A reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

Előzmények

• Napoleoni háborúk kedvező konjunktúrájának a kihasználása gazdasági növekedést és életmódbeli változásokat hozott a nemesség és a polgárság valamint a jobbágyság felső rétegének életében.
  
• A gazdaság szerkezete változatlan marad a gazdasági sikerek ellenére.
  
• 1815-től a béke időszaka dekonjunktúrát hozott, devalváció.
  
• Alapvetően feudális jellegű társadalom (vagyon és politikai jog eltérő értelmezése).
  
• Nemesség magas aránya a társadalom egészéhez képest (arisztokrácia száma viszont alacsony).
  
• Elsősorban agrárország Magyarország, ezért a polgárság száma igen csekély.
  
• Jobbágyság jogilag (földesúr joghatósága) és gazdaságilag (majorság és robot növelése) kiszolgáltatott réteg.

Reformkor politikusai és főbb irányzatai

• Hazai polgárság nem elég erős, ezért a reformokat a középnemesség és az értelmiség kezdeményezi (birtokának korszerűsítése ösztönzi erre, amely csak a feudális viszonyok lebontásával lehetséges).

gr. Széchenyi István (1791-1860)

• Liberális reform hazai úttörője.
  
• Angol példát tekinti mintának a hazai átalakulásra.
  
• MTA megalapítása (1825), Nemzeti Kaszinó létrehozása (1827).
  
• Mindig az aktuális mezőgazdasági, ipari problémákra keres választ (Lánchíd, gőzhajózás, Tisza szabályozás, lóverseny stb.).
  
• Ősiség eltörlése.
  
• Földesúri és paraszti földek teljes elkülönítése.
  
• Robot és kilenced megszüntetése.
  
• A szabad kereskedelmet akadályozó céhek, belső vámok eltörlése.
  
• Nem nemesek birtokbírhatási joga.
  
• Nemesi adómentesség részleges eltörlése.
  
• Törvény előtti egyenlőség hirdetése.
  
• Közjogi kérdésekkel nem foglalkozik, lassú fokozatos reformok Bécs támogatásának megnyerése.
  
• Átalakulás vezetője arisztokrácia legyen, amely cserébe megőrizhetné vezető társadalmi-politikai pozícióját.
  
• Kiművelt emberfők gyarapítása a cél.
  
• Művei: Hitel, Világ, Stádium.

br. Wesselényi Miklós (1797-1852)

• Rendi alkotmány bírálata.
  
• Erdélyi viszonyok tanulmányozása, és itteni politikai életben vesz részt.
  
• Politikája a nemzeti ellenzékiséghez közelebb áll.
  
• Bécs radikális bírálata.
  
• A fejekben lévő téveszmék megváltoztatására helyezi a hangsúlyt.
  
• Örökváltság hirdetése.
  
• Törvény előtti egyenlőség, sajtószabadság, hivatalviselés jogának kiterjesztését követeli.
  
• Miniszteri felelősség elvének bevezetése.
  
• Közteherviselés.
  
• Zsidóság emancipációja.
  
• 1838-as árvíz idején hősiesen menti a pesti polgárokat.
  
• Műve: Balítéletek.

Kossuth Lajos (1802-1894)

• Törvényhatósági Tudósítások, Pesti Hírlap, Országgyűlési Tudósítások szerkesztése.
  
• Program (vezércikkek formájában fogalmazza meg): liberális, szociális elképzelések (jobbágyság helyzetének javítása, kötelező örökváltság ügye, ősiség eltörlése, közteherviselés, közlekedési viszonyok fejlesztése, börtönviszonyok javítása, nemzeti önrendelkezés, német vámszövetséghez való csatlakozás ellen foglal állást).
  
• Politikai jogokhoz juttatni a nem nemeseket is a megyei gyűléseken keresztül.
  
• Polgárosult nemesség által véghezvihető polgári nemzeti átalakulás.
  
• Szabad kereskedelem támogatása (F. List önálló nemzetgazdaság megteremtésének elmélete).

Nemesi rendi ellenzék

• Rendi alkotmány bírálata.
  
• Mérsékelt reformok.
  
• Megyei rendszer felhasználása a reformokban.
  
• Közjogi kérdésekben megegyezés Béccsel.
  
• Liberalizmus nemzeti törekvésekkel párosul: Magyarország önállósága (nem elszakadása), nemzeti egység megteremtése, magyar államnyelv és magyar országgyűlésnek felelős kormány követelése.
  
