Probáld: Földrajz II.: 74 - 86. o.
Probáld: Regionális földrajz: 25 - 56. o. és 63 - 72. o.
Területe: 357 ezer km2
Lakossága: 82 millió fő
843-ban a verduni szerződéssel a Frank Birodalom három részre szakadt és a mai Németország területén létrejött a Keleti Frank Királyság. I. Ottó 962-ben Rómában császárrá koronáztatta magát, így megalakult a Német-római Császárság ("Első Birodalom"), amelynek fénykora a XI. században volt, III. Henrik császár uralkodása alatt. A császárság a pápasággal folytatott hosszú küzdelmei során meggyengült és Németország a XIII. - XIV. században feudális anarchiába hullott, önálló tartományokra esett szét. Az egységes Németország csak évszázadok múlva jött létre, megteremtése Otto von Bismarck nevéhez fűződik, aki kiváló politikával és több háborúval (osztrákok, franciák ellen) döntően hozzájárult az 1871-ben kikiáltott Német Császárság ("Második Birodalom") megalakulásához. Ekkorra azonban Európában már erős nemzetállamok sora létezett, akik az ipari forradalomban is az élen jártak és hatalmas gyarmatbirodalmat szereztek, amely egyszerre garantálta a nyersanyagokat és a piacot is. A későn egyesülő és későn iparosodó Németország jórészt kimaradt a világ ilyetén felosztásából és a XX. század fordulóján szövetségi rendszereket hozott létre, háborús politikát folytatott a világ újrafelosztásáért. Az első világháborúban elszenvedett vereség után, 1918-ban Németország államformája köztársaság lett. 1933-ban a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (náci párt) került hatalomra Adolf Hitler vezetésével, akik egyértelműen a revansra (visszavágás) készültek. Hitler álma volt a "Harmadik Birodalom" létrehozása. A második világháborúban elszenvedett vereség után Németország területét a győztes hatalmak négy megszállási övezetre osztották: Az USA, Anglia, a Szovjetunió és Franciaország kaptak belőle egy-egy részt. A három nyugati hatalom megszállási övezeteiből 1949 májusában hozták létre a Németországi Szövetségi Köztársaságot (NSZK), válaszul hamarosan, 1949 októberében a szovjetek is megalakították saját övezetükből a Német Demokratikus Köztársaságot (NDK). A fővárost, amely a szovjet zónában feküdt, szintén kettéosztották: Nyugat- és Kelet-Berlinre. Nyugat-Berlin egy külön politikai-földrajzi egységet alkotott az NDK területén belül, Kelet-Berlin pedig az NDK fővárosa lett. Az Egyesült Államok külügyminisztere, George Marshall készítette el a később róla elnevezett segélytervet a világháborúban elpusztult európai gazdaság talpraállítására. A Marshall-segély jelentős szerepet játszott az NSZK gyors gazdasági fejlődésében. Az NDK-ban szovjet típusú tervgazdálkodást folytattak, a gazdasági lemaradás egyre szembetűnőbbé vált, az elszigetelődést szögesdrótok és az 1961-ben építeni kezdett Berlini Fal jelezte. A két Németország története néhány évtizedig kettévált. 1989-ben Magyarország megnyitotta határait nyugat felé, aminek következtében az NDK-ból menekültek áradata indult meg az NSZK-ba. 1989 novemberében leomlott a Berlini Fal, a diktatúra és az elszigetelődés jelképe, majd 1990. október 3-án megalakult az egységes Németország. Jelenleg Németország 13 szövetségi tartományra és 3 tartományi jogú városra tagolódik: Schleswig-Holstein, Alsó-Szászország (Niedersachsen), Észak-Rajna-Vesztfália (Nordrhein-Westfalen), Hessen, Rajna-vidék-Pfalz (Rheinland-Pfalz), Saar-vidék (Saarland), Baden-Württemberg, Bajorország (Bayern), Thüringia (Thüringen), Szászország (Sachsen), Szász-Anhalt (Sachsen-Anhalt), Brandenburg és Mecklenburg-Elő-Pomeránia (Mecklenburg-Vorpommern); Berlin, Bréma (Bremen), Hamburg.
1. Bányászat
2. Energiagazdaság
A villamosenergia-termelésben a hőerőművek játszanak döntő szerepet, a Ruhr-vidéken
feketeszénnel, a keleti országrészben barnaszénnel, a kikötőkben import kőolajjal
fűtik őket. Az atomerőművek szerepe is jelentős, döntő többségük a nyugati országrészben
található, a villamosenergia-termelés kb. 25%-át adják. Vízerőművek a Rajnán,
a Dunán és az Inn folyón épültek, szerepük nem túl jelentős, csak 5 %-kal részesednek
az áramtermelésből.
