A 15. nyelvtani feladatsor megoldása


    1. ikerszó (ún. indukciós ikerítés)
    2. álikerszó
    3. szervetlen szóösszetétel
    4. jelentéssűrítő v. jelentéstömörítő szóösszetétel

  2. Az izeg-mozog, mert ikerszó, míg a többi valódi mellérendeléssel jött létre.

  3. Mindkettő ikerszó, szoros kapcsolódású, a tagok csak a magánhangzó minőségében különböznek (i : o, i : a), nem teljesen azonos ez az eltérés, de nem ez a lényegi különbség. A limlom úgy jött létre, hogy a lom, már létező szóhoz megteremtődött hangtani játékkal a lim, és így kapcsolódtak össze ikerszóvá (ez az ún. indukciós ikerítés). A tiktak viszont úgy jött létre, hogy a nyelvhasználók párhuzamosan teremtették meg a két tagot, mindkettő új hangsorként kapcsolódott össze ikerszót alkotva (ez az ún. párhuzamos ikerítés).

  4. gizes-gazos

  5. A birtokos jelzős viszonyt - hasonlóan a többi szintaktikai viszonyhoz - a szintagmában a bővítményen lehet jelölni. A birtokos jelzős viszonyt -nak/-nek rag jelölheti (pl. a tojásnak a sárgája), ez nem kötelező, ha a jelző a jelzett szó előtt áll, kötelező azonban, ha megváltozik ez a szórend (pl. a sárgája a tojásnak). Ez a rag sosem jelenik meg az összetett szavak előtagján, a birtokos jelzős viszony - hasonlóan a többi jelzős viszonyhoz - az összetett szavakban jelöletlen. A szerkezetben lévő -ja birtokos személyjel nem a jelzős viszonyt jelöli, hanem a birtokossal való szám- és személybeli egyeztetést. Egyeztetés más szerkezetben is előfordul (pl. napsütötte), mindig megkülönböztetjük az alárendelés fajtáját jelölő viszonyítástól (így a napsütötte példában az alanyi alárendelés természetesen jelöletlen, mivel az alanyt zéró rag jelöli: nap 0 ).


    1. Képző-, pontosabban toldalékszerű tulajdonság, de más összetételi tagnál, tőnél is előfordul, hogy nem önálló (pl. gyógy-, bel-).
    2. Az összetételi tagokra jellemző.
    3. Az összetételi tagokra jellemző.
    4. A helyesírási szabályzat képzőként kezeli, ez persze következménye annak, hogy képzőszerűnek minősítették az elemet, és nem érv a képzőség mellett.

  7. Összetételt alkotnak. Érvek:
    1. Az igekötő és az ige két szó, amely egybeírt egységet hoz létre, tehát két szó összetételéből áll.
    2. Ez az összetétel gyakran ugyanolyan idiomatikus jelentésű (pl. berúg 'lerészegedik'; azaz jelentése nem a tagok jelentésösszege, hanem a szerkezet egészéhez kötődő jelentés), mint-e az összetett szavak egy része.
    3. Az összetételekhez hasonlóan az ismétlődő tagok a mellérendelő szószerkezetekben kihagyhatók (pl. visszakér és -ad mindent).
    4. Az igekötők egymással is alkotnak összetételt, és így együtt is kapcsolódhatnak az igéhez (pl. ki-kinéz).
    5. Helyesírásuk az elválasztás szempontjából az összetett szavak helyesírásával egyezik meg; ugyanakkor az összetételi tagok szempontjából a szabályzat csak a két vagy több szótagból álló igekötőket tekinti összetételi tagnak.

  8. 138. pont: csak a két vagy több szótagból álló igekötőket tekintjük összetételi tagnak.

Játék

  1. Például: szemüveg - üvegszem, túrakerékpár - kerékpártúra, elemcsere - csereelem, fügekaktusz - kaktuszfüge.

    1. állat-,
    2. könyv-

    1. -nyelv,
    2. -mag

  4. A HOLD

  5. vihartvert - jégkocka, disznóölés - árvalányhaj, vajszívű - szűkkeblű, gyászhuszár - nászinduló, puncstorta - krumplifőzelék, pipacspiros - feketerigó

  6. Rengeteg példa van erre, általánosan elvégezhető művelet a jelzős alárendelő összetett szavaknál.

  7. keresztül

- vissza -