Magyarország a két világháború között (1920-1939)

Gazdaság

• Monarchia felbomlásával egy gazdasági egység bomlik meg.
  
  
• Súlyos aránytalanság a nyersanyag termelés és a feldolgozóipar kapacitása között (hazánk elveszítette nyersanyag lelőhelyeinek nagy részét, a feldolgozóipar viszont Magyarországon maradt).
  
  
• Mezőgazdaságban nőtt a termőföld nagysága, viszont az erdő mennyisége összezsugorodott.
  
  
• Ország lakosságának nagy része borzalmas életkörülmények között élt a háború utáni években (a mentálisan is megroppant emberek mindenféle demagóg irányzatok híveivé szegődtek).
  
  
• Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter szanálási intézkedései a gazdasági stabilitást szolgálták (adóreform, vagyonváltság).
  
  
• 1924.: stabil pénz megteremtése (pengő, fillér 1925-től volt forgalomba) az infláció megfékezésére (népszövetségi kölcsönből).
  
  
• Állami alkalmazottak számának radikális csökkentése.
  
  
• 1926-ra befejeződik a Népszövetség által felügyelt szanálási program és megindul a gazdaság fellendülése (ipari szektorok belső átrendeződése a piac függvényében).
  
  
• Új vámrendszer kidolgozása (védővám jellegű).
  
  
• Környező országok és hazánk is gazdasági autarchiára törekedett (évszázados gazdasági kapcsolatok sorvadásnak indultak).
  
  
• Mezőgazdaság 40%-ot tesz ki a nemzeti jövedelemből, nem haladja meg a világháború előtti szintet, oka: birtokszerkezet egyoldalúsága, korszerűtlen művelési struktúra, talajerő-gazdálkodás elhanyagolása.
  
  
• 1920-as földreform: kevés földet parcelláznak, sok ember földhöz juttatása (életléptelen kisbirtokok).
  
  
• Vasút mellett élénkül a gépjárműforgalom.
  
  auto.jpg
  
  
• 1925-ben helyezték üzembe az első rádióadót (Csepel).
  
  
• Fellendülő gazdaság sikereinek az 1929-es nagy gazdasági világválság vetett véget.
  
  
• A válság súlyosabban érintette a magyar és közép-kelet-európai gazdaságokat: agrárárak rendkívüli zuhanása a tőkeimport stagnálása miatt.
  Gabonatermelés válságának enyhítésére bevezetik a bolettarendszert (tőzsdei árfolyam fölött az államtól gabonajegyet kapnak a termelők, amely fizetési eszközül is szolgálhat), adósságok részbeni elengedése, állami dotáció.
  
  kubikus.jpg
  
  
• Iparban a gépgyártást érintette leginkább a válság, a könnyűipar szinte észrevétlenül vészelte át a válságot.
  1931. után mélyül a válság, amikor a hitelválság is eléri hazánkat.
  
  
• Kormány bankzárlatot rendel el (kötött devizagazdálkodás bevezetése, többé a korszakban nem oldják fel, ez megnehezíti a külföldi hitelek felvételét).
  1932-ben törölték a jóvátételi fizetéseket, kedvező kamatfizetési feltételeket az adós országoknak.
  
  
• Új piacok szerzése a magyar mezőgazdasági termékeknek: 1931. német-magyar kereskedelmi szerződés; 1934. olasz és osztrák piacok megnyitása a magyar mezőgazdaság előtt a világpiacinál magasabb árakon, ennek fejében az olasz, osztrák ipari termékek vámját csökkentették (római jegyzőkönyvek).
  
  roma.jpg
  
  1930-as évek közepétől Németország a legfontosabb kereskedelmi partner.
  1930-as évek közepén új kőolaj- és földgázlelőhelyek felfedezése (megnő a vegyipar termelése).
  1938. máj.: meghirdetett győri program (hadseregkorszerűsítés) új lendületet adott az iparnak.
  
  
• Megkezdődik a rendszeres légi-utasforgalom (Ferihegy repülőtér tervezése).

