17. HÉT: MAGYARORSZÁG NÉPESSÉG- ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZA


Probáld: Földrajz II.: 213-287. o.
Bora-Nemerkényi: Magyarország földrajza 69-176. o.

(Az adatok az 1999-es Magyar statisztikai évkönyvből valók)

I. Népesség

A II. Világháború után hazánk népessége folyamatosan nőtt és az 1980-as évek elején érte el a legmagasabb értéket, 10,7 millió főt. 1981-től az ország népessége csökken, természetes fogyásról beszélhetünk, amelynek értéke évi -1,9 %. Jelenleg (2000) a népesség száma: 10 millió fő.
Magyarország átlagos népsűrűsége 108 fő/km2, de jelentős területi eltérések figyelhetők meg. A legritkábban lakott megyéink Somogy, Bács-Kiskun és Tolna megye, a legsűrűbben lakott megyék pedig Pest és Komárom-Esztergom. A sűrűn lakott területek közé tartozik még Budapest (3450 fő/km2), és a városok (átlagos népsűrűségük 260 fő/km2).
A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával lehet szemléletesen ábrázolni.

Kormegoszlás:

0-14 éves: 20 %
15-39 éves: 35 %
40-59 éves: 25 %
60 év fölötti: 20 %

Nemek szerinti megoszlás: A lakosság egészét tekintve 1000 férfira 1096 nő jut. 30-40 év alatt férfitöbblet, e fölött nőtöbblet mutatkozik. Ennek oka egyrészt, hogy több fiúgyermek születik, mint leány, másrészt a férfiak halandósága nagyobb, mint a nőké. A születéskor várható élettartam a férfiaknál 65 év, a nőknél 74 év.
A migráción belül a belső vándorlás folyamata az 1950-es, 1960-as években volt jelentős, elsősorban az agrárkörzetekből az ipari körzetek felé tartott. Jelenleg a kisebb településekről, aprófalvakból való elvándorlás, városokba költözés jellemző. A belső népességmozgások közül napjainkban az ingázás, a más településekre történő napi munkába járás a legjellemzőbb folyamat. Az aktív keresők kb. 1/4-e ingázik, az összes ingázó 2/3-a férfi. A külső vándorlás nem túl jellemző Magyarországra, a kivándorlásban elsősorban a külföldön munkát vállalók illetve házasságot kötők vesznek részt, a bevándorlók pedig elsősorban a környező országokból érkező menekültek.
Hazánkban a gazdaságilag aktív népesség aránya 41 %. A foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlása: 34 % az iparban, 7 % a mezőgazdaságban és 59 % a harmadik szektorban dolgozik. A regisztrált munkanélküliek aránya országosan 7 %, de jelentős területi különbségek vannak. A legnagyobb a munkanélküliség Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint az egykori bányavidékeken.
A népesség nemzetiségi összetétele elég homogén, mindössze 0,5-5 % a nemzetiségek aránya. A bizonytalanság oka, hogy a nemzetiségi hovatartozás kritériumai elég összetettek (nyelv, közös kultúra, hagyományok, vallás stb.), megítélésük szubjektív.

Nemzetiség Lélekszám Területi elhelyezkedés
német 220-230 ezer fő Baranya, Tolna, Komárom-Esztergom, Budapest
szlovák 100 ezer fő Békés, Komárom-Esztergom, Budapest
horvát
80-100 ezer fő Baranya, Bács-Kiskun, Zala, Vas
szerb Bács-Kiskun, Csongrád
szlovén Vas
román 25-30 ezer fő Békés, Hajdú-Bihar

cigány

450-800 ezer fő Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Budapest

1. táblázat: A nemzetiségek Magyarországon

A magyarok száma a világon kb. 15 millió fő, mintegy 90 %-uk a Kárpát-medencében, a történeti Magyarország területén él. A szomszédos országokban összesen 3,2-3,3 millió magyar él.

