23. HÉT: A NAFTA (USA, KANADA) REGIONÁLIS FÖLDRAJZA


Probáld: Földrajz II.: 5 - 34. o.
Probáld: Regionális földrajz: 149 - 173. o.


A NAFTA (North American Free Trade Agreement = Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) 1992-ben jött létre és 1994-ben lépett életbe Mexikó, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok között. Az Egyezmény fő céljai a következők:


AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

Területe: 9,4 millió km2
Lakossága: 260 millió fő

I. Történelmi háttér

Az első emberek kb. 30 ezer éve keltek át a Bering-földszoroson és léptek Észak-Amerika területére, majd fokozatosan dél felé vándoroltak. Vadászattal, halászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak, kezdetben kő- és csonteszközöket, később rézből készült szerszámokat is használtak. A földművelés Mexikó területén alakult ki először, és innen terjedt észak felé, a Mississippi-alföld területére. Itt alakultak ki az első városok is Kr.e. 1000 körül. Az Észak-Amerikában élő indián őslakosság zöme azonban továbbra is vadászó-halászó életmódot folytatott.
Amerika felfedezése Kolumbusz nevéhez fűződik, aki 1492 X. 12-én lépett először Guanahani szigetére. Bár még háromszor hajózott át az óceánon, egyszer sem lépett Észak-Amerika földjére. Az első telepeket a spanyolok hozták létre Florida területén, majd a franciák, hollandok és angolok északabbra telepedtek le. A legszervezettebben az angolok hozták létre telepeiket, a XVIII. századra már 13 angol gyarmat létezett a kontinensen. Az északról dél felé terjeszkedő franciákkal kialakuló konfliktusok vezettek a 7 éves gyarmati háborúhoz (1756-1763), amelyből az angolok kerültek ki győztesen. Az intenzíven fejlődő északi gyarmatok gazdasági érdeke egyre inkább összeütközésbe került az anyaországgal, ez vezetett a Függetlenségi háborúhoz (1774-1783). 1776. VII. 4-én kiadták a Függetlenségi nyilatkozatot, ezzel megszületett az Amerikai Egyesült Államok, amely az 1783-as Versailles-i békeszerződés értelmében elnyerte függetlenségét. 1787-ben született meg az USA alkotmánya, amely a világon legrégebben érvényben lévő alkotmány. 1789-ben választották meg az első elnököt, a függetlenségi háborúban nagy érdemeket szerzett George Washingtont. Az északi és a déli államok eltérő fejlődése vezetett az 1861-1865-ös polgárháborúhoz, amelyben az erősebb államhatalmat, fejlettebb gazdaságú, védővámokat kívánó északi gyarmatok küzdöttek az ültetvényes gazdálkodást folytató, exportra termelő, a szabadkereskedelmet és a rabszolgatartást támogató déli államokkal. A háborúban az északiak győztek, a rabszolgaság megszűnt és kialakult az egységes nemzeti piac, ami lehetőséget teremtett a hazai ipar megerősödésének és további fejlődésének.
A gazdaság fejlődését az 1929-33-as világgazdasági válság törte meg rövid időre, amelyből F. D. Roosevelt New Deal (Új Irányvonal) politikája vezette ki az országot. A New Deal lényege, hogy a gazdaság önszabályozó képessége, a teljes szabadverseny nem működik hosszú távon, ezért szükség van az állam beavatkozására, szabályozó szerepére (állammonopolista kapitalizmus). Az USA a II. világháborúba 1941-ben lépett be, egy japán támadást követően, és elsősorban a csendes-óceáni csatákban vett részt. Az ország területén nem folytak harcok, a világháborúból a győztesek oldalán, gazdaságilag megerősödve került ki. 1946-tól azonban egyre jobban kiéleződött az ellentét a két világrendszer vezető államai, az USA és a Szovjetunió között, ami az ún. hidegháborúhoz vezetett. A Szovjetunióval folytatott fegyverkezési verseny a '80-as évek második felétől alábbhagyott, leszerelési tárgyalások kezdődtek, amelyek főleg az atomfegyverek megsemmisítésére irányultak.
Jelenleg az USA a világ vezető gazdasági hatalma, a világtermelésből 25 %-kal részesedik. Államformája szövetségi köztársaság, amely 50 szövetségi államból (köztük van Alaszka és Hawaii is), és 1 szövetségi kerületből (District of Columbia - D.C., székhelye Washington) áll.

II. Természetföldrajz

III. Ipar

1. Bányászat

2. Energiagazdaság

Elsősorban a szénhidrogénekre és az atomerőművekre épül, de a széntüzelésű hőerőművek aránya sem elhanyagolható. A megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeit is intenzíven kutatják (geotermikus- és szél-erőművek, napkollektorok).

3. Feldolgozóipar

IV. Mezőgazdaság


KANADA

Területe: 9,9 millió km2
Lakossága: 28 millió fő

I. Történelmi háttér

Kanada első lakói indiánok és eszkimók voltak. Kr. u. 1000 körül viking hajósok érkeztek Kanada keleti partjaira, a mai Labrador, Newfoundland területére, majd a XVI. században angol és francia hajósok fedezték fel ezt a vidéket. Az első telepeket a franciák hozták létre a XVII. században, akik leginkább prémvadászok, prémkereskedők voltak. Később az angolok is egyre nagyobb számban jelentek meg az Atlanti-parton. A 7 éves gyarmati háborút lezáró párizsi béke (1763) értelmében Kanada a Brit Birodalom része lett, a franciák lakta területet Québec tartománnyá nyilvánították és jelentős engedményeket adtak nekik. A főleg angolok által lakott északi és a franciák által lakott déli területek között éles ellentétek feszültek, hosszú ideig külön közigazgatás alá tartoztak (1791-1840: Felső- és Alsó-Kanada). Az 1837-es függetlenségi felkelés leverése után az angolok reformokat hajtottak végre, a franciáknak meghagyták a szabad nyelvhasználat és vallásgyakorlás jogát, és 1840-ben egyesítették a két tartományt. 1867-ben Kanada - elsőként - domíniumi státust kapott, ami nagymértékű függetlenséget jelentett. A XIX. században megkezdődött a nyugati területek benépesítése, fejlődésnek indult a gazdaság, nyersanyag és gabonakivitele elsősorban Nagy-Britannia és Európa felé irányult. A XX. század elejétől egyre erőteljesebbé vált az USA gazdasági befolyása. Az 1970-es években fellángolt a francia szeparatizmus, ami később arra késztette a brit Parlamentet, hogy 1982-ben elfogadja az ún. Kanada Törvényt, amely Kanada új alkotmánya lett és teljes függetlenséget biztosított számára, úgy hogy közben a Nemzetközösség tagja maradt.
Jelenleg Kanada szövetségi állam, amely 10 szövetségi tartományra (Alberta, Brit Columbia, Manitoba, New Brunswick, Newfoundland, Új-Skócia, Ontario, Prince Edward Island, Québec, Saskatchewan) és 2 szövetségi területre tagolódik.

II. Természetföldrajz

III. Ipar

1. Bányászat

2. Energiagazdaság

Az elektromosáram-termelés 2/3-át vízerőművek szolgáltatják, amelyek elsősorban a Kordillerák folyóin épültek. Jelentős szerepük van még az atomerőműveknek is, amelyeket hazai nyersanyaggal táplálnak.

3. Feldolgozóipar

IV. Mezőgazdaság

- feladatok -

- archívum -

- vissza a tematikához -