Versenyfeladatok

1. Mi a fonéma szerepe?

  1. Jelentés hordozása.
  2. A jelentések megkülönböztetése.
  3. A jelek felépítése és megkülönböztetése.
  4. A fonéma a legkisebb nyelvi jel, szerepe összetettebb jelek létrehozása.

2. Melyik nem tartozik a légutakhoz, melyik nem légzőszerv?

  1. Orrüreg.
  2. Garatüreg.
  3. Nyelőcső.
  4. Légcső.
  5. Gégefő.

3. A beszédlégzés tulajdonságait az élettani légzéshez viszonyítva fogalmazzuk meg. Melyik állítás hamis?

  1. A belégzés gyors, rövid.
  2. A belégzés hosszú.
  3. A kilégzés hosszú, lassú.
  4. A be- és kilélegzett levegő mennyisége nagyobb.

4. Melyik igaz?

  1. A zönge hangszalagrezgés.
  2. A zönge a levegő surlódása a gégefőben.
  3. A zönge más néven zörej.
  4. Suttogáskor mindig zönge keletkezik.

5. Ki készített tanulmányt az emberi beszéd mechanizmusáról? Nevéhez fűződik a beszélőgép megalkotása is.

  1. Bolyai Farkas
  2. Sajnovics János
  3. Reguly Antal
  4. Kempelen Farkas

6. A magánhangzó és a mássalhangzó összehasonlítását elvégezve teszünk megállapításokat. Melyik hamis?

  1. A magánhangzót önmagában is ki tudjuk ejteni, a mássalhangzót viszont csak egy másik hanggal együtt.
  2. A magánhangzók mindig zöngések, a mássalhangzók között vannak zöngétlenek is.
  3. A magánhangzók és a mássalhangzók egyaránt alkotnak önmagukban szótagot.
  4. A magánhangzók és a mássalhangzók is lehetnek rövidek vagy hosszúak.

7. Mitől függ a hang magassága?

  1. A koponyaüreg tágasságától.
  2. A hangszalagok rezgésszámától.
  3. A hangszalagok kilengésétől.
  4. A kilélegzett levegő mennyiségétől.

8. Melyik állítás igaz a magyar nyelv területi változatainak hangrendszerére?

  1. Az egyes változatok fonémaállománya nagyrészt azonos elemeket tartalmaz.
  2. Mindegyikben ugyanazok a fonémák vannak
  3. A nyelvváltozatokban az egyes fonémák megterheltsége, gyakorisága általában különböző.
  4. Mindegyikben van palatális l és zárt ë.

9. Melyik igaz a hangkapcsolódási törvényekre?

  1. Egyszerűbb őket betartani, mint megszegni.
  2. A könnyebb ejtést szolgálják.
  3. A szóalak/szó magánhangzóira is vonatkoznak.
  4. Csak a mássalhangzókra vonatkoznak.
  5. Egyik sem ősi örökség, mind újabb fejleményei nyelvünknek.

10. A mai köznyelvi fonémák rendszerére melyik állítás igaz?

  1. Csak az ómagyar kor elején már meglévő fonémákat tartalmazza.
  2. Már a középmagyar korban kialakult a maival szinte egyező állomány.
  3. A jottista-ipszilonista vita eredményeként jött létre.
  4. A c csak a XX. század elején került bele Simonyi Zsigmond újításaként.

11. Melyik palatális hang betűjele lóg ki a sorból? A hang képzésének és a betű jegyeinek a kapcsolatára figyeljen!

  1. ny
  2. gy
  3. ty

12. Melyik állítás hamis?

  1. A köznyelvi fonémák száma kisebb, mint a betűk száma.
  2. Minden fonémának egyetlen betűjel felel meg.
  3. A többjegyű betűk több hangot jelölnek.
  4. A dz, dzs jegyei azért megbonthatatlanok, mert csak így, együttesen jelölik a két zöngés zár-rés hangot.

13. Melyik állítás igaz a hosszú hangzók jelölésére?

  1. A kéziratos nyelvemlékekben volt példa arra, hogy betűkettőzéssel jelölték a hosszú magánhangzókat is.
  2. A magánhangzók hosszúságát először a Huszita Biblia szövegeiben jelölték.
  3. A magánhangzók időtartamát csak a nyomtatás elterjedése után kezdték jelölni.
  4. Az ómagyar kor végéig nem is voltak hosszú magánhangzók a magyarban.

14. Melyik állítás igaz az eldöntendő kérdő mondat hanglejtésére?

  1. A végén emelkedő és az utolsó szótagnál eső, ha nincs -e kérdőszócska (partikula) a mondatban.
  2. Egyenletesen ereszkedő, ha nincs -e kérdőszócska (partikula) a mondatban.
  3. Független attól, hogy van-e -e kérdőszócska (partikula) a mondatban.
  4. Lehet ereszkedő, ha van -e kérdőszócska (partikula) a mondatban.

15. Melyik nem szempontja a szakaszhatárok megállapításának?

  1. A hangsúly.
  2. A szünet.
  3. A hanglejtés.
  4. A hangterjedelem.
  5. A mondat/szöveg értelmezése.

- megoldások -

- vissza -