I. Egyesületek
1. Általános határozatok
21. §. Oly egyesület, melynek célja nem gazdasági tevékenységre irányul, jogképességet nyer, ha azt az illetékes járásbíróság az egyesületekről vezetett jegyzékbe beiktatja.
22. §. Oly egyesület, melynek célja gazdasági üzletre irányul, különös törvényes intézkedések hiányában állami engedély által nyer jogképességet. Az engedélyezés azt a tartományt illeti, melynek területén az egyesület székhelye van.
23. §. Oly egyesület, melynek székhelye nem valamely tartományban van, különös törvényes intézkedések hiányában a szövetségi tanács határozata folytán nyerhet engedélyt.
24. §. Az egyesület székhelyéül, ha más megállapítva nincs, az a hely tekintendő, melyen az egyesület igazgatása történik.
25. §. Valamely jogképes egyesületnek szervezetét, amennyiben az nem az alább következő határozatokon alapszik az egyesület alapszabálya állapítja meg.
26. §. Minden egyesületnek igazgatósággal kell bírnia. Az igazgatóság több
személyből állhat.
Az igazgatóság képviseli az egyesületet bíróság előtt és bíróságon kívül; állása
megfelel a törvényes képviselő jogállásának. Képviselő jogkörének terjedelmét
az alapszabályok harmadik személyek elleni hatállyal korlátozhatják.
27. §. Az igazgatóság megbízatása közgyűlési határozattal történik.
A megbízatás a szerződésszerű javadalmazás sérelme nélkül bármikor visszavonható.
A visszavonhatóságot az alapszabályok valamely fontos ok fennforgása esetére
korlátozhatják; ilyen ok lehet különösen súlyos kötelességszegés, vagy a rendes
üzletvezetésre való képtelenség.
28. §. Ha az igazgatóság több személyből áll, a határozathozatal a 32. és 34. §-okban az egyesület tagjainak határozatára nézve előírt szabályok szerint történik. Ha az egyesülettel valamely akaratnyilvánítás közlendő, elégséges, ha ez az igazgatóság egy tagjával közöltetik.
29. §. Ha az igazgatóság tagjainak szükséges száma nem teljes, a hiányzó tagokat sürgős esetekben a teljes létszám kiegészítéséig valamely érdekelt ajánlatára az a járásbíróság rendeli ki, amelynek kerületében az egyesületnek székhelye van.
30. §. Az alapszabályok elrendelhetik, hogy az igazgatóság mellett bizonyos ügyek vitelével külön képviselők bízassanak meg. Ezen képviselőnek képviseleti jogköre kétség esetében mindazon jogügyletekre kiterjed, amelyek a rábízott ügykörrel rendszerint járnak.
31. §. Az egyesület felelős azon kárért, melyet az igazgatóság valamely tagja vagy más szabályszerűen megbízott képviselő a rábízott ügyek elintézése közben harmadik személyeknek okozott.
32. § Az egyesület ügyei, amennyiben azok nem az igazgatóság vagy az egyesület más közegének hatáskörébe tartoznak, a tagok gyűlésén hozott határozatokkal intéztetnek el. A határozat érvényességéhez szükséges, hogy annak tárgya a meghívón megjelöltessék. A határozathozatalnál a megjelent tagok többsége dönt.
A tagok gyűlése nélkül is érvényes a határozat, ha az összes tagok a határozathoz való hozzájárulásukat írásban kijelentik.
33. §. Oly határozathoz, mely az alapszabályok megváltoztatását célozza, a megjelent tagok háromnegyedrésznyi többsége szükséges. Az egyesület céljának megváltoztatásához az összes tagok beleegyezése szükséges: a meg nem jelent tagok írásban adják beleegyezésüket. Ha az egyesület jogképessége engedélyen alapszik, az alapszabályok minden megváltoztatásához állami engedély, vagy ha az engedélyt szövetségi tanács adta, a szövetségi tanács engedélye szükséges.
34. §. Ha a határozathozatal valamely taggal kötendő jogügyletre vagy valamely, közte és az egyesület között folyamatba teendő, vagy valamely elintézendő perre vonatkozik, az érdekelt tag nem szavazhat.
35. §. Valamely tagnak különös jogai az ő beleegyezése nélkül a tagok gyűlésének határozata által nem csorbíthatók.
