A második világháború

Eseménytörténet

1939

• 1939. szept. 1. a német csapatok betörtek Lengyelországba, az agresszió miatt szept. 3-án Anglia és Franciaország hadat üzentek Németországnak (de a harcok nem indulnak meg: "fur csa háború"), Lengyelország azonban eles.i1939. szept. szovjet csapatok a Curzon-vonalig hatolnak előre Lengyelországban.
  
  
• 1939. nov.- 1940. márc. a szovjet-finn háború.

1940

• 1940. ápr. német csapatok megtámadták Dániát és Norvégiát.
  
  
• 1940. máj. német csapatok lerohanják Hollandiát, Luxemburgot, Belgiumot.
  Angliában megbukik Chamberlain kormánya az új miniszterelnök Churchill.
  
  
• 1940. máj. 28-jún. 4. a németek a tengerhez szorították az angol-francia csapatokat Dunkerque-nél.
  
  
• 1940. jún. 5. németek döntő támadást indítanak Franciaország ellen (jún. 14. elesik Párizs).
  
  
• 1940. jún. 10 olasz hadüzenet Angliának és Franciaországnak.
  
  
• Norvégiában megalakul a németbarát Quisling-kormány.
  
  
• 1940. jún. 18. De Gaulle Londonban megalakította a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottságot.
  
  
• 1940. jún. 24. Szovjetunió Romániától megszerzi Besszarábiát (Moldvai SZSZK) 2. bécsi döntés értelmében.
  
  
• 1940. aug. Lettország, Litvánia, Észtország csatlakozik a Szovjetunióhoz.
  
  
• USA-ban bevezetik az általános hadkötelezettséget.
  
  
• 1940. szept. 7. megindul a német légierő bombázása Anglia ellen ("angliai csata").
  
  
  
  
• 1940. szept. 14. Romániában a Vasgárda államcsínyt hajtott végre, Antonescu diktatúrája.
  
  
• 1940. szept. 27. háromhatalmi egyezmény (német-japán-olasz szövetség).
  
  
• 1940. okt. 28. Olaszország megtámadta Görögországot.

1941

• 1941. márc. 1. Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
  
  
• 1941. márc. 30. német támadás indul az angolok ellen Észak-Afrikában.
  
  
• Az olasz csapatok veresége Görögországban, német segítség az olaszoknak.
  
  
• 1941. ápr. 5. Jugoszlávia kilép a tengelyhatalmak szövetségéből, ezért Németország megtámadja.
  
  
• 1941. máj eleje a németek különbékét szeretnének kötni Angliával, de ez meghiúsul.
  
  
• 1941. jún. eleje Anglia megszállja Szíriát, németek barátsági egyezményt kötöttek Törökországgal.
  
  
• 1941. jún. 22. Németország hadüzenet nélkül megtámadja a Szovjetuniót (Barbarossa-terv), hadba lép a Szovjetunió ellen Olaszország és Románia is, majd
  
  
• Finnország és jún. 27-én a "kassai provokáció" után Magyarország is.
  
  
• 1941. júl. 12. szovjet-angol németellenes megállapodás.
  
  
• 1941. aug. 11. Roosevelt és Churchill aláírta az Atlani Chartát.
  
  
• 1941. őszén elesik: Kijev, Odessza, Harkov, Kurszk, Moszkvában kihirdették a hadiállapotot.
  
  
• 1941. ősz angol csapatok megverik olasz erőket Líbiában.
  
  
• 1941. dec. 6. megindul az első szovjet ellentámadás (villámháborús terv összeomlik).
  
  
• 1941. dec. 7. japán hadüzenet nélkül megtámadja Pearl Harbour kikötőjében az amerikai csendes-óceáni hajóhadat, japán csapatok partra szállnak Thaiföldön és Malajziában, Burmában, Borneóban.
  
  
• 1941. dec. 8. Anglia és USA hadat üzen Japánnak.
  
  
• 1941. dec. 11. Németország és Olaszország hadat üzen az USA-nak.
  