3. Feldolgozóipar
Területe: 244 ezer km2
Lakossága: 59 millió fő
Az ókorban a sziget a Római Birodalom Britannia provinciája volt, periférikus
helyzete miatt nem volt különösebb jelentősége. Az egységes angol állam a IX.
században jött létre, fejlődése igen gyors volt, sok tekintetben megelőzte a
kontinens országaiét. 1265-ben Simon de Monfort gróf kezdeményezésére itt alakult
meg a világ első két házas (Lordok háza és Közösségek háza) parlamentje. A XIV
- XV. században hosszú háborút folytatott Franciaországgal (Száz éves háború
- 1339-1453), a XVI. század elején VIII. Henrik elszakadt a katolikus egyháztól
és megalapította az anglikán egyházat (1534), aminek a feje a mindenkori angol
király. I. Erzsébet (1558-1603) uralkodása alatt bontakozott ki az abszolút
monarchia Angliában, hatalmas hajóhada még a spanyol armadát is legyőzte (1588).
A XVI. század végére Anglia lett a világ legnagyobb tengeri hatalma és Európa
gazdaságilag legfejlettebb állama, hatalmas gyarmatbirodalmat épített ki. A
tengeri kereskedelem, a gyarmatok kirablása és az ezek nyomán fellendülő ipar
megindította az elsődleges tőkefelhalmozódást, ami a társadalom átrétegződéséhez
vezetett. A társadalom gazdaságilag legerősebb rétegei a polgárság és az árutermelésbe
bekapcsolódó újnemesség lettek. Az 1640-ben kitört polgári forradalom eredményeként
- rövid köztársasági epizód után - létrejött az alkotmányos monarchia. A XVIII
- XIX. század fordulóján elsőként Angliában bontakozott ki az ipari forradalom.
Sok műszaki találmány (fonó- és szövőgép, gőzgép, esztergapad, vasút, gőzhajó
stb.) mellett a bányászat és vaskohászat is fellendült, Anglia a "világ
műhelyévé" vált, a világ vezető gazdasági, pénzügyi és katonai hatalma
lett. Az ipari forradalom következményeként a foglalkoztatási szerkezet is megváltozott,
a XVIII. század végére a világon elsőként az iparban foglalkoztatottak aránya
meghaladta a mezőgazdasági dolgozók arányát. Anglia gazdasága azonban jelentős
mértékben a gyarmatoktól (ÉK- és Dél-Afrika, India, Ausztrália) függött, a tőkekivitellel
a gyarmatok iparát fejlesztették, a hazai ipar drágábban termelt. Ez a megcsontosodott
iparszerkezet és gyarmatainak elvesztése vezetett oda, hogy Anglia a XX. században,
bár mindkét világháborúból győztesként került ki, elvesztette gazdasági és kereskedelmi
vezető szerepét. A II. világháború után nagyarányú fejlesztési program indult
meg, de ennek ellenére Anglia nem tudta visszaszerezni vezető pozícióját.
Nagy-Britannia, vagy hivatalos nevén Egyesült Királyság (United Kingdom) 1800-ban
jött létre, ma Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország tartozik hozzá.
1. Bányászat
2. Energiagazdaság
A villamosenergia 3/4 részét széntüzelésű hőerőművekben állítják elő, amelyek
a szénmedencék környékén találhatók. Kisebb részben kőolaj alapú hőerőművek
és atomerőművek biztosítják az energiaellátást.
3. Feldolgozóipar
A népesség kb. 2 %-a dolgozik a mezőgazdaságban.
Területe: 547 ezer km2
Lakossága: 59 millió fő
843-ban a verduni szerződéssel a mai Franciaország területén megalakult a Nyugati
Frank Királyság, a későbbi Franciaország. A Karoling dinasztia kihalása után
a Capetingek (X - XIV. század) uralkodtak és hosszú harcok árán megszilárdították
a királyi hatalmat. A Capeting dinasztia kihalása (1328) után kezdődött meg
a száz éves háború Angliával (1339-1453). A XVII. századra Franciaországban
kialakult az abszolút monarchia, amely fénypontját XIV. Lajos uralkodása idején
érte el (1643-1715), utódai azonban gyengének bizonyultak. A XVIII. századi
nagy társadalmi és gazdasági változások (demográfiai robbanás, a bányászat és
ipar fejlődése, a bankhálózat kialakulása, a tőkefelhalmozás és a tőkés kereskedelem
és ipar kialakulása) a polgárság gazdasági megerősödéséhez vezettek. Az 1789-ben
kirobbant francia forradalom eredményeként kialakult első köztársaságot Napóleon
császársága váltotta fel, majd Napóleon bukása után restaurálták a királyságot,
de 1870-től ismét köztársaság az államforma. A XIX. században Franciaország
is jelentős gyarmatbirodalmat alakított ki, Nyugat-Afrikában (Francia-Afrika)
és az Indokínai-félszigeten, ami a tőkefelhalmozást, a gazdaság és a kereskedelem
fejlődését segítette. A XX. század világháborúiból győztesként került ki, és
bár az '50-es, '60-as években elvesztette gyarmatait, jelenleg Európa legfejlettebb
országai közé tartozik, gazdasági fejlettség tekintetében Németország után a
második helyen áll.
