SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA II.

A fejezet címszavakban:

14. hét: A személyiség értelmezései
    
    1. Bevezető
       
    2. A személyiség szerkezete
       
15. hét:
    
    3. A vonáselméletek története
       
16. hét:
    
    4. Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete
       
    5. Carl Gustav Jung személyiségelmélete
       
    6. Carl Rogers személyiségelmélete
       
17. hét:
    
    7. A személyiség működésére vonatkozó kutatások a kognitív személyiségelméletekben
       
    8. A személyiségműködés zavarai
       
18. hét:
    
    9. A személyiség fejlődése

III. A vonáselméletek története

Stern: nomotetikus megközelítés - különböző emberek összehasonlítása az egyes tulajdonságok erőssége szerint
Idiografikus megközelítés - a tulajdonságok egyénen belüli erőviszonyainak kimutatása.
A XX. század elején a kutatásokat a nomotetikus megközelítés jellemezte.
A vonáselméletek szerint az emberek tulajdonságai között csak mennyiségi, nem pedig minőségi különbségek vannak. Ezzel szemben a tipológiák, típustanok nem folytonos dimenziókként, hanem egymást kizáró kategóriákként határozzák meg az alapvető tulajdonságokat, így nem képesek kezelni a köztes és az átmeneti eseteket.

1. Adatgyűjtés és adatrendezés a vonáskutatásokban: taxonómiai kutatások
   
   
2. Eysenck személyiségszerkezeti modellje
   Kiindulás: Hippokratész-Galénosz-féle vérmérsékleti típusok, Kant-féle extroverzió-introverzió és a Pavlov-féle idegrendszeri típusokból.
   Azt kutatta, hogy a négy vérmérsékleti típus elképzelhető-e két szupervonás (extroverzió-introverzió és az érzelmi stabilitás-labilitás -vagyis neuroticizmus) kombinációjaként. Később harmadik vonásként a pszichoticizmus dimenziót is elméletébe illesztette. A személyiségvonás-rendszer hátterében konkrét idegrendszeri struktúrákat próbált kimutatni: az extroverzió-introverzió dimenzió működéséért a felszálló retikuláris aktiváló rendszer (ARAS) működését tartotta felelősnek, míg az érzelmi stabilitás-labilitás működéséért a zsigeri (viscerális) agyét.
   
   
3. Gray személyiségszerkezeti modellje
   A szorongást és az impulzivitást tartotta a két alapdimenziónak, melyek hátterében az elkerülő- és a megközelítő viselkedésért felelős viselkedéses gátló- és viselkedéses megközelítő rendszer működését tartotta meghatározónak. Véleménye szerint az eysencki dimenziók is e két főfaktor melléktermékei.
   
   
4. Zuckermann szűk tartományú személyiségmodellje
   Felfedezte a szenzoros élménykeresés dimenziót, ami szerinte az eysencki pszichoticizmussal és a Gray-féle impulzivitással rokonítható. A személyiségjellemzők hátterének vizsgálatában neurokémiai jellegzetességek feltárásával próbálkozik (pl a szenzoros élménykeresés jelenségéért a dopamint és a szerotonint tartja felelősnek).
   
   
5. A személyiség mint kognitív énrendszer
   
   
6. A személyiség működése
   A tudomány jelenlegi állása szerint megállapíthatjuk egy személy tulajdonságait, képességeit, adottságait, ezek elrendeződését és egymáshoz való viszonyát. Össze tudjuk hasonlítani más emberek tulajdonságaival. Nem tudjuk azonban megállapítani, hogy a személy valóban megteszi-e illetve eléri-e azokat a dolgokat, célokat stb., melyeket tulajdonságai, adottságai, képességei szerint könnyedén megtehetne. Érdekes kérdés, hogy mi hozza működésbe a személyiségért felelős rendszert, milyen ez a működés, hogyan hat vissza magára a rendszerre. Freud szerint például a működéshez szükséges alapenergia a veleszületett ösztönénből eredeztethető, ami később a személyiség alkotóelemei közötti feszültség hajtóerejeként jelenik meg.

- feladatok -

- versenyfeladat -

- vissza a tematikához -