(RÉSZLETEK)
A német nép attól az akarattól vezéreltetve, hogy birodalmát szabadságban és igazságban megújítsa, megerősítse, hogy a belső és külső békét szolgálja és a társadalmi haladást elősegítse, az alábbi alkotmányt fogadta el.
I. főrész. A birodalom felépítése és feladatai
I. fejezet. A birodalom és tartományai
1. cikkely. A Német Birodalom köztársaság. Az államhatalom a népet illeti.
2. cikkely. A birodalom területe a német tartományok területéből áll. Más területeket birodalmi törvény alapján a birodalomhoz lehet csatolni, ha annak lakossága, rendelkezési jogával élve azt kívánja.
(…)
4. cikkely. A nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai a német birodalmi jog részeit képezik.
5. cikkely. az államhatalmat a birodalom ügyeiben a birodalom szervei (a birodalmi alkotmány alapján), míg a tartományok ügyeiben a tartományok szervei (a tartományok alkotmányai alapján) gyakorolják.
6. cikkely. a birodalom kizárólagos törvényalkotási jogkörébe tartoznak:
1. a kapcsolatok külfölddel;
2. a gyarmatügy;
3. az állampolgárság, a szabad költözködés, a be- és kivándorlás és a kiadatás;
4. a véderőtörvény;
5. a pénzverés;
6. A vámügy, valamint a. vámterület egysége és az áruforgalom szabadsága;
7. a posta (3 távíró, beleértve a távbeszélőt.
7. cikkely. A birodalom törvényalkotási jogkörébe tartoznak:
1. a polgári jog;
2. a büntetőjog;
3. a bírósági eljárás, beleértve a büntetés végrehajtását, valamint a hatóságok közötti jogsegélyt;
4. az útlevélügy (s a külföldieket ellenőrző rendőrhatóság;
5. a szegényügy;
6. a sajtó-, egyesülési és gyülekezési jog;
7. a szociálpolitika, az anyaság védelme, a csecsemő-, gyermek- és ifjúsággondozás;
8. egészségügy, az állategészségügy, a növényeknek a betegségek és kártevők elleni védelme;
9. a munkajog, a munkások és alkalmazottak védelme és biztosítása, valamint a munkaközvetítés;
10. A szakmai képviseletek létrehozása a birodalom területén;
11. a hadviseltek és hátramaradottaik gondozása;
12. a kisajátítási jog;
15. a természeti kincsekés gazdasági vállalatok társadalmasítása, valamint a gazdasági javaknak a közös gazdálkodás számára történő előállítása, termelése, elosztása és árának meghatározása;
14. a kereskedelem, a mérték- és súlyrendszer, a papírpénz kiadása, a bankrendszer, valamint a tőzsdék;
15. az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint mindennapi szükségleti cikkek forgalma;
16. az ipar és a bányászat;
17. a biztosítás;
18. a tengeri hajózás, a nyílttengeri és a tengerparti halászat;
19. a vasutak, a belvízi hajózás, a géperejű, járművek forgalma szárazföldön, vízen és a levegőben, valamint az országutak építése, amennyiben a közforgalomról és a honvédelemről van szó;
20. a színházak és mozgóképszínházak.
8. cikkely. A birodalom feladata továbbá az adókra és illetékekre és egyéb bevételekre vonatkozó törvényalkotás, amennyiben a birodalom ezeket egészen vagy részben saját céljaira veszi igénybe. Ha a birodalom adókat és illetékeket vagy olyan egyéb bevételeket vesz igénybe, amelyek eddig a tartományokat illették, akkor tekintettel kell lennie a tartományok életképességének biztosítására.
9. cikkely. Amennyiben egységes előírások kibocsátása szükséges, a birodalom törvényalkotási jogkörbe tartoznak:
1. a jóléti gondozás;
2. a közrend és közbiztonság védelme.
10. cikkely. A birodalom a törvényhozás útján alapelveket állapíthat meg:
1. a vallásfelekezetek jogaira és kötelességeire;
2. az iskolaügyre, beleértve a főiskolákat és a tudományos könyvtárakat;
3. a nyilvános területek tisztviselőinek jogaira;
4. a földjogra, a föld felosztására, a telepítésügyre és a telepítés során juttatott ingatlanokra, a földbirtok kötöttségére, a lakásügyre és a népesedés megoszlására;
5. a temetkezési ügyekre.
11. cikkely. A birodalom törvényhozási úton megállapíthatja a tartományok adóinak és illetékeinek engedélyezésére és kivetésük módjára vonatkozó alapelveket, amennyiben ez azért szükséges, hogy így megakadályozzák
1. a birodalom bevételeinek vagy kereskedelmi kapcsolatainak károsodásit;
2. a kettős adóztatás,
5. a kiviteli prémiumokat, és ezáltal fontos társadalmi érdekeket védjenek meg.
12. cikkely. Amennyiben a birodalom nem él törvényhozási jogával, megmarad a tartományok törvényhozási joga. Ez nem vonatkozik a birodalom kizárólagos törvényhozási jogára. A tarzományok olyan törvényeivel szemben, amelyek a 7. Cikkely 13. Pontjára vonatkoznak, a birodalmi kormányt vétójog illeti meg, amennyiben ez a birodalom összességének a javát érinti.
Ha kétség vagy véleménykülönbség áll fenn arra vonatkozólag, hogy egy tartományi jogi előírás a birodalmi joggal összeegyeztethető-e, akkor az illetékes birodalmi szerv, vagy a tartomány központi hatósága a birodalmi törvény erre vonatkozó előírásai szerint a birodalom egyik felsőbíróságának a döntését kérheti.