Összegzés:

A magyar gazdaság megtartotta korábbi közepes szintjét az európai átlaghoz viszonyítva, ám a háború utáni katasztrofális szinthez képest az európai átlagon felül fejlődött.

Társadalom

• Trianoni harátok megszüntették a magyar társadalom soknemzetiségű jellegét és erősítették a nyelvi-kulturális homogenitást (45%-ról 10%-ra csökkent a nemzetiségiek aránya, legjelentősebb a német nemzetiség arány: 7%).
  
  
• Katolikus és református a vezető vallás.
  
  
• Foglalkoztatás-szerkezet változása (gazdaság lassú szerkezeti modernizálódását követi).
  
  
• Társadalom alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyai nem változtak: a különböző rétegek közötti hierarchikus, kasztszerű, az életmódban, vagyoni helyzetben, művelődési szokásokban és az egymással való érintkezésben egyaránt megmutatkozó különbségek lényegében megmaradtak, egyes nagy csoportok egymással alig keveredve éltek.
  
  
• Nagybirtokosok száma csökkent (főleg az erdélyi birtokosoké a trianoni határ és a romániai földreform miatt), ám a nagybirtok gazdasági súlya megmaradt.
  
  
• Föld elvesztése is hozzájárul az erdélyi arisztokraták politikai karrierjéhez (Bethlen István, Teleki Pál).
  
  
• Nagypolgárság domináns helyzete (fellángoló antiszemitizmus sem ingatja meg), erősödik kormányzati befolyásuk.
  
  
• Középosztály differenciálódása:
  
  felső rétege az arisztokratákhoz asszimilálódik, ők töltik be az államapparátus legjelentősebb tisztségeit (Horthy kormányzó is ebből a rétegből való), nemzeti elhivatottság-tudat jellemző rájuk, számos privilégium illeti meg őket, liberális konzervativizmus jellemző gondolkodására;
  
  középpolgárok életmódja függ a gazdasági változásoktól, ennek ellenére magas életszínvonalat képes biztosítani a maga és családja számára;
  
  középréteg túlnyomó többsége alkalmazott, értelmiségiek életszínvonala a háború előttihez képest csökkent, ezért is fogékonyabb lesz a radikális eszmék iránt;
  címek és rangok szigorú hierarchiája tovább él a táradalomban (pl. megszólítások tucatja: nagyságos, méltóságos, kegyelmes stb.);
  
  kispolgárság (kistisztviselő, kisüzem tulajdonosa, altisztek stb.): már 1918-1919-es baloldali fordulat idején radikalizálódik a keresztény kispolgárság a gazdasági válság idején, és utána ez fokozódik;
  
  
• városi középrétegekben nagy választóvonalként húzódott a keresztény-zsidó ellentét (az egzisztenciálisan fenyegetett értelmiségi és kispolgár könnyen tette magáévá a Bangha Béla, Szabó Dezső és mások által hangoztatott érvelést a zsidóság „térhódításáról”) › zsidótörvények: 1920. Numerus clausus, 1938. 1.
  
  
• zsidótörvény (vallási alapon maximálta az üzleti, újságírói, ügyvédi kamarák tagjainak számát), 1939. 2. zsidótörvény (már faji alapon akarta bizonyos
  kamarákban a zsidók számát 6% alá csökkenteni és az államigazgatásból teljesen kiszorítani).
  
  
• Parasztság: az ország lakosságának nagy részét ez a réteg adja, gazdaságilag-vagyonilag nagyon differenciált réteg (ld. szociográfiai irodalom: Nagy Lajos, Szabó Árpád, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula), életkörülményeik modernizálása lassan halad előre (néhol megjelenik a villany, mozi, rádió), urakhoz fűződő korábbi patriarchális viszony felbomlása előre halad.
  
  
• A mezőgazdasági napszámosok nagy létszámú rétegének életkörülményei nem változtak a két világháború között (első világháború előtt a nagy közmunkák és az USA-ba kivándorlás lehetett számukra megoldás, a 20-as 30-as években mindkét lehetőség erősen beszűkült), semmiféle társadalombiztosítás nem jár részükre, ami fokozza kiszolgáltatottságukat.
  
  tanya.jpg
  
  
• 1936-ban és 1940-ben kísérlet történik e réteg földhöz juttatására (pl. zsidóktól elvett földek kiosztása), de a reform végrehajtása lassan halad és a háború teljesen leállítja.
  
  
• Munkásság szakmájának elismertsége és kelendősége mentén differenciálódik (könnyűiparban megnő a női munkaerő szerepe), a kötelező társadalombiztosítás helyzetüket kedvezőbbé tette a szegényparasztsággal szemben (1928-ban vezetik be a kötelező nyugdíjat).
  
  
• Munkanélküliek segélyezését jórészt karitatív szervezetek végzik.
  
  
• Főváros urbanizációs fölénye hatalmas a többi magyarországi városhoz képest (villany- és vízvezetékkel való ellátottsága, közlekedése és hírközlési rendszere világszínvonalú).
  
  
• Az ország lakosságának jelentős része tanyán él minden modern infrastruktúra nélkül.

Politikai rendszer

Hatalmi csoportok

• Paraszt, munkás és polgári demokrata
  
  
• Jobboldali radikális
  
  
  
  
• Konzervatív.
  
  Horthy Miklós kezdetben a jobboldali radikálisok vezére, kormányzóvá választása után azonban nem diktatúrát vezetett be, hanem parlamentáris formát és a konzervatívokra kezdett támaszkodni (részben külföldi elvárásra).
  Meghatározó miniszterelnökök:
  
  Teleki Pál (először 1920-21)
  
  
  
  Bethlen István (1921-31): konzervatív-liberális, nemesi liberális eszmekörhöz kapcsolódik (polgári átalakulás, bizonyos előjogokról lemondás, parlamentarizmus, felelős kormány, de „tömegdemokrácia helyett” „irányított demokrácia”), szemben áll a kommunizmussal, mivel az a magántulajdon megszüntetésére törekszik, szemben áll a fasizmussal is diktatórikus törekvései miatt.
  
  

Törvényhozó testület

• 1920-26 nemzetgyűlés, 1927-től kétkamarás országgyűlés (felsőház létrehozása: méltóság, hivatal, választás és kinevezés utján lehet bekerülni), összlakosság 30%-a jogosult választásra, vidéken visszaállítják a nyílt szavazást, ezt 1938-ban szüntetik csak meg.
  
  
• Pártstruktúra átalakítása: 1922-ben az Egyesült Kisgazdapártot és a keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját felbomlasztja és részben összeolvasztja: Egységes
  
  
• Párt az új kormánypárt (vezérként Bethlen irányítja).
  
  
• 1935-től Nemzeti Egység Pártja Gömbös vezetésével a kormánypárt.
  
  
• 1939-től Magyar Élet Pártja a kormánypárt.
  
  

Egyéb pártok

Baloldali:

• Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1921.: kiegyezés Bethlennel (lemond a közalkalmazottak és vasutasok szervezéséről és újabb mezőgazdasági szervezeteket nem létesíthet), ettől kezdve a politikai és parlamenti élet aktív szereplője.
  
  
• Független Kisgazdapárt (1930): középbirtokosok és a nagyatádi-hagyományokat követő gazdák hozzák létre (Tildy Zoltán, Nagy Ferenc).
  
  
• Liberális pártok integratív alakja: Vázsonyi Vilmos majd Rassay Károly.
  

Jobboldali:

• Radikális keresztényszocialista frakciók (1920-as évek).
  
  
• Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (Fajvédő Párt, 1923-28, Gömbös Gyula vezeti).
  
  
• Világgazdasági válság teret enged számos radikális eszmének (fasiszta és nemzetiszocialista jellegű pártok alakulása pl. Szálasi Ferenc hungarista eszméin alapuló Nemzeti Akarat Pártja később Nyilaskeresztes Párt).

