FEJLŐDÉSPSZICHOLÓGIA I.

A fejezet címszavakban:

  1. hét:
    KOGNITÍV FEJLŐDÉS
    1. Bevezetés
    2. Főbb elméleti megközelítések
    3. Kognitív fejlődés csecsemőkorban
    4. Kognitív fejlődés kisgyerekkortól kisiskoláskorig
    5. Kognitív fejlődés iskoláskorban
    6. Kognitív fejlődés serdülőkorban
    A SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS ALAPKÉRDÉSEI
    1. A szocializációs folyamat sajátosságai
  2. hét:
    1. A szocializáció és a normaátadás folyamatai
    2. Szocializáció csecsemőkorban
  3. hét
    1. Szocializáció gyermek- és ifjúkorban

Kognitív fejlődés

  1. Bevezetés
    1. Célok
      A fejlődéspszichológia általános célja az egészséges humán fejlődés leírása és megértése.
    2. Kiemelt szempontok
      1. öröklés vagy környezet
      2. minőségi, vagy mennyiségi változások
      3. területáltalános, vagy területspecifikus fejlődés

  2. Főbb elméleti megközelítések
    1. Nativista megközelítés
      E megközelítés szerint a fejlődés fő mechanizmusa a biológiai érés. A génkészletben hordozott biológiai örökség megnyilvánulásában a környezet csak, mint kioldó szerepel.
      Fontos kérdés, hogy vannak-e a fejlődésnek úgynevezett kritikus periódusai, azaz olyan időszakok, mikor az egészséges fejlődéshez bizonyos biológiai, vagy környezeti feltételeknek teljesülniük kell.
      A nativista nézetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszületett tudást tulajdonít és maximálisan területspecifikus fejlődésben gondolkodik. Fodor szerint az agy például egymástól teljesen függetlenül működő, külön feladatokra specializálódott, genetikusan meghatározott modulokból áll.
    2. Környezeti tanulás megközelítés
      Másnéven empirista megközelítés, nézetei szerint a fejlődés legfőbb mechanizmusa a tanulás. Noha a fejlődésnek vannak biológiai feltételei, a fejlődés során tapasztalható változások okai a külső környezetben keresendők. A fejlődést folyamatosnak és területáltalánosnak tartja. Nem feltételeznek területspecifikus tudást, csak öröklött fiziológiai szenzoros rendszereket és az asszociációk szabályszerűségeit. A behaviorizmus híres képviselője J. B. Watson és Skinner.
    3. Konstruktivista megközelítés
      Az egyén saját élete során konstruálja, megépíti sajátmaga számára az őt körülvevő világról a mentális reprezentációit. A kogníció tehát sem nem veleszületett, sem pedig puszta tapasztalat. Piaget szerint a biológiai érés és a környezet adta elemekből konstruálja a gyermek a tudást. Gondolatrendszerében a fejlődés minőségileg eltérő periódusokra és alszakaszokra tagolódik, ahol a szakaszok sorrendje minden emberi megismerésre jellemző, kultúrától függetlenül. Elmélete az egyik legátfogóbb területáltalános megközelítés, mely szerint a változások a reprezentációs struktúrában egyszerre jelentkeznek a különböző területeken. Az elme alkalmazkodásra (adaptáció) képes, melynek két funkciója van: asszimiláció (a saját rendszeréhez való igazítás) és akkomodáció (a sémák környezethez való igazítása). E két folyamat változó egyensúlya a fejlődés alapmechanizmusa. Az egyensúly (ekvilibráció) elérése után az újra és újra felbomlik, majd magasabb szinten szerveződik újjá.
    4. Szociokognitív megközelítés
      Meghatározó szerepet kap itt a szociális interakció és az interperszonális kapcsolatok, illetve az egész, a gyereket körülvevő társadalmi kontextus. A gondolatkör egyik legjelentősebb megközelítése a szociális konstruktivizmus. Vigotszkij és Bruner a fizikai környezettel való interakció (lásd Piaget) helyett a társsal történő együttes konstrukciókra helyezi a hangsúlyt. Nézetük elfogadja, hogy a különböző kulturális hatásoknak köszönhetően a fejlődés szakaszai nem univerzálisak, vagyis hogy a kognitív fejlődés területspecifikus.
      1. életpálya-szemlélet
        Azt feltételezi, hogy a változások egész életen át tartanak.