• Érdekegyesítési politika (nem nemesi kiváltság eltörlése, hanem a jogkiterjesztés elve alapján).
  
• Képviselői: Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc, gr. Batthyány Lajos.

Centralisták

• Népképviseleti, parlamentáris rendszer bevezetése.
  
• A megyei rendszer bírálata, helyette központi kormányzati szervek kiépítése (parlamentnek felelős kormánnyal és a szabad községekre épülő helyi önkormányzatokkal).
  
• Az angol példa az etalon számukra.
  
• Büntetőjogi reform.
  
• Feudális hagyományokkal rendelkező Magyarországon nem találnak tömegtámogatásra.
  
• Képviselői: Szalay László, Eötvös József (szépirodalmi műveiben is bírálja a megyei rendszert ld. A falu jegyzője), Terfort Ágoston.

Pilvax kör

• Radikálisok, fiatal értelmiségiek.
  
• Republikánus nézetek.
  
• Reformokkal haladást kevésnek és lassúnak tartják.
  
• Képviselői: Petőfi Sándor, Irinyi József, Vasvári Pál (Táncsics Mihály: radikális parasztprogram).

Konzervatívok

• Gr. Dessewffy József felvilágosult rendi-sérelmi álláspont (Taglalat), nemzeti irodalom mecénása, ország gazdasági függetlenségének megteremtése a célja.
  
• Fontolva haladók csoportja.
  
• Javaslat az adminisztrátori rendszer bevezetésére a megyéknél.
  
• Hitelbank alapítása.
  
• Önkéntes örökváltság támogatása.
  
• Képviselői: Dessewffy Aurél, gr. Apponyi György.

Eseménytörténet (reformkor)

• 1825-27. végre összehívják a sok éve nem ülésezett országgyűlést, nemesség pozícióinak megerősítése, elővették az 1791-93-as rendszeres bizottsági munkálatokat (9 bizottság alakul), országgyűlésen Széchenyi felajánlja birtoka 1 évi jövedelmét az Akadémia felállítására.
  
  
• 1830. országgyűlés.
  
  
  
  
• 1831. "kolera felkelés" Észak-Magyarországon.
  
  
• 1832-36. ülésezik az országgyűlés: örökváltság kérdése a legfontosabb (az alsó- és felsőtábla által együttesen támogatott önkéntes örökváltság javaslatot az udvar nem szentesítette), számos kisebb jelentőségű törvényt fogadtak el a jobbágyság helyzetének javításáról, a közlekedés fejlesztéséről.
  
  
• 1832. Társalkodási Egylet megalakulása (országgyűlési ifjak egyesülete élén: Lovassy László).
  
• 1836. Wesselényi perbe fogása (hazaárulás vádja) védője: Kölcsey, cégül 3 év börtönre ítélik.
  
• 1836. országgyűlési ifjak pere.
  
• 1837. Kossuth letartóztatása.
  
• 1839-40. ülésezik az országgyűlés: magyar mint hivatali nyelv kiterjesztése, önkéntes örökváltság elfogadása, váltó-törvény, kereskedés és gyáralapítás szabadsága.
  
• 1840. amnesztia a reformereknek.
  
• 1841. Pesti Hírlap indulása Kossuth a főszerkesztője.
  
• 1841. Iparegyesület megalakulása.
  
• 1841-től Széchenyi-Kossuth vita (Kelet népe - Felelet).
  
• 1844. II. tc. hivatalos államnyelvvé nyilvánítja a magyar nyelvet, Pozsonyban megalakul az Országos Védegylet (6 évig lehetőleg csak magyar árut vásárolnak).
  
  
  
  
• 1845. adminisztrátori rendszer bevezetése.
  
• 1846. galíciai parasztfelkelés, Konzervatív Párt megalakulása.
  
• 1847. Ellenzéki Kör megalakulása, Ellenzéki Nyilatkozat (Deák fogalmazza: közteherviselés, népképviselet, törvény előtti egyenlőség, kármentesítéses kötelező örökváltság, ősiség eltörlése, perszonálunió Habsburgokkal, felelős magyar kormány) kiadása, megnyílik az utolsó rendi országgyűlés.

Nemzetiségi kérdés

• A magyar nemesi reformmozgalomban egyre erőteljesebb a más nemzetiségek feletti uralom igénye (államnemzet elképzelés).
  
• Nemesi ellenzék szerint a polgári átalakulás a nemzetiségeket békésen beolvasztja majd a magyar nemzetbe.
  
• Nemzetiségek körében a polgári átalakulás összefonódik a nemzeti önállóságért folyó harccal (vezetőik: Gaj-horvát, Kollár, Stur-szlovák, Baritiu-román).
  
• A magyar és a nemzetiségek törekvése egyre inkább összeütközik egymással.
  
• A 48-as forradalom egyénileg mindenkinek megadja a szabadságjogokat, a nemzetiségek kollektív nemzeti és politikai jogokat követeltek.
  
• Horvát: Jelasics bán lesz a vezető, önálló horvát kormány követelése, Bécs támogatása.
  
• Szerb: karlócai gyűlés (máj.) magyarországi szerbek önállóságának kimondása, vajdaválasztás, délvidéki felkelés magyarok ellen.
  
• Szlovákok: lipótszentmiklósi gyűlés (máj.) külön nemzetgyűlést és területi önkormányzatot követelnek.
  
• Románok: balázsfalvi gyűlés (máj.) Erdély uniójának ellenzése, majd szeptemberben a birodalmi alkotmány kiterjesztését követelték és Bécset támogatták.
  
• Az olmützi alkotmány egyenjogúságot ígért a nemzetiségeknek, ezzel rábírva a további magyar ellenes tevékenységre.
  
• Teleki László már márciusban sürgette a megegyezést a nemzetiségekkel, de a nemzetiségi törvény kiadására csak 1849. júliusában került sor.
  
  

Áprilisi törvények

• Független felelős magyar kormány létrehozása.
  
• Uralkodó rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek.
  
• Kétkamarás parlament (főrendi ház változatlan, alsótábla népképviseleti jellegű, európai viszonyokhoz képest alacsony cenzussal).
  
• Országgyűlés székhelye: Pest.
  
• Megyerendszer meghagyása.
  
• Erdély uniója.
  
• Közteherviselés.
  
• Jobbágyfelszabadítás a nemesek állami kártérítésével (nem úrbéres földek megmaradtak a földesurak kezén).
  
• Sajtószabadság.
  
• A Habsburg Birodalommal nem konkretizálja a vitás közjogi kérdéseket.

Szeptemberi fordulat

• Lamberg tejhatalmú katonai biztos felkoncolása.
  
• Pákozdi győzelem Jelasics felett.
  
• Fegyveres önvédelmi harc vállalása az uralkodó által szentesített alkotmány érdekében.

Függetlenségi Nyilatkozat

• Megerősítette a függetlenségi politikát veszélyesnek tartók táborát.
  
• Hadsereg számára a fegyveres honvédelmi harc jogi alapját szünteti meg.
  
• Külföldi reakció sem kedvező.

1848/49-es forradalom és szabadságharc eseménytörténete

1848.

• jan. forradalom Palermoban.
  
• febr. 22-25 forradalom Párizsban, Lajos Fülöp lemondása.
  
• márc 3. Pozsonyban a parlament elfogadja Kossuth felirati javaslatát.
  
• márc.9. Ellenzéki Kör elfogadja a petíciós mozgalom tervét.
  
• márc.13. bécsi forradalom kirobbanása, 12 pont elfogadása.
  
• márc.15. pesti forradalom kitörése.
  
• márc.18. pozsonyi országgyűlés kimondja a közteherviselést, a jobbágyfelszabadítást, eltörli a papi tizedet, Milánóban és Berlinben forradalom tör ki.
  
• márc.23. Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottság a fővárosba érkezik.
  
• ápr. 7. V. Ferdinánd kinevezi a felelős magyar kormányt (miniszterelnök: gr. Batthyany Lajos).
  
• ápr. 11. Ferdinánd szentesíti az áprilisi törvényeket.
  
• máj. 18- 1849. márc. 31. Frankfurtban ülésezik az össznémet előparlament.
  
• jún. 12. Prágában kitör a forradalom.
  
• jún. 23-26. párizsi munkások felkelésének leverése.
  
• júl. 5. Pesten megnyílik a népképviseleti országgyűlés.
  
• júl. 11. az országgyűlés Kossuth beszédére 200 000 katonát szavaz meg.
  
• júl 23-25. custozzai csatában Radetzky legyőzi a piemonti sereget.
  
• aug. 13. Batthyány elrendeli a nemzetőrség szervezését.
  
• szept.11. Batthyány-kormány lemondása.
  
• szept 11. Jelasics horvát bán támadása Magyarország ellen.
  
