Forradalmak Európában 1848/49-ben
Nemzetállamok kora (1850-70)

Forradalmak Európában

Előzmények

• Különböző európai régiók fejlettsége rendkívüli módón eltérő (gazdaság, társadalom, nemzetállamiság).
  
• Európai országokban súlyos válsághelyzetek alakulnak ki (nagy pénzügyi és gazdasági válság).
  
• Az európai fejlődési vonal hasonló, ezért törhet ki mindenhol forradalom.
  
• Szent Szövetség rendszerének elítélése.
  
• Egyes országok mozgalmainak vezetői hasonló célt fogalmaznak meg: a polgári-nemzeti átalakulást (francia forradalom a minta).
  
• A kirobbanó forradalmak hatnak egymásra.
  
• Menetük: ellenzéki erők egységesen kirobbantják a forradalmat › liberálisok kiválása › radikálisok, munkások saját erejükből folytatják a forradalmat› forradalmi erők leverése, amely a liberálisokat is elsöpri.

Franciaország

• Lajos Fülöp uralkodásának sok ellenzője van (kicsi a választók rétege).
  
• 1847. szociális feszültségek megnövekedése miatt politikai vacsorákat (banketteket) rendeznek a reformok kidolgozására.
  
• Febr. 22. egy bankett elmaradása miatti tiltakozó akció nő forradalmi megmozdulássá (tüntetések, barikádok).
  
• Lajos Fülöp és Guizot lemondása.
  
• Ideiglenes kormány alakul (liberálisok, radikális köztársaságiak, munkások képviselői).
  
• Köztársaság kikiáltása.
  
• Munkásság szociális köztársaság létrehozását akarja (Louis Balnc: nemzeti műhelyek létrehozása).
  
• Általános választójog bevezetése.
  
• A munkástüntetéseket a katonaság brutálisan leveri.

Német területek

• Fő cél a nemzeti egység megteremtése.
  
• Először Rajna vidéken majd Dél-Németországban, Berlinben voltak megmozdulások.
  
  Berlin
  
  IV. Frigyes Vilmos alkotmányos monarchiát és polgári szabadságjogokat ígér, ezért a liberálisok kiegyeznek vele, radikálisok visszaszorítása, ígéretet tesz Poroszország Németországba olvasztására is, szeptembertől konzervatív fordulat, oktrojált alkotmány kiadása (dec.), jobbágyság felszabadítása az egyetlen számottevő vívmány.
  
  Bécs
  
  Metternich ellenes fellépés szimpatizánsokra talál az egész osztrák birodalomban, szociális problémák radikálisabban jelentkeztek, mint a birodalom más népeinek forradalmaiban, Alexander Bach által megfogalmazott 14 pontos petíció az alkotmányos jogokért, Kossuth pozsonyi beszéde ösztönzőleg hat (egész birodalomnak alkotmányt követelt), diák megmozdulások (márc. 13.), Metternich lemondása, kormány kinevezése, májusra ellentét a radikálisok és a kormány között, udvar Insbruckba majd rövid visszatérés után Olmützbe távozott, okt. 6. Második forradalom a magyar forradalom megsegítésére, nov. végére leverik a bécsi mozgalmakat, Schwarzenberg-kormány megalakulása, kremsieri alkotmányozó nemzetgyűlés feloszlatása, olmützi oktrojált alkotmány kiadása.
  Frankfurti parlament
  
  
• Össznémet alkotmányozó parlament megteremtése a cél és ideiglenes központi kormányzat megteremtése.
  
• Köztársaság-monarchia párti vetélkedés (végül monarchia megszavazása).
  
• Egyetlen német államban sem szűntek meg a dinasztiák, csak alkotmányos jogokat biztosítottak alattvalóiknak.
  
• Német-osztrák vetélkedés a vezető szerepért.
  
• Nemzetközi politika sem nézi jó szemmel az egységes Németország kialakulását.
  
• A radikálisok és mérsékeltek közötti végső szakítás a schleswig-holsteini konfliktuskor következik be.
  
• Osztrák vezetésű parlament nem lehetséges a bécsi forradalom leverése után.
  
• IV. Frigyes Vilmost választják meg német császárnak (1849. márc.), ő nem fogadja el a tisztséget, majd a birodalmi alkotmányt is elvetik.
  
• Parlamentből elszivárognak a képviselők.

Itália

• Olasz egység megvalósításának lehetőségei: Mazzini - demokratikus köztársaság, fegyveres felkeléssel; Gioberti atya - monarchikus megoldás, pápa vezette állam; Balbo gróf - Piemont vezetésével megteremtett olasz egység.
  
