18. HÉT: A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK REGIONÁLIS FÖLDRAJZA


Probáld: Földrajz II.: 87-92; 189-208. o.
Probáld: Regionális földrajz 57-62; 79-96. o.

AUSZTRIA

Területe: 84 ezer km2
Lakossága: 8 millió fő

I. Történelmi háttér

A Római Birodalom egykori tartománya, Noricum a korai középkorban a Frank Birodalom, majd a Német-római Császárság része, annak keleti tartománya lett. Ostarrich tartomány a X. században a Babenbergek kezébe került, majd az 1278-as Morvamezei csata eredményeként Habsburg Rudolf szerezte meg, így került a Habsburg dinasztia kezébe. 1365-ben a Habsburgok egyesítették tartományaikat (örökös tartományok). A XV-XVI. századtól a Habsburgok és Magyarország története összefonódott. 1804-ben I. Ferenc a soknemzetiségű birodalmat Osztrák Császárság néven egyesítette, majd az 1867-es kiegyezés eredményeként létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, amely az I. világháború után bomlott fel. Ekkor hozták létre Ausztriát, melynek területe az egykori birodalomnak csak a töredéke, államformája köztársaság lett. 1938-ban Németország megszállta (Anschluss), a II. világháború után a győztes hatalmak 4 megszállási övezetet hoztak létre a területén (angol, amerikai, francia és szovjet). 1955-ben született meg az osztrák államszerződés, amely kimondja, hogy Ausztria semleges állam. Jelenleg Ausztria 9 tartományból álló szövetségi állam. (Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Tirol, Karintia, Vorarlberg, Burgenland és Bécs)

 

II. Természetföldrajz

Ausztria területének jelentős részét a Keleti-Alpok láncai foglalják el, amely 3 övezetből áll:

A Dunától északra húzódik az Osztrák gránitfennsík, amely a Cseh-masszívum déli része, óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll.
A hegyek között két nagyobb medence található, a Bécsi- és a Grazi-medence, amelyek a mezőgazdaság legfőbb területei.

 

III. Ipar

  1. Bányászat

    - vasérc: az Alpokban (Leoben és Eisenerz környékén)
    - kőolaj, földgáz: az Alpok északi előterében, a Bécsi-medencében
    - kősó: Salzburg környékén
    - magnezit: Leoben környékén
    - cink- és ólomérc: Karintiában

  2. Energiagazdaság

    Alapvetően a vízenergiára épül, az elektromosáram-termelés kb. 2/3-át adja. A vízerőművek a Dunán és a nagy esésű hegyi folyókon épültek.

  3. Feldolgozóipar

    - vaskohászat: Linzben, Leobenben, a Mura és a Mürz völgyében
    - gépgyártás: Linz (járműgyártás), Steyr (autó és traktor), Graz, Bécs, Bécsújhely
    - kőolajfinomítás: Schwechat
    - textilipar: Vorarlberg (Bregenz)

 

IV. Mezőgazdaság

Ausztria területének 40 %-át erdő borítja, a termőföld kevés, így a mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. A szarvasmarhát istállókban és havasi legelőkön is tartják, elsősorban Salzburgban és Tirolban. Az állattenyésztéshez szükséges takarmányokat részben külföldről hozzák be (kukorica, szója). A Bécsi-medencében búzát és cukorrépát, a hűvösebb, nedvesebb vidékeken burgonyát és rozsot termesztenek. A mezőgazdaság az élelmiszerigény 4/5-ét fedezi.

 

V. Kereskedelem

A behozatal jóval nagyobb a kivitelnél (negatív külkereskedelmi mérleg). Legfőbb kereskedelmi partnere az Európai Unió (65-70 %) ebből Németország (40 %). Behozatal: feketeszén (Csehországból, Lengyelországból), kőolaj, földgáz (Oroszországból), élelmiszer és timföld (Magyarországról). Kivitel: gépek, gyári berendezések, magnezit, kősó, kisebb részben: alapanyagok (nyersvas, acél, alumínium, cellulóz, papír) és fogyasztási cikkek.

