A nemzetközi politikai fejlődés fő irányai a második világháború után

A szocialista országok létrejötte és fejlődése

• Európában és Ázsiában jönnek létre a második világháború után, ott ahol német vagy japán megszállás volt (antifasiszta országok célja Németország és szövetségeseinek teljes megsemmisítése).
  
  
• A politikai rendszer alakulása függött: a megszálló országtól (nyugati hatalmak hadserege vagy Vörös Hadsereg); az esetleges emigráns kormány státuszától, a nemzeti tradícióktól, a különböző ideológiájú pártok erejétől, világháború pusztításának mértékétől.
  
  
• A szocialista átalakulás részben belső fejlődés eredménye, részben rákényszerített rendszer.
  
  
• USA-Anglia-Franciaország a demokratikus választások megtartását támogatja Kelet- és Közép-Európában, míg a Szovjetunió mindenütt támogatja a kommunista pártokat és a szocialista átalakulást.
  
  
• Közép-Kelet-Európában két úton megy végbe a "szocialista átalakulás" 1. Lengyelország, Balkán, ahol a kommunisták kezdettől fogva erős pozíciókkal rendelkeznek a hatalomban, a választások nem demokratikus módon zajlanak le a háború után, s ezek a manipulált választások a kommunista párt győzelmét jelentik (ez a kommunista hatalomátvétel); 2. Csehszlovákia, Magyarország, Románia, ahol a kommunista pártnak nincs erős támogatottsága, a többé kevésbé demokratikus választások csak a kezdetét jelentik a pártok harcának.
  Balkán
  
  
• Partizánok és/vagy a szovjet hadsereg szabadította fel a területeket a német uralom alól (a szocialista forradalom exportjának lehetősége miatt a szovjet csapatok néha visszafogták a partizán mozgalmakat, innen ered pl. a jugoszláv-szovjet ellentét a későbbiekben).
  
  
• Bulgáriában, Albániába, Jugoszláviában a népfrontból kiszorítják a polgári erőket, s ott pedig a kommunisták diadalmaskodnak, programjuk: földosztás majd szövetkezesítés, ipari üzemek államosítása, személyi kultusz ideológiája, centrális államszervezet bevezetése.

Lengyelország

• Már a világháború idején szemben áll egymással a Honi Hadsereg (polgári erők) és a Nemzeti Gárda (kommunista vezetés) ez a varsói felkelésben is megmutatkozik.
  
  
• Teljes egészében a szovjet csapatok szállták meg Lengyelországot (lublini kormány létrehozása).
  
  
• 1945. jún. Nemzeti Egységkormány alakul, amelyben a demokratikus erők (Mikolajczyk miniszterelnök), is képviseltetik magukat, de Gomulka a fontos pozíciókat megszerzi a kommunistáknak.
  
  
• 1947. választásokon a kommunista vezetésű Demokratikus Blokk nyer.
  
  
• Kis pártok elszigetelése, szociáldemokraták beolvasztása a kommunista pártba (Lengyel Egyesült Munkáspárt, vezetője Bierut).
  
  
• Megkezdődik a proletárdiktatúra kiépítése (megkezdődik az ipari üzemek államosítása és a földosztás, állambiztonsági rendszer kiépítése).
  

Csehszlovákia

• Benes londoni ideiglenes kormányát a nemzetközi politika elismeri.
  
  
• Koalíciós kormány alakul Gottwald (kommunista) miniszterelnökkel az élen.
  
  
• 1948. polgári miniszterek lemondásukkal akarták rávenni Gottwaldot a távozásra, ám Benes félve a polgárháborútól elfogadja a lemondásukat.
  
  
• 1948. márc. 10. Masaryk öngyilkossága (elfogadná a Marshall-segélyt, ám Gottwald és a Szovjetunió más utasítást ad).
  
  
• Már semmi sem állíthatja meg a proletárdiktatúra bevezetését.
  

Románia

• Mihály király viszonylag hosszú ideig helyén marad (1947-ben mond le).
  
  
• Grozát nevezi ki a király miniszterelnöknek (1945).
  
  
• Véres politikai harcok a választások előtt és után (Maniu parasztpárti vezér letartóztatása).
  
  
• 1948. Román Munkáspárt létrehozása Gheorgiu-Dej vezetésével, amely bevezeti a proletárdiktatúrát.
  

Németország

• Nyugati hatalmak Marshall-segélyt juttatnának a megszállt német területeknek, szovjetunió nem ért vele egyet.
  
  
• Nyugati német megszállási övezetben valutareformot hajtottak végre, amire a szovjetek blokádot vontak Berlin köré (nyugati légihíd biztosítja a város ellátását).
  
  
• 1949. Német Szövetségi Köztársaság megalakulása, válaszul a szovjet zónában létrehozták a Német Demokratikus Köztársaságot.

Hidegháború kialakulása

• Truman-doktrina (1947) elhangzásához kötik kezdetét.
  Trumann.jpg
  
  
• Antifasiszta koalíció teljesen felbomlik, mivel a háború utáni rendezésben nem értenek egyet.
  
  
• A Szovjetunió úgy gondolja míg tőkés rendszer létezik háború is lesz, a hivatalos propaganda pedig gerjeszti a fenyegetettség érzetét.
  
  
• A kölcsönös félelem miatt mindkét fék fegyverkezésbe kezd (főleg miután kiderül a szovjet atombomba előállításának ténye).
  
  
• Európa kettészakad politikai és gazdasági értelemben is: nyugat-európai országokban az amerikai gazdasági eszme jut hatalomra, Kelet-Európában a Kominform fogja össze az országokat, moszkvai irányítással (1947.), amely bírálja a nyugat-európai kommunista pártok megalkuvását.
  