• 1921.: „rendtörvény” meghozása minden szélsőséges párt ellen, elsősorban a kommunisták ellen alkalmazták, de ez alapján nevében ítélték börtönre Szálasit is.
  Kormánypártot korlátozta: ellenzék, kormánypárt belső frakciói.
  
  
• Horthy államfősége ellentmondásokkal terhes (pl. két királypuccs IV. Károly visszahelyezése érdekében 1921.).
  
  
• 1930-as években bővítik a kormányzói jogkört (huzamosabb időre elnapolhatja az országgyűlést, kormányzó felelőségre vonhatóságának eltörlése, kétszer küldhet vissza törvényjavaslatot, 6 hónapig halaszthatja a törvény kihirdetését).
  
  
• Kormány és kormányfő társadalmi jogállásában jelentős demokratizálódás megy végbe (kevesebb az arisztokrata származású, több középosztálybeli).
  
  
• Kormány még az 1848-as elvek alapján a parlamentnek felelős kormány volt.
  
  
• Kormány bírálatára lehetőség nyílt, de leváltására és ezzel új irányvonal meghatározására csak akkor nyílhatott lehetőség, ha a kormánypárt egyharmada is a kormány ellen szavaz. (egyszer került erre sor Imrédy Béla 1939-es megbuktatásakor).
  
  
• Kormány szerepe túlnő a korbeli európai demokratikus elveken, válságos időszakban rendeleti kormányzás (920-21, 1931-32 és a háborús évek).
  1944-es német megszállásig a parlamentáris rendszer fennmarad és a szélsőséges kísérletek megbuknak (Gömbös, Imrédy).
  Önkormányzatok centralizálására és szakszerűsítésre törekszik a kormányzat (Budapest a legdemokratikusabban szerveződő város).
  Szabadságjogok korlátozását a Bethlen-kormány részben megszünteti (internálótáborok felszámolása, cenzúra megszüntetése, de sajtótermékeket engedélyeztetni kell továbbra is), 1939-től ideiglenesen majd 1940-től véglegesen újra bevezetik a cenzúrát, 1944.: német megszállás után legtöbb lapot betiltják, pártok kisebb megszorításokkal 1944-ig működhetnek, utána betiltás.

Összegzés

• Horthy-korszak autoriter elemeket tartalmazó polgári parlamenterizmus.
  
  
• Demokratikus elemek: többpártrendszer, parlament, felelős kormány, szuverén bíráskodás, sokszínű szellemi élet.
  
  
• Autoriter elemek: intézményi struktúra antidemokratikus működtetése (politikai hatalomért folyó versenyből a társadalom jelentős csoportjait kizárták, illetve a versenyző feleket egyenlőtlen feltételek közé kényszeríttették).
  
  
• Fasiszta vagy nemzetiszocialista államok jellemző jegyeivel (hivatalos ideológia, egypártrendszer, parlamentarizmus felszámolása, szellemi élet teljes ellenőrzés, fegyveres terror) nem rendelkezett a Horthy-rendszer.

Külpolitika

• 1920-as évek eleje kettős külpolitikai vonalvezetés: 1. francia és román-csehszlovák-lengyel közeledés elősegítése, 2. német szövetségben status quo felmondása.
  (1920-21. kisantant létrejötte: csehszlovák-román-jugoszláv megegyezés).
  
  
• 1922-23.: Bethlen-kormány a nemzetközi elszigeteltség és a gazdasági szükségletek miatt szakít e kettősséggel, és a megbékélés és beilleszkedés irányát választja.
  
  
• 1922.: Magyarországot felveszik a Népszövetségbe.
  
  
• 1923.: nemzetközi kölcsönökért folyamodás
  
  
• 1920-as évek elején Szovjetunióval való kapcsolatfelvétel lehetősége (SZU nem fogadta el a párizsi rendezést és igyekezett destabilizálni a térséget, óriási piac, ám az 1924-ben kötött szerződéseket az ideológiai ellentétek miatt nem ratifikálják).
  