  
• 1941. dec. Rommel akciója Észak-Afrikában (1942. tavaszán, nyarán is sikeresen folytatódik).

1942

• 1942. jan. japán megszállja Szingapúrt.
  
  
• 1942. ápr. Laval-kormány Franciaországban.
  
  
• 1942. máj. angol-szovjet szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt kötött.
  
  
• Cseh ellenállási mozgalom merénylete Heydrich ellen.
  
  
• 1942. jún. 4-7 amerikai győzelem a Midway-szigeteknél Japán felett, megállítják a terjeszkedést.
  
  
• 1942. jún. újabb nagy offenzíva a Szovjetunió ellen.
  
  
  
  
• 1942. jún. 11. amerikai-szovjet kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írnak alá.
  
  
• 1942. aug.- szept. sztálingrádi csata.
  
  
• 1942. aug. 19. amerikai-angol csapatok szállnak partra Dieppe-nél, de a hídfőt a németek megsemmisítik.
  
  
• 1942. okt. 23. El Alameinnél az angolok csapást mérnek Rommelre (dec.-re Észak-Afrika felszabadul).
  
  
• 1942. nov. 7. angol és amerikai csapatok szállnak partra Casablancában, erre a németek egész Franciaországot, Korzikát, Tuniszt megszállják.
  
  
• 1942. nov. 13. japán vereség a Salamon-szigeteknél.
  
  
• 1942. nov. megkezdődik a szovjet ellentámadás Sztálingrád körzetében.

1943

• 1943. jan. megkezdődik a voronyezsi offenzíva (2. magyar hadsereg megsemmisülése).
  
  
• 1943. jan. 14-26. Churchill és Roosevelt elhatározza a szicíliai partraszállást Casabalancában.
  
  
• 1943. jan. Leningrád blokádjának áttörése, Paulus kapitulál Sztálingrádnál.
  
  
• 1943. febr. Németországban totális mozgósítást rendelnek el.
  
  
• 1943. ápr. Japánban is totális mozgósítást rendelnek el.
  
  
• 1943. jún.-júl. angol-amerikai offenzíva a Távol-Keleten.
  
  
• 1943. júl. 5. -aug. 23. kurszki csatában hatalmas német vereség (folytatódik a szovjet előre nyomulás a keleti fronton).
  
  
• 1943. júl. 9-10. angol-amerikai csapatok partra szállása Szicíliában.
  
  
• 1943. júl. vége Mussolini katonai segítséget kér Hitlertől (Palermo elesik, Fasiszta Nagytanács nem szavaz bizalmat Mussolininek, letartóztatják, Badoglio-kormány megalakulása, amely feloszlatja az olasz fasiszta pártot).
  
  
• 1943. szept. 8. Olaszország kapitulációja, ám német csapatok szállják meg Észak- és Közép-Olaszországot és Rómát (Mussolini kiszabadítása).
  
  
• 1943. ősz folytatódik a szovjet előre nyomulás a Dnyeperig, majd Kijev felszabadítása.
  
  
• 1943. okt. 13. Olaszország hadat üzent Németországnak.
  
  
• 1943. okt. 19-30. moszkvai értekezlet (szovjet-angol-amerikai külügyminiszter).
  
  
• 1943. nov. 18-dec. 1. teheráni értekezlet.
  
  
• 1943. nov. 29. ideiglenes nemzeti kormány alakul Jugoszláviában.

1944

• 1944. elején folytatódik a szovjet előre nyomulás (balti front, ukrán front, román határ elérése, Krím-félsziget felszabadítása), amerikai csapatok partra szállása a Marshall-szigeteken, Burma felszabadítása.
  
  
• 1944. jún. Róma felszabadul.
  
  
• 1944. jún. 5-6. angol-amerikai-kanadai partra szállás Észak-Franciaországban, német rakétatámadás Anglia ellen.
  
  
• 1944. júl. szovjet csapatok benyomulnak Lengyelországba, balti térség és Ny-Ukrajna felszabadítása.
  
  
• Angol-amerikai előrenyomulás Franciaországban.
  
  
• Amerikai partraszállás a Guam-szigeteken.
  
  
• 1944. júl. 20. sikertelen merénylet Hitler ellen.
  
  
• 1944. aug. 1. varsói felkelés.
  
  
• 1944. aug. szövetséges előre nyomulás Franciaországban és Olaszországban, Párizs felszabadítása, Románia felszabadítása (román hadüzenet Németországnak).
  
  
• 1944. aug. 21-26. Dumbarton Oaksban konferencián kidolgozzák az Egyesült Nemzetek Tervét.
  
  
• 1944. szept. Bulgária felszabadítása, megkezdődik Magyarország felszabadítása.
  
  
• 1944. okt. angol csapatok szállnak partra Görögországban, szovjet-jugoszláv csapatok felszabadítják Belgrádot.
  
  
• 1944. okt. a szovjet csapatok elérik Kelet-Poroszországot, Belgium, Albánia felszabadul.
  
  
• 1944. dec. utolsó nagy német ellentámadás az Ardennekben.

1945

• 1945. jan. megindul a szovjet támadás az Odera mentén.
  
  
• 1945. febr. 4-15. jaltai konferencia.
  
  
• 1945. febr.-márc. török és finn hadüzenet Németországnak, Manila felszabadítása, Tito-kormány megalakítása, Alsó-Rajnánál vannak a szövetséges csapatok.
  
  
• 1945. ápr. tovább folyik Németország felszabadítása.
  
  
• Roosevelt halála, új elnök Truman.
  
  
• Szovjet-jugoszláv kölcsönös segítségnyújtási egyezmény.
  
  
• 1945. ápr. 24. Himmler különbéke javaslata USA-nak, Angliának de kudarcba fullad.
  
  
• 1945. máj. 2. Berlin eleste, Hitler öngyilkossága, Csehszlovákia felszabadítása.
  
  
• 1945. máj. 8. Németország feltétel nélküli kapitulációja.
  
  
  
  
• 1945. máj. 9. Prága felszabadítása, Európában véget ér a 2. világháború.
  
  
• 1945. máj. 26. San Franciscoban elfogadták az ENSZ alapokmányát.
  
  
• 1945. júl. Fülöp-szigetek felszabadítása.
  
  
• 1945. júl. 17-aug. 2. potsdami értekezlet.
  
  
• 1945. aug. 6. atombomba ledobása Hirosimára.
  
  
• 1945. aug. 8. szovjet hadüzenet Japánnak.
  
  
• 1945. aug. 9. atombomba Nagaszakira, Japán összeomlott.
  
  
• 1945. szept. 2. Japán feltétel nélküli kapitulációja.

Teheráni értekezlet (1943. vége)

• A szövetségesek kezén É-Afrika, D-Olaszország, szovjet előrenyomulás a keleti fronton.
  
  
• Roosevelt, Churchill, Sztálin találkozója (első legmagasabb szintű találkozó a szövetségesek között).
  
  
• Elhatározzák a második front megnyitását 1944. máj. 1-ig.
  
  
• Churchill először a Balkánt javasolja, de Roosevelt kérésére Észak-Franciaország mellett döntenek.
  
  

Jaltai konferencia (1945. jan.)

• A háború utáni rendezés megvitatása miatt rendezik.
  
  
• Churchill, Sztálin, Roosevelt vesznek részt rajta.
  
  
• Egyesült Nemzetek Szövetségének létrehozásában megegyeznek, lefektetik működési alapelveit, 1945. Tavaszára San Farncisco-ba konferenciát hívnak össze az ENSZ alapokmányának kidolgozására.
  
  
• Sztálin megígérte, hogy az európai háború befejezése után részt vesz a Japán elleni küzdelemben.
  
  
• Németország lefegyverzése, demokratizálása, jóvátételi kötelezettségről megállapodás.
  
