Megoldások

Stilisztika

1.

A magyar nyelv grammatikai kategóriái

(1) 1. Grammatikai kategórián a szófajokkal kapcsolatos kötelező információt értjük.
(2) Így például ebben a kifejezésben nagy ház a ház mellett nem kötelező (optimális) a nagy jelző megléte a szószerkezetben; viszont a nagy melléknévi jelző minden rag nélkül is kifejezi, hogy a nagy abszolút értelemben értendő, tehát nem valamivel összehasonlítva (pl. nagyobb vagy legnagyobb), a ház szó pedig - szintén minden rag nélkül - kifejezi azt, hogy a ház általános értelemben értendő, tehát szemben áll a házam, háza "birtokos" alakokkal, a számbelileg nem jellemzett többes számmal (pl. házam, házaim) és a mondatbeli viszonyát korlátozza alanyra, állítmányra, és a "birtokos" szerkezetekben a "birtokos"-ra (pl. ez a nagy ház, a nagy ház összedőlt, a nagy ház teteje szemben a ház, házban, házat, ház alatt alakokkal és szerkezetekkel).

(3) Az összefüggő, kötelezően együtt előforduló grammatikai kategóriák egy szóragozási (inflexiós) paradigmát határoznak meg (deklináció, konjugáció). (4) Ez kisebb halmaz, mint a szócsalád (pl. ház: házas: házasság vagy köt: kötöget), viszont nagyobb a paradigma egyes alkategóriáinál, pl. a házak többes "nem birtokos" kategória alaki kifejezéseinél.

(5) A grammatikai kategóriák, történelmi képződmények lévén, a nyelv története során változnak. (6) Ebből következik, hogy az azonos nyelvállapotban (szinkrón) meglevő grammatikai kategóriák is néha nehezen definiálhatók, néha pedig megtévesztőek. (7) Néhány példát említek: a)…

(Lotz János: Szonettkoszorú a nyelvről)

  1. - szócsalád: azonos tőből (különböző, többféle szóalkotásmóddal) megalkotott származékok, etimológiailag összefüggő szavak csoportja
    - definiálható: pontosan meghatározható
    A grammatikai kategória definíciója az első mondatban szerepel: "Grammatikai kategórián a szófajokkal kapcsolatos kötelező információt értjük."
    Értékelés: Hiányos vagy pontatlan definícióval: 0 pont. Szintén 0 pont jár akkor is, ha nem vagy hibásan jelöli meg a diák a definíció helyét a szövegben.

  2. A szöveg a tudományos (szakmai) stílusrétegbe tartozik. Műfaja: tudományos értekezés. Elfogadható: tanulmány.
    Értékelés: Egy hibával 1 pont, több hibával 0 pont.

  3. A kommunikatív tényezők közül a szövegformálás szempontjából a leginkább meghatározó szerepű a beszélő/ a hallgató/a kód/a csatorna/a valóság/a beszédhelyzet ebben a stílusrétegben.

    A stílusréteg jellemzője Példa a szövegrészletből
    egyértelműségre törekvés, ennek eszközei
    - a szakszavak
    - példák (= szemléletesség)
    - pontosítások    		 szóragozási (inflexiós) paradigma
    (pl. nagyobb vagy legnagyobb)
    paradigmát határoznak meg
    (deklináció, konjugáció)
    szókincsére a szakszavak a jellemzőek,
    de alapvetően az irodalmi nyelvre épül    		 nyelvállapotban (szinkrón); melléknévi jelző;
    szószerkezet; alaki kifejezés; alkategória
    világos szerkesztés, szövegtagolás a bekezdésekre tagolás egy-egy logikai
    lépésnek felel meg; a nagyobb
    szövegrészeket pont jelöli (1):
    1., a példák nagyobb csoportjait betűk: a)
    mondatszerkezetére a többszörös
    összetett mondatok, és a teljes
    szerkezetek a jellemzőek; alá- és
    mellérendelések egyaránt előfordulnak,
    de az utóbbiak vannak többségben, mivel
    ezek segítik a logikai viszonyok világossá
    tételét (következtetések, magyarázatok, ellentét    		 többszörösen összetett: (2) szövegmondat;
    alárendelés: (6), de mellérendelés is van benne;
    mellérendelés: (2), (4)
    mondatai kijelentők minden mondatra igaz
    az egyszerű mondatok és tagmondatok
    szerkezetének is nagy a szintaktikai
    megterheltsége    		 egyszerű mondatban igeneves szerkezettel: (5)
    a pontosítások miatt gyakoriak a
    közbevetések    		 zárójelek és gondolatjelek között szereplő
    közbevetések például a (2) szövegmondatban
    Értékelés: A közlésfolyamat megfelelő tényezőjének az aláhúzása 1/2 pontot ér. A stílusréteg jellemzésénél minden szempont csak megfelelő példával együtt számít jó megoldásnak. Két hiánnyal 1/2 pont levonás, minden további hiba vagy hiány 1 egész pont levonásával jár.

2.

  1. Értékelés: Minden hiány 1/2 pont levonással jár. Több jellemző esetén elég, ha a megoldásban egy szerepel.

  2. Állandósult stílusértéke: a páncél szó történelmi, katonai kifejezés, jelentésátvitellel az állatok külső védőburkát is jelöli szakkifejezésként. Alkalmi: az idézetben átvitt értelemben szerepel, metafora (alkalmi felhasználásának jelentéstöbblete: a jég páncél), stíluselemmé válik az irodalmi műben.
    Értékelés: Mindkét stílusérték jellemzése 1 pont, hiánnyal vagy hibával 0 pont.

3.

Párok: 1 - f, 2 - e, 3 - b, 4 - c, 5 - a, 6 - d.
Értékelés: Minden hiba 1/2 pont levonással jár.

4.

  1. A vers impresszionista jellegű, a stílusirányzat: impresszionizmus.
    Értékelés: A helyes válasz 1 pontot ér.

  2. Értékelés: Legalább négy jellemző említését várjuk egyértelmű utalással a költemény szövegére. Három stílusjeggyel 2 pont, kettővel 1 pont.


  3. Értékelés: Minden képre, illetve hangalakzatra 1 pont jár, ha két jó példa is szerepel mellette. A zárójelben lévő idézetek is elfogadhatók. Ha csak egy példa is hiányzik, akkor nem jár az 1 pont.

5.

A két stílus között a szófajok arányában van a döntő különbség: nominális stílusra a statikusabb szófajok, a névszók a jellemzőek, míg a verbális stílusra a dinamikusabb szófajok, főleg igék és igei származékok (igenevek).
A nominális stílus a jellemző például az impresszionista művekre, a verbális például az expresszionista költeményekre.
Értékelés: Mindkét részre egy-egy pont adható hibátlan megoldás esetén.

6.

Párok: 1 - d, 2 - b, 3 - a, 4 - c.
Értékelés: Minden jó pár egy-egy pontot ér.

- vissza -