Útban az első világháború felé (1890-1914)

Politikai erőviszonyok jellemzése

• gyarmati birodalmak tengerentúli kiépítése mozgatja az európai politikai erőket (Németország: Gyarmatügyi Társaság, Anglia: Gyarmati Szövetség Ligája)
  
  
• oka: gazdasági terjeszkedés, európai egyensúly megbomlása, európai túlzott nacionalizmus levezetése Európán kívüli területeken, hisznek európai civilizáció nagyszerűségében és terjesztésében
  
  
• erős Németország megszületése felbillentette Európa eddigi egyensúlyát
  
  
• új szövetségi rendszerek kialakulása a nemzeti érdekek védelmében (európai és gyarmati pozíció megerősítése)
  
  
• 1907-re Európa két állig felfegyverzett táborra oszlott, és a fegyverkezés folytatódott
  
  
• tragikus, hogy senki nem látta előre, hogy a technikai fejlesztés ilyetén mértéke milyen emberi áldozatokat követel majd
  
  
• a földrészek felosztását Európa haditechnikai fölénye teszi lehetővé (pl. ágyúval felszerelt gőzhajó és az ismétlőpuska)
  
  
• új városias világ kialakulása, amely új problémákat szül (gyökértelenség, írás-olvasás elterjedése az új eszmék könnyebb befogadását eredményezi: szocialista és anarchista eszmék terjedése)
  
  
• szocializmus: 1889-1914 működik a II. Internacionálé, de erőtlen a nacionalizmussal szemben: nyugat-európai munkáspártok mind a háború mellett szavaznak
  
  
• anarchizmus: számos államfő esik áldozatul (pl. Erzsébet osztrák császárné, Umberto olasz király)
  
  
• korszak legnépszerűbb és legtöbb embert mozgósító eszméje a nacionalizmus
  
  
• egyre nagyobb tömegek bevonása a politikába (szakszervezetek, pártok támogatják)
  
  
• antiszemitizmus jelentkezése (Franciaország: Dreyfus-per, Lueger Keresztényszocialista Pártjának antiszemita iránya, oroszországi letelepedési övezetek kijelölése a zsidók számára és az állandóan fenyegető pogromok ellenük)

Gyarmatok felosztása

Anglia

• megvásárolja a Szuezi-csatorna részvényeit az egyiptomi alkirálytól, majd a század végére átveszi az egyiptomi majd a szudáni gazdaság és kormányzás irányítását
  
  
• Rhodesia és Nyasszaföld megszerzése (angol-búr háború 1899-1902)
  
  
• Kenya és Uganda megszállása
  
  
• Nigéria, Sierra Leone bekebelezése
  
  
• Burma, Tibet megszállása
  
  
• 1900. Kínai boxerlázadás leverése (német és francia közreműködéssel)
  
  
• USA és európai vezető államok felosztják a csendes-óceániai szigetvilágot
  

Franciaország

• Tunézia és Marokkó megszerzése
  
  
• Franci Egyenlítői Afrika megszállása
  
  
• 1898. Fasoda incidens Angliával
  
  
• Tahiti megszerzése és növeli indokínai gyarmatainak számát
  
  

Belgium

• közép-afrikai területek megszerzése (Kongó-medence megszerzése)

Németország

• Dr Peters felfedező segítése (Tanzánia területén)
  
  
• Kamerun, Togo megszerzése
  
  
• Berlin-Konstantinápoly vasutat Bagdadig meghosszabbítják

Olaszország

• Eritrea és Szomália megszerzésére kísérlet
  
  
• Etiópia megszerzése nem sikerül
  
  
• 1914. Tripoli megszerzése a Török Birodalomtól

Oroszország

• Szahalin-szigetek megszerzése, terjeszkedés Perzsiában és Afganisztánban

Japán

• 1894. Korea és Észak-Kelet-Kína feletti uralom megszerzése és Tajvan elfoglalása

USA

• Spanyolország karibi és csendes-óceáni gyarmatainak megszerzése
  
  
• Panama állam megteremtése (Kolumbia nem adta meg az engedélyt a csatorna építéshez, amerikai támogatással szepatarista forrdalom tört ki)
  
  
• USA 1899. Hay-doktrína meghirdetése Kínával szemben (nyitott kapuk elve)

Európaiak felsőbbrendűnek tartották magukat és teljességgel lenézték a gyarmatok helyi lakosságát, semmiféle emberi és főleg politikai jogokat nem voltak hajlandók adni nekik Európai liberális és demokratikus gondolatok terjedése a gyarmatokon a gyarmatosítók elleni felkelésekhez vezetett

