A pénzkereslet


Pénzkeresleten azt értjük, hogy a gazdasági szereplők mekkora pénzösszeget szándékoznak tartani, azaz mekkora pénzmennyiség fölött kívánnak bármikor rendelkezni.

Ahhoz, hogy ezeket a szándékokat megismerjük éljünk egy feltételezéssel: a pénzkínálat adott és állandó. Ennek keretében megvizsgáljuk, hogyan befolyásolja a pénzkereslet változása a pénzpiaci helyzetet.
Mitől függ, hogy a gazdaság szereplői mennyi pénzt kívánnak maguknál tartani?

A pénzkeresletnek a makroökonómia 3 motívumát különbözteti meg!

Mennyiben tudjuk levezetni a pénzkeresleti függvényt ezeknek a motivációknak az ismeretében?
Az üzleti tevékenység zavartalan folytatása és a likviditás biztosítása a pénzkeresletben jövedelemmel egyező irányban mozog. Minél több a jövedelmünk, annál többet fogyasztunk, így a pénz iránti igény egyre nő. Egy nagyobb befektetés nyilván nagyobb likvid tőkével kell rendelkeznie. Pénztartalékok képzése szintén a jövedelem növekvő függvénye.
Az óvatossági motiváció, amely az előre nem látható eseményekre való felkészülést jelenti, nem növeli korlátlanul a pénzkeresletet. A pénztartás alternatív költsége, hogy azt a pénzt nem fektetette be, így az nem kamatozik semmit. Éppen ezért a kamatláb mozgása ellentétes irányú a pénzkereslet nagyságával. Ha magasak a kamatlábak az emberek több pénzt fognak a bankban tartani.

A pénzkereslet alakulását tehát két tényező határozza meg, az egyik a jövedelem, amely egyenes arányban változik a kereslettel, a másik a kamatláb, amely viszont fordított arányosságban áll a pénzkereslettel.

MD=MD(Y, i)

A fenti ábrán a kamatláb és a pénzkereslet kapcsolatát láthatjuk. Az ábráról látszik, hogy a pénzkereslet két tényezője egymástól független. Azt is láthatjuk, hogy a jövedelem növekedése az egész görbét jobbra tolja, tehát ugyanakkora kamatláb mellett nagyobb lesz a pénzkereslet.

 

A pénzpiac egyensúlya

Ahhoz, hogy a pénzpiacon egyensúly jöjjön létre a pénzkeresletnek meg kell egyeznie a pénzkínálattal. A pénzkínálat azonban nominális változó, míg a pénzkereslet reálérték (független az árszínvonaltól). Ezt a hibát könnyen korrigálhatjuk, ha a pénzkínálatot elosszuk az árszínvonallal.

A pénzpiac egyensúly általános egyensúlya:

MS/P=MD(Y,i)

Az MS/P neve reálpénzkínálat. A jegybank közvetlenül tudja befolyásolni a nominális pénzkínálatot, míg a reálpénzkínálatot csak közvetve tudja.

Tétezzük fel, hogy a nominális pénzkínálat adott, ekkor a pénzkínálati görbe egy függőleges egyenes lesz. A pénzkeresleti görbe helyzete pedig ismert.

Ahogy az ábrán látszik az MS/P és az MD pénzkeresleti görbék metszéspontja határozza meg a pénzpiaci egyensúlyt biztosító kamatlábat. Az ábra azt is megmutatja, hogy mi történik ha a reáljövedelem növekedése miatt megnő a nominális jövedelem. Látható, hogy pénzkeresleti görbe jobbra tolódik, és az egyensúlyi kamatlábat megnöveli.
Mi a helyzet, ha a nominális jövedelem növekedésének az árszínvonal emelkedése az oka. Ebben az esetben a reálpénzkínálati görbe tolódik balra (de továbbra is állandónak feltételezve alakja függőleges).

Az ábráról látható az árszínvonal emelkedése a kamatláb növekedéséhez vezet, a csökkenése pedig alacsonyabb kamatlábat indukál ceteris paribus.

- feladatok -

- archívum -

- vissza a tematikához -