20. HÉT: AZ EU ORSZÁGOK REGIONÁLIS FÖLDRAJZA

Probáld: Földrajz II.: 74 - 86. o.
Probáld: Regionális földrajz: 25 - 56. o. és 63 - 72. o.

NÉMETORSZÁG

Területe: 357 ezer km²
Lakossága: 82 millió fő

I. Történelmi háttér

843-ban a verduni szerződéssel a Frank Birodalom három részre szakadt és a mai Németország területén létrejött a Keleti Frank Királyság. I. Ottó 962-ben Rómában császárrá koronáztatta magát, így megalakult a Német-római Császárság ("Első Birodalom"), amelynek fénykora a XI. században volt, III. Henrik császár uralkodása alatt. A császárság a pápasággal folytatott hosszú küzdelmei során meggyengült és Németország a XIII. - XIV. században feudális anarchiába hullott, önálló tartományokra esett szét. Az egységes Németország csak évszázadok múlva jött létre, megteremtése Otto von Bismarck nevéhez fűződik, aki kiváló politikával és több háborúval (osztrákok, franciák ellen) döntően hozzájárult az 1871-ben kikiáltott Német Császárság ("Második Birodalom") megalakulásához. Ekkorra azonban Európában már erős nemzetállamok sora létezett, akik az ipari forradalomban is az élen jártak és hatalmas gyarmatbirodalmat szereztek, amely egyszerre garantálta a nyersanyagokat és a piacot is. A későn egyesülő és későn iparosodó Németország jórészt kimaradt a világ ilyetén felosztásából és a XX. század fordulóján szövetségi rendszereket hozott létre, háborús politikát folytatott a világ újrafelosztásáért. Az első világháborúban elszenvedett vereség után, 1918-ban Németország államformája köztársaság lett. 1933-ban a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (náci párt) került hatalomra Adolf Hitler vezetésével, akik egyértelműen a revansra (visszavágás) készültek. Hitler álma volt a "Harmadik Birodalom" létrehozása. A második világháborúban elszenvedett vereség után Németország területét a győztes hatalmak négy megszállási övezetre osztották: Az USA, Anglia, a Szovjetunió és Franciaország kaptak belőle egy-egy részt. A három nyugati hatalom megszállási övezeteiből 1949 májusában hozták létre a Németországi Szövetségi Köztársaságot (NSZK), válaszul hamarosan, 1949 októberében a szovjetek is megalakították saját övezetükből a Német Demokratikus Köztársaságot (NDK). A fővárost, amely a szovjet zónában feküdt, szintén kettéosztották: Nyugat- és Kelet-Berlinre. Nyugat-Berlin egy külön politikai-földrajzi egységet alkotott az NDK területén belül, Kelet-Berlin pedig az NDK fővárosa lett. Az Egyesült Államok külügyminisztere, George Marshall készítette el a később róla elnevezett segélytervet a világháborúban elpusztult európai gazdaság talpraállítására. A Marshall-segély jelentős szerepet játszott az NSZK gyors gazdasági fejlődésében. Az NDK-ban szovjet típusú tervgazdálkodást folytattak, a gazdasági lemaradás egyre szembetűnőbbé vált, az elszigetelődést szögesdrótok és az 1961-ben építeni kezdett Berlini Fal jelezte. A két Németország története néhány évtizedig kettévált. 1989-ben Magyarország megnyitotta határait nyugat felé, aminek következtében az NDK-ból menekültek áradata indult meg az NSZK-ba. 1989 novemberében leomlott a Berlini Fal, a diktatúra és az elszigetelődés jelképe, majd 1990. október 3-án megalakult az egységes Németország. Jelenleg Németország 13 szövetségi tartományra és 3 tartományi jogú városra tagolódik: Schleswig-Holstein, Alsó-Szászország (Niedersachsen), Észak-Rajna-Vesztfália (Nordrhein-Westfalen), Hessen, Rajna-vidék-Pfalz (Rheinland-Pfalz), Saar-vidék (Saarland), Baden-Württemberg, Bajorország (Bayern), Thüringia (Thüringen), Szászország (Sachsen), Szász-Anhalt (Sachsen-Anhalt), Brandenburg és Mecklenburg-Elő-Pomeránia (Mecklenburg-Vorpommern); Berlin, Bréma (Bremen), Hamburg.

