A francia forradalom és Napóleon kora

Előzmények

• XV. Lajos (1715-1774) - erkölcstelen, apolitikus, kegyencnőkkel veszi körül magát (Pompadour, Dubarry), az élet minél kellemesebbé tétele a fontos: balett, színház, fényűző pazarló ünnepségek, önkényessége miatt közgyűlölet övezi.
  
  
• XVI. Lajos - gazdasági, politikai válság, az abszolutizmus meggyengülése: Hollandia elfoglalására tett kísérlet kudarca, merkantilizmus kifulladása, spanyol örökösödési háború kudarca, pazarlás.
  
  

A gazdaság helyzete:

• Feudalizmus erős jelenléte, kötöttségek a mezőgazdaságban akadályt jelentenek, élelmiszerárak nőnek.
  
  
• A merkantilizmus válságára a fiziokratizmus lenne a válasz - Turgot: az egyetlen értéket képező ág a mezőgazdaság, az ipar csak a meglevő értékeket csoportosítja át, de a tulajdonviszony akadályozza, ösztönözni kellene a parasztot, itt adóztatják, 1774-76. kísérlet a pénzügyi helyzet stabilizálására, az uzsoratőke ellensúlyozására - megbuktatják.
  
  
• Turgot helyére Necker: polgári származású bankár kerül - megbuktatják.
  
  
• A rendi gyűlést nem hívják össze, a király rendeletileg adóztat, "törvényen kívül".
  
  
• Elmélyülő válság: adósság fizetése nem halad, fizetésképtelenség.
  
  
• 1770-89. között felkelések, éhséglázadások, sztrájkok - parasztság, plebejusok.
  
  
• 1788. rossz gazdasági év, polgárság előretörése - Siéyes abbé: "Mi a 3. rend?" c. munkája, panaszfüzetek megjelenése: abszolutizmus bírálata, alkotmány követelése.

A forradalom menete

• 1789. máj. 5. Versailles - összehívja a király a rendi gyűlést - a 3. rend követelése: alsóháznak nyilvánítják magukat, 1 szavazat helyett 2-t követelnek, együttes ülést.
  
  
• Rendi gyűlés idáig: 1-1 szavazat házanként -1. rend (papság): kb. 120 ezer fő képviseletében 300 fő, 2. rend (nemesség): kb. 350 ezer fő képviseletében 300 fő, 3. rend: kb. 25 millió fő képviseletében 300 fő, külön ülésezés.
  
  
• XVI. Lajos nem érti a kort: nincs együttes tanácskozás, 600 képviselő a 3. rendnek, de nincs még egy szavazat, nem lehet egyénenként szavazni.
  
  
• Jún. 17. az alsóház kimondja a nemzetgyűléssé való átalakulást, föloszlatás esetén nincs adófizetés, a királyi vétójog érvénytelen.
  
  
• Jún. 20. az üléstermek bezáratása, az eddigi rendeletek érvénytelenítése - abszolutizmus fenntartása.
  
  
• Labdaházba átvonulás - eskü: nem oszlanak szét, amíg nincs új alkotmány, rendi gyűlésből alkotmányozó nemzetgyűlés (1789. júl. 9. - 1791. szept. 30.) - közteherviselés, feud. terhek pénzzel megválthatósága, személyi kötelezettségek (adók) eltörlése lenne a cél.
  
  
• Király: megfélemlítés, csapatösszevonás, idegen zsoldosok hozatala.
  
  
• Párizsban polgárőrség szervezés, egyes csapatok átállnak, júl. 12. Párizsban új községtanácsot, polgármestert választanak, fegyveres nemzetőrség szervezése, parancsnoka La Fayette márki.
  
  
• Júl. 14. a Bastille fegyvereinek követelése, a megtagadás után elfoglalják.
  
  
  
  
  
• Létbizonytalanság, fosztogatás, félelem, vidéki felkelések - új községtanácsok választása.
  
  
• 1789. aug. 4. a kiváltságosok lemondanak előjogaikról - de: a megváltás lassan halad, a szegényparasztok nem kapnak földet - elégedetlenség.

