SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA II.

A fejezet címszavakban:

IV. Társak iránti igény

Az emberek nagyon nehezen viselik a társaktól való elszigeteltséget, és az anyával való kapcsolat mintája lesz az összes később kialakuló kapcsolatnak. A kötődés minősége meghatározza, hogy a későbbi kapcsolatokban mennyire érzi magát biztonságban az ember, ugyanakkor fontos szerepet tölt be a túlélésben is. A korai kötődésből származik az igényünk arra, hogy tartós kapcsolatunk legyen valakivel. Az Ainsworth által leírt gyermekkori kötődési stílusok a felnőttkorban is megfigyelhetők és a kötődéselméletek szerint a szülőkhöz való korai kötődés meghatározza a felnőttkori kapcsolatok jellegét.
Társak jelenlétében csökken a szorongásunk, félelmünk. Schachter feltételezte, hogy az emberek jobban keresik mások társaságát, ha szoronganak, vagy bizonytalanok és feltételezését kísérleti úton be is bizonyította (a leírását lásd a könyvben). Ezt a jelenséget azzal lehet magyarázni, hogy ilyenkor a többiek elvonják a figyelmet a fenyegető helyzetről és ilyenkor nem az a fontos, hogy konkrétan ki is a másik jelenlevő. Egy másik megközelítés szerint viszont főleg azok társaságára vágyunk a félelemkeltő helyzetekben, akik hozzánk hasonló helyzetben vannak, mert ilyenkor a többiek viselkedése mintát nyújt arra, hogy hogyan viselkedjünk az adott szituációban. Társas kapcsolataink minősége befolyásolja az önértékelést és a testi-lelki jóllétet egyaránt.

V. A vonzalom

A kapcsolatok létrejöttében fontos szerepe van a fizikai vonzerőnek és egyéb személyes jellemzőknek, például a közelségnek, hasonlóságnak és ismerősségnek. Vizsgálatok szerint a fizikai vonzerőnek volt a legnagyobb szerepe a kapcsolatok kialakulásában (Dion vizsgálatai a könyvben), amit a holdudvarhatás jelenségeével magyaráztak a kutatók. Érdekes az is, hogy kimutatták, hogy mások feltételezései valóban befolyásolják az emberek viselkedését és a szépnek mondott emberek valóban kedvesebben és természetesebben viselkednek. Symons eredményei szerint az számít szépnek, aki nem tér el nagyon az átlagtól, továbbá a nőknél fontosak azok a jellemzők, amelyek a fiatalságra és éretlenségre utalnak, viszont férfiaknál az érettség és a dominancia jegyei a nyerők. Buss megközelítése szerint a nőknél a fiatal és egészséges külső a reproduktivitást jelzi, míg a férfiak esetében az utódok felnevelésére való képességet kell szem előtt tartani, ezért találjuk vonzónak a dominancia külső megjelenési formáit hordozó férfiakat.
A külső mellett Anderson szerint a többi legpozitívabbnak ítélt vonás a szavahihetőség, melegség és a kompetencia. Fontos továbbá a közelség is, mivel akik például közel laknak egymáshoz, azoknak több alkalmuk van egymás megismerésére, beszélgetésre és valószínűleg hasonló társadalmi réteghez is tartoznak. A közelség azzal is hat a vonzalomra, hogy növeli az ismerősséget és ez már önmagában is vonzalmat eredményezhet (ismerősségi hatás - Zajonc vizsgálatai).
További vizsgálatok igazolták, hogy a vallás, az etnikum, életkor, társadalmi réteg, személyiségjegyek szerinti hasonlóság is döntő jelentőséggel bír a vonzalom kialakulásának szempontjából, mégis az egyik legfontosabb tényező a véleményekben való hasonlóság. Természetesen a kapcsolat különböző szakaszaiban az itt említett tulajdonságok más és más hangsúllyal kapnak szerepet.