• IX Pius az új pápa liberális reformjai is segítik az egységes Itália kialakítására való törekvést.
  
• Palermo, Toscana, Nápoly, Piemont, Pápai állam: felkelések törnek ki, alkotmány bevezetése.
  
• Milanoi és velencei megmozdulások miatt Radetzky osztrák tábornok visszavonult.
  
• Az olasz városok nem működnek együtt a forradalom során.
  
• Mazzini demokrata hívei szembekerülnek a mérsékeltebb szárnnyal.
  
• Radetzky győzelme Custozanál (júl. 23-25.).
  
• Köztársasági megmozdulások: Velence, Pápai állam (Garibaldi segíti Mazzini demokratáit), Toscana, Nápoly.
  
• Radetzky újabb győzelme Novaránál (1849. márc.), sorra leverik a forradalmakat.

Csehország

• Márc. 11. első megmozdulások.
  
• Ausztroszláv elképzelés (nemzeti érdek legfőbb biztosítéka Ausztria fennmaradása, német egység elutasítása, távol maradnak frankfurti parlamenttől).
  
• Palacky történész az értelmiség vezetője.
  
• Prágai szláv kongresszus összehívás (jún. 2.).
  
• Jún. közepére Windishcgratz felszámolja a forradalmi megmozdulásokat.

Forradalmak mérlege

Forradalmak vívmányai

• Néhány terület alkotmánya megmarad (Németország, Piemont)
  
  
• Jobbágyság eltörlése Közép-Kelet-Európában (csak Oroszországban és a Balkán egyes részein maradtak jobbágysorban a parasztok).

Forradalmak bukásának okai

• Vezetők személyes ellentétei.
  
• Ellentétes nézetek kibékíthetetlen harca, alapvető nézeteltérés a nemzetek és társadalmi rétegek konfliktusában találhatóak.
  
• Kolerajárvány.
  
• Kis számú, kiképzetlen forradalmi haderő.
  
• Közép-Európában a rendőrség lojális az uralkodóhoz.

Nemzetállamok kialakulása

1848-as forradalmak bukása megdönti azt az elképzelést, hogy liberális eszközökkel egységes nemzetállam létrehozható (a liberálisok eszményvilága helyett a reálpolitika világa jött el, amely az állam politikai hatalmának növelése érdekében figyelmen kívül hagyta az erkölcsi megfontolást, és egy dinasztia vezetésével hozta létre az egységes nemzetállamot).

Egységes Olaszország megteremtése (Risorgimento)

• Vezetője: Cavour 1850-től számos miniszteri tisztséget betölt Piemontban, ipari forradalom vívmányainak bevezetésén fáradozik).
  
• Olasz egység csak európai nagyhatalmak támogatásával lehetséges › 1853. A krími háborúba piemonti hajókat küld.
  
• Osztrákellenes hangulat felszítása Itália szerte.
  
• 1858. Orsini merénylete III. Napóleon ellen.
  
• 1859. plombieres-i egyezmény III. Napóleon és Cavour között, amelyben francia segítséget ígérnek egy esetleges osztrák ellenes háborúban.
  
• Az osztrákok háborút indítottak a szervezkedő Piemont ellen.
  
• III. Napóleon és olasz önkéntesek győzelmei (Magenta, Solferino).
  
• III. Napóleon különbékét kötött Villafrancaban Ferenc József osztrák császárral (poroszok osztrákok mellett mozgósítottak).
  
• Közép-Itáliában nemzeti mozgalmak robbantak ki, amelyek támogatták a piemontiakat (Észak- és Közép-Itália egyesítése), cserébe Franciaország megkapta Nizzát és Savoyát.
  
• Garibaldi megjelenése (1860) egész Itália egységének a megteremtésére lelkesítette a nemzetet.
  
• Garibaldi Szicíliába vonult (vörösingesek támogatásával).
  
• Marsalai partraszállás, Palermo bevétele, egész sziget megszerzése után átkelt a kontinensre és bevonult Nápolyba.
  
• Cavour megrettent a túlzottan köztársasági eszméket valló Garibaldi római bevonulásának tervétől.
  
• Piemonti csapatokat vezényelt Róma védelmére, ám Garibaldi átadta a megszerzett területeket Viktor Emanuelnek és a népszavazás a meghódított területeken a Piemonthoz való csatlakozás kimondásával végződött.
  
