Az 1870-90-es évek történelme

Az ipar és a tudomány új korszaka

• Tudomány és ipari termelés kapcsolata egyre erősebb és termékenyebb.
  
• Tudomány átveszi a vezető szerepet a technikai újításokkal szemben.
  
• A haditechnika jár az élen az új tudományos felfedezések hasznosításában (tank, automata gépfegyver).
  
  

Új felismerések

• Energiamegmaratás törvénye (Joule, Mayer 1843) › alapja lesz a belsőégésű motorok (Ford T-modell 1894), villanymotorok és a hűtőszekrény kifejlesztésének.
  
  
• Elektromágneses indukció (Faraday) › alapja lesz: generátor, villanymotor-gyártásnak.
  
  
• Új energiaforrás az elektromosság (izzólámpa, Edison), megoldódik a rövid ideig, szakaszosan üzemelő gépek energiaellátása.
  
  
• Elektromágneses hullám felfedezése (Hertz) a hírközlést forradalmasítja (Bell: telefon 1876, Puskás: telefonközpont, Marconi: drót nélküli távíró).
  
  
• Szerves vegyületek szintetikus úton történő előállítására jönnek rá (Perkin: első szintetikus festék 1856).
  
  
• Megindulnak a molekuláris szerkezet kutatásai: nitrogénből ammónia előállítása (műtrágyagyártás és a robbanóanyag-gyártás hasznosítja), számos új elemet fedeznek fel a kémikusok.
  
  
• Erjedés vizsgálata (Pasteur) › tej tisztítási folyamata, sörgyártás.
  
  
• Járványok megfékezése fontos feladat (Pasteur veszettség elleni védőoltás felfedezése).
  
  
• Baktériumok kutatása tovább folyik, felismerik, hogy a fertőzéseket eleven kórokozók okozzák (Koch, Lister).
  
  
• A biológiai felfedezések közül Charles Darwin elmélete óriási társadalmi vitává terebélyesedett (A fajok eredete 1859), elméletének két lényeges pontja: 1. Bizonyítja, hogy az élet formái több millió éven át fejlődtek ki egy közös ősből eredve. 2. A fejlődés folyamata a természetes kiválasztódás, a létért való küzdelemben ment végbe, ahol a legerősebb, legrátermettebb fajok maradtak fent.
  
  
• Alapkutatások a jövő számára: Röntgen újfajta sugárzást fedez fel, amely áthatol a szilárd testeken (1895); Bequerel felfedezi az uránsók sugárzását (radioaktivitás), ezt a felfedezést kutatja tovább a Curie házaspár; Rutherford a radioaktív elemek folyamatos bomlását vizsgálva alkotja meg atommodelljét.
  
  
• Ipari körzetek kialakulása Európában és Észak-Amerikában, ezek főleg a szén- és acéllelőhelyekre épülnek, az acélgyártás a vezető iparág ekkor (vasúti összeköttetés a körzetek között).

Társadalmi következmények

• Demográfiai növekedés (főleg a halálozás aránya csökken a jobb higiéniás viszonyok, a járványok megfékezése okán).
  
• Kialakul egy új városi rétegződés (elegáns negyed / üzleti negyed / nyomortanyák).
  
• Tömegtermelés kialakulása a fogyasztás növekedését is jelenti, új üzlettípus jelentkezik az áruház.
  
• Lakás helyett a kávéház, a söröző lesz az élet (közélet) színtere.
  
• A tehetősebbeknél kialakul a nyaralás szokása (város nyáron elviselhetetlen).
  
• Megjelenik a rendszeres sport igénye (nézőként és versenyzőként), új üzlet és mítosz születik ezzel (1896. első újkori olimpia megrendezése Athénban).

Művészetek

• A hivatalos művészet (historizmus, akadémizmus) és az ezen eszmények ellen lázadók küzdelme.
  
  
• Irodalom: naturalizmus, szimbolizmus irányzatának elterjedése (Zola, Rimbaud. Verlaine, Baudelaire, Mallarmé, Yeats), polifonikus, lélektani regény megjelenése (Dosztojevszkij).
  
  
• Festészet: a táj újfajta megragadása (plain air festészet) Millet, Courbet, barbizoni mesterek, impresszionisták - fénytörés, fényjáték megragadása (Monet, Manet, Renoir, Sisley, Pissaro, Degas), magányos újítók: Cézanne, Van Gogh, Gauguin (a szobrászatban a drámai hangulat megragadása a cél: Rodin).
  
  
• Építészet: új funkciók (ipari csarnok, kórház, irodaház, áruház stb.) és új anyagok megjelenése (acél, beton, üveg), Eiffel-torony; 1890. Sullvian tervei alapján Saint Louisban megépül az első felhőkarcoló (Wainwhright Building).
  
