28. HÉT: BIOMOK ÉS HAZÁNK TÁRSULÁSAI. KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

(Biológia II. 82-105, 122-133)

KULCSFOGALMAK

1. BIOM

Definíció:
Zonálisan (az éghajlati öveknek megfelelően) elhelyezkedő, egész kontinensekre kiterjedő egységek, amelyeket bizonyos típusú társulások alkotnak.

Magyarázat:
A Föld felszínére jutó napsugárzás mennyisége, minősége és időbeli eloszlása határozza meg alapvetően az éghajlat övezetességét. Ezt befolyásolja továbbá a tengerszint feletti magasság, illetve a lég- és tengeráramlások rendszere. Ezen környezeti tényezők hatásának megfelelően alakulnak ki jellegzetes társulástípusok bolygónkon. A biomok egy-egy ilyen nagy éghajlati övre jellemző egységek. Egy biomnak nevezhetjük például a mérsékelt övi lomberdőket is, annak ellenére, hogy mind Észak-Amerikában, mind Európában megtaláljuk őket.

2. KLÍMAZONÁLIS TÁRSULÁS

Definíció:
Olyan társulás, amely a környezeti tényezők adott éghajlati övre jellemző értékeihez alkalmazkodott.

Magyarázat:
Ezek a társulások általában az adott területre és tengerszint feletti magasságra jellemző zárótársulások, gyakran a lehető legnagyobb biológiai produkciójú társulás az adott területen.

3. INTRAZONÁLIS TÁRSULÁS

Definíció:
Olyan társulás, amely kialakulását alapvetően meghatározza valamilyen környezeti tényező lokális hatása.

Magyarázat:
Leggyakrabban a terület vízellátása (mocsárrét, láperdő), az alapkőzet típusa (homoki tölgyes, homoki gyep) vagy a domborzat (sziklagyep, hársas-kőrises) alakít ki intrazonális társulásokat. Több tényező együttes hatása nagyon különleges társulások kialakulásához vezethet, mint a vízellátottság és az alapkőzet együttes hatására kialakuló tőzegmohalápok.

4. NEMZETI PARK

Definíció:
Nagy tájegységek természetes állapotba való megőrzésére létrehozott intézmények illetve a felügyeletük alá rendelt területek.

 

5. TÁJVÉDELMI KÖRZET

Definíció:
Az adott táj geológiai és biológiai sajátosságainak és természetes alkotóelemeinek megőrzésére kijelölt területek.

 

6. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET

Definíció:
Fokozott védelemre szoruló biológiai vagy geológiai értékek megőrzésére kijelölt terület.

Magyarázat:
A nemzeti parkok olyan intézmények, amelyek számos a területükön található védett területet, tájvédelmi körzetet és természetvédelmi területet foglalnak magukba. Például a Kőrös-Maros Nemzeti Park (1 a kilenc közül hazánkban) magába foglalja a Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Területet is. Fontos hangsúlyozni, hogy a védelem alatt álló területeken minden élőlény !!!és nem csupán a megkülönböztetett védettséget élvező élőlények védettek.

 

KIEGÉSZÍTÉSEK

1. A BIOMOK BIOLÓGIAI PRODUKCIÓJA

Érdekes, ám nagyon nehéz feladat annak vizsgálata, hogy melyik társulások vagy biomok mekkora elsődleges produkcióra képesek, azaz a fotoszintézis által mekkora új szervesanyag-tömeget tudnak termelni. Az elsődleges produkciót nagymértékben befolyásoló tényezők: a napsugárzás intenzitása, a hőmérséklet, a víz- és tápanyag-ellátottság.

természetes szárazföldi ökoszisztémák:
elsődleges produkció (g/m2/nap)
sivatag
kevesebb, mint fél
füves puszták
1-3
lombhullató erdők
3-10
trópusi erdők 10-25

természetes vízi ökoszisztémák:

elsődleges produkció (g/m2/nap)
mély tavak, kontinentális shelf
1-3
sekély tavak
3-10
korallszirtek 10-25

Megjegyzésre érdemes, hogy a korallszirtek és trópusi esőerdők biológiai produkcióját csak a legintenzívebb mezőgazdasági termelés éri el, amely azonban rengeteg energiát és hatalmas erőforrásokat igényel, a vegyipartól a gépgyártáson keresztül az üzemanyagig.

2. NEMZETI PARKJAINK

Lásd a http://www.sulinet.hu/termved/ honlapon található nagyon igényes összeállítást.

3. ÉLELEMISZER-ÖKOLÓGIA

Mivel az élelmiszerek szerves anyagok, így jelentős részük élőhely is megannyi szervezet számára. Az alábbi táblázat néhány ilyen élőlényt mutat be.

Élőlény neve Előfordulása Hatása
tuberkulózis baktériumok piszkos táplálék tüdőbaj (TBC)
koleravibrió fertőzött ivóvíz kolera (súlyos vízvesztéssel járó rendkívül veszélyes fertőzés)
Salmonella baktériumok nem megfelelő konyhai higiéné mellett: nyers húsok, kész saláták ételmérgezés
anyarozs (Claviceps purpurea) a rozst károsító gomba alkaloidja izomgyengeséget, hányást, delíriumot okoz
Aspergillus flavum (sárga penész) elsősorban zsírtartalmú ételeken aflatoxinokat termel, melyek májrákot okozhatnak. Mivel hőre nem bomlanak, így az ilyen táplálékot nem szabad felhasználni sütésre vagy főzésre sem.
galand- és fonalférgek nem kellően átsült vagy -főtt húsok a bélrendszer élősködői, kijuthatnak a váz-, illetve szívizomzatba

Ugyanakkor szinte valamennyi táplálékunk biológiai eredetű, így a termőhely ökológiai viszonyai tükröződnek bennük. Az így megjelenő anyagok némelyikét mutatja be az alábbi táblázat.

Anyag neve Előfordulása Hatása
kadmium dohányban illetve növényi táplálékokban kadmiummal terhelt területekről a vesében felhalmozódik, enzimméreg, csontrendszeri problémák, születési rendellenességek
arzén bizonyos ivóvizekben illetve halakban, csigákban, kagylókban krónikus “fogyasztása” esetén felhalmozódik és halálos mérgezést okoz
policiklusos aromás szénhidrogének füstölt élelmiszerek külsejében, erősen füstölő szén füstjében grillezés során, fosszilis energiahordozók égetése bizonyos formáik a legagresszívebb rákkeltő vegyületek
antibiotikumok tejben, tojásban, ha a tejadó élőlényt kezelésben részesítették rezisztens korokozók megjelenéséhez vezethet
nitritek, nitrózamin szennyezett ivóvizekben, tartósított élelmiszerekben és rendkívül nagy mennyiségben a dohányfüstben erősen rákkeltő illetve csecsemőkben a hemoglobin károsodását okozza.
nyugtatók a vágóhídi állatoknak adják, bejuthat a szervezetünkbe, ha az előírt várakozási idő előtt kerül elfogyasztásra a gyógyszer hatásai illetve mellékhatásai

4. TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK A VILÁGHÁLÓN

- feladatok -

- vissza a tematikához -