Nemzetközi gazdaság

• Imperializmus kora
  
  
• Tömegtermelés elterjedése
  
  
• Egységessé és szabályozottá váló mértékrendszer, hírközlés, postaszolgálat nemzetközi szervezeteinek létrejötte
  
  
• Legnagyobb kedvezmény elvét biztosító szerződések kötése
  
  
• Gazdaság nemzetközivé válását az aranyalapra helyezett pénzrendszer is biztosította
  
  
• Világpiacot felosztó-szabályozó monopóliumok kialakulása

Társadalmi változások

• állam szerepének és befolyásának megnövekedése: állam kötelessége a közösség jogainak és érdekeinek védelme (szemben az ipari tömörülésekkel)
  
  
• állami tevékenység megerősödése a szociális és oktatási szférában: közegészségügy, elemi oktatás, gyári munkakörülmények javítása, közszolgáltatások (gáz, villany, közlekedési hálózat), kötelező biztosítás, katonai sorozás
  
  
• államapparátus létszáma hatalmasra duzzad (progresszív jövedelemadó bevezetése az állami kiadások finanszírozására)
  
  
• közegészségügy: Pasteur, Koch és Virchow kutatásainak köszönhetően kiderült, hogy a szennyezettség a fő oka a különböző járványoknak › állami feladat tiszta ivóvíz és a csatornarendszer fenntartása, Európa számos országába közegészségügyi törvényeket hoznak ennek érdekében (járványok nagy részét sikerül megszüntetni)
  
  
• oktatás: szakképzés előtérbe kerülése, egyházi befolyás visszaszorítása
  
  
• gyári munkakörülmények javítása: gyári rendszabályok meghozása (munkaidő korlátozása 10 órában, munkakörülmények meghatározása), állami felügyelet a központi rendszabályok betartatására
  
  
• városi önkormányzatok nagyobb szerepet kapnak a városok irányításában (parkosítás, kövezés, közvilágítás bevezetése), városi tulajdonba kerül a közellátáside jön
  
  
  
  
• kötelező biztosítás bevezetése (állam legközvetlenebb módon avatkozik be polgárai életébe)
  
  
• hatalmas méreteket ölt a kivándorlás: 1890-1914 között kb. 900 000 európai vándorolt más kontinensre egy új, jobb élet reményében
  
  
• feminista mozgalmak megerősödése (új munkalehetőségek adódnak a nők számára: gépírónő, titkárnő, telefonos kisasszony, ápolónő, tanítónő)
  
  
• nő a hírek iránti érdeklődés, növekszik az újságolvasók száma (telefon lehetővé teszi a gyorsabb hírterjesztést), megjelennek a széles tömegízlést kiszolgáló bulvárlapok (rövid felületes hírek, sok színes pletyka pl. Daily Mail)
  
  

Művészetek

• avantgarde irányzatainak megjelenése (polgári kultúra teljes tagadása és megvetése)
  
  
• kubizmus, konstruktivizmus, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, dadaizmus
  
  

Az európai országok belső viszonyai

Németország

• német nacionalizmus: németek nemes jellemét, szorgalmát, katonai erejét emeli ki (új teutonia eszméje)
  
• a nemzetállam kötelessége hatalmának növelése, a gyöngeséget politikai bűnnek tekintették
  
• a német hadsereg a nemzeti egység záloga
  
• hadseregük és gazdagságuk tudatában a lélekszámát tekintve rohamosan növekvő
  
• Németország tengerentúli és európai hódításokra vágyott
  
• Bismarck Kulturkampfot (kultúrharc) indít a katolikus egyház ellen (iskolák állami felügyelete)
  
• Védővámrendszer bevezetése (tengerentúli olcsó áru ellen), liberálisokkal való teljes szakítás Bismarck részéről
  
• Bismarck szociális intézkedései: Európában a legszélesebb körű betegség-, baleset- és időskori biztosítást vezeti be (szocialisták elleni intézkedés)
  
• 1890. II. Vilmos, az új császár lemondásra kényszeríti Bismarckot
  
• katonai szellem áthatja az egész birodalom életét
  
• legerősebb hadsereggel rendelkezik Európában
  
• Tirpitz tengernagy ösztönzésére 1892-től német hadiflotta fejlesztése, hogy versenyre kelljen a brit flottával
  