  
• Nyilatkozat a felszabadított Európáról, amely kimondta, hogy országainak biztosítani kell a demokratikus fejlődés lehetőségét.
  
  
• Lengyelország keleti határainak meghúzásakor a Curzon-vonalat veszik figyelembe, helyette északon és nyugaton jelentős kárpótlást kap majd, emigráns és kommunista lengyel kormányból közös lengyel kormányt kell létrehozni.
  
  
• Jugoszlávia problémájának megvitatása.
  
  
• Irán és a tengerszorosok kérdésről viták.
  
  
• Franciaország nagyhatalmi szerepéről döntenek.
  
  
• Befolyási övezetekről döntöttek a nagyhatalmak.
  
  
• Két "univerzalista" törekvés (amerikai, szovjet): a világ vezető hatalmává (ideológiai, gazdasági) válni a cél.
  
  

Potsdami konferencia (1945. júl.)

• Sztálin, Truman, Attlee vesz részt rajta.
  
  
• Német kapituláció utáni konferencia.
  
  
• A német békeszerződés-tervezet: nácizmus felszámolása, háborús bűnösök megbüntetése, Németországot négy megszállási övezetre osztják.
  
  
• Békeszerződés elkészítésére létrehozták a Külügyminiszterek Tanácsát.
  
  
• Lengyel határok megállapítása.
  
  
• Kelet-közép-európai országok szovjet megszállási zónába kerülnek, és végleg a szovjet érdekkörbe kapcsolják be.

Magyarország a második világháborúban

• Imrédy-kormány.
  
  
• Revíziós törekvés a külpolitika meghatározó irányvonala.
  
  
• 1938-tól a közelgő háborús konfliktus lehetőségével számolva a kormány minden eddiginél nagyobb hadseregfejlesztésbe kezd (győri program).
  
  
• 1938. aug. Magyarország elutasítja a Szlovákia elleni katonai támadást, Hitler ezért ekkor csak a Szudétaföldet csatolja a birodalomhoz (müncheni egyezmény).
  
  
• 1938. okt., magyar-szlovák tárgyalások a határrendezésről kudarcba fulladnak (ezért nagyhatalmi döntés követi a müncheni szerződés értelmében).
  
  
• 1938. nov. 2. 1. bécsi döntés (Csallóköz, Kassa, Ungvár, Munkács és környéke Magyarországhoz csatolása kb. 80%-a magyar nemzetiségű a lakosságnak), nyilvánvalóvá válik, hogy további revízióhoz a német segítség szükséges.
  
  
• Volksbund szervezetek működési engedélyt kapnak, csatlakozási óhaj Antikomintern Paktumhoz.
  
  
• Teleki-kormány (1939. márc.-tól) külpolitikai cél: Magyarország távoltartása a háborútól, revíziós törekvések kiteljesítése.
  
  
• 1939. márc. 15-18. Kárpátalja elfoglalása (itt élők nagyrész rutén és szlovák nemzetiségűek), stratégiailag fontos: közvetlen határ Lengyelországgal.
  
  
• Teleki nem támogatja a lengyelek elleni német támadást, Lengyelország veresége után megnyitja a magyar határt a lengyel menekültek előtt.
  
  
• Hitler Romániával kapcsolatos álláspontjának megváltozása után lehetőség nyílik Erdély megszerzésére, tárgyalások megszakadása után ismét nemzetközi (olasz-német) döntés.
  
  
• 1940. aug. 30. 2. bécsi döntés (Székelyföld és É-Erdély visszacsatolása 52 % magyar, 38% román, 10% német nemzetiségű).
  
  
• USA és Anglia megkérdőjelezi 2. bécsi döntés jogosságát.
  
  
• Németországnak hatalmas engedmények: III. zsidótörvény, növelik az élelmiszerexportot, német csapatok átvonulása, Szálasi szabadlábra helyezése.
  
  
• 1940. nov. 20. Csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez (semlegességi politika vége).
  