  
• 1925-26.: jugoszláv-magyar tárgyalások végül eredménytelenek.
  
  
• 1927.: olasz-magyar barátsági szerződés (politikai elszigeteltségből való kitörés), ezzel az eddigi beilleszkedési politika tört meg és az olasz mintájú revizionista irány lett az uralkodó.
  
  
• 1928.: lengyel-magyar barátsági szerződés.
  
  
• 1931.: osztrák-magyar barátsági szerződés.
  
  
• A revíziót a kormánypárt a teljes elcsatolt területek visszaadásában látta (Magyar Szemle Új Hungária felé című cikke a Szent István-i Magyarország visszaállítását hirdette), csak a baloldal gondolt az etnikai elvű határrendezésben.
  Minden revízió mellett nyilatkozó a határok békés helyreállítást hangoztatta, bár kevesen hittek e rendezési lehetőségben.
  Korszerűtlen a magyar hadsereg (békeszerződés korlátozza számát és hiányos a felszereltsége), 1932.: védkötelezettség bevezetése, némi korszerűsítés (1938.: Győri program meghirdetése), de még mindig elmarad az európai színvonaltól.
  Hitler hatalomra jutása új német külpolitikát eredményez (revízió), ennek része a közép-kelet-európai országok előtt a német piac megnyitása (kétoldalú bartelszerződések), ezekkel az előnyökkel Anglia és Franciaország nem tudott versenyezni.
  
  
• 1933.: négyhatalmi paktum (angol, olasz, francia, német) békeszerződések békés revíziójának elvét erősíti meg (végül nem lép életbe a szerződés).
  
  
• 1934.: római jegyzőkönyvek (olasz-osztrák-magyar): szoros kereskedelmi és politikai kapcsolatok felvétele.
  
  
• 1933.: Gömbös Gyula miniszterelnök elsőként látogatja meg az európai államférfiak közül Hitlert (a németek kezdetben nem támogatják teljesen a magyar revizionista törekvéseket, csak Csehszlovákia felé látnak közös érdeket).
  
  
• 1934.: magyar-szovjet megállapodás (Gömbös).
  
  
• 1937.: tárgyalások a kisantanttal (Hitler ellenében).
  
  
• 1937-38.: Hitler megpróbálja elérni, hogy Magyarország revizionista törekvési okán provokáljon háborús konfliktust Csehszlovákiával, és ekkor számíthat német segítségre és felső-Magyarország visszacsatolására, Imrédy és Horthy nem vállalja.
  
  
• 1938.: müncheni egyezmény javasolja magyar-csehszlovák tárgyalások megkezdését a határrendezésről (tárgyalások megakadnak).
  2. bécsi döntés (1938, 1940): a revizionista külpolitika sikerét hozza.
  
  

Kultúra

• Oktatásügy két meghatározó politikusa: Klebelsberg Kunó (miniszter: 1922-31), Hóman Bálint (miniszter: 1932-42).
  
  
• Oktatást a nemzetpolitikai stratégia kiemelt ágazatának tartották és ennek megfelelő juttatásban kívánták részesíteni.
  
  
• Népiskolai oktatás fejlesztése (hatására 7%-ra csökkent az analfabétizmus).
  
  
• Falusi és tanyasi lakosság alacsony műveltségi szintje és agrárismereteinek hiányossága miatt a kultuszkormányzat támogatta az iskolán kívüli ismeretterjesztést (népház, művelődési ház, népkönyvtár).
  
  
• Legáltalánosabb oktatási forma: négy elemi osztály, négy polgári osztály (népszerű a felső kereskedelmi osztály is).
  
  
• 1924.: Klebelsberg középiskolai reformja: reáliskola (német, francia, természettudományos műveltség), humán gimnázium (klasszikus nyelvek, klasszikus műveltség), reálgimnázium (latin mellett német, francia és modern ismeretanyag), mindegyik érettségije jogosított bármilyen egyetemi felvételire.
  