• 1860-ra Róma és Velence kivételével egész Itália egyesült.
  
• 1861. Olasz Királyság kikiáltása, élén: II. Viktor Emánuel, főváros: Firenze.
  
• A politikai egységre bomlasztóan hatott (és máig is hat) észak és dél eltérő gazdasági adottsága és fejlettsége.
  
• Nem demokratikus egyesítés, hanem Piemont kitöltötte a hatalmi űrt.
  
• Garibaldi próbálkozásai Róma megszerzésére a piemonti és francia hatalom ellenállásába ütköztek.
  
• Velencét az 1866-os porosz-osztrák háború után a poroszok megsegítéséért kapta meg Itália.
  
• Rómát az 1870-es porosz-francia háború során hagyták el a francia csapatok és olaszok szállták meg, kikiáltva a várost Olaszország fővárosává (IX. Pius pápa ellenállása).
  
  

Az egységes Németország kialakulása

• Kérdés: "Nagynémet" egység (Ausztriát is bennefoglaló, sőt annak vezető szerepet adó) vagy "Kisnémet" (Ausztria nélküli, porosz vezetésű) egység jöjjön létre.
  
• 1850-ben az olmützi szerződésben Poroszország kényszeredetten elfogadja Ausztria feltételei és vezető szerepét, de kettejük összecsapása érlelődik.
  
• Német Nemzeti Szövetség megalakulása (1859) Poroszország vezető szerepe mellett foglalt állást (ezzel liberális elveik háttérbe szorultak).
  
• Poroszország rohamos fejlődés 1850-60-as években.
  
• A politikai folyamat vezéralakja: Bismarck (1862-től porosz kancellár).
  
• 1862. porosz kormányválság (hadseregreform miatt), Bismarck kinevezése után véghezviszi a liberálisok által ellenzett reformot.
  
• 1864. schleswig-holsteini konfliktus.
  
• 1866. porosz-osztrák háború (königgratzi [Sadowa] csata, Moltke német vezérkari főnök hadseregszervezési és mozgatási érdemei).
  
• Prágai béke: Poroszország Ausztriától nem, csak szövetséges német államaitól nyer területeket, Német Szövetség megszüntetése, helyette Északnémet Szövetség létrehozása porosz vezetéssel.
  
• 1870. emsi távirat (és a Hohenzoller-család sikertelen jelölés a spanyol trónra miatt) kitör a porosz-francia háború.
  
• Sedani és metzi német győzelmek (a frankfurti békében Németország megszerezte Elzász-Lotharingiát és jelentős hadisarc megfizetésére kényszeríttette Franciaországot).
  
• Bismarck megnyeri a dél-német államokat a poroszok támogatására.
  
• Délnémet államok és Bismarck kidolgozza az új Németország alkotmányát: szövetségi szerkezet, régi államok megtartották államformáikat, létrejött a Reichstag a közös országgyűlés, amelyet általános választójog alapján választottak és a Bundesrat, amelyben minden állam területe alapján képviseltette magát, a birodalom vezetője a porosz király lett császári címmel (ő irányítja a birodalmi hadsereget és közigazgatást, minisztereket császár választja, akik neki felelősek).
  
• 1871. versailles-i tükörteremben kiáltják ki hivatalosan a Német Birodalmat, I. Vilmost választják császárrá.

A Habsburg Birodalom

Konzervatív neoabszolutikus birodalom: hadsereg, orosz barát külpolitika és a bürokrácia a birodalom egységének fenntartója.

1. Windischgratz, Apponyi György a birodalmat föderalisztikus módon szervezné át, arisztokrácia túlsúlyát biztosító alkotmánnyal.
   
   
2. Schwarzenberg, Kübeck abszolutisztikus elképzelések, Ausztria legyen a német szövetség vezető állama, ez csak egy centrális (nemzetiségek törekvéseit figyelmen kívül hagyó) birodalommal lehetséges, nem volt képes német jelleget ölteni a birodalom, az uralkodói hatalom kiterjesztése a célja (Birodalmi Tanács létre hozása, 1851. Szilveszteri pátens kiadása).
   
   
3. Bach liberálsi eszmék bevezetése a gazdaságban a politikai szabadság korlátozása mellett, jól szervezett, felülről irányított adminisztráció kiépítése.
   Krími háború diplomáciai kudarc, pénzügyi válság.
   Neoabszolutizmus konszolidációja: megegyezése az egyházzal, kísérlet a birodalom alkotmányos átalakítására: 1860. Októberi Diploma kiadása, 1861. Februári Pátens kiadása, 1868. kiegyezés Magyarországgal.