14. cikkely. A birodalmi törvényeket a tartományok hatóságai hajtják végre, hacsak a birodalmi törvények másként nem rendelkeznek.
15. cikkely. A birodalmi kormány gyakorolja a felügyeletet azokban az ügyekben, amelyekben a birodalmat illeti a törvényhozás joga. Ha a birodalmi törvényeket a tartományok hatóságai hajtják végre, a birodalmi kormány általános utasításokat bocsáthat ki. Joga van a birodalmi törvények végrehajtásának ellenőrzésére megbízottakat küldeni a tartományok központi hatóságaihoz és e hatóságok hozzájárulásával az alsóbb szervekhez.
A tartományok kormányai kötelesek a birodalmi kormány kérésére megszűntetni azokat a hiányosságokat, amelyek a birodalmi törvények végrehajtásakor felmerültek. Véleménykülönbségek esetén mind a birodalmi kormány, mind a tartomány kormánya az alkotmánybíróság döntését kérheti, feltéve, ha birodalmi törvény nem más bíróságot jelöl ki.
16. cikkely. A közvetlen birodalmi közigazgatással a tartományok megbízott tisztviselőknek rendszerint tartománybelieknek kell lenniök. A birodalmi közigazgatás tisztviselőit, alkalmazottait és munkásait kívánságukra szülőföldjükön kell alkalmazni, amennyiben az lehetséges és nincs ellentétben képzettségükkel vagy a szolgálat követelményeivel.
17. cikkely. Minden tartománynak saját alkotmánnyal kell rendelkeznie. A népképviseletet általános, egyenlő, közvetlen és titkos választással valamennyi birodalmi német férfi és nő az arányos választási rendszer alapelvei szerint választja. A tartomány kormányának a népképviselet bizalmát kell élveznie.
A népképviselet megválasztására vonatkozó alapelvek a községi választásokra is irányadók, de a tartomány törvénye a választási jogosultságot a községben való legalább egy éves helybenlakástól teheti függővé.
19. cikkely. Az egy tartományon belüli alkotmányjogi vitákban, ha ott a vita elintézésére illetékes bíróság nincsen, valamint különböző tartományok, további a birodalom és egy tartomány közötti nem magánjogi természetű vitákban a felek egyikének indítványára a német Birodalom alkotmánybírósága dönt, amennyiben nem a birodalomnak egy másik bírósága illetékes.
A birodalom elnöke hajtja végre az alkotmánybíróság ítéletét.
II. fejezet. A birodalmi gyűlés
20. cikkely. A birodalmi gyűlés a német nép képviselőiből áll.
21. cikkely. A képviselők az egész nép megbízottai, csak lelkiismeretüknek tartoznak felelősséggel és utasítások nem kötik őket.
22. cikkely. A képviselőket általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással a 20 évnél idősebb férfiak és nők választják, az arányos választási rendszer alapelvei szerint. A választás napjának vasárnapra vagy általános munkaszüneti napra kell esnie. A részleteket a birodalmi választási törvény határozza meg.
23. cikkely. A birodalmi gyűlés tagjait 4 évre választják. Az új választásnak legkésőbb a birodalmi gyűlés mandátumának lejárta utáni hatvanadik napig meg kell történnie. A birodalmi gyűlés először legkésőbb a megválasztása utáni harmincadik napon ül össze.
24. cikkely. A birodalmi gyűlés minden évben november első szerdáján a birodalmi kormány székhelyén összeül. A birodalmi gyűlés elnökének a birodalmi gyűlést korábban kell összehívnia, ha ezt a birodalom elnöke vagy a birodalmi gyűlés tagjainak legalább egyharmada kívánja. A birodalmi gyűlés határozza meg az ülésszak befejezésének és újbóli összehívásának napját.
25. cikkely. A birodalom elnöke feloszlathatja a birodalmi gyűlést, de ugyanazon ok miatt csak egyszer. Az új választás legkésőbb a feloszlatás utáni hatvanadik napon történik.
26. cikkely. A birodalmi gyűlés választja meg elnökét, annak helyettesét, valamint a jegyzőkönyvvezetőket, és maga szabja meg ügyrendjét.
27. cikkely. Két ülésszak vagy választási ciklus között az utolsó ülésszak elnöke és helyettese intézi a folyó ügyeket.
28. cikkely. Az elnök gyakorolja a birodalmi gyűlés épületében a házjogot és a rendőri hatalmat. Neki van alárendelve a házgondnokság; ő rendelkezik a birodalmi költségvetés alapján a Ház bevételei és kiadásai felett és képviseli a birodalmat a birodalmi közigazgatás minden jogi ügyében és jogi vitájában.
29. cikkely. A birodalmi gyűlés ülései nyilvánosak. Ötven tag indítványára kétharmados többséggel a nyilvánosságot ki lehet zárni.
30. cikkely. A birodalmi gyűlésről, a tartományi gyűlésekről vagy azok bizottságainak nyilvános üléseiről készített és az igazságnak megfelelő beszámolókért senkit semmilyen formában nem lehet felelősségre vonni.
31. cikkely. A birodalmi gyűlés választási vizsgáló bíróságot (a továbbiakban: választási bíróság) alakít. Ez dönt abban a kérdésben is, hogy egy képviselő elvesztette-e képviselői mandátumát.
A választási bíróság azokból a képviselőkből áll, akiket a birodalmi gyűlés a választási ciklus tartamára megválaszt, továbbá a birodalmi közigazgatási bíróság azon tagjaiból, akiket a birodalom elnöke e bíróság elnökségének javaslatára kinevez.
A választási bíróság, amely három képviselőből és két bíróból áll, ítéleteit nyilvános szóbeli tárgyalás alapján hozza.
A választási bíróság tárgyaláson kívüli eljárását egy birodalmi megbízott végzi, akit a birodalom elnöke nevez ki. Egyebekben az eljárást a választási bíróság szabályozza.
32. cikkely. A birodalmi gyűlés határozatához egyszerű szótöbbség szükséges, amennyiben az alkotmány nem ír elő más szavazati arányt. A birodalmi gyűlés által végrehajtandó választások esetén az ügyrend kivételeket engedhet meg.
A határozatképességet az ügyrend szabályozza.
33. cikkely. A birodalmi gyűlés és bizottságai megkívánhatják a birodalmi kancellár és minden birodalmi miniszter jelenlétét a tárgyalásokon.
A birodalmi kancellár, a birodalmi miniszterek és általuk kirendelt megbízottak a birodalmi gyűlés, valamint bizottságainak ülésein részt vehetnek. A tartományoknak joguk van ahhoz, hogy ezekre az ülésekre meghatalmazottakat küldjenek, akik kormányuknak az ülés tárgyával kapcsolatos álláspontját kifejtik.
Kérésükre a tartományok kormányainak képviselőit a tanácskozás alatt, a birodalmi kormány képviselőit napirenden kívül is meg kell hallgatni.
A tartományok képviselői kötelesek az elnöknek az ülés rendjére vonatkozó rendelkezéseit végrehajtana.
34. cikkely. A birodalmi gyűlésnek joga van arra és a tagok egyötödének indítványára ez kötelessége, hogy vizsgáló bizottságokat küldön ki. Ezek a bizottságok nyilvános ülésen vizsgálják meg a bizonyítékokat, amelyeket ők vagy az indítványtevők szükségesnek tartanak. A nyilvánosságot a vizsgáló bizottság kétharmados szótöbbséggel kizárhatja. Az ügyrend határozza meg a bizottság eljárását és tagjainak számát. A bíróságok és a közigazgatási hatóságok kötelesek a bizottságok bizonyítékok szolgáltatására vonatkozó kéréseinek eleget tenni; a hatóságok iratait kérésükre rendelkezésükre kell bocsátani.
A bizottságok és az általuk megkeresett hatóságok vizsgálataira értelem szerint alkalmazandók a büntető perrendtartás előírásai, de a levél, a posta, a távíró- és távbeszélő titkot nem szabad megsérteni.
35. cikkely. A birodalmi gyűlés állandó külügyi bizottságot választ, amely a birodalmi gyűlés ülésszakán kívül, továbbá a választási időszak befejezése vagy a birodalmi gyűlés feloszlatása és az új birodalmi gyűlés összehívása között is ülésezhet. E bizottság ülései nem nyilvánosak, hacsak a bizottság kétharmados többséggel az ülés nyilvánosságát el nem rendeli.
Ezenkívül a birodalmi gyűlés az ülésszakokon kívül és a birodalmi gyűlés lejárta utáni időre a népképviselet jogainak a birodalmi kormánnyal szembeni védelmére szintén állandó bizottságot választ.
E bizottságok a vizsgáló bizottságok jogkörével rendelkeznek.
36. cikkely. A birodalmi gyűlés vagy a tartományi gyűlés tagjait szavazásuk vagy hivatásuk gyakorlása közben tett kijelentésük miatt tilos bírói vagy fegyelmi úton üldözni, illetve egyéb módon a birodalmi gyűlés ülésein kívül felelősségre vonni.
37. cikkely. A birodalmi gyűlés vagy a tartományi gyűlés egy tagját sem szabad annak a háznak a hozzájárulása nélkül, amelynek az illető képviselője, büntetendő cselekmény miatt felelősségre vonni vagy letartóztatni az ülésszak alatt, kivéve, ha a képviselőt tettének elkövetésekor vagy legkésőbb a következő nap folyamán tartóztatták le.
Ugyanez a hozzájárulás szükséges a személyes szabadság minden egyéb korlátozása esetén, ha az a képviselői hivatás gyakorlását befolyásolja.
A birodalmi gyűlés vagy a tartományi gyűlés tagjai elleni büntető eljárást és fogvatartást, vagy személyes szabadságuk egyéb korlátozását annak a háznak a kérésére, amelynek a képviselő tagja, az ülésszak tartamára föl kell függeszteni.
38. cikkely. A birodalmi gyűlés és a tartományi gyűlések jogosultak olyan személyekre vonatkozóan, akik velük, mint képviselőikkel bizalmas tényeket közöltek vagy akikre a képviselők hivatásuk gyakorlása közben ilyen titkokat rábíztak, továbbra magukra a közölt tényekre vonatkozóan a tanúvallomást megtagadni. Iratok lefoglalása tekintetében is azonos elbírálás alá esnek azokkal a személyekkel, akiknek a tanúvallomás megtagadására törvényes joguk van.
A birodalmi gyűlés vagy a tartományi gyűlés helyiségeiben házkutatást, vagy lefoglalást csak az elnök hozzájárulásával lehet foganatosítani.
39. cikkely. A birodalmi véderő tisztviselőinek és tagjainak nem kell szabadságot igénybe venniök ahhoz, hogy mint a birodalmi gyűlés vagy a tartományi gyűlés tagjai hivatali tisztüket elláthassák.
Ha e testületek tagságára pályáznak, akkor a megválasztásuk előkészítéséhez szükséges szabadságot meg kell nekik adni.
4O. cikkely. A birodalmi gyűlés tagjainak joguk van minden német vasúton ingyenes utazásra, valamint birodalmi törvény alapján történő kártalanításra.
III. fejezet. A birodalom elnöke és a birodalmi kormány
41. cikkely. A birodalom elnökét az egész nép választja. Minden német állampolgár megválasztható, aki 35. életévét betöltötte.
(…)
A részleteket birodalmi törvény határozza meg.
43. cikkely. A birodalom elnökének megbízása hét évre szól. Újraválasztása megengedhető.
A birodalom elnökét hivatali idejének lejárta előtt a birodalmi gyűlés indítványára népszavazás útján lehet hivatalától megfosztani. A birodalmi gyűlés határozata megakadályozza a birodalom elnökét hivatalának további gyakorlásában. Ha a népszavazás elutasítja az elnök elmozdítását, akkor ez új választásnak tekintendő és maga után vonja a birodalmi gyűlés feloszlatását.
A birodalom elnökét a birodalmi gyűlés hozzájárulása nélkül nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni.
44. cikkely. A birodalom elnöke nem lehet egyidejűleg a birodalmi gyűlés tagja.
45. cikkely. A birodalom elnöke képviseli a birodalmat nemzetközi jogi ügyekben. Ő köt a birodalom nevében szövetséget és más szerződéseket külső hatalmakkal. Ő akkreditálja és fogadja a követeket. A hadüzenet és a békekötés birodalmi törvény útján történik.
Az idegen államokkal kötött szövetséghez és szerződésekhez, amelyek a birodalmi törvényhozás hatáskörébe tartoznak, a birodalmi gyűlés hozzájárulása szükséges.
46. cikkely. A birodalom elnöke nevezi ki és menti fel a birodalom tisztviselőit és tisztjeit, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. A birodalom elnöke kinevezési és felmentési jogát más hatóságokra is átruházhatja.
47. cikkely. A birodalom elnöke a birodalom egész haderejének főparancsnoka.
48. cikkely. Ha egy tartomány a birodalmi alkotmány vagy a birodalmi törvények szerint ráháruló kötelességeit nem teljesíti, akkor a birodalom elnöke a fegyveres erők segítségével erre kényszerítheti.
A Német Birodalom közbiztonságának és közrendjének nagymértékű megzavarása és veszélyeztetése esetén a birodalom elnöke intézkedéseket tehet a közbiztonság és közrend helyreállítására, szükség esetén a fegyveres erőket is felhasználhatja. Ebből a célból átmenetileg az alkotmány 114., 115., 117., 118., 123., 124. és 153. cikkelyeiben megállapított alapvető jogokat egészben vagy részben hatályon kívül helyezheti.
A birodalom elnökének az e cikkely 1. vagy 2. bekezdése alapján hozott intézkedéseit haladék nélkül a birodalmi gyűlés tudomására kell hoznia. Az intézkedéseket a birodalmi gyűlés kívánságára hatályon kívül kell helyezni.
Késedelem veszélye esetén a tartományok kormánya saját területén elrendelheti a 2. bekezdésben megjelölt ideiglenes intézkedéseket. A birodalom elnökének vagy a birodalmi gyűlésnek a kívánságára ezeket az intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni.
A részleteket birodalmi törvény határozza meg.
49. cikkely. A birodalom elnöke gyakorolja a birodalom területén a kegyelmezés jogát.
Birodalmi amnesztiát birodalmi törvény útján lehet elrendelni.
50. cikkely. A birodalmi elnök rendeleteinek és rendelkezéseinek érvényességéhez (ha azok a védőre vonatkoznak, akkor is) a birodalmi kancellár vagy az illetékes birodalmi miniszter ellenjegyzése szükséges. Az ellenjegyzéssel áthárul a felelősség is.
51. cikkely. A birodalom elnökét akadályoztatása esetén elsősorban a birodalmi kancellár helyettesíti. Ha akadályoztatása előreláthatólag hosszabb ideig tart, akkor helyettesítését birodalmi törvény útján kell szabályozni.
Ha az elnöki tisztség idő előtt megüresedik, akkor az új választásig ugyanígy kell eljárni.
52. cikkely. A birodalmi kormány a birodalmi kancellárból és a birodalmi miniszterekből áll.
53. cikkely. A birodalmi kancellárt és a birodalmi kancellár javaslatára a birodalmi minisztereket a birodalom elnöke nevezi ki és menti fel.
54. cikkely. A birodalmi kancellárnak és a birodalmi minisztereknek hivataluk viseléséhez a birodalmi gyűlés bizalmát kell élvezniök. Mindegyiküknek le kell mondania, ha a birodalmi gyűlés tőlük a bizalmat határozatilag megvonja.
55. cikkely. A birodalmi kancellár elnököl a birodalmi kormányban és vezeti a birodalmi kormány ügyeit olyan ügyrend alapján, amelyet a birodalmi kormány maga határoz meg és a birodalom elnöke hagy jóvá.
56. cikkely. A birodalmi kancellár határozza meg a kormány politikájának irányvonalát és felel ezért a birodalmi gyűlés előtt. Eme irányvonalon belül mindegyik birodalmi miniszter önállóan vezeti a rábízott igazgatási területet, amelyért maga felelős a birodalmi gyűlés előtt.
57. cikkely. A birodalmi minisztereknek megtárgyalásra és határozathozatalra a birodalmi kormány elé kell terjeszteni minden törvényjavaslatot, továbbá azokat az ügyeket, amelyekre vonatkozóan ezt az alkotmány vagy törvény aláírja, valamint az olyan kérdésekre vonatkozó véleménykülönbséget, amely több birodalmi miniszter hatáskörét érintik.
58. cikkely. A birodalmi kormány szótöbbséggel hozza határozatait. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
59. cikkely. A birodalmi gyűlésnek jogában áll a birodalom elnökét, a birodalmi kancellárt és a birodalmi minisztereket a Német Birodalom alkotmánybíróságánál bevádolni, hogy bűnös módon megsértették az alkotmányt, vagy valamelyik birodalmi törvényt. A vádemelésre vonatkozó indítványt a birodalmi gyűlés legalább száz tagjának kell aláírnia és az indítvány elfogadásához az alkotmánymódosításhoz előírt többség hozzájárulása szükséges. A részleteket az alkotmánybíróság felállításáról szóló birodalmi törvény szabályozza.
IV. fejezet. A birodalmi tanács
60. cikkely. A német tartományoknak a birodalom törvényhozásánál és közigazgatásánál történő képviseletére birodalmi tanácsot kell alkotni.
61. cikkely. A birodalmi tanácsban minden tartománynak legalább egy szavazata van. A nagyobb tartományoknál minden 1 millió lakosra jut egy szavazat. Az olyan többletet, amely a legkisebb tartomány lakosainak a számával egyenlő, teljes milliónak kell számítani. Egy tartomány szavazatainak a száma sem haladhatja meg az összes szavazatok kétötödét.
Német-Ausztria a birodalomhoz való csatlakozása után részt vehet a birodalmi tanácsban lakosai számának megfelelő szavazattal. Ennek megtörténtéig Német-Ausztria képviselőinek tanácskozási joguk van.
A tartományok képviselőinek számát a birodalmi tanács minden általános népszámlálás után újonnan állapítja meg.
62. cikkely. A birodalmi tanács bizottságaiban egy tartománynak nem lehet egynél több szavazata.
63. cikkely. A tartományokat a birodalmi tanácsban kormányuk tagjai képviselik. A porosz képviselők felét azonban a tartomány törvénye alapján a porosz tartomány közigazgatási szervei nevezik ki.
A tartományoknak jogukban áll a birodalmi tanácsban annyi képviselőt küldeni, mint amennyi szavazattal rendelkeznek.
64. cikkely. A birodalmi kormánynak a birodalmi tanácsot össze kell hívnia, ha a tanács tagjainak egyharmada őt kívánja.
65. cikkely. A birodalmi tanácsban és bizottságaiban birodalmi kormány egyik tagja elnököl. A birodalmi kormány tagjainak joguk és kötelességük a birodalmi tanács és bizottságainak tanácskozásain részt venni. A tanácskozás folyamán kérésükre a tanácsnak mindenkor meg kell őket hallgatnia.
66. cikkely. A birodalmi kormánynak, valamint a birodalmi tanács minden tagjának jogában áll a birodalmi tanácsban indítványt tenni.
A birodalmi tanács ügymenetét ügyrend (házszabály) útján szabályozza.
A birodalmi tanács teljes ülései nyilvánosak. Az ügyrend előírásainak megtartásával egyes tanácskozásokról a nyilvánosságot ki lehet zárni.
Szavazáskor a szavazók egyszerű többsége dönt.
67. cikkely. A birodalmi minisztereknek a birodalmi tanácsot a birodalmi ügyekről állandóan tájékoztatni kell. Fontos ügyek megtárgyalásába a birodalmi minisztériumnak a birodalmi tanács illetékes bizottságait be kell vonni.
V. fejezet. A birodalmi törvényhozás
68. cikkely. Törvényjavaslatokat a birodalmi kormány vagy a birodalmi gyűlés tagjai nyújthatnak be.
A birodalmi törvényeket a birodalmi gyűlés fogadja el.
69. cikkely. A birodalmi kormány törvényjavaslatainak benyújtásához a birodalmi tanács hozzájárulása szükséges. Ha a birodalmi kormány és a birodalmi tanács között megegyezés nem jön létre, akkor a birodalmi kormány a javaslatot benyújthatja ugyan, de a birodalmi tanács eltérő felfogását ki kell fejtenie.
Ha a birodalmi tanács elfogad olyan törvényjavaslatot, amelyhez a birodalmi kormány nem járul hozzá, akkor a birodalmi kormánynak a törvényjavaslatot álláspontja kifejtése mellett be kell nyújtania a birodalmi gyűlésen.
70. cikkely. A birodalom elnökének feladata az alkotmányos úton létrejött törvény kiadása és egy hónapon belüli kihirdetése a hivatalos lapban.
71. cikkely. A birodalmi törvények, amennyiben azok másként nem rendelkeznek, a birodalmi hivatalos lapnak a birodalom fővárosában történő kiadását követő tizennegyedik napon lépnek érvénybe.
72. cikkely. A birodalmi törvény kihirdetését két hónappal el kell halasztani, ha ezt a birodalmi gyűlés egyharmada kívánja. Olyan törvényeket azonban, amelyeket a birodalmi gyűlés és a birodalmi tanács sürgősnek nyilvánít, a birodalom elnöke e kívánság figyelembe vétele nélkül kihirdethet.
73. cikkely. A birodalmi gyűlés által elfogadott törvényt kihirdetése előtt népszavazásra kell bocsátani, ha ezt a birodalom elnöke egy hónapon belül elrendeli.
Azt a törvényt, amelynek kihirdetését a birodalmi gyűlés legalább egyharmadának indítványára elhalasztották, népszavazásra kell bocsátani, ha ezt a választópolgárok egyhuszada indítványozza. Népszavazást kell tartani továbbá akkor is, ha a választásra jogosultak egytizede törvényjavaslat benyújtását indítványozza. A népi indítványhoz kidolgozott törvénytervezetnek kell alapul szolgálnia. Ezt a kormánynak - álláspontja kifejtése mellett - be kell nyújtania a birodalmi gyűlésen. Népszavazásra nem kerül sor, ha a kívánt törvénytervezetet a birodalmi gyűlés változatlanul elfogadja.
A költségvetéssel, az adó- és illetménytörvényekkel, illetékszabályzatokkal kapcsolatban csak a birodalom elnöke rendelhet el népszavazást.
A népszavazással és a népi indítvánnyal kapcsolatos eljárást birodalmi törvény szabályozza.
74. cikkely. A birodalmi gyűlés által elfogadott törvénnyel szemben a birodalmi tanács óvást emelhet.
Az óvást a birodalmi gyűlés végső szavazása után két héten belül kell a birodalmi kormánynál benyújtani és legkésőbb további két héten belül kell megokolni.
Óvás esetén a törvényt újabb határozathozatalra be kell nyújtani a birodalmi gyűlésnek. Ha ekkor a birodalmi gyűlés és a birodalmi tanács között sem jön létre megegyezés, akkor a birodalom elnöke három hónapon belül a véleménykülönbség tárgyára vonatkozóan népszavazást rendelhet el. Ha az elnök ezzel a jogával nem él, akkor a törvényt olyannak kell tekinteni, mint amelyet nem hoztak meg. Ha a birodalmi gyűlés kétharmados többséggel a birodalmi tanács óvása ellenére a törvényt elfogadta, akkor a birodalom elnökének a törvényt a birodalmi gyűlés által elfogadott fogalmazásban három hónapon belül ki kell hirdetni, vagy népszavazást kell elrendelni.
75. cikkely. Népszavazás a birodalmi gyűlés határozatát csak akkor helyezheti hatályon kívül, ha a szavazáson a választásra jogosultak többsége részt vett.
76. cikkely. Az alkotmányt törvényhozási úton meg lehet változtatni. A birodalmi gyűlésnek az alkotmány módosítására vonatkozó határozatai azonban csak akkor érvényesek, ha a törvényesen megállapított tagoknak legalább kétharmada jelen van és a jelenlévők legalább kétharmada az alkotmánymódosítás mellett foglal állást. A birodalmi tanácsnak az alkotmány módosítására vonatkozó határozatához is a leadott szavazatok legalább kétharmadára van szükség. Az alkotmány módosítását célzó népi indítványhoz a választásra jogosultak többségének hozzájárulása szükséges.
Ha a birodalmi gyűlés a birodalmi tanács óvása ellenére alkotmánymódosítást fogad el, akkor a birodalom elnökének ezt a törvényt nem szabad kihirdetnie, ha a birodalmi tanács két héten belül népszavazást kíván.
77. cikkely. A birodalmi törvénynek végrehajtásához szükséges általános közigazgatási utasításokat, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a birodalmi kormány bocsátja ki. A birodalmi kormánynak szüksége van a birodalmi tanács hozzájárulására, ha a birodalmi törvények végrehajtása a tartomány hatóságainak a feladata.
(…)
85. cikkely. A birodalom valamennyi bevételét és kiadását minden költségvetési évben elő kell irányozni és a költségvetés-tervezetbe be kell állítani.
A költségvetési tervet a költségvetési év kezdete előtt törvény hagyja jóvá.
A kiadások engedélyezése rendszerint egy évre szól; különleges esetekben hosszabb időtartamra is engedélyezhetők. Egyébként a birodalmi költségvetési törvényben nem szerepelhetnek olyan rendelkezések, amelyek a költségvetési éven téli időre és nem a birodalom bevételeire és kiadásaira vagy azok kezelésére vonatkoznak. A birodalmi gyűlés a birodalmi tanács hozzájárulása nélkül a költségvetés tervezetében szereplő kiadásokat nem emelheti meg és nem állíthat be újakat.
A birodalmi tanács hozzájárulását a 74. cikkely előírásai szerint lehet pótloni.
86. cikkely. A birodalmi bevételek felhasználásáról a következő költségvetési évben a birodalmi tanács és a birodalmi gyűlés előtt a birodalmi kormány mentesítése céljából a birodalmi pénzügyminiszter számol be. A számadás felülvizsgáletát birodalmi törvény szabályozza.
87. cikkely. Hitel formájában csak rendkívüli szükség esetén és rendszerint csak beruházási célra szolgáló kiadások fedezésére szabad pénzösszegeket felvenni. Ilyen hitelfelvétel, valamint a birodalom terhére történő biztosíték-nyújtás csak birodalmi törvény alapján történhet.
(…)
VII. fejezet. A jogszolgáltatásról
102. cikkely. A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve.
103. cikkely. A rendes bíráskodást a birodalmi bíróságok és a tartományok bíróságai gyakorolják.
104. cikkely. A rendes bíráskodás bíráit élethossziglanra nevezik ki. Akaratuk ellenére csak bírói határozattal és csak a törvény által meghatározott okokból és formák között lehet őket tartósan vagy időlegesen tisztségüktől felmenteni vagy más állásba, illetve nyugállományba helyezni. A törvényhozás meghatározhatja azt a korhatárt, amelynek elérésekor a bírák nyugállományba kerülnek.