Jelenleg Franciaországban köztársaság az államforma és területe 22 körzetre
(région) tagolódik.
A röghegységek a Variszkuszi-hegységrendszerhez tartoznak.
1. Bányászat
2. Energiagazdaság
Az elektromosáram-termelés 3-ét az atomerőművek biztosítják, de az Alpokból és a Pireneusokból érkező folyókon számos vízerőmű is épült. Franciaországban a Rance folyó torkolatában, St. Malonál építették meg a világ első árapályerőművét 1966-ban.
3. Feldolgozóipar
Területe: 301 ezer km2
Lakossága: 58 millió fő
Italia területén egy városállamból jött létre néhány évszázad alatt az ókor
leghatalmasabb birodalma, a Római Birodalom, melynek provinciái Hispániáig,
Britanniáig, Pannoniáig, Asiáig és Africáig terjedtek. A Birodalom válsága a
IV. században kezdődött és 395-ben végleg kettészakadt, így jött létre a Nyugatrómai
és a Keletrómai Birodalom. A nyugati részt 476-ban a germánok döntötték meg,
majd a későbbiekben többen is kísérletet tettek a Birodalom egységének helyreállítására:
Justinianus a VI. században, Nagy Károly a IX. században és I. Ottó a X. században,
de tartós eredménnyel egyik sem járt. I. Ottó kísérlete, a Német-római Császárság
a pápasággal folytatott évszázados küzdelmekben porladt szét. A XIII. század
közepétől Itália elszakadt a Német-római Császárságtól, de a harcokban maga
is szétdarabolódott. Észak-Itáliában városállamok alakultak (Velence, Firenze,
Genova stb.), Közép-Itália nagy része a pápai állam befolyása alá került, Dél-Itália
pedig a hódító arabok, spanyolok, franciák célpontjává vált. Észak-Itáliában
a feudális rend már a XIII-XIV. században bomlásnak indult, manufaktúrák alakultak
és a tengeri kereskedelemből (levantei kereskedelem) hatalmas vagyonok halmozódtak
fel a városállamokban, amelyek sokszor egymás ellen is harcoltak. A gazdaság
fejlődésével a polgárság gazdagodott és a művészetek is virágzottak (itáliai
reneszánsz). A fejlett északi városállamokhoz képest a déli területek sokkal
elmaradottabbak, szegényebbek voltak, a feudális rendszer hosszú időre konzerválódott.
Az egységes Itália megteremtésének a gondolata a XIX. században került előtérbe,
az 1850-es években Giuseppe Garibaldi harcai és Cavour piemonti miniszterelnök
ügyes politikája révén körvonalazódni kezdtek az egységes olasz állam határai.
Végül 1861-ben megalakult az Olasz Királyság, amely még egy évtizedig harcolt
az egységes területért. A későn egyesülő Olaszország - Németországhoz hasonlóan
- kimaradt a nagy gyarmatosításból, csak néhány kisebb területet sikerült szereznie
Afrikában, így a két világháborúban Németország felé közeledett és a vesztes
államok közé került. A II. világháborúban az amerikai csapatok szabadították
fel Olaszországot a fasisztáktól, ami további fejlődését a nyugati világhoz
kötötte. A II. világháború után az elmaradott déli területeken állami irányítással
próbálják fejleszteni a gazdaságot.
Olaszország államformája az 1946-os népszavazással köztársaság lett, területe
20 körzetre (regione) tagolódik.
1. Bányászat
Olaszország területe szegény ásványkincsekben.
- kőolaj, földgáz: a Pó-alföld déli részén
2. Energiagazdaság
Szénhidrogén-tüzelésű hőerőművek és az Alpok folyóin épült vízerőművek biztosítják
a villamosenergia-termelést.
3. Feldolgozóipar
Területe: 505 ezer km2
Lakossága: 39 millió fő
Az ókorban az ország területe a Római Birodalom Hispania nevű provinciája volt.
A félszigetet 711-ben az arabok foglalták el és hosszú évszázadokra meghatározták
a fejlődését. Eközben a romanizált őslakosokból és a bevándorló germán népekből
kialakult a spanyol nép, akinek fő célja a reconquista (a terület visszahódítása
az araboktól) volt. A reconquista észak felől indult ki és fokozatosan szorították
dél felé az arabokat, így először Aragónia, majd Ó-Kasztília és Új-Kasztília
vált szabaddá. 1479-ben Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házasságával
jött létre Spanyolország, amely 1492-re teljesen felszabadítja a félszigetet
az arab uralom alól. A XVI. században kihasználva kedvező fekvését, a távolsági
hajózás és kereskedelem vezető országává válik és a felfedezésekben is élen
jár. A felfedezéseket hódítások követték elsősorban Közép- és Dél-Amerika területén.