 

CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA

Csehország területe: 79 ezer km2 Szlovákia területe: 49 ezer km2
Csehország lakossága: 10,4 millió fő Szlovákia lakossága: 5,3 millió fő

 

I. Történelmi háttér

A IX. században a Cseh-Morva medencében alakult ki a Nagymorva Birodalom. Rövid fennállásának (830-894) a Keleti Frankok támadása vetett véget. A X. században jött létre a Cseh állam, melynek élén kezdetben (1306-ig) a Premysl, majd a Luxemburg dinasztia tagjai álltak. 1526-tól a Habsburgok ültek a cseh trónon, így Csehország az I. világháború végéig a Habsburg Birodalom egy tartománya volt. Az I. világháború végén az egykori Cseh királyságból és Magyarország zömmel szlovákok lakta részéből (Felvidék) hozták létre a Csehszlovák Köztársaságot. Az új állam területén a két államalkotó nemzeten (cseh és szlovák) kívül jelentős számú német (főleg Csehország területén) és magyar (főleg a Felvidék déli részén) nemzetiség is élt. 1938-ban az első bécsi döntés értelmében Csehszlovákia magyarlakta területeit visszacsatolták Magyarországhoz. A Jozef Tiso vezette szlovák nacionalisták Hitler segítségével 1939. III. 14-én megalakították a független Szlovákiát. Másnap Hitler bevonult Prágába, megszállta Csehországot. A II. világháború után a szovjet érdekövezetbe került területen helyreállították a Csehszlovák államot, szovjet típusú szocialista népköztársaság formájában. A II. világháború után Csehszlovákia nemzetiségellenes politikát folytatott, a jelentős számú német és magyar kisebbséget megfosztották állampolgári jogaiktól, sokakat kitelepítettek. 1968-ban kísérlet történt a szovjet diktatúra megdöntésére, de ezt a katonai beavatkozás meghiúsította. 1989-ben a rendszerváltás vér nélkül zajlott le ("bársonyos forradalom"), majd a szlovák önállósulási törekvések következtében 1993. I. 1-én kettévált az ország Cseh és Szlovák Köztársaságra.

 

II. Természetföldrajz

Csehország nagyobbik része a Cseh-medencében, kisebbik része a Morva medencében helyezkedik el, a két medencét a variszkuszi eredetű Cseh-Morva-dombság választja el egymástól. A Cseh medencét variszkuszi röghegységek határolják: a Szudéták, az Érchegység, a Cseh-erdő és a Sumava. A Morva-medencét délkeletről a Kárpátok láncai zárják le.

Szlovákia legnagyobb részén az Északnyugati-Kárpátok vonulatai húzódnak. Északról dél felé haladva a következő vonulatok különíthetők el:

A Kárpátoktól délre húzódik a variszkuszi eredetű Szlovák-érchegység.
Szlovákia délnyugati részén a Duna mentén terül el a Szlovák-alföld és itt található a Duna legnagyobb szigete a Csallóköz is.

 

III. Ipar


Csehország

  1. Bányászat
    - barnaszén: az Érchegység déli lábánál (Most és Sokolov környékén)
    - feketeszén: a Szudéták déli lábánál (Felső-Szilézia, Ostrava központtal)
    - kaolin: Karlovy Vary környékén
    - grafit: Ceské Budejovice környékén

  2. Energiagazdaság

    Alapját a barnaszén-tüzelésű hőerőművek adják


  3. Feldolgozóipar

    - vaskohászat: Ostrava, Plzen, Kladno (minőségi acélgyártás)
    - gépgyártás: Prága, Plzen (Skoda-művek), Ostrava (bányászati- és kohászati-gépgyártás), Brno (pl: traktorgyártás - Zetor)
    - autógyártás: Mlada Boleslav (Volkswagen-Skoda)
    - vegyipar: az Érchegység déli lábánál
    - cipőgyártás: Zlín (Bata cipők)
    - porcelán, kerámiaipar: Karlovy Vary
    - üveg és ékszergyártás: Jablonec
    - ceruzagyártás: Ceské Budejovice
    - sörgyártás: Plzen, Ceské Budejovice, Brno

 

Szlovákia

  1. Bányászat

    Ásványkincsekben szegényebb Csehországnál, kevés vasércet bányásznak a Szlovák-érchegységben, a Selmecbánya és Körmöcbánya környéki színes- és nemesérclelőhelyek már jórészt kimerültek.

