Probáld: Földrajz II.: 184 - 188. és 209 - 212. o.
Probáld: Regionális földrajz: 62 - 63., 73 - 79., 96 - 98. és 111 - 114.
o.
Területe: 41 ezer km2
Lakossága: 7 millió fő
Az ókorban a mai Svájc területén a Római Birodalom két provinciája, Helvetia
és Raetia terült el. A népvándorlás idején a IV. századtól két germán törzs,
a burgundok és az alemannok telepedtek le a területen. A középkorban a Frank
Birodalom, majd a Német-római Császárság része lett a terület. 1291-ben három
kanton, Uri, Schwyz és Unterwalden "örök szövetségre" lépett, ezt
az időpontot tekintik Svájc megalakulásának. Azonban a terület még a Habsburgok
birtoka, a szabadságharcra csak később, 1315-ben került sor, amelyben a svájci
kantonok győztek a Habsburg hűbéres sereg fölött és megerősítették szövetségüket.
A XIV. századtól, miközben még folytatódtak a harcok a Habsburgok ellen, több
más kanton is csatlakozott a szövetséghez, így a XVI. századra a független Svájc
már 13 kantonból állt. A 30 éves háborút lezáró 1648-as westfaliai béke nemzetközileg
is elismerte a független Svájc létezését. Svájc alapalkotmánya 1848-ban született
meg, amely módosított formában még ma is érvényes. A kantonok közti vámhatárok
megszűntek, egységes pénzt vezettek be, fejlődött az infrastruktúra és a gazdaság.
A semleges Svájc kimaradt a világháborúkból és gazdagságát elősegítette a banktitok
szigorú védelme miatt ideáramló tőke is.
Jelenleg Svájc 20 kantonból (Kanton) és 6 félkantonból (Halbkanton) (mivel 3
kanton vallási és gazdasági okokból kettévált) áll. Kantonok: Aargau, Bern,
Fribourg, Genéve (Genf), Glarus, Graubünden, Jura, Luzern, Neuchatel, Sankt
Gallen, Schaffhausen, Schwyz, Solothurn, Thurgau, Ticino, Uri, Valais, Vaud,
Zug, Zürich.
Félkantonok: Appenzell›Ausserrhoden, Innerrhoden; Basel›Basel-Land, Basel-Stadt;
Unterwalden›Nidwalden, Obwalden.
Svájcnak három hivatalos nyelve van: német, francia, olasz, de külön nemzeti
nyelvnek ismerik el a raetorománt is. A svájciak 2/3-a német, 20 %-a francia,
10 %-a olasz, a raetorománok száma kb. 50-60 ezer.
1. Bányászat
Svájc területén kevés ásványkincs található, ezeket sem bányásszák stratégiai
okok miatt.
2. Energiagazdaság
Az energiagazdaság alapvetően a vízenergiára épül, az Alpok nagyesésű, bővizű
folyóin több, mint 400 vízerőmű épült, de az 5 atomerőműnek is jelentős szerepe
van. A villamosenergia-termelés ma már 50-50 %-ban a vízerőművek és az atomerőművek
között oszlik meg.
3. Feldolgozóipar
Svájcban elsősorban a kevés nyersanyagot felhasználó, de munkaigényes iparágak
fejlődtek.
Több ENSZ-intézmény központja Genf, a legnagyobb bankok pedig Zürichben vannak. Az ország bevételeit jelentősen gyarapítja a turizmus is.
Területe: 312 ezer km2
Lakossága: 39 millió fő
A lengyel nép államalapítása a X. században zajlott le, első uralkodójuk Mieszko 966-ban a római egyházhoz csatlakozott, de utódai nem tudták megerősíteni a királyi hatalmat, így hamar végbement a feudális széttagolódás, aminek eredményeként részfejedelemségek jöttek létre. A széttagoltság csak a XIV. században szűnt meg, I. (Łokietek) Ulászló és III. (Nagy) Kázmér uralkodása idején. Nagy Kázmér (1333-1370) idejére esett a középkori lengyel állam virágkora, ő alapította 1364-ben a krakkói egyetemet. A XVI. századra Lengyelország Kelet-Közép Európa legerősebb állama lett, de a Jagello-ház kihalása (1572) után "nemesi köztársasággá" alakult az ország, amelyben a királyi hatalom rendkívül meggyengült. A meggyengült ország a XVIII. században erős birodalmak közé szorult (Porosz, Orosz, Habsburg), akik 1772-ben, majd 1793-ban felosztották területét maguk között, majd 1795-ben letörölték a térképről Lengyelországot. A XIX. században több függetlenségi harc is kibontakozott, de hosszabb-rövidebb idő után leverték őket. A független Lengyelország csak az I. világháború után alakult meg, a II. világháborúban Németország lerohanta, súlyos veszteségeket szenvedett mind anyagiakban, mind emberéletben. A II. világháború után Lengyelország területét nyugat felé tolták el a győztes hatalmak, így kerültek vissza Németországtól az ún. "Visszatért Területek". A világháború után Lengyelország a szovjet érdekövezetbe került és szocialista típusú berendezkedést alakítottak ki. Az 1989-es rendszerváltás után a demokratikus ellenzék jutott hatalomra, Lech Walęsa vezetésével.
1. Bányászat
2. Energiagazdaság
Elsősorban széntüzelésű hőerőművekben állítják elő a villamos-áramot.
3. Feldolgozóipar
A mezőgazdasági termelés fő területe a Lengyel-alföld, főleg kisparaszti gazdaságok
termelnek.
Területe: 111 ezer km2
Lakossága: 8,5 millió fő
A Római Birodalom Moesia és Thracia provinciája feküdt a mai Bulgária területén.