Spanyol hajókon indult Kolumbusz, Magellán, Cortez, Alvarado és Pizzarro. A
XVI. században a meghódított területek kirablása nyomán hatalmas mennyiségű
kincs és vagyon áramlott Spanyolországba, amelyből az uralkodók - V. Károly
(1516-1556) és II. Fülöp (1556-1598) - fényűző udvart hoztak létre és megteremtették
az abszolút monarchiát. A XVI. századi Spanyolország volt Európa vezető állama,
azonban az uralkodók állandó háborúi és az arisztokrácia fényűzése fölemésztették
az országba áramló vagyont és mivel a gazdaság nem fejlődött, a fényűzéshez
és a mindennapi élethez szükséges cikkeket jórészt külföldről vásárolták, a
XVII. században Spanyolország elveszti vezető szerepét, majd rohamos hanyatlásnak
indul. Spanyolország elsőként vesztette el gyarmatait a XIX. század elején megindult
latin-amerikai függetlenségi mozgalmak eredményeként. A XX. századra kialakult
válság nyomán 1936-ban polgárháború robbant ki, amiből a jobboldali Franco tábornok
került ki győztesen és konzervatív katonai diktatúrát alakított ki. Spanyolország
kimaradt a világháborúkból, de a gazdasági fellendülés csak lassan, a '60-as
- '70-es évektől gyorsult fel.
Spanyolország területén több nemzetiség is él: katalánok (18%), gallegok (6%),
baszkok (1,5 %), államformája alkotmányos monarchia, területe 14+3 autonóm körzetre
tagolódik.
1. Bányászat
2. Energiagazdaság
A villamosenergia-termelés legjelentősebb része víz- és atomerőművekben folyik.
3. Feldolgozóipar
Belgium |
Hollandia |
Luxemburg |
Területe: 31 ezer km2 |
Területe: 41 ezer km2 | Területe: 2600 km2 |
Lakossága: 10 millió fő | Lakossága: 16 millió fő | Lakossága: 430 ezer fő |
A három ország területe az ókorban a Római Birodalom Belgica és Germania, tartományát
képezte. A területet később a frankok hódították meg, és hosszú időre a Frank
Birodalom részévé vált. A középkorban a területet Németalföld néven foglalják
össze, amely számos tartományra tagolódik: a mai Hollandia területén Friesland,
Geldern, Holland és Zeeland, a mai Belgium területén Flandria, Hainaut, Brabant
és Liege, valamint Luxemburg grófság a mai Luxemburg területén. Németalföld
a XVI. században Európa legfejlettebb területei közé tartozott, a feudális keretek
bomlásnak indultak, terjedtek a tőkés manufaktúrák, a bérmunkások a mezőgazdaságban
is megjelentek, a flamand posztó, a vallon vasáruk, a brüsszeli csipke Európa-szerte
híresek voltak, a holland hajósok mind a kereskedelemben, mind a gyarmatosításban
az élen jártak.
A fejlett holland városokban bontakozott ki a XVI. század végén - Európában
elsőként - a polgári forradalom, ami összekapcsolódott a spanyol uralom elleni
szabadságharccal, aminek eredményeként 1581-ben létrejött Hollandia. A függetlenség
kivívása után gyorsan fejlődött Hollandia gazdasága: hajóépítés, posztógyártás,
selyemgyártás, nyomdászat, gyémánt- és üvegcsiszolás, de a gazdagságot a tengeri
kereskedelem és a gyarmatbirodalom (Indonézia, Fokváros, Új Amszterdam) biztosította.
A mezőgazdaságban megjelent a vetésforgó és az istállózó állattartás, Hollandiában
találták fel 1636-ban a cséplőgépet. Az országot behálózó csatornarendszer az
öntözést és a hajózást egyaránt szolgálta, a szélkerekek pedig a tengerrel folytatott
küzdelemben, az elkerített területekről a víz kiszivattyúzásában játszottak
fontos szerepet.
A déli tartományokban (Flandria, Brabant, Hainaut, Luxemburg) még sokáig megmaradt
az egymást váltó spanyol, francia és osztrák fennhatóság és csak 1815-ben alakult
meg a független Luxemburg, majd 1830-ban Belgium is kivívta függetlenségét.
Jelenleg Hollandia és Belgium királyság, Luxemburg pedig nagyhercegség. Belgium
területe 9, Hollandia területe 12 tartományra (province), Luxemburg pedig 3
kerületre (district) tagolódik.
1. Bányászat
2. Feldolgozóipar
- feladatok -
- archívum -