  2. Energiagazdaság

    - vízerőművek: a Vágon, és a Dunából kiágazó üzemvíz-csatornán Bősnél
    - atomrőművek: Nagyszombat (Trnava), Mohi (Mohovce)

  3. Feldolgozóipar

    Néhány nagy központban tömörül:
    Pozsony: kőolajfinomítás, vegyipar, gépgyártás, élelmiszeripar
    Kassa: vaskohászat, környékén: gépgyártás, vegyipar

 

IV. Mezőgazdaság


- Cseh- és Morva-medence: búza, cukorrépa, sörárpa, komló, a Cseh-medencében gyümölcs- és zöldségtermesztés; szarvasmarhaállomány>sertésállomány
- Szlovák-alföld: búza, kukorica, gyümölcs, zöldség; sertésállomány>szarvasmarha-állomány
- A hűvösebb hegyvidéki medencékben: burgonya, szálas- és lédús-takarmányok

 

ROMÁNIA

Románia területe: 238 ezer km2
Románia lakossága: 23 millió fő

 

I. Történelmi háttér

A román (vlach) nép a Balkán-félsziget romanizált trák őslakosságának leszármazottja, de a történelem folyamán jelentős szláv hatás is érte. Első államaikat a XIV. században hozták létre Havasalföld és Moldva néven. A XV. században mindkettő török fennhatóság alá kerül hosszú évszázadokra. A XIX. század közepén egyesült Havasalföld és Moldva, majd 1859-ben vívják ki függetlenségüket a törökök alól. Az I. világháborúban az antant oldalán vett részt, majd a háború végén kihasználta a körülötte lévő birodalmak összeomlását, elfoglalta Erdélyt és Besszarábiát (a mai Moldova). A két világháború között nemzetiségellenes politikát folytatott, ami leginkább az erdélyi magyarokat és németeket érintette súlyosan. 1940-ben a második bécsi döntés során Erdélyt és a Székelyföldet visszacsatolták Magyarországhoz, de a II. világháború után nagyjából visszaállították a trianoni határokat. Románia is a szovjet érdekszférába tartozott, így itt is szocialista államrendszert hoztak létre. 1989 karácsonya körül véres események kíséretében megdőlt a Ceausescu-rendszer, megkezdődött a rendszerváltás. Erdélyben három nemzetiség él együtt, a román, a magyar (arányuk 20-25 %, kb. 2 millió fő) és a német 8szászok és svábok)


II. Természetföldrajz

Az ország területén húzódik a Keleti- és a Déli-Kárpátok:

A Keleti-Kárpátok vonulatai:

A vonulatok közötti medencék: Háromszéki-, Csíki-, Gyergyói-, Barcasági-medence.

A Déli-Kárpátok csak kristályos vonulatból áll:

Medencék:

 

III. Ipar

  1. Bányászat

    - kőolaj: Kárpátok déli lábánál (Craiova, Ploiesti), Moldvában
    - földgáz: Erdély (Medgyes), Kárpátok déli lábánál (Craiova, Ploiesti), Moldvában
    - kőszén: Erdély délnyugati részén
    - lignit: Erdélyi-permhegyvidék lábánál, Kárpátok déli lábánál
    - vasérc: Erdély délnyugati részén (Resica)
    - bauxit: Királyerdő
    - ólom-, cink-, rézérc: Nagybánya környékén
    - arany, ezüst: Erdélyi-érchegység
    - kősó: Erdélyi-medence peremén, Kárpátok déli lábánál, Moldvában

  2. Energiagazdaság

    Földgáz és lignit tüzelésű hőerőművek, Vaskapunál és a Déli-Kárpátok folyóin vízerőművek.