36. §. A tagok gyűlését az alapszabályokban meghatározott esetekben, valamint akkor lehet összehívni, ha azt az egyesület érdeke megkívánja.
36. §. Összehívandó a közgyűlés, ha az összehívást az alapszabályokban meghatározott
számú tag vagy ily rendelkezés hiányában a tagok tizedrésze a cél és okok megjelölése
mellett írásban kéri.
Ha ez a kívánság nem teljesíttetnék, akkor a járásbíróság, melynek kerületében
az egyesület székhelye van, feljogosíthatja a kérelmező tagokat a közgyűlés
összehívására és egyben a közgyűlésen való elnöklésre is intézkedhet. A felhatalmazásra
a közgyűlés összehívásakor hivatkozni kell.
38. §. A tagság sem át nem ruházható, sem nem örökölhető. A tagsági jogok gyakorlása másnak át nem engedhető.
39. §. A tagok jogosítva vannak az egyesületből kilépni.
Az alapszabályokban megállapítható, hogy a tag csak az üzleti év végén, vagy
csak valamely felmondási határidő eltelte után léphet ki; a felmondási határidő
legfeljebb két évre terjedhet.
40. §. A 27. § 1., a 28. § 1. bekezdésében és a 32., 33. és 38. §-okban foglalt határozatok nem nyernek alkalmazást akkor, ha az alapszabályok eltérően intézkednek.
41. §. Az egyesület közgyűlési határozattal feloszlatható. A határozathoz a megjelent tagok háromnegyednésznyi többsége szükséges, ha csak az alapszabályok másképp nem intézkednek.
42. §. Az egyesület a csőd megnyitásával elveszti jogképességét.
Ha a tartozások a tényleges vagyont túlhaladják, az igazgatóság csődöt kérni
tartozik. Ha az igazgatóság a csődkéréssel késik, az igazgatóságnak azon tagja,
kiket mulasztás terhel, az ebből eredő kárért a hitelezőknek felelősek; egyetemleges
adósoknak tekintetnek.
43. §. Az egyesület jogképességétől megfosztható, ha valamely törvényellenes
közgyűlési határozattal vagy az igazgatóságnak törvényellenes magatartásával
a közjót veszélyezteti.
Ha valamely egyesület, melynek célja nem gazdasági létre van irányozva, mégis
ilyen célt követ, jogképességétől megfosztható.
Ha valamely egyesület, mely az alapszabályok szerint sem politikai, sem szociálpolitikai,
sem vallásos célra nincs irányozva, mégis ilyen célt követ, jogképességétől
megfosztható.
Az oly egyesület, melynek jogképessége engedélyen alapszik, jogképességétől
megfosztható, ha az alapszabályokban megállapítottól eltérő célt követ.
44. §. Az illetékesség és eljárás tekintetében a 43. § eseteiben az állami
törvényeknek a közigazgatási jogviták elintézésére vonatkozó szabályai irányadók.
Ahol peres közigazgatási eljárás nem létezik, ott az ipartörvény 20. és 21.
§-aiban foglalt határozatok alkalmazandók; első fokon az a felsőbb közigazgatási
hatóság ítél, melynek kerületében az egyesület székhelye van.
Ha a jogképesség a szövetségi tanácstól nyert engedélyen alapszik, az egyesületet
jogképességétől a szövetségi tanács határozata fosztja meg.
45. §. Ha az egyesület feloszlik, vagy jogképessége elvész, vagyona az alapszabályokban
megjelölt személyeknek jut. A jogosított személyek az alapszabályok rendelkezéséhez
képest közgyűlési határozattal, vagy az egyesület más szerve által is kijelölhetők.
Ha az egyesület célja nem gazdasági tevékenységre irányul, a közgyűlés az egyesület
vagyonát valamely közalapítványnak vagy intézetnek juttathatja ily alapszabályi
rendelkezés nélkül is.
Ha a vagyon hovafordítása tekintetében az egyesület feloszlása vagy jogképtelensége
esetére intézkedés nem létezik, akkor a vagyon az esetben, ha az egyesület az
alapszabályzat szerint kizárólag a tagok érdekeit szolgálta, a feloszlás vagy
a jogképességtől való megfosztás idejében létező tagok közt egyenlő részben
felosztatik, ellenkező esetben azon tartománynak jut, melynek területén az egyesület
létezik.