  
• 1938.: Hóman középiskolai reformja: egységesíti a középiskolákat (gimnázium), szakközépiskolák felállítása (gyakorlatibb képzés).
  
  
• Középfokú iskolák magas színvonalúak, számos tudóstanár működik itt.
  
  
• Nevelési elvekben a keresztény nemzeti szellem eluralkodása erősödik (iskolán kívül a cserkész- és leventemozgalom elterjedése).
  
  
• Egyetemek fejlesztése (kolozsvári áttelepítése Szegedre, pozsonyié Pécsre, selmecbányai bányászati főiskola Sopronba) és Debrecen támogatása, önálló
  
  
• Közgazdaságtudományi Kar beindítása Budapesten.
  
  
• Külföldi magyar intézetek hálózatának kiépítése.
  
  

Századelő nagy szellemi irányzatai, intézményei és meghatározó lapjai túlélték az 1918-20-s forradalmi és megtorlási időszakot, a kor új problémáira reflektálva és azok által alakítva a folytonosságot képviselték (pl. Nyugat, Nyolcak).

Irányzatok:

• Nacionalista beállítottságú konzervatív tradicionalisták (pl. Herczeg Ferenc, Zilahy Lajos).
  
  
• Reformpárti polgári demokraták humanizmusa (pl. nyugatosok, Szép Szó).
  
  
• 1930-as évektől népies csoport, falukutatók (Féja Géza, Szabó Zoltán, Magyarország felfedezése sorozat), mindennél fontosabb szempontjuk a szegényparasztság életkörülményeinek javítása, a radikális földreform, ezért politikailag mind jobbra (Gömbös Új Szellemi Front) és mind balra (Márciusi Front) tájékozódnak és kötődnek.
  
  
• Avantgarde baloldali ideológiával (pl. Derkovits Gyula, szentendrei iskola).
  
  
  
  
• A film a legnépszerűbb szórakoztatási ággá vált a két világháború között.
  
  
• A rendszeres rádióadások 1925-től voltak hallhatóak.
  
  
• A sportot, mint a katonai erények imitálóját a kormányzat is nagymértékben támogatta (számos sportlétesítmény épült fel ebben az időben).
  
  
• Terjed a nyaralás és a turizmus a városi lakosság körében.
  
  
• A parasztság nagy tömbjét azonban alig érintette a rohamos mértékben fejlődő modernizáció (ha látják, hallják is csak egzotikum számukra), ők a hagyományos életmódot folytatják tovább.

Érdekességek

• A magyar ipar beszűkült kapacitására jellemző, hogy több olyan találmányt, amelyek a technikai fejlődés élvonalába tartoztak, a sikerek ellenére mégsem Magyarországon kezdték el gyártani. Ilyen volt például a helikopter, amelyet Asbóth Oszkár nemcsak feltalált, hanem meg is szerkesztett, sőt 1928-ban külföldi szakemberek jelenlétében be is mutatott. Vagy Fonó Albert találmánya: a sugárhajtómű, a modern repülőgépmotorok alapja.
  Néhány nehézipari ágazat azonban az új helyzetben is megőrizte versenyképességét. Ezek közé tartozott pl. az elektrotechnika. Az Egyesült Izzólámpagyár volfrámszálas, majd kriptongázas villanykörtéit - ez utóbbit Bródy Imre találta fel - 53 országba exportálták.
  
  
• A népiskolai oktatás érdemi fejlesztésére 1924-25-ben kerülhetett sor. A megerősített 1921-es törvénycikk 3500 tanterem és 1750 tanítói lakás építését irányozta elő. Kevés törvény valósult meg ilyen mértékig, a kb. 5000 épület 1930-ig elkészült.
  