A VII. században egy bolgár-török nép, az onogurok telepedtek meg a területen,
akik évszázadokon át harcoltak Bizánccal, miközben elszlávosodtak. A IX. században,
Borisz cár uralkodása alatt csatlakoztak a bizánci kereszténységhez és erre
az időre esik Cirill és Metód tevékenysége is, akik a szláv egyházi nyelvet
alkották meg. A X. században Simeon cár uralkodása idején (893-927) érte el
az első Bolgár Cárság (681-1018) a fénykorát, majd ismét bizánci uralom következett
(XI-XII. sz.). A XII. század végén sikerült kivívni a függetlenséget Bizánctól,
ekkortól (1187) számítják a második Bolgár Cárságot (1187-1396). Bulgária az
1396-os nikápolyi csata után közel 500 évre török uralom alá került, ami jelentős
mértékben visszavetette a fejlődését. A XIX. századtól erősödtek fel a függetlenségi
mozgalmak, aminek eredményeként 1878-ban megalakult az önálló Bulgária, ami
még mindig függő helyzetben volt Törökországtól. Ez az állapot vezetett a XX.
század elején a "balkáni tűzfészek" kialakulásához. Ekkor a balkáni
országok (Bulgária, Szerbia, Görögország) nem csak Törökország ellen harcoltak
függetlenségükért, hanem egymás ellen is küzdöttek. Az I. világháborúban a központi
hatalmak oldalán harcolt Bulgária, a két világháború között a szélsőjobb erők
kerültek hatalomra. A II. világháború után a szovjet érdekövezetbe került az
ország és szocialista berendezkedést hoztak létre. Az 1990-es rendszerváltás
után a reformkommunisták kerültek hatalomra, ami nem kedvezett a kibontakozásnak,
a gazdaság fejlődésének.
Az ország jelenleg 27 kerületre (okrug) oszlik, a bolgár népen (86 %) kívül
törökök (9 %) és macedónok is élnek a területén.
1. Bányászat
2. Energiagazdaság
A villamosenergia-termelésben a lignittel fűtött hőerőműveknek van a legjelentősebb
szerepük, de az atomerőművek (pl: Kozloduj) és a vízerőművek is részt vesznek
az ország energiaellátásában.
3. Feldolgozóipar
Területe: 790 ezer km2, melynek csak 3 %-a fekszik Európában
Lakossága: 65 millió fő
Kisázsia területén az ókorban számos nép telepedett le: hattik, hettiták, frígek,
lűdek, perzsák, görögök. A Római Birodalom részeként Asia provincia volt a terület.
A Birodalom 395-ben kettészakadt, így jött létre a Nyugatrómai és a Keletrómai
Birodalom. Az utóbbi székhelye Bizánc (ma Isztambul) lett (ezért Bizánci Császárságnak
is nevezték), amely, bár sok háborút vívott szomszédaival, hosszú évszázadokig
fennmaradt. Az első török birodalom a Szeldzsuk Török Szultánság volt, amely
fennállása alatt (1071-1308) csaknem egész Kisázsiát elfoglalta. A XIII. században
azonban egy másik török törzs jelent meg Anatóliában és a szeldzsuk uralkodók
kihalása után átvették a hatalmat. Első jelentős uralkodójukról oszmánoknak
nevezték őket, akik még elődeiknél is hatalmasabb birodalmat hoztak létre néhány
évszázad alatt, az Oszmán Török Birodalmat. A birodalom gazdasági alapját a
hódítás képezte, ezért 1352-ben Gallipolinál (Gelibolu) átléptek Európába és
megkezdték évszázados hódító hadjárataikat. A birodalom fénykora a XVI. században
volt I. Szulejmán szultán idején (1520-1566), aki Magyarország jelentős részét
is meghódította. A XVIII. század elejétől kezdődött meg a birodalom lassú hanyatlása,
ami a XIX. században tetőzött. Ekkor Oroszország teljesen be akarta kebelezni,
de az európai erőegyensúly fenntartásában érdekelt Anglia Törökország mellé
állt, így a krími-háborúból Anglia és Franciaország oldalán győztesen került
ki. Azonban a XIX. században felerősödtek a balkáni népek függetlenségi mozgalmai,
ami a XX. század elejére a "balkáni tűzfészek" kialakulásához és Törökország
területének további csökkenéséhez vezetett. Az I. világháborúban Németország
oldalán vett részt, a vereség után 1918-ban az Oszmán Birodalom végleg összeomlott.
Musztafa Kemál pasa vezetésével eredményesen küzdöttek a súlyos békefeltételek
ellen, majd 1923-ban létrejött a Török Köztársaság, amelynek első elnöke Kemál
lett, aki felvette az Atatürk (törökök atyja) nevet. Kemény kézzel hajtotta
végre modernizációs programját: bevezette a latin abc-t, az európai időszámítást,
a nyugati mintájú államigazgatást és igazságszolgáltatást, a nők egyenjogúságát,
szétválasztotta az államot és a vallást, a fővárost az ország középső, védett
részén fekvő Ankarába helyezte át. Az iparosítási program keretében modern gyárakat
és üzemeket hozott létre, megkezdte az infrastruktúra kiépítését.
Jelenleg Törökország 67 tartományra (vilayet) oszlik, a lakosság 90 %-a török,
de kurdok (7 %), örmények, bolgárok és grúzok is élnek az országban.
1. Bányászat
A villamosenergia-termelés nagyobb része hőerőművekben történik, de egyre jelentősebb
a vízerőművek szerepe is.
- feladatok -
- archívum -