22. HÉT: A FÁK TAGÁLLAMAINAK REGIONÁLIS FÖLDRAJZA


Probáld: Földrajz II.: 150 - 178. o.
Probáld: Regionális földrajz: 99 - 111. o.


Területe: 22,1 millió km2
Lakossága: 280,1 millió fő


I. Történelmi háttér

Az orosz állam a IX. században alakult ki: Oleg fejedelem létrehozta a Kijevi Nagyfejedelemséget. A X. században Nagy Vlagyimir fejedelem a bizánci egyházhoz csatlakozott, ami hosszú időre meghatározta az ország fejlődését. A XI - XV. században a feudális széttagoltság és a hódítók (kunok, svédek, mongolok) elleni védekezés határozta meg az ország történelmét. III. Iván (1462-1505) nevéhez fűződik a mongol iga lerázása és Bizánc bukása után a császári cím ("cár") felvétele. IV. (Rettegett) Iván (1547-1584) kemény eszközökkel erős központi hatalmat hozott létre és elsősorban a kis- és középnemesekből létrehozta a dumát (tanácskozó testület). Uralkodása idején megkezdődött Szibéria meghódítása. Halála után azonban gyenge kezű uralkodók és zavaros idők következtek.
A XVII. században orosz prémvadászok folytatták Szibéria meghódítását. I. (Nagy) Péter (1689-1725) központosított hatalmat alakított ki, új fővárost (Szentpétervár) alapított, jelentős politikai, gazdasági, kulturális reformokat hajtott végre, amivel megpróbálta Oroszország elmaradottságát csökkenteni. Fejlesztette az uráli kohászatot és új iparágakat honosított meg. Háborúiban növelte az ország területét, elsősorban a Fekete- és a Balti-tenger közti területekkel. II. Katalin (1762-1796) felvilágosult abszolutizmusa idején Oroszország már nagyhatalom, de a parasztság terheinek fokozódása hatalmas parasztfelkeléshez vezetett (1773-1775). A XIX. század közepén I. Miklós uralkodása idején (1825-1855) Oroszország már Európa legerősebb állama, de a Törökország ellen indított Krími háborúban (1853-1856) a törökök mellé állt Angliától és Franciaországtól súlyos vereséget szenvedett, ami jelentős mértékben meggyengítette helyzetét. A XIX. század végén Oroszország meghódította Közép-Ázsiát és a Távol-Keletet is és egységes gyarmatbirodalmat hozott létre.
A hatalmas társadalmi feszültségek - a jobbágyrendszer maradványai, a falusi társadalom elmaradottsága, a nemzetiségek elnyomása, a polgárság fejletlensége és háttérbe szorítása - vezettek az 1905-ös polgári forradalomhoz, de II. Miklós cár (1894-1917) hamarosan újra visszatért az önkényuralomhoz. Az I. világháború tovább rontotta a társadalom szinte minden rétegének a helyzetét, ez vezetett az 1917. márciusi polgári forradalomhoz, amely győzött, II. Miklós lemondott, Ideiglenes Kormány alakult. A bolsevikok Lenin vezetésével azonban tovább akarták vinni a polgári forradalmat szocialista forradalommá, amelyre 1917. novemberében került sor. A győztes bolsevikok 1918-ban egy nem túl kedvező béke aláírásával kiléptek az I. világháborúból, és kemény eszközökkel kiépítették a pártállami diktatúrát. 1922-ben megalakult a Szovjetunió, amelyben egységesen kiépítették a szocialista rendszert. A magántulajdon megszűnt, helyette állami és szövetkezeti tulajdon vált uralkodóvá mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a piacgazdaság helyett központilag irányított tervgazdaságot vezettek be, elsősorban a nehézipar fejlesztését tűzve ki célul. Így gazdaságilag és politikailag is elszigetelődtek a világ többi részétől. A II. világháborúból hatalmas áldozatok árán, de győztesen kikerült Szovjetunió az általa felszabadított Kelet - Közép - európai országokat saját gazdasági - politikai - katonai érdekövezetébe vonta. 1949-ben létrehozta a szocialista országokat tömörítő gazdasági szervezetet, a KGST-t, 1955-ben pedig katonai szervezetét, a Varsói Szerződést. A II. világháború után a Szovjetunió nagyhatalommá vált és létrejött a két pólusú világ (szocialista - kapitalista). A két világrendszer szembenállása hidegháborúhoz, fegyverkezési versenyhez vezetett, amely a Szovjetuniót a '80-as évekre gazdaságilag teljesen kimerítette. A '80-as évek közepén Mihail Gorbacsov pártfőtitkár reformprogramot vezetett be (peresztrojka = átalakítás, glasznoszty = nyilvánosság). A Szovjetunió meggyengülése utat engedett a Kelet - Közép - európai országokban a rendszerváltozásnak, 1991-ben megszűnt a KGST, a Varsói Szerződés és maga a Szovjetunió is. A Balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) függetlenek lettek, a többi tagköztársaságból pedig megalakult a Független Államok Közössége (FÁK).


II. Természetföldrajz


III. Ipar

1. Bányászat

2. Energiagazdaság

Az elektromosáram-termelés elsősorban hőerőművekben folyik, amelyeket kőszénnel illetve szénhidrogénekkel fűtenek. A legjelentősebb vízerőművek a Volgán (Nyizsnyij Novgorod, Szamara, Volgográd), a Jenyiszejen (Krasznojarszk) és az Angarán (Bratszk, Irkutszk, Uszty-Ilimszk) épültek. Atomerőművek főleg az európai országrészben vannak (Kurszk, Szentpétervár, Tver, Voronyezs)

3. Feldolgozóipar


IV. Mezőgazdaság

A természetföldrajzi adottságokhoz (hőmérséklet, csapadék, talaj) igazodva mezőgazdasági övezetek alakultak ki:

- feladatok -

- archívum -

- vissza a tematikához -