  3. Kognitív fejlődés csecsemőkorban
    1. Piaget: Szenzomotoros periódus 0-2. év
      Ebben a periódusban 6 invariáns alszakaszon keresztül valósul meg a fejlődés. Itt a megismerés egyenlő a cselekvéssel, a csecsemő az itt és most világában él, ez az érzékszervi intelligencia világa. 18 hónapos kor körül már elkezdi belső mentális reprezentációk segítségével megérteni a világot, mely lehetővé teszi, hogy belátással oldjon meg helyzeteket. Piaget szerint a tárgyállandóság kialakulása a legfőbb bizonyítéka a reprezentációs képesség megjelenésének. Ekkor a csecsemő képes azt a tárgyat mentálisan leképezni, amely érzékszervei számára közvetlenül nem hozzáférhető.
    2. Kritikák és újabb eredmények
      A mai pszichológia egy sokkal kompetensebb csecsemőképet alakított ki.
      1. két alapvető csecsemőkutatási technika: a nézéspreferencia vizsgálatban két ingert egyszerre mutatnak a csecsemőnek, és ha az egyik ábrát többet nézi, nem csak a preferenciájáról kapunk információt, hanem arra is következtethetünk, hogy a két ingert különbözőnek látja. A habituációs technika a csecsemő elemi képességeire épít. Ugyanazt az ingert addig mutatják a csecsemő számára, amíg hozzászokik, és ha a tesztinger alkalmazásakor érdeklődése felújul, arra következtethetünk, hogy a két ingert különbözőnek látta.
      2. a kompetens újszülött és csecsemő
        Az újszülött képességei: preferálja az emberi hangot, később édesanyja hangját és anyanyelvét, különösen érzékeny az emberi beszédhang fonémáira (6-8 hónaposan már csak anyanyelvének fonémáit észleli). Rövidlátó, de látásélessége gyorsan javul. Szereti a komplex, mintázott, kontrasztos, arcszerű konfigurációkat. 2 hónapos korban kezdődik az arcok tanulása. A veleszületett és az idővel változó reflexek fontos építői a fejlődésnek és a világhoz való jobb alkalmazkodásnak. A csecsemő klasszikusan és operánsan is kondicionálható.
        Megváltozott csecsemőkép: Piaget kritikusai a tárgyállandóság vizsgálatban olyan elemeket fedeztek fel, melyek nem tartoztak a mérendő képességekhez, és mivel ezeket figyelembe véve sokkal nehezebb a feladat, feltételezhető, hogy Piaget alábecsülte a csecsemők képességeit. Baillargeon 3,5-4 hónaposoknál mutatta ki azokat a tulajdonságokat, melyeket Piaget csak hónapokkal később feltételezett (a kísérlet leírását lásd a könyvben).
        Rover-Collier vizsgálatai megmutatták, hogy a csecsemő emlékezete az első évben fokozatosan fejlődik. 3 hónaposan egy hétig tudják észben tartani, hogy az ágyuk fölé helyezett mobilt mozgásba tudják hozni, de még egy hónappal később is emlékeznek, akkor, ha megmutatják nekik a játékot. Meltzoff kísérletei a késleltetett utánzásra mutatnak példát 9 hónapos csecsemőknél, ezt a tulajdonságot Piaget csak a szenzomotoros szakasz végére feltételezte (2 éves kor környékén). Szintén hosszas konstrukció eredményének tekintette Piaget, hogy képesek vagyunk a tárgyról, különböző modalitásban érkező információkai integrálni (interszenzoros percepció). Meltzoff és munkatársai ezt már 4 hónapos csecsemőknél is kimutatták (a cumis kísérletet nézzétek meg a könyvben). Spelke azt mutatta, be, hogy képesek a látott és hallott, illetve a látott és tapintott információ integrálására.
    3. Naiv elméletek
      A naiv pszichológia lényege a mentális állapotok tulajdonítása. Gergely György és Csibra Gergely bemutatták, hogy a 9-12 hónapos csecsemők célt tulajdonítanak egy számítógépen bemutatott köröcskének akkor, ha racionális viselkedést feltételezhetnek róla (a vizsgálat bemutatását a könyvben megtaláljátok).