Oroszország

• Orosz gazdaság alaposan elmaradt az európai fejlődéstől.
  
• I. Miklós cár hadserege erejében bízik, idegenkedik a reformoktól, modernizációt nem támogatja.
  
• Krími háború kudarca.
  
• II. Sándor reformok bevezetése: ázsiai terjeszkedés, 1861. jobbágyfelszabadítás, 1864. közigazgatási reform (zemsztvo = rendi önkormányzat), 1870. városi reform.
  
• Pravoszláv népek egységének megteremtése az ideológiai cél.
  
• 1863. lengyel felkelés után erőszakos oroszosítás.
  
• Narodnyik mozgalom: összeegyeztetni a faluközösségi életformát a civilizáció vívmányaival, ám céljaik elérésére a terror eszközét vetik be (1866. merénylet a cár ellen).
  
• Zapadnyik (nyugatos): igazodni, átvenni az európai eszméket (főleg polgári szabadságjogokra koncentrál).
  
• Szlavofilek: sajátságos orosz messianisztikus gondolat hirdetői, a faluközösség és az orthodox egyházi hagyomány követése adhat lelki megújulást a bűnös Európának.

A keleti / török kérdés alakulása

A krími háború (1853-56)

• 1852. I. Miklós cár felelevenítette az "Európa beteg embere" (Törökország) felosztására tett 1844-es ajánlatát (Oroszország Konstantinápolyt Anglia Egyiptomot és Krétát kapta volna).
  
• 1853. orosz prtektori jog benyújtás a Török Birodalomban élő orthodox keresztények felett.
  
• A szultán elutasítja, ezért Oroszország megszállja Moldvát és Havasalföldet.
  
• Anglia és Franciaország hajóhadat küld a térségbe.
  
• Ausztria fegyveresen semleges marat (dunai fejedelemségek megszállása).
  
• Angol-francia csapatok partraszállása a Krímben, Szevasztopol elfoglalása a cél.
  
• Piemonti csapatok bekapcsolódása a háborúba.
  
• 1855. I. Miklós halála, II. Sándor Szevasztopol eleste után nem mozgósítja az orosz tartalékokat, hanem elfogadja a békét.
  
• Párizsi béke (1856): nagyhatalmi védnökség Törökország fölött, háború előtti helyzet visszaállítása, Fekete-tenger partvidékéről kitiltották a hadiflottákat, Duna torkolatvidéke nemzetközi ellenőrzés alatt, dunai fejedelemségek nagyhatalmi ellenőrzés alatt lehetőséget kaptak az önállóságra.
  
• 1859 két román fejedelemség egy fejedelmet választ: Cuza.
  
• 1862. egyesítik a két fejedelemség törvényhozását és adminisztrációját.
  
• 1866. Hohenzoller Károly kerül a román trónra.
  
• Szerbiában megszűnik a cári protektorátus.
  
• Obrenovic-dinasztia kerül uralomra, és lassan a török helyőrség elhagyja Szerbiát.

Franciaország

Belpolitika

• 1848-as decemberi választásokon Napóleon unokaöccse Louis győz (kihasználva francia társadalom erős nosztalgiáját nagybátyja iránt).
  
• 1851. Louis Bonaparte kihasználva a nemzetgyűlés népszerűtlenségét államcsínyt hajt végre.
  
• 1852. császárrá koronáztatja magát.
  
• 1850-es évek végén politikai rendszer liberalizálása hatalma megtartásával (országgyűlés hatalmának növelése, nagyobb sajtószabadság).
  
• Nagyszabású építkezések Párizs (Hausmann báró elképzelései alapján) és országszerte, infrastruktúra fejlesztése (vasút- és csatornahálózat kiépítése, ivóvízhálózat kiépítése, gázvilágítás).
  
  
  
  
• 1855. és 1867. világkiállítás megrendezése.
  
• Bankrendszer fejlődése (Pereire fivérek Credit Mobilier létrehozása).
  
• Szabadkereskedelmi egyezmény Angliával.
  
  

Külpolitika

• III. Napóleon külpolitikai aktivitásában próbálta elődje szellemét visszahozni: Krími-háború, olasz egység támogatása.
  
• Gyarmati aktivitás: Szuezi-csatorna megépítése (1854-69. Lesseps vezetésével); Kína elleni háború, Szenegálben és Észak-Afrikában hídfőállások kiépítése; Mexikóban trónra segíti Habsburg Miksát (1863), ám az USA által támogatott mexikóiak 1867-ben megbuktatják és kivégzik.
  