  
• 1940. dec. 12. Magyar-jugoszláv "örökbarátsági szerződés" aláírása.
  
  
• 1941. márc. németellenes jugoszláv politikai fordulat miatt Hitler elhatározza lerohanását (olasz, magyar, bolgár segítségre számít).
  
  
  
  
• 1941. ápr. 3. Teleki Pál öngyilkossága.
  
  
• 1941. ápr. 11. Magyar támadás Jugoszlávia ellen, gyors győzelem után Magyarország megkapja Bácskát, baranyai háromszöget, Muraközt (39% magyar,
  19% német, 16% szerb nemzetiségű).
  
  
• Magyarország ezzel ismét soknemzetiségű országgá vált, gazdasági gyarapodás nem ált arányban a területivel.
  
  
• Jugoszlávia elleni támadás még nem jelentette a világháborúba kapcsolódást (Nagyhatalmak nem üzentek ekkor még hadat).
  
  
• A magyar politikai élet véleménye megoszlik a Szovjetunió elleni támadásba való bekapcsolódásról (németek sem kérik a magyar részvételt).
  
  
• Kassa 1941. jún. 26-i szovjet (?) bombázása (később kiderült provokáció volt) magával vonja a Magyarország hadba lépését a Szovjetunió ellen.
  
  
• 1941. dec. 7-én (hosszas várakozás után, számítva a magyar csapatkivonásokra) érkezik meg az angol hadüzenet.
  
  
• 1941. dec. 12. Magyarország kezdeményezi a hadüzenetet USA-ellen.
  
  
• 1941. III. zsidótörvény bevezetése (zsidók és nem zsidók közötti házasság és nemi kapcsolat tilos, fajgyalázásnak minősül), 1942. IV. zsidótörvény megtiltja a zsidóknak a földvásárlást, és a meglévők eladására kötelezi őket, munkaszolgálat bevezetése a zsidóknak (nem kaphatnak fegyvert, így védekezni sem tudnak támadás esetén).
  
  
• 1942. márc. Kállay-kormány.
  
  
• 1942. jan. Magyarország a németek megsegítésére 200 000 fős hadsereget (2. Magyar hadsereg) küld a keleti frontra (magyar hadsereg felszereltsége katasztrofálisan rossz).
  
  
• 1943. jan. szovjet támadás katasztrofális vereséget mér Voronyezsnél (Don mente) a 2. magyar hadseregre.
  
  
  
  
• A lakosság hangulatát a gazdasági helyzet romlása is befolyásolta a háború ellen (élelmiszer- jegyrendszer bevezetése, infláció a mezőgazdasági termékek és az ipari termelés nagy része Németországba vándorol).
  
  
• 1943. Kállay előzetes fegyverszüneti tárgyalásba kezd az angol-amerikai diplomatákkal (szövetséges feltételek: szövetségesek megjelenése után Németország ellen fordul, addig is csökkenteni kell a Németországnak nyújtott segítséget, magyar feltételek: a revízió során megszerzett területeket nem adja vissza) a franciaországi partraszállási terv miatt meghiúsul, magyar kormányzati körök szovjetellenessége miatt Sztálinnal nem hajlandók tárgyalni.
  
  
• 1944. márc. 18. Hitler-Horthy találkozó Klessheimben (Horthy csak hosszas tárgyalások után hajlandó beleegyezni Magyarország megszállásába.)
  
  
• 1944. márc. 19. Sztójay-kormány kinevezése, szélsőjobboldal bekerülése a kormányba, országot lényegében Veesenmayer a német teljhatalmú biztos vezeti.
  
  
• Intézkedések: felszólítottak minden baloldali, polgári és ellenzéki pártot, államapparátusban és a hadseregben személycserék, újságok betiltása, könyvégetés, nyersanyagok és élelmiszerek ellenszolgáltatás nélküli Németországba szállítása, újabb hadosztályokat küldenek a frontra, számos zsidóellenes intézkedés (sárga csillag viselése, földtulajdon megtiltása, deportálások megindulása, ezeknek Horthy júliusi erélyes fellépése vetett véget).
  