  3. Feldolgozóipar

    - vaskohászat: Vajdahunyad, Resica, Galac
    - gépgyártás: Brassó, Segesvár, Nagyszeben, Arad, Ploiesti (kőolajipari gépgy.), Craiova (mezőgazdasági gépek, közlekedési eszközök), Pitesti (Dacia autók)
    - kőolajfinomítás: Ploiesti, Pitesti
    - vegyipar: Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár, Nagyvárad
    - timföldgyártás: Nagyvárad
    - cellulóz és papírgyártás: Braila

 

IV. Mezőgazdaság

 

A DÉLSZLÁV ÁLLAMOK


Terület (km2) Lakosság (millió fő)
Szlovénia 20251 2,0
Horvátország 56538 4,8
Bosznia-Hercegovina 51129 4,4
(Kis-)Jugoszlávia (Szerbia és Crna Gora) 102173 10,5
Macedónia 25713 2,0

1. táblázat: Jugoszlávia utódállamai (1991)


I. Történelmi háttér


Az egykori Jugoszlávia területén sokféle nép élt együtt, változatos történelmi múlttal rendelkeznek. A szlovénoknak nem sikerült önálló államot alapítaniuk, a Frank, a Német-római, majd a Habsburg Birodalom területén éltek, így további fejlődésük eltért a többi délszláv népétől. A horvátok a X. században alakították meg Horvátországot, de állandó támadások után (Bizánc, Bolgár cárság) végül a XII. század elején (Könyves Kálmán alatt) Magyarország része lett, Horvát Bánság néven. Bosznia története a XII. századtól szintén összefonódik Magyarországgal, II. (Vak) Béla királyunk Ráma néven csatolta a területet Magyarországhoz. A szerbek a XII. században alakították meg első államukat, a Szerb Királyságot, amely Dusán István alatt, a XIV. században élte fénykorát. A macedón nép nem azonos a Kr.e. IV. században Nagy Sándor alatt a fénykorát élő makedónokkal. Kr.u. a VI. században érkezik az egykori Makedónia területére egy szláv népcsoport, akik átveszik a makedón nevet, de megkülönböztetésül ma macedónoknak hívjuk őket. A macedónok nem hoztak létre önálló államot, Bizánc, majd Szerbia fennhatósága alatt éltek. A délszláv népek (a szlovének kivételével) a XIV-XV. századtól hosszú török elnyomás alatt éltek, ami jelentősen hátráltatta fejlődésüket. A török uralom csak a XIX. században ért véget. Az I. világháború után (1918-ban) Szerbia vezetésével megalakult a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, (Bosznia-Hercegovinát is magában foglalta), amely 1929-ben Jugoszláviára változtatta a nevét. A II. világháború után a kommunisták vezetésével megalakult a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, melyben a szerbeknek volt vezető szerepük. Az 1990-es rendszerváltás során Szerbiában a Slobodan Milosevic vezette reformkommunisták, Horvátországban és Szlovéniában pedig a demokratikus erők jutottak hatalomra. A régóta feszülő politikai, nemzetiségi, nyelvi, vallási, kulturális ellentétek vezettek az 1991-1995 közötti véres háborúhoz, amelynek eredményeként önálló államok jöttek létre: Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Kis-Jugoszlávia (Szerbia és Crna Gora) és Macedónia. A történelmi múlt a gazdasági fejlettségben is megmutatkozik. Az egy főre jutó GDP alapján Szlovénia és Horvátország gazdasága a legfejlettebb (5500 illetve 3400 $), őket követi Szerbia 2200 $, majd Bosznia-Hercegovina (1600 $) és Macedónia (1400 $) következik.