  
• Az oktatás nemzeti szellemének növekedését mutatja, hogy az oktatás minden iskolatípusban rövid imával kezdődött és végződött: az úgynevezett Magyar Hiszekeggyel: „Hiszek egy Istenben/ Hiszek egy hazában/ Hiszek egy isteni örök igazságban/ Hiszek Magyarország feltámadásában”.
  
  
• Az egyetemi oktatás magas színvonaláról számos kitűnő professzor gondoskodott. A legsikeresebbnek a szegedi Szent-Györgyi Albert bizonyult, aki a C- és P-vitamin felfedezéséért és orvosgyógyászati bevezetéséért már 1937-ben Nobel-díjat kapott. Kollégái közül később, 1947 után az USA-ban ezt megközelítő hírnévre tett szert Bay Zoltán elméleti fizikus, aki a második világháború idején, itthoni elszigeteltsége ellenére, az amerikaiakkal egy időben fejlesztette ki a radart. A budapesti egyetem világhírű professzorai közül többek közt Fejér Lipót matematikus, Békésy György biofizikus említhető. Utóbbi Bayhoz hasonlóan az USA-ban lett világhírű 1947 után, s ugyanott a Harvard professzoraként kapott Nobel-díjat 1961-ben.
  
  
• A szegényparasztság nyomorúságos helyzetéből fakadt, hogy főleg a gazdasági válság után terjedni kezdtek körükben a különböző nazarénus, adventista, baptista szekták, amelyek a földi nyomorúságért cserébe égi boldogságot ígértek. Elsősorban rájuk támaszkodott a kaszáskereszteseknek nevezett mozgalom is, amelynek néhány vezére az 1930-as években a városok és főleg Budapest megrohanásával és a gazdagok vagyonának szétosztásával akart igazságot tenni.
  
  
• Az első közlekedési lámpát 1928-ban szerelték fel Budapesten. Az európai gyakorlatnak megfelelő jobbkézszabályt 1941-ben vezették be.
  
  
• Az 1920-as években mélypontra jutott magyar filmgyártás a 30-as években látványos fordulatot vett és évente 20-40 hazai alkotás készült. A fordulatot tudatos állami beavatkozás (külföldi filmek adója) és a hangosfilm megjelenése idézte elő. A zömmel csak magyarul tudó közönség szívesebben nézte a magyarul beszélő filmeket a feliratosnál. Az első két magyar hangosfilmet 1931-ban gyártották Ezek egyike, a Hyppolit, a lakáj minden idők egyik legjobb magyar filmvígjátéka lett (rendező: Székely István, forgatókönyv: Zágon István, Nóti Károly, főszereplő: Kabos Gyula). A legnagyobb kasszasikert a Meseautó könyvelhette el (1934).
  
  
• A két királypuccs után nemzetközi nyomásra a nemzetgyűlés törvénybe foglalta a Habsburg-ház trónfosztását. A nagyhatalmak ugyanekkor IV. Károlyt Madeira szigetére száműzték, itt halt meg 1922-ben.
  
  
• A magyar külpolitika 1927-28-as módosulásával a trianoni határok kérdése a világsajtóban is nyilvánosságot kapott. Egy magyar arisztokrata hölgy által befolyásolt angol sajtómágnás Lord Rothermere nagy feltűnést keltő cikket jelentetett meg a Daily Mail című lapjában Magyarország helye a nap alatt címmel. Ebben hangoztatta, hogy a trianoni határok módosítása nélkül Közép-Európában a háború elkerülhetetlen. Úgy vélte, hogy a határmenti, szerinte kb. 2 millió magyar lakos békés visszacsatolásával a béke-megállapodás fő vonalai nem sérülnek és a közép-európai erőviszonyok sem változnának jelentősen. A kormány örült a nemzetközi közvélemény lelkiismeretének felébresztése miatt. Ám nem elégedett meg a határmenti területek visszacsatolásának lehetőségével.

Szöveggyűjtemény

• Nemzeti radikalizmus
  
  
• Babits Mihály - A veszedelmes világnézet
  
  
• XII. A megölt falu

- feladatok -

- archívum -

- vissza a tematikához -