  
• Válaszul a megszállásra angol-amerikai bombázás indul Magyarország ellen.
  
  
• 1944. aug. 23. Romániai fordulat után kormányváltás Magyarországon: Lakatos Géza miniszterelnök vezetésével (enyhítik zsidóellenes intézkedéseket, politikai foglyok szabadon engedése, de a fegyverszüneti tárgyalásokat halogatják).
  
  
• 1944. okt. 11. Moszkvában Faragho Gábor aláírja a fegyverszüneti egyezményt (Magyarország kiüríti a megszerzett területeket, beszünteti a szovjet csapatok elleni hadműveleteket, hadat üzen Németországnak).
  
  
• Szovjet csapatok már magyar területen harcolnak (Szeged elfoglalása, Tiszán átkelés, Debrecen mellett a háború egyik legnagyobb tankcsatáját vívják).
  
  
• Horthy nem készíti kellően elő a kiugrási kísérletet, nem tájékoztatja kellően a hadsereget és a közvéleményt.
  
  
• 1944. Horthy okt. 15-i rádióbeszéde a kiugrásról (fia elrablásával zsarolva németek visszavonatják a kiugrási kísérletet, hadsereget nem tájékoztatják az átállásról).
  
  
• 1944. márc. 16. Szálasi-kormány megalakulása, Horthy lemondása (Szálasit a megüresedett kormányfői posztra "nemzetvezetői" címmel nevezik ki).
  
  
• Intézkedések: totális mozgósítás, újabb élelmiszer szállítmányok indulnak Berlinbe, csökkentik a fejadagokat, zsidóság újabb szisztematikus megsemmisítési kísérlete, terror tombolása.
  
  
• 1944. karácsonyára bezárul az ostromgyűrű Budapest körül, Szálasiék a Dunántúlra menekülnek.
  
  
• Egyházi vezetők kérése ellenére Szálasi nem adja át Budapestet harc nélkül (hatalmas véráldozat a főváros ostroma és felszabadítása).
  
  
• 1945. febr. 13. szabadul fel Budapest.
  
  
• 1945. márc. összeomlik a németek utolsó nagyobb dunántúli offenzívája.
  
  
• 1945. áprilisára felszabadul egész Magyarország.
  
  
• Szálasi és sok polgári személy, akik a szovjet hadseregtől rettegett, elhagyja Magyarországot.

Háború magyarországi mérlege

• A háború utolsó részében Magyarország hadszíntérré vált, ennek következtében is nagy a pusztulás.
  
  
• Német csapatok és Szálasiék az ország vagyonának egy jó részét kiszállítják.
  
  
• Benyomuló szovjet és román csapatok rekvirálása.
  
  
• A nemzeti vagyon mintegy 40%-a pusztul el (ezzel hazánk az egyik legsúlyosabb háborús károkat elszenvedő országgá vált).
  
  
• Az ország lakosságának kb. 7%-a (900 000 ember) halt meg a háborúban, ebből kb. 350 000 a katonák és kb. 500 000 a zsidók száma (ennél nagyobb arányú emberveszteséget csak Lengyelország és a Szovjetunió és közel ennyit Németország szenvedett).

Háborúellenes erők

• 1941. okt. 6. Batthyány-örökmécsesnél megemlékezés.
  
  
• 1941. Népszava karácsonyi száma (Szakasits, Kállai, Szekfű, Bajcsy-Zsilinszky, Darvas cikkei).
  
  
• A németellenesség és a különbéke megkötése tartja össze ezeket a különböző ideológiai csoportokat.
  
  
• 1942. febr. Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakulása.
  
  
• 1943. febr. magyar Nemzeti Társaskör megalakulása (Bethlen István körül, konzervatív nagypolgári és arisztokrata személyek).
  