  4. Kognitív fejlődés kisgyerekkortól kisiskoláskorig
    1. Piaget: műveletek előtti periódus 2-7., 8. év
      A műveletek előtti időszakban a gyerek egy tárgy egy tulajdonságának megváltoztatásakor minden tulajdonság megváltozását feltételezi, mert ugyan képes reprezentálni, de gondolkodása a szemlélettől vezérelt. A periódus három alszakaszra bontható. A II/1-es alszakaszban (2-4 év) a szenzomotoros periódusban megjelenő szimbolikus folyamat fejlődését emeli ki Piaget. A késleltetett utánzás alkalmazásakor az akkomodáció kerül túlsúlyba. Erre a szakaszra az érzékszervi-mozgásos, gyakorló játékok a jellemzők. A II/2-es alszakaszban (4-6 év) már a szimbolikus játék az uralkodó, melyben bármi szolgálhat egy másik tárgy helyettesítőjeként. A fogalmi fejlődésben ekkor valahol félúton tart a gyerek, mert a fogalmak elemei még nem rendeződnek fogalmak és alfogalmak rendszerébe, és emiatt az egyes elemekből hiányzik az egyediség. A szimbolikus funkció megerősödését a nyelv rohamos fejlődése is jelzi. Ebben az alszakaszban Piaget az egocentrikus gondolkodást hangsúlyozza. A kisgyerek csak saját perspektívájából képes látni a világot, gondolkodása tehát erősen centrált. Ekkora már magyarázatigénye túlnő ismeretanyagán, és így elméleteket gyárt olyan jelenségekről, melyekről még nincsen tapasztalata (gyermeki realizmus) - itt az asszimiláció működését lehet megfigyelni. A II/3-as alszakaszban (6-7., 8. év) megindul a decentralizáció, de a folyamat csak a következő periódusban teljesedik ki, a műveleti gondolkodás megjelenésével.
    2. Kritikák és újabb eredmények
      Piaget ebben a szakaszban is alábecsülte a gyerekek képességeit. "Három hegy" feladatának célja az volt, hogy megvizsgálja, képesek-e a gyerekek a nézőpontváltásra. Csak 10 éves kor körül oldották meg hibátlanul a feladatot. A kritikák ebben az esetben is azt hangsúlyozzák, hogy a feladat ugyan a nézőpontváltást mérte, de olyan téri képességeket is megkövetelt a megoldás, amely nagyon megnehezítette a gyerekek dolgát. A legfontosabb dolog mégis az, hogy a gyerekek számára úgy kell tálalni a feladatot, hogy érdekes legyen, ne értse félre és értelme legyen a számára. Amikor világosak a szereplők motívumai és szándékai, akkor a 3-4 évesek nagy része meg tudja oldani a feladatot, 5-6 évesen pedig a gyerekek többségének sikerül.
      Újabb elemzések szerint a gyermeki realizmus kevésbé jellemző, mint azt Piaget feltételezte. Ha a gyerekeket nem általánosságban kérdezik például az álomról, mint folyamatról, akkor már a 4-5 évesek sem keverik a fizikai és a mentális valóságot.
    3. A II. periódus eredményei új keretben
      Flavell a percepció megértésének fejlődésével foglalkozott: a 3 évesek a vizuális perspektíva átvétel I. szintjén vannak, a megértés minden vagy semmi jellegű. A II. szintre 4 éves korban jutnak el a gyerekek, amikor már megértik, hogy valami egy másmilyen szögből másnak látszik.
      A naiv pszichológia fejlettségét jól mutatja 4-5 éves korban, hogy a gyerekek képesek megérteni, hogy az embereknek lehetnek téves vélekedéseik is a világról.

