1. Az 1864. Január 1-jei törvény a zemsztvo hivatalokról


1. Minden kormányzóság és minden járás helyi gazdasági ügyeinek és szükségleteinek irányítása érdekében kormányzósági és járási zemszko-hivatalok létesítendők, amelynek összetételét és működési rendjét a jelenlegi törvény határozza meg.

7. A zemszko-hivatalok rendeletei és intézkedései nem léphetik túl a számukra kijelölt ügykört; ezért nem avatkozhatnak bele olyan ügyekbe, amelyek a kormány-, a rendi és társadalmi hatóságok és intézmények körébe tartoznak. Minden intézkedésük, amely a rendelettel ellentmondó, érvénytelennek minősíttetik.

9. A kormányzónak jogában áll megakadályozni a zemszko-hivatalok minden olyan rendeletének végrehajtását, amely, ellentmond a törvényeknek vagy az általános állami érdekeknek… A belügyminiszter a maga részéről a két zemsztvo-gyűlés közötti időszakban hatálytalaníthatja a zemsztvo-rendeletet, amennyiben az ellentmond a törvényeknek vagy az állami érdekeknek és erről a zemsztvo-gyűlést összeülésének első napján értesíti.

13. A járási zemsztvo-hivatalok a következők: a zemsztvo-gyülés és a járási zemsztvo-elöljáróság.

14. A járási zemsztvo-gyűlés zemsztvo-tanácsnokokból áll, akiket a következők választanak meg: a) a járási földbirtokosok, b) a városi közösségek, c) a falusi közösség.

23. A járási földbirtokosok választói gyűlésén szavazati joguk van:

a) azoknak a személyeknek, akik tulajdonjogon a járásban olyan kiterjedésű földet birtokolnak, amely e járásra vonatkozóan a csatolt iratban szerepel;

b) azoknak a személyeknek, akik a járásban más, nem kevesebb, mint 15 000 rubel értékű ingatlan vagyonnal rendelkeznek, valamint azoknak, akik a járásban ipari vagy gazdasági vállalattal rendelkeznek, amelynek értéke nem kisebb az előbb említettnél, vagy pedig olyan személyeknek, akik nem kevesebb, mint 6000 rubel értékű évi forgalmat bonyolítanak le;

c) a magánbirtokosok azon megbízottainak, akiket a 18-21. cikkelyek alapján jelöltek ki, valamint különböző hivatalok, közösségek, társaságok és egyesületek megbízottainak, amelyek a cikkelyek a) és b) pontjaiban megjelölt mennyiségű földdel vagy vagyonnal rendelkeznek a járásban, amely, ha nem is éri el a jelen cikkely első pontjában meghatározott mennyiséget, de legalább annak huszadrészét teszi ki;

d) néhány olyan földbirtokos, valamint különböző hivatalok, közösségek, társaságok és egyesületek teljhatalmú megbízottainak, amelyek a járásban ezen cikkely első pontjában meghatározott földmennyiséggel ugyan nem rendelkeznek, de annak legalább huszadrészét birtokolják;

e) azon papok meghatalmazottainak, akik a Törvénykönyv 462-465. cikkelyei által meghatározott egyházi földdel rendelkeznek a járásban.

28. A városi választói gyűléseken részt vesznek:

a) azon személyek, akik kereskedői igazolvánnyal rendelkeznek;

b) a város területén lévő gyárak és más ipari vagy kereskedelmi vállalatok azon tulajdonosai, akiknek évi termelési forgalma nem kevesebb, mint 6000 rubel;

c) azon személyek, akik a város területén a 10000 lakosú városi települések adóbehajtási becslése alapján nem kevesebb, mint 3000 rubel értékű ingatlantulajdonnal rendelkeznek; minden más városi településen pedig nem kevesebb, mint 500 rubel értékű ingatlannal;

d) a magánbirtokosok, valamint a különböző hivatalok, közösségek, társaságok és egyesületek 18-21. cikkelyek alapján kijelölt megbízottai, akik ezen cikkely b) és c) pontjában meghatározott vállalatokkal vagy vagyonnal rendelkeznek.

30. A falusi közösségek járási tanácsnokait választó gyűlések olyan választókból alakulnak, akiket a körzeti gyűlések saját körükből jelölnek ki. Ezen választók létszáma lehet több azon személyek létszámának egyharmadánál, akik a törvény értelmében részt vehetnek a körzeti gyűlésen, azzal a céllal, hogy minden falusi közösségből legalább egy képviselő jusson a választók közé.

43. A járási zemsztvo-gyűlésen a járási nemesség vezetője elnököl.

46. A járási zemsztvo-elöljáróság egy elnökből és két tagból áll, akiket a járási zemsztvo-gyűlés saját tagjai közül három évre választ. A gyűlésnek jogában áll az elöljáróság választott tagjainak számát hatra emelni, ha azt szükségesnek tartja.

48. A zemsztvo-gyűlés által választott járási elöljáróság elnökét (46. cikkely) e tisztségében a kormányzó erősíti meg. Amennyiben az elnök távol van, helyét az elöljáróság egyik tagja foglalja el, szintén a kormányzóság vezetőjének jóváhagyásával.

50. A kormányzósági zemsztvo-hivatalok a következők: kormányzósági zemsztvo-gyűlés és a kormányzósági zemsztvo-elöljáróság.

51. A kormányzósági zemsztvo-gyűlés a járási zemsztvo-gyűlések által három évre választott képviselőkből.

53. A kormányzósági zemsztvo-gyűléseken azokban az esetekben, amikor az uralkodó császár nem jelöl ki egy meghatározott személyt a zemsztvo-gyűlés elnökének, a kormányzósági nemesség vezetője elnököl.

56. A kormányzósági zemsztvo-elöljáróság elnökből és a kormányzósági zemsztvo-gyűlés által saját köréből három évre választott hat tagból áll ... A kormányzósági elöljáróságnak a zemsztvo-gyűlés által választott elnökét tisztségében belügyminiszter erősíti meg.
Az elnök távollétében helyét az elöljáróság egyik tagja foglalja el, akit szintén a belügyminiszter hagy jóvá.

- vissza -