II. Természetföldrajz

• Germán-alföld: Alapját mélybe süllyedt variszkuszi eredetű kristályos rögök képezik, amelynek a felszínét vastag középidei üledék fedi, ezen pedig glaciális (jégkorszaki) eredetű üledékek találhatók. A jégkorszaki jégtakaró formálta a felszínét, amelynek pereme ÉNY-DK-i irányú volt, így a végmoréna-sáncok és az ősfolyamvölgyek is ilyen irányultságúak. A végmoréna-sáncok a jégtakaró peremén felhalmozódott morénaanyagból alakultak ki, az ősfolyamvölgyek pedig a jégtakaró peremén, a végmoréna-sáncok mögött az olvadékvizeket összegyűjtő és elvezető széles völgyek, amelyek később folyóvölgyekké alakulhattak. A Germán-alföldön az olvadékvizek által lerakott homokhátságok északabbra, a lösszel borított területek délebbre találhatók. Északkeleten tőzegmohalápok, Északnyugaton pedig a jégtakaró által kimélyített tóhátságok (Mecklenburgi- és Brandenburgi-tóhátság) terülnek el.
  
  
• Német-középhegység: A variszkuszi hegységrendszer erősen letarolt, többször tönkösödött maradványait a középidőben tenger öntötte el, így helyenként vastag üledéktakaró borítja (mészkő, homokkő, márga). A kéregmozgások során törésvonalak szabdalták fel. A Rajna-menti-hegységeket az újidő végén lesüllyedt Felső-Rajna-árok osztja két részre, az árok nyugati oldalán az Eifel- és a Hunsrück-hegység, a keleti oldalon a Westerwald, a Taunus, és a Fekete-erdő található. A Rajnai-palahegységtől keletre a Hesseni-dombvidék lankásabb részei húzódnak, a középidei üledékeket sok helyen bazalt borítja. A Harz-hegység és a Thüringiai-erdő szigethegyei főleg kristályos kőzetekből (gránit) állnak.
  
  
• Német-Lépcsővidék: A Sváb- és a Frank-Alb középidei üledékes kőzetekből (mészkő, homokkő) épül fel. A Ries-medence Európa legjelentősebb meteorkrátere, 20 km átmérőjű, kb. 15 millió éves.
  
  
• Sváb-Bajor-medence: A lépcsővidék és az Alpok között elterülő, morénával és folyóvízi hordalékkal feltöltött medence.

III. Ipar

1. Bányászat

• feketeszén: Ruhr-vidék (a termelés 4/5-e innen kerül ki), Saar-vidék
  
• barnaszén, lignit: Alsó-Lausitz (Cottbus környékén), Lipcse és Halle térségében, Eifel-hegység előtere (Köln és Aachen környékén)
  
• kőolaj: nem túl jelentős bányászat a Germán-alföldön a Weser, Aller és Ems folyó vidékén
  
• földgáz: elsősorban az Északi-tenger alatt
  
• kősó, kálisó: Harz-hegység előtere
  

2. Energiagazdaság

A villamosenergia-termelésben a hőerőművek játszanak döntő szerepet, a Ruhr-vidéken feketeszénnel, a keleti országrészben barnaszénnel, a kikötőkben import kőolajjal fűtik őket. Az atomerőművek szerepe is jelentős, döntő többségük a nyugati országrészben található, a villamosenergia-termelés kb. 25%-át adják. Vízerőművek a Rajnán, a Dunán és az Inn folyón épültek, szerepük nem túl jelentős, csak 5 %-kal részesednek az áramtermelésből.

3. Feldolgozóipar

• vaskohászat: import (svéd, brazil, kanadai, venezuelai) vasércet és hazai feketeszenet használ: Ruhr-vidék (Duisburg, Dortmund, Düsseldorf, Bochum), Saar-vidék (Saarbrücken), kikötők (Bréma, Lübeck), Eisenhüttenstadt
  
• színesfémkohászat: import nyersanyagokat használ: kikötők (Hamburg, Lübeck), Ruhr-vidék (Dortmund, Duisburg)
  
• minőségi acélgyártás: Solingen
  
• hajógyártás: tengeri kikötők (Hamburg, Bréma, Lübeck, Rostock, Kiel), folyók mentén (Regensburg, Duisburg)
  
• autógyártás: Volkswagen-Audi: Wolfsburg; Opel: Rüsselsheim, Frankfurt, Bochum; Merzedes-Benz: Stuttgart, Mannheim; Ford: Köln; BMW: München; Wartburg: Eisenach; Trabant: Zwickau
  
• repülőgépgyártás: München (Messerschmitt), Hamburg
  
• vegyipar: Duisburg, Halle (szervetlen vegyipar), Leverkusen (AGFA), Köln (Bayer-művek), Frankfurt (Hoechst), Ludwigshafen (BASF)
  
• kőolajfinomítás: Hamburg, Schwedt, Hannover, Ruhr-vidék (Duisburg, Düsseldorf, Köln)
  