  5. Kognitív fejlődés iskoláskorban
    1. Piaget: konkrét műveletek periódusa - 7., 8-11., 12. év
      A gyerek ebben a periódusban képes megragadni a műveletek megfordíthatóságát, a látszat nem vezeti félre, de a műveleteket csak konkrét, látható tárgyakon tudja elvégezni, elvontabb szinten nem. Erre csak a formális műveleti szinten lesz képes. 9-10 éves korig az egyszerűbb műveletek a jellemzők. 6-7 éves kor előtt a műveletek előtti szakaszban a gyerek nem érti meg a számmegmaradást (példát a könyvben találtok az ezt vizsgáló feladatokra), a gondolkodásukat a szemlélet vezérli. Ez a periódus két szakaszra bontható és a súly (9-10 év) és a térfogat (11-12 év) állandóságának megértése átnyúlik a periódus 2. alszakaszába. A konkrét tárgyakon végrehajtott mentális műveletek lényege ebben az időszakban a szemlélettől való függetlenedés.
    2. Kritikák és újabb eredmények
      A konzerváció fogalmak vizsgálatát a nyelvi követelmény miatt érte a legtöbb kritika, mivel a kérdésfeltevésben olyan szavak szerepeltek, mint a "több", "hosszabb". De a 3-4 évesek is képesek a számállandóság megértésére, ha a fenti szavak jelentésével nem kell megküzdeniük. A feladat megoldása azon is múlik, hogy a gyerek milyen elvárásokat, szándékokat és célokat tulajdonít a vizsgálatvezetőnek. A gyerekek próbálják megérteni, hogy mit is akarnak tőlük, ugyanakkor érzékenyek a kikérdezés módjára.
    3. Az emlékezet fejlődése iskoláskorban
      Az iskoláskori kognitív teljesítményt erősen befolyásolja az emlékezet fejlődése. A 9-10 évesek már 6 számjegyet tudnak megjegyezni. Sokak szerint nincs minőségi különbség az emlékezeti terjedelem szintjén, hanem valószínűleg a mentális feldolgozás sebessége nő meg, ami jobb intellektuális hatékonyságot eredményez. Az idősebb gyerekek a jobb emlékezeti teljesítmény érdekében különböző stratégiákat (ismételgetés, átszervezés) is alkalmaznak. De általánosságban elmondható, hogy az idősebb gyerek nagyobb háttértudással bír egy fiatalabbhoz képest.
    4. Kultúrközi vizsgálatok
      Ha a gyerekek a feladattípusnak megfelelő oktatásban részesülnek, és a vizsgálatvezetők ismerik az adott nyelvet és kultúrát, valamint ehhez igazítják a kérdések jellegét, akkor eltűnnek a jelentős különbségek a kultúrák között. A különböző kultúrákban szerzett eltérő tapasztalat befolyásolhatja a kognitív fejlődést, de legalábbis a gyerekek egyes feladatokban nyújtott teljesítményét.
      A kultúrák erősen különböznek abban, hogy milyen lehetőségeket nyújtanak a különböző kognitív szintek működtetésére. Kísérletek igazolják, hogy a konzerváció fogalmak megértését elősegíti, ha többféle tapasztalatra támaszkodhat a gyermek a problémamegoldás során.