• 1866. porosz-francia háború (spanyol trónöröklés miatta).

Nagy-Britannia

• Világ vezető ipari hatalma.
  
• 1851. első világkiállítás megrendezése.
  
  
  
  
• Emigránsok terjesztik világ minden táján a civilizációt.
  
• Gazdasági liberalizmus kiteljesedése.
  
• Európán kívüli beruházások.
  
• Viszonylag passzív külpolitika (Palmerston).
  
• Ópiumháború Kína ellen (belső területek gyarmatosítása).
  
• India hagyományos gazdaságát tönkre teszik az angolok (brit ipari érdekek alá rendelik).
  
• Antikolonista megmozdulások India szerte (vallási és nemzeti sértettség, és új liberális irányzat a szabadságmozgalmakban).
  
• 1857-59. szipoj lázadás.
  
• 1858. Kelet-india Társaság megszüntetése, Viktória királynő maga uralkodik India felett (helyi elitet is bevonják a döntéshozásba).
  
• 1867. Kanadának dominiumi státuszt adományoznak.

Az Egyesült Államok polgárháborúja (1861-65)

Dél: félgyarmati rendszer (rabszolgaság megléte), kizárólag gyapotipar fejlődése, ültetvényes gazdálkodás, ologarhikus uralom, szövetségi kormány megerősítése.

Észak: farmergazdálkodás, dinamikusan fejlődő kapitalista gazdálkodás, rabszolgaság elítélése, államok függetlenségének erősítése.

• 1854. Kansas és Nebraska megalakulása, a déliek benyomulnak, hogy rabszolgatartó alkotmányt fogadtassanak el a farmerekkel (korábban a missouri egyezmény szabályozta a rabszolgatartás határait), polgárháború (farmerek győzelmével végződik).
  
• 1854. Republikánus Párt megalakulása (iparfejlesztés, rabszolgaság korlátozása, nyugati farmerek ingyenes földhözjuttatása a programja).
  
• 1859. John Brown rabszolgafelkelésre buzdító kísérlete elbukik.
  
• 1860. Lincoln republikánus lesz az elnök.
  
• 1860. déli államok kivonulása az Unióból (Amerikai Konföderált Államok megalakítása).
  
• 1861. déli államok megtámadják északiakat (kezdetben a déliek jobb katonai vezetőik - Lee tábornok - miatt győzelmeket aratnak, ám az északi reguláris csapatokból tömeghadsereg fejlődik ki, melynek vezetője: Grant tábornok)
  
• Anglia és Franciaország nem avatkozik be a konfliktusba.
  
• 1862. Homestead Act kiadása (10 dollár illeték ellenében 115 hold földet biztosít a farmereknek, ha 5 évig földjükön maradnak).
  
• 1863. rabszolgaság eltörlése.
  
• 1863. gettysburgi csata (északi győzelem).
  
• 1865. richmondi csata (északi győzelem).
  
• Megszűnt a rabszolgaság az egész USA-ban, növekedett az északi polgárság befolyása a politikai életben.
  
• Dél rekonstrukciós programja (Ku-Klux-Klan megalakítása), fennmarad a nagybirtok, újjáépítésben számos északi gazdagodik meg (korrupció útján is).
  
• Indián háborúk utolsó szakasza (az ingyen kiosztott földeket az indiánoktól vették el nyugaton).
  
• Rezervátumokba szorítják vissza az indiánokat.
  
  

Érdekességek

• Az 1840-es évek Franciaországban az ellenzék két lap köré tömörült. Az ipari burzsuázia újságja a National című volt, a szociálisabb problémákra fogékonyabb republikánusok a La Reform köré tömörültek.
  Az 1848-as francia forradalom liberális-munkás ellentéte a zászlóafférban is megmutatkozott. A munkások a vörös, a liberálisok a trikolórt szánták a forradalom jelképének. Végül megegyeztek abban, hogy a trikolórra egy vörös szalagot kötöttek.
  
  
• A híres olasz szabadsághős, Garibaldi élete igen kalandosan alakult. Egy nizzai halász fiaként látta meg a napvilágot. Lelkes hazafiként és köztársaságpártiként csatlakozott Mazzini "Ifjú Itália" mozgalmához. Miután összeesküvésben való részvételért halálra ítélték, megszökött és hosszú éveket töltött Dél-Amerikában, ahol bekapcsolódott a polgárháborúba és gerillavezérként nagy hírnevet szerzett. Az 1848-as európai forradalmak hírére tért vissza hazájába, ahol elhatározta, hogy hősiességével példát mutat honfitársainak. A Római Köztársaság megvédésével ezt meg is tette. Az ellene küldött nápolyi és francia seregeket szétszórta. Amikor látta, hogy a védekezés már reménytelen önkénteseivel a hegyekbe vonult, hogy ott folytassa az ellenállást. Közép-Itália osztrák megszállása után Velence felé menekült, még sikerült elérniük az Adriát, de hajóikat az osztrákok feltartóztatták. Állapotos felesége és embereinek nagy része ott veszett a ravennai mocsarakban. Ismét száműzetésbe vonult, miután többször csodával határos módon sikerült megmenekülnie üldözői elől. Tangerben, az Egyesült Államokban és Peruban élt. Körbehajózta a világot, 1854-ben Londonban hősként ünnepelték. Ezután egy Szardínia melletti kis szigeten telepedett le, itt földművesként dolgozott. Az itáliai politikai szintéren 1859-ben bukkant fel újra felajánlva szolgálatait Viktor Emanuelnek, aki túl forradalminak tartotta és elutasította. Szabadcsapatai élén mégis támogatta az osztrákok elleni háborút, villafarncai béke után pedig a közép-itáliai mozgalmakat segítette. Önkéntes hatalomátadása után visszavonult birtokára. Ám Itália alaposan elbánt szabadsághősével, Velence és Róma megszerzésére irányuló törekvéseit a piemonti és francia csapatok megakadályozták.
  
  
• A krími háború sebesültjeinek ápolására a helyszínre siető Florence Nightingale látva az elégtelen ellátást, a hideg és a fertőzések pusztítását elhatározta, hogy létrehoz egy korszerű sebesültgondozási rendszert. Az Itália egységért folytatott küzdelem egyik szemtanúja, Henry Dunant az ellátatlan sebesültek ezreit látva határozta el, hogy létrehozza a nemzetközi humanitárius szervezetet a mai napig is működő Nemzetközi Vöröskeresztet.
  
  
• Bismarck a 19.sz-i német politika legismertebb alakja 1815-ben született junker családból. E körből örökölt konzervatív nézetihez élete végéig ragaszkodott. Egyetemi tanulmányai után hivatalnokként dolgozott, ám nem volt megelégedve ezzel az élettel és birtokaira vonult vissza, ahonnan számos pletyka terjengett vad mulatozásairól. 1847-től lett a porosz országgyűlés tagja, s ettől kezdve emelkedett politikai pályája. Az 1848-as forradalmakat idegenkedve és megvetéssel szemlélte. Képviselő lett a Schwarzenberg által felújított Német Szövetségben, majd diplomáciai feladatokat kapott, 1859-61-ben orosz követ, majd francia követ lett.
  
  
• Louis Bonaparte 1808-ban született. Szülei konfliktusal teli házassága és nagybátyja bukásának következményi határozták meg gyermekkorát. Rendszertelen nevelésben részesült. 1830-ban belekeveredett az itáliai forradalmakba. A reichstadti herceg (Bonaparte Napóleon fia) halála után ő lett a család feje, ettől fogva életét a Bonaparte-dinasztia hatalmának visszaállítására szentelte. Ez volt a célja az 1836-os strasboug-i összeesküvésnek és az 1840-es boulogne-i partraszállásnak is, ám mindkettő kudarccal végződött. Életfogytiglani börtönbüntetéséből 6 évet töltött Ham erődjében, itt számos politikai publikációt írt. 1846-ban ácsruhában szökött Londonba, ahonnan 1848-ban tért vissza hazájába.
  Határozott filozófiai elképzelésekkel és küldetéstudattal rendelkezett.
  A porosz vereség után egy ideig német fogságban volt, majd követte feleségét angliai száműzetésébe, itt halt meg 1873-ban.
  
  
• Harriet Beecher-Stowe regény a Tamás bátyja kunyhója, amely a rabszolgák, életét mutatja be a déli államokban, már megjelenését követően (1852) hatalmas példányszámban fogyott el, erősítve ezzel a rabszolgatartás felszámolására irányuló kísérleteket.

Szöveggyűjtemény

• Részletek a Német Birodalmi Törvénykönyvből
  
  
• Zemsztvo hivatalok megteremtéséről

- feladatok -

- archívum -

- vissza a tematikához -