• Mivel az ország Európa közepén fekszik az általa meghirdetett burkolt területszerzési politika csak más országok kárára történhetett
  
• Az ország egyesítette az ipari forradalom erejét a keleti monarchiák autokratikus döntéshozatali mechanizmusával

Anglia

• Legnagyobb kereskedelmi és hadiflottájával rendelkezik
  
• Legnagyobb gyarmatbirodalom (a föld lakosságának negyede angol fennhatóság alatt élt)
  
• Világ bankárai
  
• Ipari termelésben lemaradnak Németország és USA mögött
  
• Céljuk eddigi pozícióik megőrzése, szakítás a "fényes elszigeteltséggel"
  
• 1893. Független Munkáspárt megalakítása, 1906. Munkáspárt (Labour Party) megalakulása, angol baloldal politikai sikerei
  
• ír kérdés továbbra is napirenden

Franciaország

• Francia nacionalizmus: revans a németektől elszenvedett vereségért és Elzász-Lotharingiáért (Barres, Deroulede - 1899-ben államcsínnyel kísérletezett)
  
• Harmadik Köztársaságban sok kormány váltogatja egymást, a politikusok állandó megosztottsága jellemzi a helyzetet, az államapparátus szilárdsága okozza a prosperálást (szomszéd köztársasághoz képest kisebb mértékben)
  
• 1893. Panama-botrány (Panama-csatorna építése körül)
  
• 1893. első szocialista képviselő bekerül a palamentbe
  
• 1899. első szocialista miniszter, ettől kezdve a szocialisták jelentős csoportot alkotnak a képviselőházban (szocialisták és szakszervezetek tevékenysége elválik egymástól)
  
• 1896-1900 Dreyfus-per sodorja válságba az országot, egy elzászi zsidó családból származó tisztet németek javára történő kémkedéssel vádolnak (antiszemitizmus nagy szerepet játszott az elítélésben, mivel a bizonyítékok hiányosak voltak)
  
• Zola híres cikke (J'accuse …!) a hadbíróság és az egész francia törvénykezés ellen
  
• 1905. egyházi javak szekularizációja
  
• Állandó gyarmati összeütközés Angliával
  
• Hatalmi pozícióinak védelmére szövetségi rendszert kell létrehoznia (› entente cordiale 1904.)

Olaszország

• Olasz nacionalizmus: római hősökre hivatkozás
  
• Olasz nép az egész világon méltó ellenfele lehet a nagyhatalmaknak
  
• Valószerűtlen elképzelések hatására agresszív gyarmatpolitika folytatása
  
• 1890-es évektől jelentős szocialista frakció a képviselőházban
  
• 1896-1900 között anarchia és forradalom fenyegeti az országot
  
• 1900-14 konszolidáció és ipari fejlődés jellemzi
  
• 1880-as évek végétől afrikai gyarmatszerzés a fontos (eritreai parton megvetik lábukat)
  
• 1896-ban Aduwánál az abesszín császár mér döntő és megalázó vereséget az olasz seregre
  
• 1911. Líbia tengerparti részéért indít háborút Törökország ellen
  
• gazdasági és politikai megosztottság jellemzi az országot a látszólagos egység ellenére
  
• hármas szövetség résztvevője ugyan, de külön megállapodásokat köt antant tagokkal (megbízhatatlan szövetséges)

Oroszország

• Pánszláv eszme nevében támogatja a balkáni népeket és a Monarchia szláv népeinek elszakadási törekvéseit
  
• Elsősorban francia tőkével megkezdődik az orosz gazdaság fejlődése (1890-1914 gyors ipari forradalom megy végbe, állami kiadások jelentős részét iparfejlesztésre költik)
  
• Új nagy ipari körzetek kialakulása (hatalmas nyomorúságos gyártelepek)a szakszervezeti mozgalmat erősíti (legnagyobb sztrájk 1905-ös általános sztrájk)
  
• 1898. Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt - anarchista, terrorista eszmék: számos politikai merényletet követtek el
  
• Szocialista eszmék terjedése (ellenzéki csoportokat illegalitásba kényszerítették, legnyomorúságosabb helyzet Európában › csak forradalmi úton lehet változtatni, vallják)
  
• Lenin és Plehanov működése révén terjednek a marxista eszmék -Iszkra szerkesztése - Genfben, Lipcsében, Berlinben működnek (1917-ig nincs nagy támogatottságuk)
  
• Bolsevik (kicsi fegyelmezett párt az ideál)- mensevik ellentét az orosz szociáldemokráciában
  
• 1904. sztrájkok, parasztfelkelések és terrorista merényletek szinte teljes anarchiába taszítják az országot
  
• 1905. orosz-japán háború (orosz hadsereg nehezen mozgósítható, Mukdennél, Csuzimánál döntő japán győzelem)
  
• 1905. Gapon pópa menete: kérvény cárnak jobb életkörülményekért (fegyvertelen tüntetőkre lövet a cár), Patyomkin páncélos felkelése
  
• 1905. duma összehívása: megelégszik a liberális reformokkal, ám ezeket sem teljesítik, megkezdődik a leszámolás a felkelőkkel
  
• 1907. egykori jobbágyok tartozásainak eltörlése, anyagi támogatás parasztoknak (Sztolipin reformjai)

Balkán

• Miután a kis balkáni népek kivívták függetlenségüket a törököktől etnikai és vallási konfliktusba keveredtek egymással
  
• Nagyhatalmi érdekszférák: a Monarchia a birodalom széthullásától tart főleg Szerbia miatt, Oroszország támogatja a balkáni szláv népeket (a balkáni konfliktus sodorja a két nagyhatalmat ellentétes szövetségi rendszerbe)
  
• 1908. ifjú török mozgalom hatalomra kerülése (alkotmányos monarchia megteremtése, erős német befolyással gazdaságfejlesztés): Ausztria kihasználva a helyzetet annektálja az 1878 óta megszállt Bosznia-Hercegovinát
  
• független balkáni államok célja a maradék török területek megszerzése, felosztása (Bulgária és Szerbia tengeri kijáratot akar)
  
• 1912. bolgár-szerb-görög-montenegroi szövetség megtámadja Törökországot (londoni konferencián csak Konstantinápoly és környéke marad török kézen, többit felosztják a balkáni államok között)
  
• 1913. bolgárok megtámadják a szerbeket majd a görögöket a Törökországból szerzett területek miatt (bolgár vereség)

Szövetségi rendszerek kialakulása

• Német-osztrák-olasz szövetséges blokk már megalakult (hármas szövetség 1882.)
  
• 1894. francia-orosz egyezmény
  
• 1899. és 1907-ben, Hágában az európai országok konferencián vitatják meg a leszerelés lehetséges módjait, mindkét konferencia kudarcba fulladt
  
• 1900. olasz-francia gyarmati egyezmény
  
• 1902. olasz-francia semlegességi szerződés
  
• 1902. angol-japán szerződés
  
• 1904. angol-francia megegyezés (entente cordiale): kezdetben az afrikai területekre szól, később kovácsolódik európai szövetséggé
  
• 1905. Vilmos császár tengeri beszéde (független Marokkó nyitva áll minden állam kereskedelme előtt) 1. marokkói válság
  
• 1906. algecirasi konferencia: angol-francia összefogással francia rendőri uralom Marokkóban
  
• 1907. angol-orosz megállapodás (Perzsia-megállapodás)
  
• 1909. orosz-olasz Balkán-egyezmény
  
• 1911. 2. marokkói válság (francia csapatok a marokkói szultán kérésére leverik berber törzsek lázadását, németek a Párduc nevű ágyúnaszádot küldik a helyszínre (Agadir), angol diplomáciai beavatkozás egyelőre békésen oldja meg a válságot)
  
• 1911-től a diplomaták szinte biztosak abban, hogy előbb utóbb háború tör ki
  
• háborús láz Európában: rövid, gyors háborúval számolnak, amely nemzeti dicsőséget hoz és az Európa feletti uralmat (nemzetállam létezésének nélkülözhetetlen elemévé válik a folytonos küzdelem)

Érdekességek

• Ír nacionalista vezér beszédéből: "Senkinek sincs joga ahhoz, hogy egy nemzet fejlődésének határát kijelölje, senkinek sincs joga, hogy azt mondja hazájának: eddig és ne tovább! A nemzetállamnak a lehető legmesszebbre kell kiterjesztenie hatalmát és minden polgárától feltétlen hűséget kell követelnie."
  
  
• Az első világháború előtt a bécsi Keresztényszocialista Párt elnöke Lueger volt, a város főpolgármestereként az 1890-es években a közigazgatás eredményes működésének új szabályait dolgozta ki, és a magántulajdonban levő gáz- és vízszolgáltatást, valamint a város közlekedését a város ellenőrzése alá vonta. Felfedezte az antiszemitizmus vonzerejét és pártját határozottan antiszemitává formálta.
  
  
• Bismarck gyűlölte a visszavonulása utáni unalmat, és azzal töltötte idejét, hogy bírálat hadjáratot indított az új kormány ellen, főleg a külpolitika területén. 1897-ben II. Vilmos császár utoljára látogatta meg Bismarckot, az anekdota szerint Bismarck a látogatás után ezt jegyezte meg: Jéna húsz évvel Nagy Frigyes halála után következett be. Az összeomlás az én halálom után húsz évvel következik be, ha a dolgok így mennek tovább. Utólag leírhatjuk, csak pár hónapot tévedett.
  
  
• A Dreyfus-perhez. Picquart ezredes számos bizonyítékot gyűjtött össze Dreyfus ártatlanságának igazolására, ám a kormány igyekezett az ügyet eltusolni. Az az Esterhazy nevű személy, aki a valódi bűnösnek bizonyult, átesett egy haditörvényszéki komédián, amely felmentette. Ekkor írta meg Zola híres nyílt levelét a köztársasági elnökhöz. Az ország két szembenálló táborra szakadt: a Dreyfus-ellenes, magukat hazafinak nevezőkre, és a Dreyfus pártiakra, akik az egyén jogait védték a hatalommal szemben. A vitában a katolikus egyház a Dreyfus-ellenesek mellé állt, így a megosztottság köztársaságpártiak és antiklerikálisok, illetve monarchisták és hívők összecsapásává növekedett. Mindennapossá váltak a két csoport közötti utcai incidensek. Henri ezredes (aki a Dreyfus-elleni bizonyítékokat koholta), bevallotta tettét és öngyilkos lett, az igazi bűnös, Esterházy pedig Londonba szökve mindent elmondott a nyilvánosságnak. Dreyfust ennek ellenére az új tárgyaláson ismét elítélték. Csak a köztársasági elnök kegyelme mentette meg a 10 éves börtönbüntetéstől. Dreyfus csak 1906-ra tisztázta teljesen magát, de addigra teljesen megtört emberré lett.
  
  
• Az 1800-as évek végén több európai iparosodott országban csökkent a születések száma, amely nem a terméketlenség következménye volt, hanem a gyorsan terjedő születésszabályozási módszereké. Annak ellenére, hogy az egyház szigorúan ellenzett minden mesterséges beavatkozást a különböző módszerek először a középosztály majd a munkásság körében is elterjedtek. Az 1890-es években több a születésszabályozást propagáló egyesület alakult Európa szerte.
  
  
• A gyarmatosító európaiak gyakorta megalázó szenvedésekre ítélték a bennszülötteket. A belgák kongói gyarmataikat gumiszerzésre használták. Oly kíméletlenül bántak a helyi emberekkel, hogy ennek híre és képsorai nemzetközi felháborodást váltottak ki. Ekkor a belga kormány átvette a királytól a gyarmat irányítását (1908).
  
  
• A haditechnika a háborúra készülődő Európában teljesen átalakította az addigi hadtudományt. A seregeket alaposan kiképzett hivatásos tisztek vezették, és olyan katonák alkották, akik maguk is tanultak, fegyelmezettek és lelkesek voltak. A hadseregek létszáma is alaposan megugrott (1914-ben a Belgiumon keresztül Franciaországot megtámadó német sereg 840000 főt számlált). A katonáknak tölténytárral fölszerelt, hátultöltős puskájuk volt, legnagyobb lőtávolságuk 2000 méter és 600 méterig tudtak pontosan célozni. Az alakulatokat géppuskákkal is ellátták. Az ágyúk acélból készültek és lóval könnyen mozgathatóak voltak, nagyhatású robbanólövegekkel voltak felszerelve, jó célzópontosággal mérföldnyire tudtak lőni velük. A hadihajók acélból készültek, 25 csomóval tudtak haladni és ágyúikból 1000 méterre lehetett lőni.
  
  
• A Hágai Nemzetközi Bíróság 1899 óta működik.

Ajánlott irodalom

• Berend T. Iván- Ránki György: Európa gazdasága a 19. Században, Gondolat, Budapest 1987.
  
  
• Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada, Budapest 1994.,
  
  
• Nemzetközi kapcsolatok története 1789-1918, Budapest, Tankönyvkiadó, 1980.
  
  
• Friedell: Az újkori Európa története V-VI. Holnap, Budapest 1994.
  
  

- feladatok -

- archívum -

- vissza a tematikához -