Társas befolyásolás
Mások jelenlétében viselkedésünk megváltozik, például teljesítményünk javulhat, ezt társas serkentésnek nevezzük (Triplett), de az is előfordul, hogy a teljesítmény romlik (Zajonc szerint a társak jelenléte növeli az általános izgalmi szintet - az arousalt - , ami a domináns válaszokat erősíti: könnyű, begyakorolt feladatok esetén a domináns válasz a jó válasz, tehát a teljesítmény nőni fog, míg bonyolult, vagy frissen tanul viselkedések esetén az uralkodó válasz a rossz válasz, ami a teljesítményromlást fogja eredményezni), amit társas gátlásnak hívunk.
Cotrell alternatív magyarázata szerint a társakra mint potenciális megítélőkre tekintünk és ez emeli meg izgalmi szintünket, Baron szerint mások jelenléte figyelmi konfliktust okoz, Bond nézetei szerint pedig mások jelenléte arra késztet bennünket, hogy előnyös benyomást alakítsunk ki magunkról.
Társas lazsálásról akkor beszélhetünk, amikor az egyének csökkentik az erőfeszítésüket egy közös feladaton dolgozva és nem mérhető, hogy ki mennyiben járult hozzá a közös teljesítményhez. Magyarázatában kulcstényező a társas értékelés - mivel nem lehet felelősségre vonni az egyéneket a teljesítményükért, csökken az erőfeszítés (megjelenése egyszerűbb feladatoknál a valószínűbb).

VI. Egyéniségvesztés a tömegben

Le Bon a Tömegek lélektana című könyvében arról ír, hogy tömegben az embernek elvész a morális érzéke, önkontrollja és csak az indulat és a felfokozott érzelmek uralkodnak, a szélsőségek járványszerűen terjednek szét benne, feloldódnak a gátlások, stb.
Dezindividuációról akkor beszélünk, ha bizonyos körülmények között az emberek szinte feloldódnak a csoportban és elvesztik személyes azonosságtudatukat. Az egyéniségvesztés egyik feltétele az anonimitás (Zimbardo kísérletei) - ugyanakkor sok vizsgálat kimutatta, hogy egyenruha viselésekor inkább az egyenruha sugallta szerepviselkedés erősödik fel.

Segítségadás elmaradása mások jelenlétében
Az emberek, főleg ha sokan vannak, gyakran elmennek a bajba jutott ember mellett. Latané és Darley e látszólagos közömbösség mögött a felelősség megoszlásának és a helyzet ambivalens értelmezésének pszichológiai folyamatait sejtette (terepkísérletben mutatták ki, hogy ha sokan vannak az emberek, akkor ritkábban segítenek).
Az embereket az értékeléstől való félelem is visszatartja a segítségnyújtástól (nevetségessé válnak mások előtt, sürgős helyzetről van-e szó stb.).

VII. Segítségadás

A szociobiológiai megközelítés szerint a segítségadás egyik oka lehet, hogy a rokonok túlélése növeli az egyén génállományának fennmaradását is. A biológiai tényezők mellett természetesen a társadalmi normák szerepe sem elhanyagolható.
Latané és Darley szerint minden segítségnyújtást komplex döntéshozatalok hosszú sora előz meg:

szükség van-e a beavatkozásra, vészhelyzet áll-e fenn,
személyes felelősségvállalás,
megéri-e közbelépni (jutalmak és befektetések arányának mérlegelése),
hogyan segítsen?

Az attribúció is befolyásolhatja a segítségnyújtást: Schmidt és Weiner szerint ha a segítségre szoruló személy helyzete rajta kívül álló ok miatt következett be, az együttérzést és segítő szándékot vált ki az emberekből.
A segítségnyújtásra a hangulat is hatással van: "a jó hangulat fenntartásának modellje" - a vidám ember nagylelkű, észreveszi ha valaki segítségre szorul, szívesen segít másoknak. "A negatív állapot megszüntetésének modellje" (Cialdidi és mtsai) szerint a rosszkedvű emberek a jó cselekedettel akarják magukat vidámabbá tenni. Az eredmények azt mutatják, hogy a rossz kedvű emberek gyakrabban segítettek, mint a vidámak, akik feltehetően nem akarták elrontani jókedvüket egy esetleges kudarcélménnyel.
A segítségadás sokféleképp ösztönözhető, az egyik leghatékonyabb módszer a segítő modell megfigyelése.

- vissza a tematikához -