Ország Magyarok száma
Románia (Erdély) kb. 2 millió fő
Szlovákia (Felvidék) kb. 650 ezer fő
Szerbia (Vajdaság) kb. 360 ezer fő
Ukrajna (Kárpátalja) 180 ezer fő

Ausztria (Őrvidék, Burgenland)

60-70 ezer fő

 

2. táblázat: Magyarok a szomszédos országokban


II. Települések

Magyarország területén 3135 település található, melyek közül 222 város, 2913 pedig község. A városok közül 9-nek a népessége meghaladja a 100000 főt, 185-nek a népessége pedig nem haladja meg a 30000 főt. A községek közül 950-nek a lakossága 500 fő alatti, és csak 16 községben laknak 10000 főnél többen. Az arányokat tekintve tehát elmondható, hogy a települések 7 %-a város, 93 %-a község. A településeken a lakosság megoszlása igen egyenetlen, hiszen az ország népességének 63 %-a városlakó és 30 %-a lakik 5000 főnél kisebb településeken. Az 500 főnél kisebb településeken az ország lakosságának mindössze 2,6 %-a lakik.

Város Lélekszám
Budapest 1,8 millió
Debrecen 203000
Miskolc 172000
Szeged 158000
Pécs 157000
Győr 127000
Nyíregyháza 112000
Székesfehérvár 105000
Kecskemét 105000

3. táblázat: Magyarország legnépesebb városai

A települések hierarchiája:

  1. Budapest - az ország politikai, gazdasági, kulturális, tudományos, felsőoktatási és idegenforgalmi központja, lakossága 2 millió fő.

  2. Regionális központok - Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr (lakosságuk: 130000-212000 fő).

  3. Megyeszékhelyek - az öt regionális központ kivételével a többi megye székhelye (lakosságuk: 37000-115000 fő).

  4. Középvárosok - lakosságuk: 30000-60000 fő, pl: Sopron, Hódmezővásárhely.

  5. Kisvárosok - lakosságuk 30000 fő alatti, pl: Kőszeg, Kisújszállás.

  6. Óriásfalvak - lakosságuk 10000 fő feletti.

  7. Nagyfalvak - lakosságuk 5000-10000 fő.

  8. Középfalvak - lakosságuk 1500-5000 fő.

  9. Kisfalvak - lakosságuk 1000-1500 fő.

  10. Törpe- vagy aprófalvak - lakosságuk 500 fő alatti, (Ezek a Dél- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jellemzőek).

Magyarországon a szórványtelepüléseken (tanyákon) csaknem félmillióan laknak. Ez a településtípus leginkább a Duna-Tisza közére, a Jászságra, és a Tiszántúlra jellemző. Három típusuk: a szórványtanyák, a sortanyák (pl: Békés megyében) és a bokortanyák (a Nyírségben).

 

III. Ipar

Magyarországon az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP/fő) értéke 4800 $. Hazánkban az ipar a GDP kb. 1/3-át állítja elő és az aktív keresőknek is kb. 1/3-át foglalkoztatja.


 

1. Energiagazdaság

A Magyarország területén kitermelt és importált elsődleges energiahordozók arányai:

22 % szén, 29 % kőolaj, 30 % földgáz, 18 % egyéb (tűzifa, faszén, víz, urán stb.).

A teljes felhasználásból az import aránya kb. 50 %.

2. Ércbányászat

 

3. Kohászat

 

4. Gépipar

 

5. Vegyipar

 

6. Építőanyag-ipar

 

7. Könnyűipar

 

8. Élelmiszeripar

 

IV. Mezőgazdaság


1. Növénytermesztés (zárójelben az 1999. évi termésmennyiség ezer tonnában)

 

2. Állattenyésztés (zárójelben az 1999-es állomány ezer darabban)


V. Külkereskedelem

 

Behozatal (%) Kivitel (%)
Élelmiszer, ital, dohány 3% 8%
Nyersanyag 2% 2,5%
Energiahordozó 6% 1,5%
Feldolgozott termékek 3% 30,5%
Gépek, közlekedési eszközök 50% 57,5%
Összesen 100% 100%



4. táblázat: A külkereskedelmi termékforgalom megoszlása árucsoportok szerint

 


Behozatal (%) Kivitel (%)
Európai Unió 64,4 76,2
ˇ Németország
30 38,3
ˇ Ausztria
9 9,5
ˇ Olaszország
7,7 6
ˇ Franciaország
4,6 4,5
ˇ Nagy-Britannia
3 4,4
ˇ Belgium
2,5 3
ˇ Hollandia 2,5 5,1

Oroszország

6 1,4
Lengyelország
2 2
Csehország
1,9 1,4
Szlovákia
1,7 1,1
Japán
4 0,3
Kína
2,1 0,2
USA
3,4 5,2
Egyéb országok
14,5 12,2
Összesen 100 100


5. táblázat: A külkereskedelmi termékforgalom iránya

Kiegészítések


- feladatok -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 16. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -