Megoldások

Retorika

I. rész

1.

Minden hiba pontlevonással jár.

2. feladat

Minden hiány vagy minden hibás megnevezés pontlevonással jár.

szimbólum

A szöveg egészére kiterjed a figura, tehát az összetett költői képek közül való. Az allegóriától eltérően nem feleltethető meg a jelölő képi sík valamennyi részlete a jelölt egyes jól meghatározható jelentésmozzanatainak. Értelmezése fokozott befogadói erőfeszítést igényel, mivel nem valamely közismert, konvencionális jelkapcsolatra épül.

1. alliteráció
   A hangalakzatok egyike, a szókezdő hang ismétlődése.
   
2. szinesztézia
   Különböző érzékterületeket összekapcsoló szókép. (A görög szó jelentése: együtt érzékelés)
   
3. szinekdokhé
   Egyes poétikák a metonímia egyik variációjának fogják fel, mások önálló szóképként értelmezik. Lényegében az egész helyett álló rész elvére épül.

Minden definíciónak legalább két helyes válaszelemet kell tartalmaznia.

II. rész

1. tanácsadó beszéd, törvényszéki beszéd, bemutató beszéd
   Értékelés: Minden hiba vagy hiány 1 pont levonással jár, 3 vagy több hibával: 0 pont.
   
   
2. 
   
   1. tétel
      
   2. bizonyíték
      
   3. összekötő elem
      
   Értékelés: Egy hiánnyal vagy hibával 1 pont, többel 0 pont.
   
   
3. A hiányzó elem: a tétel.
   Példák a megoldásra:
   3) Reformáljuk meg az anyanyelvtanítást!
   3) Meg kell újítani az anyanyelvtanítást ahhoz, hogy feladatát valóban el tudja látni.
   3) Az anyanyelvtanítás nem egyformán hatékony az oktatás minden területén.
   3) Az anyanyelvtanítás csak korlátozottan képes ellátni a feladatát.
   Értékelés: A hiányzó elem megnevezése és a jó megoldás is 1-1 pontot ér.
   
   
4. Kimaradt a 6. rész: befejezés.
   A helyes sorrend:
   1. bevezetés
   2. elbeszélés
   3. tétel, témamegjelölés (-felosztás)
   4. bizonyítás
   5. cáfolás
   6. befejezés
   Értékelés: A kimaradt rész megnevezése és elhelyezése a sorrendben 1 pontot ér. Minden hibáért 1 pontot vonunk le, 4 vagy több hiba esetén nem jár pont.
   
   
5. Példák:
   
   1. jellemző tulajdonságai alapján a dobókocka: olyan szabályos kocka(test), amelynek minden oldalára szabályos elrendezésben egy-egy számjelnek megfelelő pont van felfestve egytől hatig;
      
   2. példák felsorolásával tantárgyakat: az iskolában tanult, a tananyag csoportosítása szerint létrehozott, tudományterület(ek)hez vagy készségekhez tartozó egységek, mint például a történelem, az irodalom, a matematika, a fizika, a testnevelés;
      
   3. funkciója alapján az aszfalt: főként úttestek burkolására, nedvességtől való szigetelésre és festék készítésére használatos szurokszerű anyag;
      
   4. összetevői alapján a limonádét: vízből, citromléből és cukorból (vagy más édesítőszerből) készült italféleség.
      
   Értékelés: Minden jó meghatározás 1 pontot ér.
   
   
6. 1. definíción alapuló érv
      
   2. összehasonlításon alapuló érv
      
   3. bizonyítékokból származtatott érv
      
   4. ok-okozati összefüggésen alapuló érv
      
   Értékelés: Minden érvtípus 2 pontot ér.
   
   
7. Az indukció lényege: az egyedi esetek megfigyeléséből vonunk le általános érvényű következtetést; másként: a halmaz elemeinek a megfigyeléséből következtetünk a halmaz egészére érvényes tulajdonságokra.
   Az ellentétes irányú módszer: a dedukció.
   Értékelés: Hibátlan meghatározás: 1 pont. A dedukció megnevezése: 1 pontot ér.
   
   
8. Például Arisztotelész, Cornificius, Cicero, Quintilianus
   Értékelés: 3 antik rétor-szerző: 3 pont, kettő: 2 pont, egy: 1 pont.
   
   
9. Várható például:
   
• Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
  
• Babits Mihály: Irodalmi nevelés
  
• Fischer Sándor: Retorika
  
• Szabó G. Zoltán-Szörényi László: Kis magyar retorika
  
• Montágh Imre: Nyelvművesség. A beszéd művészete
  
• Wacha Imre: A korszerű retorika alapjai
  Esetleg:
  
• Gáti István 19. századi retorikája (Fontos beszéd tudománya)
  
• Szvorényi József 19. századi retorikája (Ékesszólástan)
  
Értékelés: Egy mű pontos megnevezése elég a 2 ponthoz.

- vissza -