A makrogazdaság egyensúlya


A következő két fejezetben megvizsgáljuk, hogy milyen összefüggés van az eddig tárgyalt részpiacok között, és megpróbáljuk kitalálni, hogy milyen mechanizmus segít beállítani a gazdaság egyensúlyát. Ebben a fejezetben megismerkedünk a makrogazdasági kereslettel és kínálattal.

A makroökonómiai kereslet

Eddigi tudásunk alapján azt mondhatjuk, hogy a jövedelem az árupiacon határozódik meg. (Ez nem minden felfogás szerint van így, de a keynesiánus modell így feltételezi)

A makrogazdasági keresleti függvény megmutatja az érvényes árszínvonalhoz tartozó egyensúlyi jövedelmet (keresletet).

Hogyan tudjuk ezt levezetni?

Az árupiaci kereslet ismeretéhez tudnunk kell a fogyasztói keresletet, és a beruházási keresletet. Ez utóbbihoz szükségünk van a kamatlábra, amely a pénzpiacon határozódik meg az árszínvonal segítségével. Ha ismerjük a fogyasztói keresleti függvényt, a beruházási keresleti függvényt és a pénzpiac működését, akkor semmi akadálya, hogy közvetlen összefüggést találjunk az árszínvonal és az egyensúlyi jövedelem között. Vezessük le a makrokeresleti függvényt!

Makrokeresleti függvény


A mindenkori árszínvonal a pénzpiacon keresztül (lásd előző témakör) kijelöli az egyensúlyi kamatlábat. A kamatláb befolyásolja a beruházások nagyságát, ami a fogyasztói kereslettel együtt meghatározza az érvényes jövedelmet (keresletet).

Mi történik, ha az árszínvonal emelkedik?
Az árszínvonal emelkedése növeli a gazdaságban érvényes kamatlábat. A kamatláb emelkedése relatíve megdrágítja a beruházásokat, így azok kereslete visszaesik. Ha minden más tényezőt változatlannak tételezünk fel, akkor az árupiaci egyensúly kisebb jövedelemnél áll be.

Az árszínvonal emelkedése, tehát a makroökonómiai kereslet csökkenését eredményezi.

Sikerült tehát az árszínvonalat a jövedelemmel összefüggésbe hozni. A bal alsó ábra megmutatja a különböző árszínvonalakhoz tartozó egyensúlyi jövedelmeket. Ezeket összekötve kapjuk meg a makrogazdaság keresleti függvényét.

 

A keresleti függvény egy negatív meredekségű egyenes, ami a mikroökonómiából megszokott alakú. Ki kell azonban térni a két keresleti egyenes közötti különbségre. A különbség tartalmi jellegű:

A makrokeresleti görbe ezért további vizsgálódások alapját képezheti majd, nyugodtan következtethetünk a különböző részpiacok közötti kapcsolatra, és más fontos szerepekre.


A makroökonómiai kínálat

A makrokínálat az a kibocsátási szint, amelynek az előállítására a gazdálkodók adott technikai kapacitások és adott árszínvonal mellett vállalkoznak.

A mikroökonómiában azt tanultuk, hogy egy vállalat kibocsátása a rá jellemző termelési függvénytől függ. Makroökonómiában is nyugodtan átvehetjük ezt a gondolatot. E szerint:

Qi=fi(Ki,Li)

 

ahol, f a termelési függvényt jelenti, K a tőkeráfordítást, L a munkaráfordítást. Az i index azt jelöli, hogy az összefüggés csak az i-edik vállalatra igaz, a többi vállalatra a saját rá jellemző függvény érvényes.

A termelési tényezők eloszlása, és a vállalatra jellemző termelési függvény nagyon különböző lehet, egyes makrogazdaságok között óriási különbségek lehetnek a termelési kultúrában is.
Alkalmazható-e ez a függvény a további vizsgálódásokra?
A termelési függvény valós képet mutat arról, hogy egy vállalatnak mennyi a kibocsátása, kínálata. Nagyon nehéz viszont ezeket a függvényeket felírni, a rendelkezésre álló eszközöket számszerűsíteni. Szinte lehetetlen feladat a termékek és a termelési tényezők egyneműsítése. Ám mindezeket a dolgokat óvatosan kezelve, a makroökonómiai termelési függvény kiválóan alkalmas arra, hogy egy-két fontos következtetést levonjunk belőle.
A továbbiakban a következő feltételezéssel élünk:

A makrogazdasági termelési függvény grafikonja:

Termelési függvény

Ha pedig a beruházások hatását akarjuk vizsgálni (ami megváltoztatja K nagyságát), akkor egy másik hasonló alakú termelési függvénnyel fogunk dolgozni. Ha a tőkeállomány nő, akkor értelemszerűen a termelési függvény felfelé tolódik, hiszen ugyanakkora munka mellett többet fognak termelni. Hogy pontosan miként változik, ez a termelési függvény sajátossága.
Végső következtetésként levonhatjuk, hogy a kibocsátás rövid távon csak a munkaráfordítástól függően változik.
A makroökónómiai kínálat meghatározására szükség van a munkapiac elemzésére, ami a következő anyag tartalma.

- feladatok -

- archívum -

- vissza a tematikához -