• elektrotechnika: Stuttgart (Bosch), München (Siemens), Drezda, Hamburg
  
• textilipar: Ruhr-vidék, Chemnitz
  
• söripar: München

IV. Mezőgazdaság

• Germán-alföld északnyugati részén: szálas és lédús takarmányok, árpa, rozs, burgonya, tejelő szarvasmarhatartás
  
• Germán-alföld déli részén: búza, cukoprrépa
  
• Felső-Rajna-árok: zöldség- és gyümölcstermesztés, szőlőművelés
  
• Sváb-Bajor-medence: búza, cukorrépa, sörárpa, komló
  
• Alpok előtere: rét- és legelőgazdálkodás, szarvasmarha-tenyésztés

NAGY-BRITANNIA

Területe: 244 ezer km²
Lakossága: 59 millió fő

I. Történelmi háttér

Az ókorban a sziget a Római Birodalom Britannia provinciája volt, periférikus helyzete miatt nem volt különösebb jelentősége. Az egységes angol állam a IX. században jött létre, fejlődése igen gyors volt, sok tekintetben megelőzte a kontinens országaiét. 1265-ben Simon de Monfort gróf kezdeményezésére itt alakult meg a világ első két házas (Lordok háza és Közösségek háza) parlamentje. A XIV - XV. században hosszú háborút folytatott Franciaországgal (Száz éves háború - 1339-1453), a XVI. század elején VIII. Henrik elszakadt a katolikus egyháztól és megalapította az anglikán egyházat (1534), aminek a feje a mindenkori angol király. I. Erzsébet (1558-1603) uralkodása alatt bontakozott ki az abszolút monarchia Angliában, hatalmas hajóhada még a spanyol armadát is legyőzte (1588). A XVI. század végére Anglia lett a világ legnagyobb tengeri hatalma és Európa gazdaságilag legfejlettebb állama, hatalmas gyarmatbirodalmat épített ki. A tengeri kereskedelem, a gyarmatok kirablása és az ezek nyomán fellendülő ipar megindította az elsődleges tőkefelhalmozódást, ami a társadalom átrétegződéséhez vezetett. A társadalom gazdaságilag legerősebb rétegei a polgárság és az árutermelésbe bekapcsolódó újnemesség lettek. Az 1640-ben kitört polgári forradalom eredményeként - rövid köztársasági epizód után - létrejött az alkotmányos monarchia. A XVIII - XIX. század fordulóján elsőként Angliában bontakozott ki az ipari forradalom. Sok műszaki találmány (fonó- és szövőgép, gőzgép, esztergapad, vasút, gőzhajó stb.) mellett a bányászat és vaskohászat is fellendült, Anglia a "világ műhelyévé" vált, a világ vezető gazdasági, pénzügyi és katonai hatalma lett. Az ipari forradalom következményeként a foglalkoztatási szerkezet is megváltozott, a XVIII. század végére a világon elsőként az iparban foglalkoztatottak aránya meghaladta a mezőgazdasági dolgozók arányát. Anglia gazdasága azonban jelentős mértékben a gyarmatoktól (ÉK- és Dél-Afrika, India, Ausztrália) függött, a tőkekivitellel a gyarmatok iparát fejlesztették, a hazai ipar drágábban termelt. Ez a megcsontosodott iparszerkezet és gyarmatainak elvesztése vezetett oda, hogy Anglia a XX. században, bár mindkét világháborúból győztesként került ki, elvesztette gazdasági és kereskedelmi vezető szerepét. A II. világháború után nagyarányú fejlesztési program indult meg, de ennek ellenére Anglia nem tudta visszaszerezni vezető pozícióját.
Nagy-Britannia, vagy hivatalos nevén Egyesült Királyság (United Kingdom) 1800-ban jött létre, ma Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország tartozik hozzá.

II. Természetföldrajz

• A Brit-szigeten a kőzetek ÉNY-DK-i irányban fiatalodnak:
  
• Skócia északnyugati részén még ősmaszívum bukkan a felszínre.
  
• A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, amelynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m).
  
• A Skót-alföld kaledóniai szerkezetű denudációs felszín, helyenként bazalt táblahegyek tarkítják.
  
• A Dél-skót-felföld szintén kaledóniai eredetű, legmagasabb része a Cheviot Hills képezi Skócia és Anglia természertes határát.
  
• A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei (karbon) mészkőből áll a fő tömege, a peremén kőszénkészletek találhatók.
  
• A Walesi-(Cambriai-) hegység északi része még kaledóniai eredetű, déli része variszkuszi.
  
• A Délkelet-Angliai-lépcsővidék középidei (triász-júra-kréta) üledékekből áll, teknőszerűen megsüllyedt, a lépcsők a tengerpartra futnak ki és a Kontinensen Franciaországban folytatódnak.
  
• A Londoni-medencét harmadidőszaki üledékek töltik ki.
  
  

III. Ipar

1. Bányászat

• feketeszén: Pennine-hegység keleti előtere (Yorkshire környékén), Északkelet-Anglia (North-Humberland, Durham környékén), Közép-Anglia (Birmingham környékén), Dél-Wales.
  
• kőolaj, földgáz: Az Északi-tenger kontinentális talapzatán (selfjén), az Orkney- és Shetland-szigetek környékén. Úszó szigeteken termelik ki és csővezetékeken szállítják a szigetre.
  

2. Energiagazdaság

A villamosenergia 3/4 részét széntüzelésű hőerőművekben állítják elő, amelyek a szénmedencék környékén találhatók. Kisebb részben kőolaj alapú hőerőművek és atomerőművek biztosítják az energiaellátást.

3. Feldolgozóipar

• vaskohászat: Skócia (Glasgow környékén), Északkelet-Anglia (Newcastle, Sunderland, Middlesbrough környékén), Dél-Wales (Swansea, Cardiff környékén)
  
• acélgyártás: Közép-Anglia (Sheffield-minőségi acéláruk, Leeds, Birmingham)
  
• színesfémkohászat: Liverpool (ón), Swansea (ón, ólom, cink, réz), London (ólom, cink), Birmingham (réz), Newcastle (ólom, cink)
  
• hajógyártás: Newcastle, Sunderland, Middlesbrough, Glasgow
  
• autógyártás: London és környéke (Oxford, Coventry), Derby, Birmingham, Nottingham, Bristol
  
• szerszámgépgyártás: Sheffield, Birmingham
  
• kőolajfinomítás: kikötőkben - Aberdeen, Cardiff, Swansea, Bristol
  
• vegyipar: Közép-Anglia (Liverpool, Manchester), Dél-Wales (Swansea), Északkelet-Anglia (Newcastle, Sunderland, Middlesbrough), Bristol, London (finomvegyészet, gyógyszergyártás)
  
• textilipar: pamutipar - Liverpool, Manchester, gyapjúipar - Leeds, Bradford, Halifax, Nottingham

IV. Mezőgazdaság

A népesség kb. 2 %-a dolgozik a mezőgazdaságban.

• Északnyugaton - Skócia, Wales: a legelőkön ("zöld Anglia") szarvasmarha- a hegyekben juhtenyésztés; burgonya- és árpatermesztés (takarmány, whisky, sör)
  
• Londoni-medence: gabonatermő körzet ("sárga Anglia"), búza, cukorrépa, zöldség- és gyümölcstermesztés.
  
• A halászflotta jelentős mennyiségű hallal látja el az országot

FRANCIAORSZÁG

Területe: 547 ezer km²
Lakossága: 59 millió fő

I. Történelmi háttér

843-ban a verduni szerződéssel a mai Franciaország területén megalakult a Nyugati Frank Királyság, a későbbi Franciaország. A Karoling dinasztia kihalása után a Capetingek (X - XIV. század) uralkodtak és hosszú harcok árán megszilárdították a királyi hatalmat. A Capeting dinasztia kihalása (1328) után kezdődött meg a száz éves háború Angliával (1339-1453). A XVII. századra Franciaországban kialakult az abszolút monarchia, amely fénypontját XIV. Lajos uralkodása idején érte el (1643-1715), utódai azonban gyengének bizonyultak. A XVIII. századi nagy társadalmi és gazdasági változások (demográfiai robbanás, a bányászat és ipar fejlődése, a bankhálózat kialakulása, a tőkefelhalmozás és a tőkés kereskedelem és ipar kialakulása) a polgárság gazdasági megerősödéséhez vezettek. Az 1789-ben kirobbant francia forradalom eredményeként kialakult első köztársaságot Napóleon császársága váltotta fel, majd Napóleon bukása után restaurálták a királyságot, de 1870-től ismét köztársaság az államforma. A XIX. században Franciaország is jelentős gyarmatbirodalmat alakított ki, Nyugat-Afrikában (Francia-Afrika) és az Indokínai-félszigeten, ami a tőkefelhalmozást, a gazdaság és a kereskedelem fejlődését segítette. A XX. század világháborúiból győztesként került ki, és bár az '50-es, '60-as években elvesztette gyarmatait, jelenleg Európa legfejlettebb országai közé tartozik, gazdasági fejlettség tekintetében Németország után a második helyen áll.
Jelenleg Franciaországban köztársaság az államforma és területe 22 körzetre (région) tagolódik.

II. Természetföldrajz

A röghegységek a Variszkuszi-hegységrendszerhez tartoznak.

• Francia-középhegység (Massif Central) a hegységrendszer csomópontja, többször tönkösödött a felszíne. Az óidei kristályos kőzeteket sok helyen középidei üledékek (főleg mészkő) és harmadidőszaki vulkáni anyagok borítják.
  
• A főként gránitból felépülő Vogézek keleti oldala meredeken szakad le a Rajna-árok felé.
  
• Bretagne és Normandia óidei kristályos kőzetein kevéssé tagolt tönkfelszín jött létre.
  
• A Francia-lépcsővidék az angliai lépcsők folytatása, elsősorban középidei üledékekből épülnek fel, a lépcsők legjellemzőbb kibukkanása Champagne területén található. A lépcsővidék központja a Párizsi-medence.
  
• A folyóvizek által feltöltött Loire-, Rhone- és Garonne-medence a mezőgazdasági termelés legfontosabb területei.
  
• A Francia-Alpok Olaszország felé és a Pireneusok Spanyolország felé képeznek természetes magashegységi határvonalat.

III. Ipar

1. Bányászat

• feketeszén: Massif Central peremén (egyre kevesebb bánya üzemel)
  
• vasérc: Lotharingia (kis vastartalmú, ezért bányászata erősen csökkent)
  
• uránérc: Massif Central (Európai szinten a legtöbbet itt termelnek ki)
  
• kőolaj, földgáz: Afrikából és a Közel-Keletről importálják
  

2. Energiagazdaság

Az elektromosáram-termelés 3-ét az atomerőművek biztosítják, de az Alpokból és a Pireneusokból érkező folyókon számos vízerőmű is épült. Franciaországban a Rance folyó torkolatában, St. Malonál építették meg a világ első árapályerőművét 1966-ban.

3. Feldolgozóipar

• vaskohászat: északi iparvidék (Lille, Dunkerque), Lotharingia (Nancy), kikötők (Caen, Le Havre)
  
• kőolajfinomítás: kikötőkben (Marseille, Bordeaux, Nantes, Le Havre, Dunkerque)
  
• autógyártás: Párizs elővárosi övezetében (Citroën, Renault, Peugeot)
  
• repülőgépgyártás: Párizs környékén és Toulouse-ban (Concorde)
  
• hajógyártás: Marseille, Le Havre
  
• szervetlen vegyipar: Lotharingia (Nancy, Strasbourg)
  
• textilipar, ruházati ipar: Párizs, Lyon, Lille, Strsbourg
  
• elektromos berendezések gyártása: Grenoble (csúcstechnológia)
  
• élelmiszeripar: tejtermékek, sajt (Bretagne, Normandia), bor (Burgundia, Bordeaux), pezsgő (Champagne), borpárlatok (Cognac)

IV. Mezőgazdaság

• Párizsi-medence, Loire-völgy: búza, cukorrépa, takarmánynövények (sertés és szarvasmarhatenyésztés)
  
• Garonne-medence: kukorica, napraforgó
  
• Normandia, Bretagne: állattenyésztés (tejelő szarvasmarha, sertés, baromfi), halászat
  
• Rhône-völgy: gyümölcs- (citrusfélék, füge, olajfa), zöldség- és szőlőtermelés, virágkertészetek
  
• középhegységek, Alpok és Pireneusok lejtői: hegyvidéki állattartás (szarvasmarha, juh), fakitermelés

OLASZORSZÁG

Területe: 301 ezer km²
Lakossága: 58 millió fő

I. Történelmi háttér

Italia területén egy városállamból jött létre néhány évszázad alatt az ókor leghatalmasabb birodalma, a Római Birodalom, melynek provinciái Hispániáig, Britanniáig, Pannoniáig, Asiáig és Africáig terjedtek. A Birodalom válsága a IV. században kezdődött és 395-ben végleg kettészakadt, így jött létre a Nyugatrómai és a Keletrómai Birodalom. A nyugati részt 476-ban a germánok döntötték meg, majd a későbbiekben többen is kísérletet tettek a Birodalom egységének helyreállítására: Justinianus a VI. században, Nagy Károly a IX. században és I. Ottó a X. században, de tartós eredménnyel egyik sem járt. I. Ottó kísérlete, a Német-római Császárság a pápasággal folytatott évszázados küzdelmekben porladt szét. A XIII. század közepétől Itália elszakadt a Német-római Császárságtól, de a harcokban maga is szétdarabolódott. Észak-Itáliában városállamok alakultak (Velence, Firenze, Genova stb.), Közép-Itália nagy része a pápai állam befolyása alá került, Dél-Itália pedig a hódító arabok, spanyolok, franciák célpontjává vált. Észak-Itáliában a feudális rend már a XIII-XIV. században bomlásnak indult, manufaktúrák alakultak és a tengeri kereskedelemből (levantei kereskedelem) hatalmas vagyonok halmozódtak fel a városállamokban, amelyek sokszor egymás ellen is harcoltak. A gazdaság fejlődésével a polgárság gazdagodott és a művészetek is virágzottak (itáliai reneszánsz). A fejlett északi városállamokhoz képest a déli területek sokkal elmaradottabbak, szegényebbek voltak, a feudális rendszer hosszú időre konzerválódott. Az egységes Itália megteremtésének a gondolata a XIX. században került előtérbe, az 1850-es években Giuseppe Garibaldi harcai és Cavour piemonti miniszterelnök ügyes politikája révén körvonalazódni kezdtek az egységes olasz állam határai. Végül 1861-ben megalakult az Olasz Királyság, amely még egy évtizedig harcolt az egységes területért. A későn egyesülő Olaszország - Németországhoz hasonlóan - kimaradt a nagy gyarmatosításból, csak néhány kisebb területet sikerült szereznie Afrikában, így a két világháborúban Németország felé közeledett és a vesztes államok közé került. A II. világháborúban az amerikai csapatok szabadították fel Olaszországot a fasisztáktól, ami további fejlődését a nyugati világhoz kötötte. A II. világháború után az elmaradott déli területeken állami irányítással próbálják fejleszteni a gazdaságot.
Olaszország államformája az 1946-os népszavazással köztársaság lett, területe 20 körzetre (regione) tagolódik.

II. Természetföldrajz

• Olaszország északi részén az Alpok vonulatai egyrészt természetes határként magasodnak, másrészt a hágók (később az alagutak és viaduktok) jó közlekedési lehetőséget teremtenek már régóta Európa északabbra fekvő részeivel, így Itália sohasem volt elszigetelve az európai fejlődéstől. Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki gleccserek végmorénái mögött gleccsertavak vonzzák a turistákat (Garda, Maggiore, Comoi, Luganoi).
  
• A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó Appenninek vonulata. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színező-elemként jelennek meg a hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis, mészkő, homokkő). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus volt a pleisztocén és holocén időszakban, így a vulkánok egy része még ma is aktív (Vezúv, Etna, Stromboli).
  
• A Pó-alföld harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki.
  
• Az Appenninek erős aszimmetriája miatt a félsziget délnyugati oldalán széles síkságok, medencék alakultak ki (Riviéra, Toscana, Campania).

III. Ipar

1. Bányászat

Olaszország területe szegény ásványkincsekben.
- kőolaj, földgáz: a Pó-alföld déli részén

2. Energiagazdaság

Szénhidrogén-tüzelésű hőerőművek és az Alpok folyóin épült vízerőművek biztosítják a villamosenergia-termelést.

3. Feldolgozóipar

• vaskohászat: Torino, Genova, Milánó, Nápoly, Bari, Taranto, Siracusa
  
• színesfémkohászat: Velence - Porto Marghera
  
• autógyártás: Milánó (Alfa Romeo), Torino (Fiat)
  
• kőolajfinomítás: Genova, La Spezia, Nápoly, Brindisi, Augusta, Messina
  
• vegyipar: Milánó (Montedison, Pirelli),
  
• textilipar: Milano, Torino, Varese, Bergamo, Cremona
  

IV. Mezőgazdaság

• Pó-alföld: búza, kukorica, cukorrépa, rizs, gyümölcsösök, tejelő szarvasmarha-tenyésztés
  
• Déli területeken: citrusfélék (narancs, citrom), korai zöldségfélék, szőlő, olajfa
  
• Hegyvidékeken: juh- és kecsketartás

SPANYOLORSZÁG

Területe: 505 ezer km²
Lakossága: 39 millió fő

I. Történelmi háttér

Az ókorban az ország területe a Római Birodalom Hispania nevű provinciája volt. A félszigetet 711-ben az arabok foglalták el és hosszú évszázadokra meghatározták a fejlődését. Eközben a romanizált őslakosokból és a bevándorló germán népekből kialakult a spanyol nép, akinek fő célja a reconquista (a terület visszahódítása az araboktól) volt. A reconquista észak felől indult ki és fokozatosan szorították dél felé az arabokat, így először Aragónia, majd Ó-Kasztília és Új-Kasztília vált szabaddá. 1479-ben Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házasságával jött létre Spanyolország, amely 1492-re teljesen felszabadítja a félszigetet az arab uralom alól. A XVI. században kihasználva kedvező fekvését, a távolsági hajózás és kereskedelem vezető országává válik és a felfedezésekben is élen jár. A felfedezéseket hódítások követték elsősorban Közép- és Dél-Amerika területén. Spanyol hajókon indult Kolumbusz, Magellán, Cortez, Alvarado és Pizzarro. A XVI. században a meghódított területek kirablása nyomán hatalmas mennyiségű kincs és vagyon áramlott Spanyolországba, amelyből az uralkodók - V. Károly (1516-1556) és II. Fülöp (1556-1598) - fényűző udvart hoztak létre és megteremtették az abszolút monarchiát. A XVI. századi Spanyolország volt Európa vezető állama, azonban az uralkodók állandó háborúi és az arisztokrácia fényűzése fölemésztették az országba áramló vagyont és mivel a gazdaság nem fejlődött, a fényűzéshez és a mindennapi élethez szükséges cikkeket jórészt külföldről vásárolták, a XVII. században Spanyolország elveszti vezető szerepét, majd rohamos hanyatlásnak indul. Spanyolország elsőként vesztette el gyarmatait a XIX. század elején megindult latin-amerikai függetlenségi mozgalmak eredményeként. A XX. századra kialakult válság nyomán 1936-ban polgárháború robbant ki, amiből a jobboldali Franco tábornok került ki győztesen és konzervatív katonai diktatúrát alakított ki. Spanyolország kimaradt a világháborúkból, de a gazdasági fellendülés csak lassan, a '60-as - '70-es évektől gyorsult fel.
Spanyolország területén több nemzetiség is él: katalánok (18%), gallegok (6%), baszkok (1,5 %), államformája alkotmányos monarchia, területe 14+3 autonóm körzetre tagolódik.

II. Természetföldrajz

• Az Ibériai-félsziget legnagyobb részét a variszkuszi eredetű Ibér tömeg foglalja el, amely jórészt óidei kőzetekből áll, helyenként közép- és újidei üledékek borítják. Az Ibér tömeg legnagyobb része a Mezeta (=asztallap) nevű hullámos fennsík, amelyet nyugat-keleti irányú hegyvonulatok tagolnak: a Kasztíliai-választóhegység választja el egymástól Ó- és Új-Kasztíliát, ezen kívül jelentősebb vonulatok még a Kantabriai-hegység, a Toledói-hegység és a Sierra Morena.
  
• A félsziget peremein fiatal lánchegységek húzódnak, amelyek az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartoznak. A kb. 400 km hosszú Pireneusok összefüggő, meredek gerince nem szabdalódott fel, így nehezen járható határt képez a kontinens belsőbb részei felé, ami nem kedvezett a kereskedelmi forgalomnak, inkább elválasztotta az országokat, mint összekötötte. Középső részein kristályos gránit, a széleken inkább üledékes kőzetek (mészkő, homokkő) uralkodnak. A Sierra Nevada részben kristályos, részben üledékes kőzetekből felépülő hegység a félsziget déli részén.
  
• A legjelentősebb újidei üledékekkel feltöltött alföldek az Ebro-folyó mentén az Aragón-medence és a Guadalquivír-folyó mentén Andalúzia.

III. Ipar

1. Bányászat

• feketekőszén: Kantabriai-hegység (Ovideo környékén)
  
• vasérc: Kantabriai-hegység (Bilbao és Santander környékén), délen Malaga és Murcia környékén
  
• színesércek: Sierra Morena (réz, ólom, higany, ezüst)
  
• uránérc: Sierra Morena
  

2. Energiagazdaság

A villamosenergia-termelés legjelentősebb része víz- és atomerőművekben folyik.

3. Feldolgozóipar

• vaskohászat: Asztúriában Ovideo, Gijón, Santander, a Baszkföldön pedig Bilbao
  
• gépgyártás: Bilbao, Barcelona, Sevilla, Malaga
  
• autógyártás: Barcelona, Valladoid, Zaragoza
  
• vegyipar: Bilbao, Barcelona, Madrid, Cartagena

IV. Mezőgazdaság

• északnyugaton: (óceáni éghajlat) állattenyésztés, halászat, búza és kukoricatermesztés
  
• Mezeta: (kontinentális éghajlat) juh- és kecsketartás, árpa, búza
  
• délen: (mediterrán éghajlat) olajbogyó, szőlő, az öntözött kertekben -huerták-citrusfélék (narancs, citrom, mandarin), korai zöldségfélék, búza, cukorrépa