1789. aug. 26. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata - alapelvek egy majdani alkotmányhoz, közhangulat megnyugtatására, a feudalizmus felbomlása:

• egyenlőnek születés, különbség a hasznosság;
  
• polgárjogok: szabadság, tulajdon, biztonság, elnyomással való szembenállás;
  
• népszuverenitás;
  
• szabadság - ami másnak nem árt, csak a törvény korlátozza;
  
• választójog cenzus alapján, polgár az, akinek tulajdona van;
  
• vallásszabadság;
  
• szólás- és sajtószabadság;
  
• karhatalom és közigazgatás a jogok biztosítására;
  
• tulajdonjog szent és sérthetetlen.

• Radikalizálódás, balra tolódás, XVI. Lajos vétójoga marad, nem írja alá a törvényeket, taktikázik - flamand zsoldosokkal körülzárják Párizst, éhezés.
  
• Tüntető tömeg, felfegyverkezve, irreguláris hadsereg, "asszonyok menete".
  
• Gazdasági csőd: egyházi birtokok nemzeti tulajdonba vétele, rendkívüli adópénztár felállítása, ideiglenes pénz - kamatozó hiteljegy (assignata) - papírpénzzé válik, infláció, spekuláció.
  
• 1790. jan. községtanácsi választások - önkormányzatok előretörése.
  
• A vámhatár a nemzeti határ, egységes mértékrendszer, 83 megyére (département) beosztás - egységes közigazgatás, jogegyenlőségen alapuló bírósági szervezet felállítása, esküdtszék bevezetése.

• 1790. okt. törvények - 1791. szept. a király szentesíti (az aláírás elől megszökik, visszahozzák): 1791-es polgári liberális alkotmány:
  
• alkotmányos királyság - Montesquieu eszménye;
  
• törvény előtti egyenlőség;
  
• közteherviselés;
  
• szólás- és sajtószabadság;
  
• választójog vagyoni cenzus alapján;
  
• Rómától független francia egyház;
  
• király vétójoga;
  
• alkotmányozó nemzetgyűlés helyett a törvényhozó nemzetgyűlés hozza a törvényeket.
  
  

• Elégedetlenség: vagyoni cenzus magas - Mars-mezőn tüntetés: La Fayette közéjük lövet.
  
• 1789 óta jakobinus klub - kiválnak a konzervatívok, a klub radikalizálódik, a polgárság plebejus része szembefordul a királlyal, a liberális arisztokráciával - elválnak az alkotmányos monarchia és a köztársaság hívei.
  
• A radikalizálódás okai: a király szentsége megszűnik a szökéssel, 1791. aug. 25. Pillnitzi nyilatkozat: a porosz király és az osztrák uralkodó inti XVI. Lajost, hogy ne írja alá az alkotmányt.
  
• A királyi szentesítéskor La Fayette és a burzsoázia megegyezik a királlyal, ellentétben a forradalmi klubokkal.
  
• 1791. okt. 1.-1792. aug. 10. törvényhozó nemzetgyűlés összeül:
  
• Fő alk. mon. híve (a jakobinusoktól kivált konzervatívok, lafayettisták).
  
• 345 fő független, változó állású centrum.
  
• 136 fő köztársaság-párti (jakobinusok, a középpolgárság érdekeit képviselő girondiak, plebejus klub - Marat, Danton).
  
• A girondiak ragadják magukhoz a hatalmat - az alk. mon. híveinek kiszorítása, a háború az eszköz rá, a pillnitzi nyilatkozat után katonai készültség.
  
• A szélsőbal (Robespierre ellenzi a háborút: a lezüllött hadsereg, ha kudarcot vall, vége a forradalomnak, ha nyernek, az a girondiak megerősödését hozza.

• 1792. márc. gironde-párti kormány alakul, szövetség az udvarral, hadüzenet elfogadása - porosz hadsereg előretör.
  
• A forradalom-ellenes erők nyíltabbá válása, a király lemondatja a minisztereket, fenyegető kiáltvány az ellenséges hadaktól: a királyi család sérelme esetén katonai büntetés.
  
• 1792. aug. 10. a felkelők elfogják a királyt, új állam: köztársaság, a törvényhozó nemzetgyűlés feloszlatása, általános választójog alapján új községtanácsi választás, nemzeti konvent.
  
• Baloldal győzelme: végrehajtó tanács az új kormány, élén: Danton.
  
• Sans-culotte-ok megjelenése - vagyonuk nincs, radikális elvek, párizsi plebejus réteg.
  
• 1792. szept. 2. Verdun elestének hírére leszámolás, az első megfélemlítési hullám, törvénytelenség elindulása.
  
• 1792. szept. 20. új hadsereg, új erkölcs, forradalmi biztosok velük - Valmynál győznek a porosz hadsereg ellen.

• 1792. szept. 21. összeül a Konvent, választott testület, államjogi reform, csak a köztársaság hívei:
  
• 80 fő jakobinus és sans-culotte;
  
• 500 fő "mocsár" - se ide se oda nem tartozó, változó ( a korszak kezdetén inkább girondista, később jakobinus - félelemkeltés, pol. hangulatváltás);
  
• 165 fő girondiak.
  
• A girondiak a forr. végét akarják, a konszolidációt, a jakobinusok még további radikális intézkedéseket, a képviselők szabadon szólnak, pol. demokrácia, mindenki jár minden klubba.
  
• A jakobinusok sem egységesek: szélsőbal (Marat, Hébert), közép (Robespierre), mérsékelt (Danton).

• Megtalálják a király titkos irattárát, megvan a bűnlajstrom: 1793. jan. halálra ítélik (nem nagy többséggel, a girondisták megmentenék), kivégzik, 1793. okt. a királyné kivégzése, a trónörökös inas lesz, gyenge, meghal.
  
• Ez váltja ki Anglia végleges ellenszenvét, létrejön az első koalíció, az indok Belgium elfoglalása.
  
• Élelmiszer nincs, katonai sikerek vége - girondisták felelőssége.
  
• 1793. újoncozás, mozgósítási parancs, de a girondisták nem tudják feltölteni a hadsereget - jakobinus támadás: követelik a forradalmi törvényszékek felállítását, az ellenforradalmi erők rögtönítélő bíróságok elé állítását.
  
• 1793. jún. 2. a konventet fegyveresek veszik körül - megszavazzák a girondiak letartóztatását, jakobinus radikalizálódás.
  
  

1793. jún. 2. - 1794. júl. 27. jakobinus diktatúra - külső ellenség; Vendée-i parasztfölkelés+királypártiak, tisztek, papok; belső megosztottság.

• Végletes központosítás:
  
• márc. 10. rendkívüli törvényszék felállítása;
  
• új forradalmi kormány: Közjóléti Bizottság;
  
• hadsereghez kormánybiztosok küldése;
  
• ellenforradalmárok kivégzése;
  
• agrártörvény: állami földek felosztása, földesúri jogok kártérítés nélküli eltörlése, olcsó ár, 10 év alatt fizetés - a cél a parasztok megnyerése, toborzás.
  
  

1793. jún. 24. jakobinus alkotmány - forradalmi terror a tény, az alkotmány csak később lépne életbe:

• újabb adók a vagyonosokra;
  
• kategorikus bérmaximálás;
  
• új vallás bevezetése: a Legfelsőbb Lény kultusza, erkölcsiség erősítése;
  
• forradalmi naptár bevezetése.
  
• Eredménye: van ember a toborzáshoz, a közös cél és a terror a fegyelmezettséget növeli.
  
• Katonai sikerek - már nincs szükség a diktatúrára, Robespierre a konszolidáció előtt még le akar számolni a szélsőségesekkel (Hébert - terrort fokozni akarja, sans-culotte-ok - népi egyenlősítők).
  
  
  
• 1793. júl. 10. Marat merénylet áldozata lesz, júl.-aug. Robespierre-t megvál. a Közjóléti Bizottság élére, befolyása nő - Danton azonban útjában van.
  
  
• 1794. febr.-márc. ventose-i dekrétum - Saint-Just javaslatára: a haza ellenségeinek összeírása, törvényszék elé állítás, vagyonelkobzás, amit felosztanak a nép között - így ellenséget talál mindenki.
  
  
• 1794. ápr. 5. Danton és társai kivégzése - Robespierre leszámolt a frakciókkal, de elszigetelődik, a terror erősödik: csak a végrehajtó hatalom működése számít, centralizáció.
  
  
• Igazságszolgáltatás átszervezése: Forradalmi Törvényszék hatáskörének kiterjesztése a megyeiek rovására - erkölcsi bizonyítékok alapján is lehet ítéletet hozni, védekezés, előzetes kihallgatás nem kell.
  
  
• Gazdasági élet állami ellenőrzése - hadsereg ellátása a cél: termelés ellenőrzése, hatósági igénybevétel, ármegállapítás (de ezt nem ellenőrzik), bérmaximálás.
  
  
• A jakobinus diktatúra elveszti bázisát - leszámolások, vallásüldözés, Robespierre háborúellenessége ellentétben áll a katonai sikerekkel.
  
  
• 1794. jún. döntő győzelem - be kellene vezetni a terror helyett a jakobinus alkotmányt, de kísérletet sem tesznek rá - a polgárságnak elege van a terrorból, a mocsár többé nem áll Robespierre mellé.
  
  
• 1794. júl. 28. elfogják és kivégzik 21 társával, a községtanács 70 tagja felkelést szervez Robespierre megmentésére, de a nép már nem a forradalom, hanem a zsarnokság képviselőjét látja benne - nem mozdulnak meg a megmentésére.
  
  
  
  
  
• 1794. júl. - 1795. okt. thermidori fordulat.
  
• Földrengésszerű visszarendeződés - intézkedések, népmozgalom.
  
• Csökkentik a Közjóléti Bizottság hatóerejét (hadügy és diplomácia marad).
  
• A Konvent hozza újra a rendeleteket.
  
• Feloszlatják a párizsi községtanácsot.
  
• Átszervezik a Forradalmi Törvényszéket.
  
• Megszüntetik a kormányzat központosítását.
  
• Girondista képviselők visszahívása a Konventbe.
  
• Államosított üzemek megszüntetése Párizsban.
  
• Ár- és bérmaximálások megszüntetése (papírpénz elértéktelenedése, fokozódó infláció, közszükségleti cikkek folyamatos drágulása, gazdasági csőd).
  
• A hadsereg élelmezése, ellátása egyre rosszabb.
  
• Szabad vallásgyakorlat, a templomok megnyitása.
  
• Börtönök megnyitása - egyéni bosszú a jakobinusok ellen, perek indulnak, új gyanúsak születnek.
  
• Anarchikus állapot, "haláltánc".
  
• Betiltják a jakobinus, hébertista klubot.
  
• Utcai tüntetések - jakobinus-ellenes jelszavakkal, gúny tárgya a forr. összes eszméje.
  
• XVI. Lajos testvére, Provance grófja emigrációban kiáltványt ad ki: "A forr. egykori haszonélvezői reszkessenek", kilátásba helyezett megtorlása.
  
• Nagyburzsoázia előretörése - szalonélet újjáéledése.
  
• Nyomor, éhezés, a tömeg az 1793-as alkotmányt, az élelmezés javítását követeli - eredménytelenül.
  
• Ostromállapot, a sans-culotte-ok kivégzése, terror, tömeges gyilkosságok vidéken.
  
• 1795. máj.-júl. béke a poroszokkal, hollandokkal, spanyolokkal - Angliával marad a hadiállapot, itáliai hadjárat.
  
• 1795. júl. emigránsok (királypártiak) érkezése angol segítséggel - a Konvent köztársaságpárti, visszaszorítják őket - felkelés a Konvent ellen, Napóleon segítségével mentik.
  
• 1795. okt. a Konvent feloszlatása.
  
  

Az utolsó Konvent ülés után új alkotmány - Thermidori alkotmány (1795-1799)

• Államgépezet: 500-ak tanácsa, Öregek Tanácsa, elvileg kétkamarás, egymás mellé rendelt, de gyakorlatilag nem így működik; végrehajtó szerv: 5 tagú direktórium - vagyonos rétegeket képviselő mérsékelt köztársaságiak szerve, alkotmányos polgári köztársaság, szerteágazó, rendteremtésre nem alkalmas politikát folytatnak.
  
  
• Újbaloldalisággal leszámolás: Babeuf, Egyenlők Társasága (első utópikus szocialista tanok, erőszakos hatalomátvétel terve) - félnek a népmozgalmaktól.
  
  
• A jobboldallal nem következetesek - leverik ugyan a royalista felkelést, de támogatják a "Rend barátai" társaságot (királypárti, vagyonos csoport).
  
  
• 1797. választások - sok királypárti bekerül az 500-ak tanácsába - XVIII. Lajos hazatérését meg akarják engedni, bírálják a direktóriumot (jakobinussággal vádolják).
  
  
• A köztársaság hívei jelöltként köztársaság-párti katonát állítanak: Napóleon (ekkor még a hadjáratokkal van elfoglalva).
  
  
• 1797. szept. Fructidor- i államcsíny - restaurációs veszély miatt a royalisták kiűzése, mandátumok visszaadása (alkotmány megsértése).
  
  
• Direktórium - átmeneti sikerek - pénzügyi, gazdasági reformok, de mindkét oldali ellenzék mozgolódik, politikai hatalmuk megrendül, szilárd kormányzatra, rendre vágynak.
  
  
• Napóleon hazatér - elterjed, hogy jakobinus hatalomátvétel készülődik, kinevezik Párizs parancsnokának.
  
  
  
  
• 1799. nov. 9. (brumaire) államcsíny - szétkergeti az 500-ak tanácsát, átveszi a direktórium helyét, az Öregek Tanácsa kényszer alatt kinevez 3 konzult (egyikük Bonaparte), átmeneti törvényhozó bizottság áll mellette, katonai diktatúra.
  
  
• Az állampapírok értéke azonnal emelkedni kezd.
  
  
• 1799-1804. új állam forma: konzulátus:
  
  
• Az 1. konzult 10 évre választják, teljhatalommal rendelkezik, a hadsereg főparancsnoka, a Senatust és az állami hivatalok vezetőit (bíró) ő nevezi ki, a Tribunátusba jelöltek közül kiválasztja a neki tetszőket.
  
  
• A 2. és 3. konzul csak tanácsadó.
  
  
• Az Államtanács készíti a törvénytervezetet,
  
  
• a Tribunátus megvitatja,
  
• a Törvényhozó testület és a Senatus elfogadja, megerősíti.
  
• Demokrácia látszata - valójában kinevezések.
  
• Közigazgatás erős centralizálása - 88 departement kinevezett vezetőkkel.
  
• Új bürokrácia kiépítése.
  
• Erős rendőrség szervezése.
  
• Sajtószabadság megszűnik.
  
• A katolikus egyház újjászervezéséhez hozzájárul.
  
• Polgári törvénykönyv - Code Napoleon kiadása.
  
• 1803. pénzreform: értékálló pénz, merkantilizmus.
  
• A pénzarisztokrácia mellé áll: nincs anarchia, nincs kényszerállamkölcsön, stabil pénz, az új francia bank hitelét az állam szavatolja, megindul a tőkebeáramlás.
  
• A parasztság mellé áll: elkobzott földek felosztásából szabad földtulajdon, ármaximálás eltörlése, kötelező terménybeszolgáltatás megszűnik, közlekedés javul, közbiztonság jobb.
  
• 1803. concordátum VII. Pius pápával - kiegyezés, valaki kell, aki elismeri, hogy Isten kegyelméből uralkodik.
  
• 1804. császárrá koronázás - ideológia hozzá: római örökség, francia hegemónia, birodalmi törekvés, haladás, felvilágosultság Európa számára.
  
  

Napóleon politikája

• Aki csatlakozik hozzá, felhasználja akármilyen politikai irányhoz tartozik is.
  
• Alkat, tehetség , történelmi körülmény egybecseng - a politikusok félnek tőle, a katonák imádják.
  
• Háború: természetes határok elve szerint, a cél csak a következő háború megnyerése, de a béke sosem nyugvópont.
  
• Kontinentális zárlat: blokád Angliával szemben - a német ipar fellendül, de sok kárt okoz.

Koalíciók Franciaország ellen

• I. 1793. Anglia-Poroszország-Hollandia-Spanyolország - XVI. Lajos lefejezése miatt
  
• II. 1798-1802. Anglia-Ausztria-Poroszország - Napóleon terjeszkedése miatt
  
• III. 1805. Anglia-Ausztria-Oroszország-Svédország - Napóleon császárrá koronázása miatt, angol invázió előkészítése céljából
  
• IV. 1806. Anglia-Poroszország-Oroszország - német kérdés, rajnai szövetség miatt
  
• V. 1809. Anglia-Ausztria - a kontinentális zárlat elleni spanyol lázadás
  
• VI. 1813. Ausztria-Poroszország - Napóleonnal való leszámolás

Hadjáratok

• 1797-1797. itáliai hadjárat - átszervezi Itáliát testvérköztársaságok rendszerére - 1797. campoformio-i béke.
  
• Egyiptomi hadjárat (1798-1801) - a cél a brit gyarmatbirodalomra mérhető csapás a francia kereskedelmi és gyarmati terjeszkedés reményében - Málta, Alexandria elfoglalása, Kairó kapitulál - de Nelson megsemmisíti a francia flottát, a sereg a szárazföldön reked, nincs utánpótlás - 1801. szept. vereség az angoloktól, elhagyják Egyiptomot.
  
• 1805. Trafalgar, Austerlitz - három császár csatája.
  
• 1806. Jéna
  
• 1807. Friedland - 1807. tilsiti béke
  
• 1809. Wagram - Ausztria legyőzése
  
• 1812. Oroszország felé - megleckéztetés a cél, későn indul, gyors sikerre számít - korai hideg, Borogyinonál döntetlen, az oroszok kiürítik, felégetik a terepet - eljut az égő, kiürített Moszkvába, várja Sándort a békeajánlattal, de az nem jön - utánpótlás nincs, állandó összecsapások, hideg, járvány - a sereg töredéke tér haza, otthon a fiatalokat kell besorozni.
  
• 1813. Lipcse "népek csatája" - legyőzik, ellenfelei bevonulnak 1814-ben Párizsba, a trónról lemond, de a császári címről nem - Elba szigetére kerül angol őrizetbe.

• XVIII. Lajos visszatér - a parasztok jogait megszüntetik, üldözések.
  
  
• Elégedetlenség - 1815. márc. partraszáll Napóleon Cannes-ban, harc nélkül, diadalmenetben jut el Párizsig, 100 napos uralom - Anglia-Oroszország-Poroszország-Ausztria koalíciója, jún. óriási túlerővel harcol Waterloo-nál, teljes vereség, lemond - Szt. Ilona szigetére kerül.
  
  
• 1814. okt. bécsi kongresszus - Európa visszarendezése, koronás fők részvétele.
  
• 1789-es határok.
  
• Belgium és Hollandia egyesítése: Németalföldi királyság.
  
• Ausztria lemond Belgiumról, megkapja Velencét, Dalmáciát.
  
• Poroszország megkapja Svéd-Pomerániát, Szászország egy részét.
  
• Oroszország megkapja Finnországot, a varsói hercegség keleti részét.
  
• Svédország megkapja Norvégiát.
  
• Orosz-lengyel perszonálunió.
  
• Anglia tengeri hatalmához kap stratégiai pontokat: Málta, Helgoland, Ceylon, Fokföld.
  
• Svájc függetlenségét szavatolják.
  
• Itália széttagoltsága megmarad.
  
• Megszűnik a német-római császárság, helyette német államszövetség (Bund) - önálló német államok, jogi ell. Ausztria, ügyek intézése Poroszo.
  
• Osztrák császárság kialakulása.
  
  
• 1815. Szent Szövetség megalakulása: orosz (I. Sándor) - osztrák (I. Ferenc) - porosz (III. Frigyes Vilmos).
  
• Keresztény uralkodók a felvilágosodás ellen.
  
• Napóleon és a polgári állam tagadása.
  
• Feudális állameszmény.
  
• Polgári forradalommal szembeni segítségnyújtás.
  
• "szent" szóhasználattal a vallási fogalom visszaültetése a polgári államba.

"Szent Szövetség Európája"

• 1818. aacheni kongreszus (Franciaország megszállásának felszámolása, mivel a Bourbon restauráció szilárdnak bizonyult)
  
• 1819. karlsbadi kongresszus (a német államok egységesen lépnek fel a diákmozgalmak ellen)
  
• 1820. troppaui kongresszus (döntés a dél-európai szabadságmozgalmak elfojtásáról)
  
• 1822. veronai kongresszus (spanyoltországi alkotmányos mozgalom elleni fellépésről hoztak döntést)
  
  
• 1820-23 spanyolországi forradalmak
  
• 1820. piemonti és nápolyi megmozdulások
  
• 1825. lengyelországi megmozdulások (Déli és Északi Társaság megalakulása)
  
• 1825. dekabrista mozgalom Oroszországban
  
• 1821-29. görög szabadságharc (1822. chiosi mészárlás. 1829. drinápolyi béke)

Érdekességek

1793 és 1805 között forradalmi naptárt vezetett be a Nemzeti Konvent Franciaországban. A fő cél a vallási maradványok kiirtása, a racionális, forradalomhoz méltóbb elnevezések, beosztás megalkotása:

• a római számokkal jelzett évek az őszi napéjegyenlőség idején kezdődnek, 12 harmincnapos hónapból állnak,
  
• 1 hónap 3 tíznapos dekádból, 1 nap 10 decimális órából, 1 óra 100 decimális percből áll,
  
• fennmaradó 5 nap: sansculottides néven - egy-egy erénynek szentelt ünnepnap,
  
• szökőévben a 6. nap a forradalom ünnepe.
  
• Névadás: hónapoké - erkölcsi jellegű először - szabadság, igazságosság stb. Mást fogad el a Konvent: természeti kapcsolatok: szüret, köd (brumaire), dér, hó, eső, szél (ventose), csírázás (germinal), virágzás, mezők, aratás, hőség (thermidor), gyümölcs; napoké - a dekádok 5. napja haszonállatokról, 10. napja mezőgazdasági szerszámokról, a többi növényekről kapja a nevét.

• Marseillaise - a francia forradalom legnépszerűbb dala, 1879 óta a francia himnusz. Eredetileg a hadüzenet után a strasbourgi polgármester kérte fel, de Lisle kapitányt, hogy írjon indulót a városban állomásozó seregnek. Ez lett a "Harci dal a rajnai hadsereg számára", nagyon népszerű, Párizsban a július 30-án érkező marseilles-i önkéntesek terjesztik el, innen a címe. 1815-30 és 1852-70 között betiltották Franciaországban. 1794-ben Verseghy Ferenc fordítja le magyar nyelvre.
  
  
• A francia forradalomban nem beszélhetünk mai értelembe vett pártokról. A különböző nézeteket valló emberek politikai klubokba tömörültek. 1789-ben jött létre egy ilyen klub, amely gyűlései számára kibérelte a dominikánus szerzetesek egyik épületét, mivel a szerzetesek központja a Szent Jakab utcában volt rájuk ragadt a jakobinus elnevezés. Kezdetben szűk előkelő társaság látogatta a klubot, majd az események előre haladtával egyre bővült taglétszáma és nézeteik is rohamosan radikalizálódtak.
  
  
• Robespierre a forradalom által megszüntetett hagyományos vallási ceremóniák helyett bevezette a Legfelsőbb Lény kultuszát, amelynek legfőbb papjává önmagát nevezte ki. Fényes és látványos ünnepségeket szenteltek ezen "új istennek".

Ajánlott irodalom

• Francois Furet: Gondoljuk újra a francia forradalmat, Tanulmány Kiadó, Pécs, 1994.
  
  
• Hahner Péter: A nagy francia forradalom kisenciklopédiája, Minerva, Budapest, 1989.
  
  
• J. Tarle: Napóleon, Gondolat, Budapest, 1963.
  
  
• Vadász Sándor: Emberek és eszmék a francia forradalomban, Gondolat, Budapest, 1989.

- feladatok -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 17. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -