktató biztosan átvette a vezetést.
       
       
14. Melyik nem illik a sorba: jaj, fuj, ó?
    
    1. Az ó, mert az pozitív, míg a másik kettő csak negatív érzelmet, indulatot fejez ki.
       
    2. Az ó, mert az egyetlen magánhangzóból áll, míg a másik kettő hangteste 2-2 mássalhangzót is tartalmaz.
       
    3. A fuj, mert az undort fejez ki, míg a másik kettő elragadtatottságot.
       
    4. A fuj, mert egyetlen viszonyulás, érzet kifejezésére szolgál (undor), míg a másik kettő sokféle érzelem, indulat kifejezésére alkalmas.
       
       
15. Keresse meg a párokat!
    
    

    1) módjel értékű segédige 2) névutómelléknévnek nevezhetjük 3) determináns 4) tiltószó 5) utókérdés 6) jövő idejű analitikus igealakban szerepel

    a) a/az b) fog c) ugye d) alatti e)volna f) ne

    
    Párok: 1 - ... , 2 - ... , 3 - ... , 4 - ... , 5 - ... , 6 - ...

- megoldások -

- vissza -