A tisztség ellátása alóli ideiglenes felmentést, amely törvény értelmében kerül alkalmazásra, a fenti rendelkezés nem érinti.
A bíróságok szervezetének vagy körzeteinek megváltozásakor a tartomány igazságügyi hatáságai elrendelhetnek nem önkéntes áthelyezéseket egy másik bírósághoz vagy tisztségből való elbocsátást, de csak a teljes fizetés meghagyása mellett.
Kereskedelmi ügyekben eljáró bírákra, ülnökökre és esküdtekre e rendelkezések nem alkalmazhatók.
105. cikkely. A rendkívüli bíróságok tilosak. Senkit sem szabad törvényes bírája elől elvonni. A hadbíróságokra és a rögtönítélő bíróságokra vonatkozó törvényes rendelkezéseket ez nem érinti. A katonai becsületbíróságok megszűnnek.
106. cikkely. A katonai bíráskodást meg kell szüntetni, kivéve a háborús időket és a hadihajók fedélzetét. A részleteket külön birodalmi törvény fogja szabályozni.
107. cikkely. A birodalomban és a tartományokban a törvények értelmében a polgároknak a közigazgatási hatóságok rendelkezéseivel és intézkedéseivel szembeni védelem céljából közigazgatási bíróságokat kell felállítani.
108. cikkely. Birodalmi törvény rendelkezései szerint a Német Birodalom számára alkotmánybíróságot kell létesíteni.
II. Főrész. A németek alapvető jogai és kötelességei
I. fejezet. A polgár
109. cikkely. A törvény előtt minden német egyenlő.
A férfiakat és nőket alapvetően ugyanazok az állampolgári jogok és kötelességek illetik meg.
A születési vagy rendi közjogi előjogokat vagy hátrányokat meg kell szüntetni. A nemesi címeket csak a név részeinek szabad tekinteni és ilyeneket nem szabad többé adományozni.
Címeket csak akkor szabad adományozni, ha azok hivatalt vagy foglalkozást jelölnek; az akadémiai fokozatokat ez a rendelkezés nem érinti.
Egy német sem fogadhat el külföldi kormánytól címet vagy rendjelet.
110. cikkely. A birodalmi és országos állampolgárságot birodalmi törvény rendelkezései szerint lehet megszerezni vagy elveszteni. A tartomány polgára egyszersmind a birodalom polgára is.
Minden németet a birodalom minden tartományában ugyanazon jogok és kötelességek illetik meg, mint magának a tartománynak a polgárait.
111. cikkely. Minden németnek az egész birodalomban szabad költözködési joga van. Mindenkinek megvan az a joga, hogy a birodalom bármely helységében tartózkodjék és letelepedjék, földbirtokot vásároljon és bármilyem foglalkozást űzzön. E jogokat csak birodalmi törvény korlátozhatja.
112. cikkely. Minden németnek jogában áll Németországon kívüli országba kivándorolni. A kivándorlást csak birodalmi törvény korlátozhatja.
Külföldi állammal szemben a birodalom minden tagjának joga van a birodalom védelmére a birodalom területén belül és kívül.
Német állampolgárt külföldi kormánynak bűnvádi üldözésre vagy megbüntetésre nem szabad kiadni.
113. cikkely. A birodalom idegen nyelvtű nemzetiségeit a törvényhozás és a közigazgatás nem korlátozhatja szabad népi fejlődésükben, különösen nem anyanyelvük tanításában, annak a belső közigazgatásban és jogszolgáltatásban való használatában.
114. cikkely. A személy szabadsága sérthetetlen. A közhatalom csak törvények alapján korlátozhatja vagy vonhatja meg a személyes szabadságot.
Azokat a személyeket, akiktől szabadságukat megvonták, legkésőbb a következő napon értesíteni kell arról, hogy mely hatóság, milyen okból rendelte el szabadságuk megvonását; haladéktalanul alkalmat kell nekik adni arra, hogy a szabadságmegvonással szembeni kifogásaikat megtegyék.
115. cikkely. Minden német lakása szent és sérthetetlen. Kivételeket csak a törvény engedhet meg.
116. cikkely. Egy cselekményre csak akkor lehet büntetést kiszabni, ha annak büntethetőségét törvény még a cselekmény elkövetése előtt rendelte el.
117. cikkely. A levéltitok, valamint a postai, a távíró és távbeszélő titok sérthetetlen. Kivételeket csak birodalmi törvény engedhet meg.
118. cikkely. Minden németnek joga van arra, hogy a törvények határai között véleményét szóban, írásban, nyomtatásban, képben vagy más módon szabadon kifejezésre juttassa. E jogának gyakorlásában nem korlátozhatja őt a munka vagy alkalmaztatási viszony és senki sem részesítheti hátrányban, ha e jogával él.
Cenzúra nincs, de filmekre a törvény ettől eltérő határozatokat hozhat. A pornográf- és szennyirodalom elleni küzdelemre, valamint az ifjúságnak a nyilvános kiállításoknál és előadásoknál történő védelmére törvényes intézkedéseket szabad tenni.
II. fejezet. A közösségi élet
119. cikkely. A házasság mint a családi élet és a nemzet fenntartásának, valamint gyarapodásának alapja az alkotmány különleges védelme alatt áll. A házasság a két nem egyenjogúságán alapszik.