Nemzetiség Hol él? Írás Vallás
szlovén Szlovéniában latin betűs római katolikus
horvát Horvátországban, Vajdaságban latin betűs római katolikus
bosnyák Bosznia-Hercegovinában, Crna Gorában cirill betűs muzulmán
macedón Macedóniában cirill betűs ortodox
szerb Szerbiában, Vajdaságban, Koszovóban Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában cirill betűs ortodox
magyar Vajdaságban latin betűs római katolikus

albán

Koszovóban, Szerbiában, Crna Gorában, Macedóniában latin betűs -

2. táblázat: Az egykori Jugoszlávia területén élő nemzetiségek

 

II. Természetföldrajz

A Dinári-hegység mészkőből felépülő három övezete (Külső-, Középső-, Belső-övezet) a tengerparttal párhuzamosan húzódik Szlovénia déli részétől Horvátországon és Bosznia-Hercegovinán keresztül Crna Goráig. A mészkőhegység területén változatos karsztjelenségek figyelhetők meg, amelyek a nevüket is a szlovéniai Karszt-hegységről kapták. Szlovénia északi részén még az Alpok vonulatai húzódnak, pl.: Júliai-Alpok, Kamniki-Alpok. Horvátország északi részén a Dráva és a Száva folyó között óidei röghegységek találhatók (pl.: Bilo, Papuk, Psunj). Szerbia keleti részén húzódik a Szerb-érchegység, amely már a Balkanidák része. A Vajdaság területén a Bácskai-lösztábla található, amely a mezőgazdaság szempontjából kiemelkedő fontosságú terület. A Dalmát tengerpartot számtalan sziget, sok öböl és félsziget tagolja.

 

III. Ipar

  1. Bányászat
    - bauxit: Dinári-hegység (karsztbauxit) pl.: Crna Gorában
    - réz: Szerb-érchegység (Bor környékén)
    - kőolaj, földgáz: az alföldek peremén pl.: Bácska keleti részén

  2. Energiagazdaság
    Az elektromosáram-termelés 2/3-át vízerőművek szolgáltatják.

  3. Feldolgozóipar

    Szlovénia ipara a legfejlettebb, Lubljanában gépgyártás, textilipar és más könnyűipari ágazatok, Mariborban járműgyártás jellemző.

    Horvátország
    fontos ipari központja a főváros Zágráb, ahol gépgyártás, vegyipar, élelmiszeripar és textilipar jellemző. Fiumeben kőolajfinomító, vegyipar és hajógyártás, Splitben vegyipar, cementgyártás, halfeldolgozás jellemző. A dalmát tengerparti városok és szigetek idegenforgalma jelentős.

    Bosznia-Hercegovina
    gazdaságát a háború jórészt tönkretette. Zenicában vaskohászat, fegyvergyártás, Szarajevóban gépgyártás, Tuzlában vegyipar jellemző.

    Szerbia
    ipara a fővárosban, Belgrádban összpontosul, ahol gépgyártás, vegyipar, textilipar és élelmiszeripar jellemző, Kragujevácban gyártják a Zastava gépkocsikat, a Vajdaság központjában Újvidéken gépgyártás, vegyipar és élelmiszeripar alakult ki. A vajdasági városok pl. Szabadka élelmiszeriparukról nevezetesek.

    Macedónia
    ipara a fővárosban, Skopjéban koncentrálódik, ahol vaskohászat, élelmiszeripar, textilipar jellemző.

 

IV. Mezőgazdaság

Szlovénia mezőgazdaságát a hűvös, csapadékos éghajlatnak megfelelően az állattenyésztés túlsúlya jellemzi, ezen belül a tejelő szarvasmarhatartás emelhető ki.

Horvátországban
a tengerparton a mediterrán éghajlat lehetőséget nyújt olajfa, szőlő, füge, helyenként citrusfélék termesztésére.

Bosznia-Hercegovinában
a hegyvidéki juhtartás jellemző, a növénytermesztés a kisebb medencére korlátozódik.

Szerbia
mezőgazdaságilag legfontosabb területe a Vajdaság. A bácskai jó minőségű feketeföldön kukoricát, búzát, napraforgót, cukorrépát termesztenek, de a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés is jelentős. A Szerémség borairól nevezetes. Crna Gorában a hegyvidéken kecskét és juhot tenyésztenek.

Macedóniában a völgyekben, medencékben dohányt, gyapotot, korai zöldségféléket termesztenek, a hegyi réteken juhot tartanak.

- feladatok -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 17. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -