Megoldások

I.

1. Konfúciusz tanításaira vezethetők vissza, aki i.e. 6-5. században élt.
   
2. Enkidunak Uruk városa egy szerelem papnőt küld, hogy a szörnyet, aki félig ember, félig állat a szerelem által civilizálja. Így Enkidu alkalmassá válik arra, hogy megmérkőzzön Gilgamessel.
   
3. Óhéber és arameus.
   
4. Történeti művek; profetikus írások; költemények, elbeszélések.
   
5. Kezdet, a teremtés, az első könyv; kivonulás, a második könyv.
   
6. Az egyik zsidó ünnep, a Purim történeti hátterével kapcsolatos. Ahasvérus király alatt teljes pusztulás fenyegeti a zsidókat, mert Hámán főminiszter végezni akart velük. Eszter, Ahasvérus király felesége, azonban leleplezte Hámánt a király előtt, s rábírta az uralkodót, hogy forduljon főembere ellen. A zsidók megmenekültek, Hámánt pedig kivégezték.
   A mű irodalmilag azért fontos, mert az Ószövetség legkidolgozottabb könyvei közé tartozik. Elbeszélésmódja a modern kisregényekéhez hasonlítható: egyes eseményeket részletesen dolgoz ki, mások fölött átsiklik. Így irányítja az olvasó figyelmét a szerző.
   
7. Egyrészt két teremtéstörténet ismer ( Móz. 1,26 - Móz. 2,7), másrészt a teremtésnek nincs előzménye (v.ö. görög teremtésmítosz), kizárólag az ige teremt. A teremtés célja az ember, akinek nem a szolgálat az elsődleges feladata, hanem az uralkodás a többi teremtményen.
   
8. a. egyistenhit,
   b. több isten elismerése, de csak egynek a tisztelete;
   c. az a folyamat, amely során egy-egy írásról eldől, hogy isteni sugallatra készült vagy sem.
   
9. A zsoltárok az Istenhez fűződő viszonyról beszélnek, a lírai műnem egyik európai forrásának tekinthetők. Szerzőjükként Dávid királyt tartjuk számon. Fajtái: hála- és panaszénekek, bűnbánati és gyászdalok, dicsőítő énekek, bölcsességi tanító imák, királyzsoltárokat.
   
10. Tétlenkedik, tehetetlenkedik, mint Bálám szamara, aki háromszor is megriad az Úrnak angyalától. Mózes IV. 22.
    
11. A szinoptikusok Máté, Márk és Lukács evangéliumai, szinte szóról szóra megegyeznek. A szinoptikus együtt láthatót jelent, e három evangéliumot a kezdetekben három hasábban egymás mellett közölték, hogy jól láthatók legyenek az egyezések és a különbségek.
    
12. Olyan rövid elbeszélés, amely egy elvont teológiai kérdést (mit jelent Isten igéinek helyes megértése) egy metaforikusan magyarázható történettel világít meg. A bibliai példázat mindig tanító szándékú.
    
13. i.e. 3. századtól kb. 1.e. 150-ig Septuaginta héberről görögre; i. sz. 4. század Szent Jeromos (Hieronymus) Vulgata héberről latinra; 15-16. sz. Rotterdami Erasmus átdolgozza a Vulagata Újszövetség részét; 1522. Luther Újszövetség latinról németre, majd 1537-ben az Ószövetséget is; 1590. Károlyi Gáspár latinról magyarra a teljes Bibliát; 1626. Káldy György Vulgata alapján a katolikus magyar Biblia-fordítás.
    
14. A tejesség igénye nélkül: T. Mann: József és testvérei, Bulgakov: A mester és Margaríta, Mészöly Miklós: Saulus, Dante: Isteni színjáték, Babits: Jónás könyve, Kafka novellák, Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz, Camus: A bukás, Pilinszky-versek stb.
    
15. A példázat több részből áll: az elbeszélői helyzet leírásából, a történetből és a magyarázatból. A példázat alapja ezúttal is egyszerű élethelyzet. A vetés műveletét mutatja be, de a történet értelme és jelentése már nem hétköznapi, túl vezet az elbeszélt tartalmon: az emberi hit és az élet általános kérdéseit vizsgálja. A jó földbe hullott magok sarjadását túlzással mutatja be a példázat, utalva arra, hogy a magvető nem közönséges ember, a termőföld sem a konkrét szántót jelenti, hanem valami elvontabbra utal.
    A példázat harmadik részében Jézus tanítványainak magyarázza, miért van szüksége példázatos beszédmódra, majd megmagyarázza a magvető értelmét. Azonban a magyarázat után a példázat értelme még mindig rejtve marad. Kiderül, hogy a példázat magáról Jézusról szól, magának Jézusnak a metaforáját alkotja meg.

II.

1. könyvek (4p)
   
2. óhéber, arameus (4p)
   
3. a. Megváltó, a keresztények Jézust tekintik a Megváltónak. (4p)
   b. Az Ószövetség első öt könyve. (5p)
   
4. pl.: Izajás, Malakiás, Ozeás, Ezekiel, Jeremiás, Ámosz, Zakariás (6p)
   
5. a. görög (2p)
   b. latin (2p)
   
6. Babits Mihály (2p)
   
7. Józsue - Annak története, hogy az izraeliek - Józsue (Mózes utódja) vezetésével hogyan nyomulnak be az Ígéret Földjére - Kánaánba. (6p)
   Ezdrás - Annak a története, hogy a zsidók két csoportja hogyan tért vissza a babiloni fogságból hazájába. Újjáépítették a templomot, és Ezdrás vezetése alatt elkezdték aprólékosan betartani a törvényt. (6p)
   Malakiás - Malakiás kérdőre vonja a népet Istenhez való viszonya és iránta való engedelmessége felől. (6p)
   
8. Szenci Molnár Albert (1574-1634) (4p)
   
9. Luther Márton (4p)
   
10. 12 (3p)

Összesen 60 pont

Teszt

1. Nem, csupán purgatórium.
2. Nem.
3. Igen.
4. a
5. b
6. 0
7. Igen.

Elemzés

A zsoltár szerzője Ászáf, akit a Biblia Dávid cintányérosaként említ. (I. Krón. 13,19.)
A zsoltár részei szimmetrikusan ellentétesen párosíthatóak. A vers a "de", "mégiscsak", "bizony" ellentétes kötőszókra épül. Azaz állítás cáfolat kettősségén keresztül bomlik ki a vers.
A zsoltárban megszólaló egyén a világ igazságtalanságát hangsúlyozza, mert a jók szenvednek, míg a gonoszok élnek legjobban a földi világban, s mit sem törődnek Istennel.
A zsoltár két világot, a testét és a szívét állítja ellentétbe. A beszéddel, amely a test része - a kevélységé, a kövérségé - áll szemben a szív értelme, az Istenhez fűződő szoros viszony.
A tisztaszívű nem bukhat el, míg a bűnös biztos elcsúszik a síkos úton, amely az álszent, az alakoskodó beszédet is jelenti.
A bölcsesség lesz az, ami összegyűjti a szöveg teljes sorstapasztalatát. A bölcsesség pedig az Ószövetségben az "Úr félelmével" azonos (Példabeszédek könyve).

- vissza -