1.
(1) 1. Grammatikai kategórián a szófajokkal kapcsolatos kötelező információt
értjük.
(2) Így például ebben a kifejezésben nagy ház a ház mellett nem
kötelező (optimális) a nagy jelző megléte a szószerkezetben; viszont
a nagy melléknévi jelző minden rag nélkül is kifejezi, hogy a nagy abszolút
értelemben értendő, tehát nem valamivel összehasonlítva (pl. nagyobb
vagy legnagyobb), a ház szó pedig - szintén minden rag nélkül - kifejezi
azt, hogy a ház általános értelemben értendő, tehát szemben áll a házam,
háza "birtokos" alakokkal, a számbelileg nem jellemzett többes
számmal (pl. házam, házaim) és a mondatbeli viszonyát korlátozza alanyra,
állítmányra, és a "birtokos" szerkezetekben a "birtokos"-ra
(pl. ez a nagy ház, a nagy ház összedőlt, a nagy ház teteje szemben a
ház, házban, házat, ház alatt alakokkal és szerkezetekkel).
(3) Az összefüggő, kötelezően együtt előforduló grammatikai kategóriák egy szóragozási (inflexiós) paradigmát határoznak meg (deklináció, konjugáció). (4) Ez kisebb halmaz, mint a szócsalád (pl. ház: házas: házasság vagy köt: kötöget), viszont nagyobb a paradigma egyes alkategóriáinál, pl. a házak többes "nem birtokos" kategória alaki kifejezéseinél.
(5) A grammatikai kategóriák, történelmi képződmények lévén, a nyelv története során változnak. (6) Ebből következik, hogy az azonos nyelvállapotban (szinkrón) meglevő grammatikai kategóriák is néha nehezen definiálhatók, néha pedig megtévesztőek. (7) Néhány példát említek: a)…
(Lotz János: Szonettkoszorú a nyelvről)
A stílusréteg jellemzője | Példa a szövegrészletből |
egyértelműségre törekvés, ennek eszközei - a szakszavak - példák (= szemléletesség) - pontosítások |
szóragozási (inflexiós) paradigma (pl. nagyobb vagy legnagyobb) paradigmát határoznak meg (deklináció, konjugáció) |
szókincsére a szakszavak a jellemzőek, de alapvetően az irodalmi nyelvre épül |
nyelvállapotban (szinkrón); melléknévi jelző; szószerkezet; alaki kifejezés; alkategória |
világos szerkesztés, szövegtagolás | a bekezdésekre tagolás egy-egy logikai lépésnek felel meg; a nagyobb szövegrészeket pont jelöli (1): 1., a példák nagyobb csoportjait betűk: a) |
mondatszerkezetére a többszörös összetett mondatok, és a teljes szerkezetek a jellemzőek; alá- és mellérendelések egyaránt előfordulnak, de az utóbbiak vannak többségben, mivel ezek segítik a logikai viszonyok világossá tételét (következtetések, magyarázatok, ellentét |
többszörösen összetett: (2) szövegmondat; alárendelés: (6), de mellérendelés is van benne; mellérendelés: (2), (4) |
mondatai kijelentők | minden mondatra igaz |
az egyszerű mondatok és tagmondatok szerkezetének is nagy a szintaktikai megterheltsége |
egyszerű mondatban igeneves szerkezettel: (5) |
a pontosítások miatt gyakoriak a közbevetések |
zárójelek és gondolatjelek között szereplő közbevetések például a (2) szövegmondatban |
2.
3.
Párok: 1 - f, 2 - e, 3 - b, 4 - c, 5 - a, 6 - d.
Értékelés: Minden hiba 1/2 pont levonással jár.
4.
5.
A két stílus között a szófajok arányában van a döntő különbség: nominális stílusra
a statikusabb szófajok, a névszók a jellemzőek, míg a verbális stílusra a dinamikusabb
szófajok, főleg igék és igei származékok (igenevek).
A nominális stílus a jellemző például az impresszionista művekre, a verbális
például az expresszionista költeményekre.
Értékelés: Mindkét részre egy-egy pont adható hibátlan megoldás esetén.
6.
Párok: 1 - d, 2 - b, 3 - a, 4 - c.
Értékelés: Minden jó pár egy-egy pontot ér.
- vissza -