BENELUX ÁLLAMOK

I. Történelmi háttér

A három ország területe az ókorban a Római Birodalom Belgica és Germania, tartományát képezte. A területet később a frankok hódították meg, és hosszú időre a Frank Birodalom részévé vált. A középkorban a területet Németalföld néven foglalják össze, amely számos tartományra tagolódik: a mai Hollandia területén Friesland, Geldern, Holland és Zeeland, a mai Belgium területén Flandria, Hainaut, Brabant és Liege, valamint Luxemburg grófság a mai Luxemburg területén. Németalföld a XVI. században Európa legfejlettebb területei közé tartozott, a feudális keretek bomlásnak indultak, terjedtek a tőkés manufaktúrák, a bérmunkások a mezőgazdaságban is megjelentek, a flamand posztó, a vallon vasáruk, a brüsszeli csipke Európa-szerte híresek voltak, a holland hajósok mind a kereskedelemben, mind a gyarmatosításban az élen jártak.
A fejlett holland városokban bontakozott ki a XVI. század végén - Európában elsőként - a polgári forradalom, ami összekapcsolódott a spanyol uralom elleni szabadságharccal, aminek eredményeként 1581-ben létrejött Hollandia. A függetlenség kivívása után gyorsan fejlődött Hollandia gazdasága: hajóépítés, posztógyártás, selyemgyártás, nyomdászat, gyémánt- és üvegcsiszolás, de a gazdagságot a tengeri kereskedelem és a gyarmatbirodalom (Indonézia, Fokváros, Új Amszterdam) biztosította. A mezőgazdaságban megjelent a vetésforgó és az istállózó állattartás, Hollandiában találták fel 1636-ban a cséplőgépet. Az országot behálózó csatornarendszer az öntözést és a hajózást egyaránt szolgálta, a szélkerekek pedig a tengerrel folytatott küzdelemben, az elkerített területekről a víz kiszivattyúzásában játszottak fontos szerepet.
A déli tartományokban (Flandria, Brabant, Hainaut, Luxemburg) még sokáig megmaradt az egymást váltó spanyol, francia és osztrák fennhatóság és csak 1815-ben alakult meg a független Luxemburg, majd 1830-ban Belgium is kivívta függetlenségét. Jelenleg Hollandia és Belgium királyság, Luxemburg pedig nagyhercegség. Belgium területe 9, Hollandia területe 12 tartományra (province), Luxemburg pedig 3 kerületre (district) tagolódik.

II. Természetföldrajz

• A Benelux államok területének jelentős része síkság. Hollandia tengerparti része mélyföld, amit a tenger benyomulásától már az ókor óta gátakkal védenek az itt élő emberek, a középkortól pedig megkezdődött a terület visszahódítása a tengertől, kis tavakat (poldereket) kerítenek el, majd kiszivattyúzzák belőlük a vizet és termőföldet alakítanak ki belőle.
  
  
• Belgium területe ÉNY-DK-i irányban három részre tagolható: az elsősorban újidei üledékekkel borított Flandriai-síkságra, a Brabanti-dombságra és a jórészt variszkuszi eredetű, karbon időszaki kőzetekből álló Ardennekre.
  
  

III. Ipar

1. Bányászat

• feketeszén: Belgium - Ardennek lábánál, a Meuse és a Sambre folyó mentén (Charleroi és Liege környékén)
  
• vasérc: Belgium - Ardennek
  
• földgáz: Hollandia - Groningen környékén és az Északi-tenger selfjén
  

2. Feldolgozóipar

• vaskohászat: Belgium - Liege, Charleroi, Gent; Hollandia - IJmuiden (kizárólag import nyersanyagokból)
  
• színesfémkohászat: Belgium - Antwerpen; Hollandia - Rotterdam
  
• gépgyártás: Hollandia - Eindhoven (Philips-elektromos berendezések)
  
• hajógyártás: Belgium - Antwerpen; Hollandia - Rotterdam,
  
• kőolajfinomítás: Belgium - Antwerpen, Gent; Hollandia - Rotterdam (Shell)
  
• vegyipar: Hollandia - Rotterdam, Amszterdam
  
• üveggyártás: Belgium - Charleroi, Namur
  
• textilipar: Belgium - Antwerpen, Brüsszel, Gent
  
  

IV. Mezőgazdaság

• Hollandiában a mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. A legelőkön tejelő szarvasmarha-tenyésztést folytatnak illetve a takarmányokra épülő sertés és baromfitenyésztés sem elhanyagolható. A Holland-síkságon zöldség és virágkertészetek váltják egymást.
  
  
• Belgiumban a Flandriai-síkságon az állattenyésztés és a lentermesztés, a Brabanti-dombságon a búza, cukorrépa, és takarmánytermesztés jellemző.

- feladatok -

- archívum -

- vissza a tematikához -