46. §. Ha az egyesületi vagyon az államra száll, akkor az államra, mint törvényes örökösre szálló örökségre vonatkozó határozatok megfelelően alkalmazandók. Az állam a reászállt vagyont lehetőleg az egyesület céljainak megfelelő módon tartozik felhasználni.
47. §. Ha az egyesületi vagyon nem az államra száll, felszámolásnak van helye.
(…)
54. §. Azon egyesületekre, amelyek nem jogképesek, a társaságra vonatkozó szabályok nyernek alkalmazást. Oly. jogügyletből, melyet az ilyen egyesület saját nevében harmadik személlyel köt, az ügyletet kötő tag személyesen felelős; ha többen kötik az ügyletet, ezek mint egyetemleges adósok felelnek.
2. Bejegyzett egyesületek
55. §. Az egyesületet a 21. §-ban megjelölt módon, az egyesületek jegyzékébe azon járásbíróság vezeti be, amelynek területén az egyesület székhelye van.
56. §. Bejegyzésnek csak akkor van helye, ha a tagok száma legalább is hetet tesz ki.
57. §. Az alapszabályoknak tartalmazniok kell az egyesület célját, nevét és
székhelyét és azt a rendelkezést, hogy az egyesület bejegyzendő.
A névnek azon helyen vagy ugyanazon községben már létező és bejegyzett egyesület
nevétől világosan különböznie kell.
58. §. Az alapszabályoknak intézkedniük kell:
1. a tagok ki- és belépéséről;
2. a tagok által szolgáltatandó járulékokról;
3. az igazgatóság megalakításáról;
4. azon feltételekről, amelyek mellett, a közgyűlés egybehívandó, az egybehívás
alakjáról és a határozatok írásba foglalásáról.
59. §. Az igazgatóság kötelessége az egyesületet bejegyzés végett bejelenteni.
A bejelentéshez csatolandók:
1. az alapszabályok eredetiben és másolatban;
2. az igazgatóság kirendeléséről szóló okiratok másolata.
Az alapszabályoknak legalább hét tag által aláírva a megszavazás keltével ellátva
kell lenniök.
60. §. Ha a bejelentés az 56-59. §-ok követelményeinek nem felel meg, a járásbíróság
által az indokok megjelölése mellett visszautasítandó.
A visszautasító határozat ellen a polgári törvénykezési rendtartás szabályai
értelmében azonnali panasznak van helye.
61. §. Ha a bejelentés helybenhagyatik, a járásbíróság azt az illetékes közigazgatási hatósággal közölni tartozik. A közigazgatási hatóság a bejegyzéssel szemben óvást emelhet, ha az egyesület a nyilvános egyesülési jog szerint tiltva van, vagy eltiltható, vagy ha az politikai, szociálpolitikai, vagy vallásos célra van irányozva.
62. §. Ha a közigazgatási hatóság tiltakozik a bejegyzés ellen, a járásbíróság a tiltakozást az igazgatósággal közli. A kifogást közigazgatási peres eljárás útján, vagy ahol ilyen nem létezik, az ipartörvény 20. és 21. §-ai értelmében felfolyamodással lehet megtámadni.
63. §. Amennyiben a közigazgatási hatóság a járásbírósággal nem közli, hogy kifogást nem emel, a bejegyzés csak úgy foganatosítható, ha a bejelentésnek a közigazgatási hatósággal történt közlésétől számítva hat hét eltelt anélkül, hogy kifogás emeltetett volna, vagy ha az emelt kifogás végérvényesen elutasíttatott.
64. §, A bejegyzésnél megjelölendők: az egyesület neve és székhelye, az alapszabályok megszavazásának napja, valamint. az igazgatóság tagjai. Bevezetendők továbbá azon határozatok, melyek az igazgatóság megbízatási jogkörét korlátolják, vagy az igazgatóság határozathozatalát a 28. § 1. bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérőleg szabályozzák.
65. §. A járásbíróság a bejegyzést a hirdetményeire meghatározott lapban közzéteszi.
Az alapszabályok eredetije a bejegyzési záradékkal ellátva visszaadandó. A másolatot
a járásbíróság hitelesíti és a többi irattal együtt megőrzi.