  6. Kognitív fejlődés serdülőkorban
    1. Piaget: formális műveletek periódusa - 11., 12-16. év
      Ezt a periódust elérve a gyerek képessé válik elvont állításokról gondolkodni, hipotéziseket felállítani, eszközrendszere tehát kombinatív. A probléma megoldásának kritériuma már az ellentmondás-mentesség.
    2. Kritikák és újabb eredmények
      A vizsgálatok legfőbb tanulsága, hogy 11-15 éves korig inkább a konkrét műveletek kialakulása tekinthető egyetemesnek. A Piaget által elvárt teljesítményt sok esetben alulmúlták a fiatalok, de felnőttekkel is előfordulhat, hogy kézenfekvő esetekben sem alkalmazzák ezt a fajta gondolkodást, míg más helyzetben használják ezt a képességüket. Vagyis a képesség birtokában (kompetencia) sem képes minden esetben ezt a képességet alkalmazni az ember (performancia). Sokkal valószínűbb, hogy inkább a formális műveletek lehetséges kezdete jellemző a 11-16 éves korra, mintsem univerzális jellegük.


A szociális fejlődés alapkérdései

  1. A szocializációs folyamat sajátosságai
    A szocializáció az a folyamat, melyben az egyén elsajátítja azokat az ismereteket és készségeket, melyek lehetővé teszik, hogy hatékony tagja legyen a csoportoknak és a társadalomnak. Az ehhez szükséges és megfelelő társas viselkedést és tapasztalatokat szociális interakciókban tanuljuk meg.
    A társadalom nézőpontjából a szocializáció a társas és kulturális folyamatosság elérésének eszköze, olyan viselkedésformák kialakítására késztet, melyek az adott társadalom megfelelő működéséhez szükségesek.
    A szocializáció-vizsgálatok főleg azokkal a kérdéskörökkel foglalkoznak, hogy
    1. A kultúra szerepe a szocializációban
      A legtöbb definíció a szocializációt olyan folyamatként írja le, melyben az ember elsajátítja az adott kultúra viselkedéses szabályait, normáit, értékeit és gondolkodásmódját.
      1. a kultúra mint tradíció
        a szocializáció során nem valami univerzális értékrend átvétele történik, hanem az adott kultúrák által kimunkált és elfogadott viselkedésmódoké. A kultúra keretet, mintát és korlátokat állít a viselkedéshez, ugyanakkor jelentést és magyarázatot ad az életre és a halálra, a jóra és rosszra, stb.
      2. a kultúra mint jelentés
        A viselkedés önmagában, jelentést adó közeg nélkül nem érthető és értelmezhető helyesen. Azonosnak tűnő viselkedés egészen más jelentést közvetíthet egy másik, eltérő kultúrkörben. A kultúra tehát a jelentésadás forrása: megadja egy adott viselkedés pontos jelentését és magyarázatot szolgáltat annak okát illetően.
      3. történelmi-társadalmi különbözőségek a szocializációban
        olyan kultúrákban, ahol a gyerekek a felnőttekhez hasonlóan dolgoznak, a gyerekkort nem tekintik speciális, önálló entitásnak, míg azokban a társadalmakban, ahol a gyerekmunka szinte ismeretlen, a gyerekek iskolába járnak és a család gazdasági forrásainak csak a fogyasztói, a gyerekkor egészen egyedi státusszal rendelkezik.
        Ebből következik, hogy a gyerekkorra vonatkozó eltérő koncepciók eltérő életmóddal, és más társas-társadalmi gyakorlattal járnak.
      4. a szocializációra vonatkozó pszichológiai elméletek érvényessége
        A hagyományos elméletek általában univerzalitást sugallnak, noha többnyire meghatározott társadalmak meghatározott osztályaira vonatkozó megfigyeléseken alapulnak.
        A modern pszichológiában egyre elterjedtebb az a nézet, hogy csakis az adott kultúra szolgáltathat támpontokat az ott zajló szocializáció megértéséhez.

    2. A kogníció szerepe a szocializációban
      A szocializáció ágenseinek és az alanyának kognitív szintje és folyamatai befolyásolják azt, hogy mit is sajátítunk el a szocializációs tanulás során.
      1. a gyermek kognitív folyamatainak szerepe
        A gyermek kognitív szűrőjén keresztül, az ő általa interpretált jelentésük révén hatnak a szocializáció folyamatában szerepet játszó tényezők (pl jutalmazás-büntetés, érvelés, modellek).
        A szocializáció folyamata összefonódik a szociális kogníció fejlődésének folyamatával. A szociális világra vonatkozó tudás olyan fejlődési folyamat eredménye, melynek során a gyerek fokozatosan megérti mások viselkedésének okait, és felismeri a bizonyos érzelmek és tapasztalatok közti összefüggéseket. Olyan szabályok megértéséhez jut el, melynek tartalma specifikusan szociális, míg azonban a fizikai világ működését az előrejelezhetőség és a stabilitás jellemzi, a szociális világot nem, mivel a szociális viszonyokra vonatkozó fogalmakat az adott kultúra társas viszonyainak jelentése és természete határozza meg. Azonos azonban, hogy a gyerekek mindkét világban az invarianciákat, az elvek változatlanságát keresik, szeretnék megkülönböztetni a dolgok külső megjelenését azok valódi lényegétől.
      2. a szülő kogníciójának szerepe a szocializációban
        LeVine a környezeti és kulturális különbségek hatását a szocializációban a szülők szocializációra vonatkozó elgondolásainak különbözőségeire vezeti vissza. A szülők kognitív struktúrája nagymértékben meghatározza azt, ahogyan a gyerek a környezettel kapcsolatba kerül, ezért a szocializációs folyamat erősen függ a nevelők kognitív rendszerének komplexitásától. Úgy tűnik, hogy vannak általános szülői célok is, mivel a szülők minden kultúrában biztosítani akarják gyermekeik életben maradását, az ehhez szükséges gazdasági biztonságot és szeretnék kifejleszteni bennük a közösség által meghatározott értékeket és erényeket. Arra törekednek, hogy gyermekeikből jól működő felnőtt váljék.
      3. anticipatórikus (elővételezett) szocializáció
        Szerepjáték során a gyerek nem pusztán utánozza a látott szituációkat, hanem mint egy gyakorlóterepen, későbbi szerepeket próbál el. Ezért a szocializáció nem csak konkrét élethelyzetekben zajlik. Az elővételezett szocializáció tehát olyan folyamat, mely révén a társas helyzetek és szerepek képzeletben is megjeleníthetők és eljátszhatók az ember szimbólumképző képességei alapján. A gyerek el tudja magát képzelni többféle szituációban, be tudja jósolni várható viselkedését, vagyis önmaga számára tűzhet ki szocializációs célokat, amelyekhez a szükséges képességeket nem külső hatásra, hanem saját belső késztetései miatt alakítja ki. Ezért ez a szocializáció fontos része az önszocializációnak, mely az egyén öndefiníciójában is nagy szerepet játszik, ennek révén kontrollt tud gyakorolni saját lehetőségei, a szituációk, a változások felett.

    3. A szocializáció interaktív és reciprok jellege
      A szocializáció kétirányú folyamat, mely interaktív természetű, vagyis mindkét fél befolyása alatt áll. A gyerekek sajátos egyéni különbségeket mutatnak, karakerisztikumaik meghatározott stimulust jelentenek a szülők számára, a gyerek reakciója rájuk is visszahat, és így meghatározza a következő történést interakciójukban.
      A szocializáció tehát felfogható a társadalomban való hatékony részvételhez nélkülözhetetlen szerepviselkedések tanult folyamataként is. Az életkor előrehaladtával a személy társas viszonyrendszere egyre összetettebb, egyre több szerepet tölt be egyszerre (anya, leány, feleség, kolléga, stb.) és mivel a szociális pozíciókban bekövetkező változások újabb szereptanulást igényelnek, ezért a szocializáció egészéleten át tartó folyamat. Az egyén saját társas környezetének alakítója, szocializáló és szocializált egyben, vagyis a társas kapcsolatokban mindkét fél szocializációja zajlik.

- vissza a tematikához -