• szept. 16. Országos Honvédelmi Bizottmány megalakulása, balázsfalvi gyűlésen románok sem az uniót sem a magyar kormányt nem ismerik el, kérik a birodalmi alkotmány kiterjesztését.
  
• szept. 29. Pákozdnál a honvéd sereg ellenáll Jelasicnak.
  
• okt. 6. 3. bécsi forradalom kitörése, udvar Olmützbe menekül.
  
• okt. 7. ozorai győzelem.
  
• okt. 30. magyar csapatok schwechati veresége.

1849.

• jan. 5. császári csapatok bevonulása Pestre, Görgey váci nyilatkozata (harcot áprilisi törvények védelmében folytatja).
  
• febr. 5. Guyon Richárd hadosztálya átverekszi magát a Branyiszkói-hágón.
  
• febr. 26-27. Kápolnánál Dembinski vereséget szenved a császáriaktól.
  
• márc. 4. I Ferenc József kiadja az olmützi (oktrojált) alkotmányt.
  
• ápr. tavaszi hadjárat (Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló).
  
• ápr. 14. Debrecenben kihirdetik a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely kimondja a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuthot kormányzó elnökké nevezik ki.
  
• máj. 1. Szemere-kormány megalakulása.
  
• máj. 6. békéltető tárgyalások a románokkal.
  
• máj. 9. I. Miklós orosz cár nyilatkozata a Magyarország elleni beavatkozásról.
  
• máj. 21. Buda visszavétele a császáriaktól.
  
• jún. megindul az orosz támadás hazánk ellen.
  
• júl. 14. Kossuth és Balcescu aláírja a magyar-román megbékélési tervezetet.
  
• júl. 28. Szegeden ülésező országgyűlés elfogadja a nemzetiségi törvényt, kimondják a zsidók egyenjogúságát.
  
• aug. 9. Temesvár mellett Dembinski csapatai végső vereséget szenvednek.
  
• aug. 13. világosi fegyverletétel.
  
• okt. 6. 13 tábornok kivégzése Aradon, Batthyány Lajos kivégzése Pesten.

Érdekességek

• Az 1825-ös országgyűlés összehívásában jelentős szerepe volt József főherceg nádornak, aki sokat tett a magyar gazdaság és kultúra fejlesztéséért, támogatta a mérsékelt reformereket és igyekezett közvetíteni az udvar felé. Többek között Alcsúton mintagazdaságot hozott létre, amely a legkorszerűbb mezőgazdasági eljárásokat használta. Létrehozta a Városszépítő Bizottságot, amely hazánkban az első városrendezési terveket készítette és amelynek nagy jelentősege volt a mai pest városszerkezetének kialakításában.
  
  
• A reformkor és a 19. sz elejének rendkívül érdekes rajzát adja Széchenyi István Naplója, amelyet fiatalkorától egészen a haláláig vezetett. A könyv egyrészt végigkalauzol a korabeli Európa arisztokrata életén, bemutatja a reformkor Magyarországát, másrészt izgalmas és személyes vallomás egy izig-vérig romantikus emberről, aki a korabeli változásokat óriási hevességgel és önvizsgálattal élte meg. Az olvasás során tanúi lehetünk egy a bálok kedvencévé lett fiatal katonatiszt átváltozásának, férfivá érésének, amely a magyar reformkor kiemelkedő alakjává avatja őt.
  
  
• Görgey Artúr a szabadságharc egyik jeles tábornoka vegyészmérnöknek készült és több társához hasonlóan a császári hadseregből lépett át a forradalmi haderőbe. Kossuth akkor figyelt fel a fiatal tisztre, amikor az Zichy Ödönt a Jelasics számára futárszolgálatot teljesítő grófot a háború állapotnak megfelelően nagy szigorral, halállal büntette.
  
  
• 1849. áprilisában a képviselőházban túlsúlyban voltak azok a képviselők, akik ellenezték a Függetlenségi Nyilatkozat kiadását, ezért a parlament zárt ülése nem is szavazta meg a javaslatot. Ezért Kossuth másnapra a debreceni nagytemplomba nyílt ülést hirdetett, és ezen a tömeg lelkes támogatása mellett sikerült csak keresztülvinni a trónfosztási javaslatot.

Ajánlott irodalom

• Gergely András: Egy nemzetet az emberiségnek
  
  
• Szabad György: Kossuth politikai pályája, Forradalom és kiegyezés válaszútján
  
  
• Jókai Mór: Csataképek

- feladatok -

- archívum -

- vissza a tematikához -