A család tisztasága, egészségének megőrzése és szociális támogatása az állam és a közösségek feladata. sokgyermekes családoknak igényük van kiegészítő támogatásra.
Az anyaságnak joga van az állam védelmére és gondoskodására.
120. cikkely. Az új nemzedéknek testi, lelki és társadalmi rátermettségre való nevelése a szülők legfőbb kötelessége és természetes joga; tevékenységük felett az állami közösség őrködik.
121. cikkely. A házasságon kívül született gyermekeknek a törvényhozás testi, lelki és társadalmi fejlődésük elősegítésére ugyanazokat a feltételeket teremti meg, mint a házasságból született gyermekeknek.
122. cikkely. Az ifjúságot kizsákmányolással, valamint az erkölcsi, szellemi és fizikai elzülléssel szemben meg kell védeni. Az államnak és a közösségeknek meg kell teremteniük az ehhez szükséges intézményeket.
Általánosan kötelező szociális rendelkezéseket csak törvény útján lehet kiadni.
123. cikkely. Minden németnek joga van ahhoz, hogy bejelentés és külön engedély nélkül békésen és fegyvertelenül gyülekezzék.
A szabad ég alatt történő gyűlések számára birodalmi törvény bejelentési kötelezettséget rendelhet el és a közbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az ilyen gyűléseket megtilthatja.
124. cikkely. Minden németnek joga van ahhoz, hogy a büntető törvényekkel ellentétben nem álló célból egyesületeket vagy társaságokat alakítson. Ezt a jogot megelőző biztonsági intézkedéseket nem korlátozhatják. Vallásos egyesületekre és társaságokra ugyanezek a rendelkezezések irányadók.
A jogképesség megszerzése a polgári jog előírásainak megfelelően minden egyesületnek jogában áll. Ez nem tagadható meg egy egyesülettel sem azzal az indoklással, hogy az egyesület politikai, szociálpolitikai vagy vallásos célkitűzést követ.
125. cikkely. A választás szabadsága és titkossága biztosított. Erre vonatkozó részletes rendelkezéseket a választási törvény tartalmaz.
126. cikkely. Minden németnek joga van írásos kérésével vagy panaszával az illetékes hatósághoz vagy a népképviselethez fordulni. Ezt a jogot egyesek és többen együttesen is gyakorolhatják.
127. cikkely. A községeknek és községi egyesületeknek joguk van a törvény határain belüli önkormányzatra.
128. cikkely. Minden állampolgárnak megkülönböztetés nélkül joga van arra, hogy a törvény rendelkezései szerint, képesítésének és végzett munkájának megfelelő közhivatalt vállaljon.
A hivatali munkaviszony alapjait birodalmi törvény szabályozza.
129. cikkely. A tisztviselők alkalmazása élethossziglanra szól, amennyiben a törvény mást nem rendel el. A nyugdíjat és a hátramaradottak ellátását törvény szabályozza. A tisztviselők szerzett jogai sérthetetlenek. A tisztviselők vagyoni jogi igényeiket bírói úton érvényesíthetik.
A tisztviselőket csak a törvényben megjelölt előfeltételek és formák alapján lehet tisztségüktől ideiglenesen elmozdítani, meghatározott időre vagy véglegesen nyugdíjba helyezni, vagy kisebb jövedelműi állásba áthelyezni.
Minden szolgálati fegyelmi ítélettel szemben biztosítani kell a panasz és az újrafelvételi eljárás lehetőségét. A tisztviselők személyi nyilvántartásába a tisztviselő számára kedvezőtlen tényekre vonatkozó bejegyzéseket csak akkor szabad eszközölni, ha a tisztviselőnek is alkalmat adtak, hogy ezekre vonatkozólag nyilatkozzék. A tisztviselőnek betekintést kell biztosítani személyi nyilvántartásába.
A szerzett jogok sérthetetlenségét és a vagyonjogi igényekre vonatkozó jogorvoslat biztosítását a hivatásos katonák számára is lehetővé kell tenni. Egyébként helyzetüket birodalmi törvény szabályozza.
130. cikkely. A tisztviselők és összesség és nem egy párt szolgálatában állnak.
Minden tisztviselőnek biztosítani kell a politikai állásfoglalás szabadságát és az egyesülési szabadságot.
A tisztviselők a birodalmi törvény részletes rendelkezései alapján külön tisztviselői képviselettel rendelkeznek.
131. cikkely. Ha egy tisztviselő a rábízott közhatalom gyakorlása közben egy harmadik személlyel szemben megsérti hivatali kötelességét, akkor alapvetően az állam vagy az a testület viseli a felelősséget, amelynek a tisztviselő a szolgálatában áll. A tisztviselővel szemben a felelősséget vállaló szervnek viszontkereseti joga van. A szabályos jogi eljárás útját nem szabad kizárni.
A közelebbi szabályozás az illetékes törvényhozás feladata.
132. cikkely. A törvény értelmében minden németnek kötelessége a tiszteletbeli hivatal elfogadása.
133. cikkely. Minden állampolgárnak kötelessége a törvény értelmében személyes szolgálatok végzése az állam és a község számára.
A hadkötelezettséget a birodalmi véderőtörvény rendelkezései szabályozzák. Ez határozza meg azt is, mennyiben kell korlátozni a véderő tagjainak egyes alapvető jogait feladataik teljesítése és a katonai fegyelem fenntartása érdekében.
134. cikkely. Megkülönböztetés nélkül minden állampolgárnak anyagi eszközei arányában hozzá kell járulnia a törvény értelmében minden közteherhez.
- vissza -