  
• Zene: impresszionizmus térnyerése (Debussy, Ravel).

Anglia

• Viktória királynő uralkodása (1837-1901).
  
• Szigorú etikett betartása.
  
• Látszat moralitás fenntartása, sznobizmus erősödése, társadalmi rétegek zártsága.
  
• Kormány szociális reformok felé fordul, illetve a nemesi előjogok megnyirbálására törekszik (Gladstone-whig és Disraeli-tory miniszterelnökök):
  
• 1867. "sötétbe való ugrás" választójog kiszélesítése (1872. további kiterjesztés).
  
• 1870. oktatási reform (korszerű tanterv, egyház szerepe csökken).
  
• 1871. trade unionok szabadon működhetnek.
  
• Mai értelembe vett pártok és pártrendszerek kialakulása (párt alapszervezetek létrehozása, tagsági díj szedése).
  
• 1875. közegészségügyi törvény megalkotása (kötelezővé teszik az egészségtelen házak lebontását).
  
• 1884. általános választójog bevezetése.
  
• 1885-95. ír kérdés ideiglenes rendezése (átmeneti önkormányzat bevezetése: Home Rule).
  
• 1880-90-es évek fabianus mozgalom működése a politikai életben.

A párizsi kommün és a munkásmozgalom helyzete

• Francia-porosz háború sedani vereség után Párizsban kikiáltják a köztársasságot, nemzetőrség alakul német előrenyomulás ellen, Thiers-kormány aláírja a német békefeltételeket, nemzetőrség leszerelése.
  
• 1871. márc. 15. Kommün kikiáltása a kormány ellenében.
  
• Kormányforma: 9 bizottság irányít (magyar Frankel Leó a közmunkabizottság elnöke), demokratikus centralizmus elvei érvényesülnek.
  
• Követelések: helyi önkormányzat, teljes polgári egyenjogúság, ingyenes oktatás, polgári szabadságjogok kiterjesztése és betartása.
  
• Intézkedések: Párizs védelme.
  
• Vidék megszervezése és bevonása a kommünbe nem sikerül.
  
• Thiers a hazaengedett francia hadifoglyokat fegyverezi fel a kommünárok ellen.
  
• Máj. 21-re Thiers csapatai elérik Párizst és egy hét alatt ("véres hét") kifüstölik a forradalmárokat (Pere Lachaise temetőben a kommünárok először kivégzik túszaikat, majd ők esnek áldozatul az ellenfél golyóinak).
  
• Véres megtorlás vár a kommünben résztvevő emberekre.
  
• Értékelés: a katonai túlerővel szemben nem győzhetett a kommün, eszmei ellentétek voltak a vezetőik között.
  
• Megszületik a Harmadik Köztársaság Franciaországban, amely politikailag törékeny intézmény volt (1886. Boulanger tábornok puccs veszélye, 1893. Panama-botrány).

I. Internacionálé létrejötte (1864. London)

• Ideológiai harc színtere (ellentét az anarchisták, Proudhon követői és marxisták között).
  
• Felépítése: Alapító Üzenet határozza meg (szervezeti szabályzat), Főtanács a legfőbb irányítói szerve (főtitkára: Marx), Kongresszus a törvényhozó testülete, résztvevők szekciókba tömörülnek, demokratikus centralizmus elve érvényesül az irányításban.
  
• 1872-ben New Yorkba teszi át székhelyét, 1876-ban feloszlatják.

Német munkásmozgalom

• 1860-as években Lassalle vezeti, német egység létrehozásában segíti Bismarckot, cserében általános választójog bevezetése.
  
• Elvei: munkakörülmények csak az állammal együttműködve javíthatóak (kollektivizmus), tagadja a gazdasági harc eredményességét.
  
• 1863. vasbértörvény bevezetése (a munkabér nem haladhatja meg a munkás létfenntartásának minimumát, mivel ez túlszaporodást eredményezhet és ez leszoríthatja a bért; létminimum meghatározása is kérdéses).
  
• 1869-től a marxista elvek érvényesülnek a munkásmozgalomban (Lassalle halála után), Bismarck rendőri kérdésnek tartja a munkásmozgalmat (1878-tól illegalitás).

Oroszország

• II. Sándor modernizációs törekvései kudarcot vallanak (több merénylet ellen).
  
• Visszarendeződés, reformok leállítása (megtiltják külföldi egyetemek látogatását), úgy értékelik, hogy Oroszországot csak diktatúrával lehet kormányozni.
  
• Megmarad földbirtokos réteg, ragaszkodik kiváltságaihoz.
  
• Erős, hierarchikus, korrupt hivatalnoki réteg.
  
• Kevés és főleg külföldi az ipari forradalom vívmányait kihasználó réteg (gazdasági modernizáció híve a cárizmus fenntartásával).
  
• Óriási szegény paraszti réteg, nagyon szegény munkásság (koncentrált ipari körzetek) nagy a társadalmi robbanás veszélye (radikális csoportok eszméi hódítanak).
  
• Etnikai elnyomás (nemzetiségek kijátszása egymás ellen ld. Baltikum), zsidóság letelepedési övezetekbe kényszerítése (gyakori pogromok ellenük).

Keleti kérdés és a nemzeti átrendeződés kérdései a Balkánon

• Oroszország, Osztrák-Magyar Monarchia és Törökország birtokolja e területet.
  
• Etnikailag, vallásilag tagolt birodalmak (etnikumok és vallások közötti keveredés).
  
• Gazdasági és társadalmi viszonyok elmaradottsága.
  
• Aktív nemzeti ébredési hullám (pánszlávizmus eszméje).
  
  
• 1867. szerb fejedelem létre akarja hozni a balkáni szövetséget Törökország ellen (állandó szerb betörés török területekre).
  
• 1875. hercegovinai felkelés (szabadcsapatok ellen törökök tehetetlenek), török kivonulás elrendelése.
  
• Oroszország és Monarchia csak diplomáciailag támogatja a felkelést (berlini memorandum).
  
• 1876. ápr. a felkelés kiterjed Bulgáriára is (itt erősebbek a törökök, óriási mészárlás a bolgár felkelői között), európai felháborodás.
  
• 1876. jún. Montenegró és Szerbia megsegíti Bulgáriát (Oroszország és a Monarchia a reichstadti és budapesti találkozón rendelkezik a diplomáciai lépésekről és következményekről).
  
• 1877. ápr. orosz beavatkozás a balkáni harcokba (Románián keresztül vonulnak az orosz csapatok, ekkor nyeri el Románia teljes függetlenségét), orosz és bolgár csapatok együttes győzelme (Sipka-szoros).
  
• 1878. januárra megszűnik török ellenállás a Balkánon, Anglia jegyzékben és hadiflottája felvonultatásával tiltakozik a további orosz előrenyomulás ellen.

1878. san stefanoi béke (orosz-török béke)

• Kizárólag orosz érdekek érvényesülnek: Oroszország számos kaukázusi területet szerez és Besszarábiát; Románia, Montenegró, Szerbia teljes függetlensége és területekkel bővülnek; Nagy-Bulgária létrehozása (2 év orosz megszállás); Törökország csak Albániában és Boszniában tarthat meg területeket, elvágva az anyaországtól.
  
• A nagyhatalmak nem fogadják el a békepontokat.

1878. júl. berlini kongresszus

• Bismarck elnökletével döntenek balkáni kérdésekről.
  
• Dinasztikus érdekek érvényesülése (állandó a nagyhatalmak közötti ellentét).
  
• Érintett népekről megkérdezésük és részvételük nélkül döntenek.
  
• Nagy-Bulgária felosztása (Macedónia török kézen, Kelet-Rumélia elvileg török kézen, de katonák kivonása, fennmaradó rész autonóm fejedelemség).
  
• Kaukázusi terülteket megtarthatja Oroszország, Besszarábia is megmarad orosz kézen (Romániát Dobrudszával kompenzálják).
  
• Szerbia, Románia, Montenegró végleg elnyeri függetlenségét és területeket szereznek.
  
• Görögország Epiruszt és Thesszáliát kapja.
  
• Anglia megkapja Ciprust.
  
• Monarchia megszállhatja Bosznia-Hercegovinát és a Novi Bazari szandzsákot.
  
• Kimondják a Török Birodalom sérthetetlenségét.

Konfliktusok (Balkán tűzfészek marad, nyugat-európai feszültségek levezetője):

• Macedónia (szerb és bolgár igény, Kelet-Rumélia és bolgár fejedelemség egyesülése 1885. szerbekkel vívott háború után megszerzi Macedóniát).
  
• Török fennhatóság alatt maradt dél-szláv területek.
  
• Bosznia-Hercegovina birtoklása is ellentétek forrása.
  
• Új délszláv államokban semmiféle kisebbségi politikát nem dolgoztak ki a területükön belül lévő etnikumok részére (ld. 300 000 török kivándorlása Bulgáriából).

A szövetségi rendszerek kialakulásának kezdete

• 1879. Németország és a Monarchia oroszellenes éllel köt szövetséget "kettős szövetség".
  
• 1881. három császár szövetségének felújítása (orosz-osztrák-német, balkáni kérdések nagyhatalmi rendezése miatt).
  
• 1882. Olaszország csatlakozik a kettős szövetséghez › "hármas szövetség" (Olaszország előbbre valónak tartja afrikai gyarmati követelésit a balkáni területszerzésnél).
  
• 1883. Románia csatlakozás a hármas szövetséghez.
  
• 1885. földközi-tengeri hármas szövetség megkötése (Anglia, Monarchia, Olaszország a földközi-tengeri status quo megőrzése a cél).
  
• 1887. viszontbiztosítási szerződés (német-orosz).
  
• 1890. II. Vilmos kerül a német trónra, új német külpolitika: gyarmatszerzés.
  
• 1891. francia-orosz szövetség.
  
• Nemzeti presztízs megszerzése és fenntartása megköveteli az állandó fegyverkezést.
  
• Gyarmatbirodalom kiépítése az új nemzeti/hatalmi cél.
  
• A küldetéstudat megfogalmazásában az alacsonyabb fajok (színesbőrűek) európaizálása a cél, ezért kell a gyarmatokat fegyveres erővel megszállni.

Érdekességek

• A párizsi kommün idején a német és a kommün ellen vonuló csapatoktól körbevett városban akkora volt az éhség, hogy az állatkert vadait is megették a nyomorgó emberek.
  
  
• Az Edison által gyártott első szénszálas izzólámpa 45 órán keresztül volt képes világítani.
  
  
• A híres biológus Pasteur (1822-1895) egy burgundiai tímár fiaként látta meg a napvilágot. Kezdetben matematikusnak készült. 1843-tól laboratóriumi asszisztensként dolgozott Párizsban. Érdeklődése több területre is kiterjedt. Először a kristálytannal foglalkozott és a fénytörést tanulmányozta, ezzel leírva az eltérő molekulaszerkezeteket. Már a lille-i egyetem tanáraként kezdett el az erjedéssel foglalkozni. Ekkor dolgozta ki a róla elnevezett tejtisztítási eljárást (pasztörizálás). Majd a selyemhernyókat megtámadó baktériumot izolálta, ezzel sikeresesen meg lehetett előzni a gubók között pusztító járványokat. 1865-ben agyvérzést kapott, élete végéig félig béna maradt, ám szellemileg friss, legfontosabb felfedezései csak ez után következtek. Hatásos ellenszert sikerült megalkotnia a lépfene és a baromfi kolera ellen, majd ezen kutatások továbbfejlesztéseként kísérletezte ki a veszettség elleni szérumot. Először kutyákon kísérletezett, sikerrel, majd 1885-ben adta be az első oltóanyagot egy kisfiúnak. A 9 éves kisfiú édesanyja maga kérte meg Pasteurt, hogy oltás be kisfiát, akit egy kutya megharapott. 3 hónap alatt a kisfiú teljesen felgyógyult. Ettől kezdve számos támogatást kapott Pasteur kutatásai folytatására, megalapíthatta saját, máig működő intézetét is.
  
  
• Darwinban jóval az evolúció elmélet kidolgozása előtt (1830-ban) a Beagle nevű hadihajó fedélzetén Föld körüli utazást tett. Tapasztalatait feljegyezve már ekkor számos dologra felfigyelt, amelyet beépített a fajok eredetére vonatkozó elméletébe.
  
  
• 1891-ben a francia flotta egy egysége Kronstadtba, az egyik legnagyobb orosz haditengerészeti bázisra látogatott. III: Sándor cár levetett kalappal tisztelgett ekkor az egykori forradalmi dal (ekkor már francia himnusz) a Marseillaise elhangzása alatt.
  
  
• A nacionalizmus által felkeltett antiszemitizmus egyik ellenreakciója a zsidóság részéről a cionizmus irányzatának megszületése. Első egyesületüket a Choveve Ciont 1882-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a palesztin hazát visszaszerezzék. A cionizmus eszméjét a Magyarországról származó Herzl rendszerezte és fejlesztette tovább.
  
  
• A 19. sz. második felében a keresztény egyházon belül is megjelentek a szociális eszmék. Egyre több egyházi személy hangsúlyozta a keresztényi felelősségtől indíttatva az állam szociális reformját. Kiemelkedik közülük a német Ketteler báró (mainzi püspök) tevékenysége, aki útjára indította a keresztényszociális eszmét, és a gyakorlatban is sokat tett az elesettek megsegítésére.
  
  
• A pápaság is odafordul a modern idők új kihívásai felé. 1891-ben XIII. Leó pápa kiadja a Rerum novarum kezdetű bulláját, amellyel új korszakot nyit a pápaság történetében. A bullában a katolikus szociális tanítást hangsúlyozza, kifejti a magántulajdon, a szolidaritás és a támogatás jogát, elutasítja az osztályharcot, megengedi a hívőknek a politikai szereplést. Ezzel Európa államaiban számos keresztény szakszervezet és párt kezdi meg munkáját, útjára indítva a kereszténydemokrácia eszméjét.

- feladatok -

- archívum -

- vissza a tematikához -