  
• Az ellenállás felélénkülése miatt a kormányzat erélyes ellenakciókba kezd a baloldali erők ellen.
  
  
• 1942-43. nyara balatonszárszói találkozók, népi írók és értelmiségiek a "harmadik utas" megoldásról tanácskoznak.
  
  
• 1943. máj. kommunista párt feloszlatja önmagát és Békepárt néven alakul újjá (egyik vezetője: Kádár János).
  
  
• Nyugat-európai fegyveres földalatti mozgalmakhoz vagy a lengyel és jugoszláv partizánmozgalmakéhoz hasonló ellenállás a német megszállás után sem bontakozott ki hazánkban.
  
  
• 1944. máj. Magyar Front megalakulása (szociáldemokraták, kisgazdák, Békepárt, paraszt pártiak).
  
  
• 1944. nov. 9. Megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével) fegyveres felkelést terveznek a nyilasok ellen (árulás miatt elfogják és a vezetőket halálra ítélik).
  

Érdekességek

• Magyarország a két bécsi döntést követően ujjongott. Az Erdélybe bevonuló csapatokat virágeső fogadta. Horthy Miklós az "országgyarapító" népszerűsége ezekben a hónapokban érte el csúcspontját, a kormánypárt is ekkor kapta a legtöbb voksost (73%). Az ország eufórikus hangulatára mi sem jellemzőbb, mint hogy az öngyilkosságok száma 1938-ról 1939-re 10%-kal esett vissza és a háborús években is igen alacsony maradt.
  
  
• Bárdossy László 1941. Dec. 12-én közölte az USA budapesti nagykövetével a hadüzeneti szándékot. Lépésé Roosevelt nem vette komolyan, s csak hónapokkal később terjesztette a Kongresszus elé. Az olasz külügyminiszter Ciano szerint a State Department illetékes tisztviselője és a washingtoni magyar ügyvivő között a hadüzenetet követő napokban a következő - nyilvánvalóan soha el nem hangzott, viszont a helyzet abszurditását tükröző és a budapesti ellenzéki körökben terjesztett - párbeszéd zajlott le:
  
  - Magyarország ugye köztársaság?
  - Nem uram, királyság.
  - Akkor van királyuk?
  - Nincs, tengernagyunk van.
  - Akkor van flottájuk?
  - Nincs, mivel nincs tengerünk.
  - Van valamilyen követelésük?
  - Igen.
  - Amerikával szemben?
  - Nem.
  - Angliával szemben?
  - Nem.
  - Oroszországgal szemben?
  - Nem.
  - Hát akkor kivel szemben van követelésük?
  - Romániával szemben.
  - Akkor Romániának is hadat fognak üzenni?
  - Nem, uram. Szövetségesek vagyunk.
  
  
• A megkülönböztető rendelkezések ellenére a magyar zsidók élete 1944-ig nem volt közvetlen veszélyben. Magyarországon semmiféle pogromra attrocitásra nem került sor, ellentétben Romániával, Jugoszláviával, Szlovákiával, ahonnan deportálásuk is már 1942-ben megkezdődött. Ezen okok miatt kb. 100 000 zsidó menekült a környező országokból Magyarországra.
  
  
• Magyarország német megszállása után a legkülönbözőbb társadalmi rétegek és érdekcsoportok vezetőit tartóztatta le a Gestapo hazánkban a rendőrség segítségével. Peyer Károly (szoc. dem.), Chorin Ferenc, Goldberger Leó, gr. Sigray Antal, gr. Apponyi György került börtönbe. Bethlen István vidéki rokonainál keresett menedéket, Kállay Miklós pedig a török követségen kért menedékjogot.

Szöveggyűjtemény

• Részletek Churchill A második világháború című művéből 1, 2, 3

Ajánlott irodalom

• W. Churchill: A második világháború, Európa, Budapest, 1989.
  
• A. J. P. Taylor: A második világháború képes krónikája, Akadémiai, Budapest, 1988.

- feladatok -

- archívum -

- vissza a tematikához -