(…)
67. §. Az igazgatóságban történő minden változás, úgyszintén valamely igazgatósági
tagnak újabb megbízatása az igazgatóság által bejegyzés végett bejelentendő.
A bejelentéshez a változásról vagy az újabb megbízatásról szóló okirat másolata
melléklendő.
A bíróilag kirendelt igazgatósági tagok bejegyzése hivatalból történik.
(…)
72. §. Az igazgatóság, a járásbíróság kívánságára, az igazgatósági tagok jegyzékét bármikor bemutatni tartozik.
73. §. Ha az igazgatósági tagok száma háromnál alább süllyed, a járásbíráság
az igazgatóság kérelmére és ha ilyen kérelem három hónapon belül nem érkezik
be, hivatalból tartozik az egyesületet az igazgatóság meghallgatása után jogképességétől
megfosztani. A határozat az egyesületnek kézbesítendő. A határozat ellen, a
polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint, azonnali felfolyamodásnak
van helye.
Az egyesület jogképességét a határozat jogerőre emelkedésével veszti el.
74. §. Az egyesület feloszlása, valamint jogképességétől Való megfosztása az
egyesületek jegyzékébe bevezetendő. Csődnyitás esetében a bevezetés elmarad.
Ha az egyesület közgyűlési határozattal, vagy az egyesület tartamára meghatározott
idő leteltével oszlik fel, az igazgatóság a feloszlást bejegyzés végett bejelenteni
tartozik. A bejelentéshez az első esetben a feloszlást kimondó határozatnak
másolata melléklendő.
Ha az egyesület jogképességétől a 43. § alapján fosztatik meg, vagy az egyesület
nyilvános egyesülési jog alapján oszlattatik fel, a bejegyzés az illetékes hatóság
értesítésére történik meg.
75. §. A csődnyitás hivatalból jegyzendő be. Ugyanez áll csőd megszüntetésére is.
(…)
77. §. Az egyesületek jegyzékébe bevezetendő bejelentések az igazgatóság tagjai közjegyzőileg hitelesített nyilatkozattal tartoznak ellátni.
78. §. A járásbíróság az igazgatóság tagjait a 67. § 1. bekezdésében, a 72. §-ban, a 74. § 2. bekezdésében foglalt rendelkezések betartására rendbüntetésekkel szoríthatja. Az egyes büntetés a 300 márkát felül nem haladhatja.
79. §. Az egyesületek jegyzékének, valamint az egyesülettel a járásbírósághoz benyújtott iratoknak megtekintése mindenkinek meg van engedve. A bejegyzésekről másolatok vehetők; a másolat a fél kívánságára hitelesítendő.
(…)
A birtok
854. §. A dolog birtoka a dolog fölötti tényleges uralom elnyerésével szereztetik
meg.
Az eddigi birtokos és a megszerző megállapodása elegendő a szerződéshez, ha
a szerzőnek módjában van dolog fölötti uralmat gyakorolni.
855. §. Ha valaki a dolog fölötti tényleges uralmat más részére ennek háztartásában vagy üzletében vagy ehhez hasonló viszonyban oly módon gyakorolja, hogy a másik félnek a dologra vonatkozó utasításait követni tartozik, egyedül a másik fél a birtokos.
856. §. A birtok az által szűnik meg, hogy a birtokos a dolog fölötti tényleges
uralomról lemond, vagy azt más módon elveszti.
Az uralom gyakorlásának ideiglenes jellegű gátlása birtokot nem szűnteti meg.
857. §. A birtok az örökösökre átszáll.
858. §. Aki a birtokost a birtokától akarata ellenére megfosztja, vagy birtokában háborgatja, amennyiben a törvény a megfosztást, vagy a háborítást meg nem engedi, a jogellenesen jár el (tiltott önhatalom). A tiltott önhatalommal szerzett birtok hibás. - A birtokos utódja, ha örököse a birtokosnak, vagy ha elődje birtokának hibás voltát a szerzéskor ismerte, tűrni tartozik, hogy ellene a birtok hibás volta érvényesíttessék.
859. §. A birtokos a tiltott önhatalom ellen erőszakkal védekezhetik.
Ha valaki a birtokostól ingó dolgot tiltott önhatalommal vesz el, azt a tettenért
vagy az üldözött tettestől erőszakkal elveheti.
Ha valamely ingatlan birtokosa birtokától tiltott önhatalommal megfosztatik,
birtokát a megfosztás után azonnal, a tettes elmozdítása útján visszafoglalhatja.
Hasonló jogok illetik a birtokost azon személy ellen, aki a 858. § 2. bekezdése
értelmében tűrni tartozik, hogy ellene a birtok hibás volta érvényesíttessék.
860. §. A birtokost a 859. § értelmében megillető jogok gyakorlására az is jogosult, aki a tényleges uralmat a 855. § szerint a birtokos részére gyakorolja.
861. §. Ha a birtokos birtokától tiltott önhatalommal megfosztatik, birtokának visszabocsátását attól követelheti, aki vele szemben hibásan birtokol. Ez az igény ki van zárva, ha az elvont birtok a jelenlegi birtokossal vagy ennek jogelődjével szemben hibás volt és az elvétel előtti utolsó évben szereztetett.
862. §. Ha valaki a birtokost birtokában tiltott önhatalommal megháborítja, a birtokos ettől a háborítás megszüntetését követelheti. Ha további háborításoktól kell tartania, a birtokos az abbanhagyás iránt perelhet. Az az igény ki van zárva, ha a birtokos a háborítóval vagy ennek jogelődjével szemben hibásan birtokol és a birtok a háborítás előtti utolsó évben szereztetett.
863. §. A 861. és 862. §-okban meghatározott igényekkel szemben a birtokhoz vagy a háborító cselekmény elkövetéséhez való jog csak azon állítás indoklása végett érvényesíthető, hogy a birtoktól való megfosztás vagy a háborítás nem tiltott önhatalommal történt.
864. §. A 861. és 862. §-okon alapuló igény, ha per útján előbb nem érvényesíttetik,
a tiltott önhatalom gyakorlásától számított egy év elteltével szűnik meg.
Az igény akkor is megszűnik, ha a tiltott önhatalom gyakorlása után jogerős
ítéletben megállapíttatik, hogy a tettest a dolog tekintetében valamely jog
illeti meg, melynél fogva ő az eljárásának megfelelő birtokállapot helyreállítását
követelheti.
865. §. A 858-864. §-okban foglalt szabályok annak javára is szolgálnak, aki a dolognak csak egy részét, nevezetesen elkülönített lakásokat, vagy egyéb helyiségeket birtokol.
866. §. Ha többen közösen birtokolnak egy dolgot, birtokvédelemnek egymáshoz való viszonyukban nincs helye, hacsak az egyeseket megillető használat határairól van szó.
867. §. Ha valamely dolog a birtokos uralma alól másnak birtokában lévő ingatlanra került, az ingatlan birtokosa a kutatást és az elvitelt megengedni tartozik, ha csak a dolog időközben birtokba nem vétetett. Az ingatlan birtokosa a kutatás és elvitel folytán keletkezett kárának megtérítését követelheti. Ha valamely kár okozásától kell tartani, az engedélyt meg is tagadhatja mindaddig, míg biztosítékot nem kap; az engedélyt nem szabad megtagadni, ha a halasztás veszéllyel jár.
868. §. Ha valaki valamely dolgot mint haszonélvező, záloghitelező, haszonbérlő, bérlő, letéteményes vagy más hasonló oly viszonyban birtokol, melynél fogva mással szemben csak bizonyos ideig van jogosítva vagy kötelezve a birtoklásra, a másik személy is birtokos (közvetett birtokos, bírlaló).
869. §. Ha valaki a birtokos ellen tiltott önhatalmat gyakorol, a 861. és 862. §-okban megállapított igények a bírlalót is megilletik. A birtok elvétele esetén jogosítva van a bírlaló az eddigi birtokosnak a birtokba való helyezését követelni; ha a birtokos nem vagy nem képes a birtokba visszamenni, a bírlaló követelheti, hogy ő maga helyeztessék a birtokba. Hasonló feltételek mellett követelheti a 867. § esetében, hogy neki a dolog megkeresése és elvitele megengedtessék.
870. §. A bírlalás oly módon ruházható át másra, hogy neki a dolog kiadatására irányuló igény átengedtetik.
871. §. Ha a bírlaló valamely harmadik személyhez a 868. §-ban érintett viszonyban áll, a harmadik személy is bírlaló.
872. §. Aki valamely dolgot mint sajátját bírja, az tulajdanos.
- vissza -