  
• A kettészakadást megpecsételi a katonai szövetség, a NATO (1949.) megalakulása, amely embargót hirdet szocialista országok ellen.
  
  
• Valamint a KGST (1949.) megalakulása a szocialista országok között, a mivel a Szovjetunió fokozza gazdasági befolyását a szocialista országok között ellensúlyozandó a Marshall-segély visszautasítását, ám az egész egy elavult, selejtet termelő gazdasági rendszert eredményez.

Nemzetiségi kérdés

• A szocialista országokon belül kitelepítési hullám söpör végi, amelynek indoka a háborús bűnök megtorlása, ám valójában a rendezetlen nemzeti identitástudat kifejeződése és kihasználása az egymás elleni uszításban, a megosztottság fenntartásában, vagyis a félelem szellemének megőrzésében totalitárius rendszer rosszul oldja meg nemzetiségi kérdést, ezért megszűnésével az 1980-as évek végén érthető a nacionalista eszmék felerősödése.
  
  
• Egész nemzetiségeket telepítenek ki (pl. német kitelepítés Csehszlovákiából és Magyarországról, magyarok kitelepítése Csehszlovákiából).
  
  
• Országon belüli áttelepítések (krími tatárok Szibériába telepítése, magyarok Kárpátokon túlra telepítése Romániában).
  
  
• Asszimiláció megkövetelése (Bulgáriában a törököket kötelezik szláv név felvételére).
  
  
• A kitelepítésekkel kialakul egy egységes nemzetállam hamis mítosza, amely a 1980-as évektől nyílt zavargásokba torkollik (pl. Jugoszlávia).
  
  

A "sztálini út" mechanizmusának kiépítése a szocialista országokban

• A szocialista országok képtelenek az egymás közötti konfliktusaikat (pl. nemzetiségi kérdés) kezelni, amelyben közrejátszik a szovjet tolerancia teljes hiánya is.
  
  
• Zsdanov meghirdeti programját: szovjetunió vezető szerepe, csak a szovjet formához hasonló rendszer fenntartása lehetséges, mivel a világháború elkerülhetetlen (hidegháború) fokozni kell az éberséget a társadalmon belül (osztályharc fokozódása) és szorosabb egységfrontot kell létrehozni az imperialista hatalmak ellen).
  
  
  
  
• A szocialista országok szolgai módon másolják a szovjetrendszert a rossz gazdasági mechanizmus (erőltetett nehézipar fejlesztés) és az antidemokratikus, terrorisztikus társadalmi rendszer tekintetében.
  
  
• Az erőszakos iparosítás következménye, hogy a háború utáni néhány évnyi növekedés után leáll a gazdasági növekedés a rossz mechanizmus miatt.
  
  
• Tito Duna menti népek konföderációs terve miatt magára vonja Sztálin haragját, mivel nem gyakorol önkritikát 1949. kizárják Kominformból, imperialista kémmé kiáltják ki.
  
  
• Tito gazdaságilag közeledik nyugat-európai országokhoz, ám a diktatúrája nem enyhül.
  
  
• Az incidens után tisztogatások más szocialista országok pártjaiban is (Rajk-per, Kosztov-per, Slánsky-per.)

Változások a szocialista országokban

• Sztalin halálával Hruscsov kerül hatalomra 1953-ban a Szovjetunióban ezzel lehetőség nyílt egy enyhébb politikai irány megvalósítására.
  
  
• Belpolitika: 1956. SZKP XX. kongresszusán élesen bírálja Hruscsov a sztálini önkényt és erőszakos politikát, új az életkörülményeket javító politikát hirdet meg (7 éves terv, csak mesés álmok, de semmisem valósul meg belőle).
  
  
• 1957. Zsukov segítségével Hruscsov megakadályozza Molotov sztálinista-puccsát.
  
  
• 1961. SZKP kongresszuson még élesebben bírálja Sztálint és munkatársait.
  
  
• 1964. Hruscsov bukása, Brezsnyev kerül hatalomra, aki belpolitikájában a személyi kultusz nélküli központosított, tervutasításos rendszert valósítja meg.
  
  
• Külpolitikai nyitás (mind Hruscsov mind Brezsnyev): négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini konferenciája (1954), szovjet-jugoszláv kibékülés (1955), Adenauer NSZK kancellárja Moszkvába látogat (1955), genfi csúcsértekezlet, leszerelési javaslatok, Kennedy-Hruscsov találkozó, leszerelés tárgyalások (SALT 1. SALT 2), helsinkii konferencia, néhány incidens azonban megzavarja az enyhülést (pl. kubai rakétaválság 1962. Afganisztán szovjet megszállása (1979)).
  
  
• 1982. Andropov változásokat helyez kilátásba, de igazi fordulat Gorbacsov hatalomra kerülése 1985-ben.
  
  
• 1991. Jelcin kerül hatalomra, megszűnik a Szovjetunió, helyette Független Államok Közössége.
  
  
• Az 1950-es 60-as években számos megmozdulás mutatott rá a szocialista országok működésének ellentmondásaira és gyengeségére.
  
  
• 1953. kelet-német felkelés.
  
  
• 1956. magyarországi és lengyelországi forradalmi megmozdulások.
  
  
• 1968. prágai tavasz .
  
  
  
  
• A hruscsovi (majd brezsnyevi) politika azonban nem engedett alapvető változásokat, a forradalmi megmozdulásokat súlyos megtorlás követte.
  
  
• A Varsói Szerződés megalakításával erősítik az egységet a szocialista országok között.
  
  
• A berlini fal felhúzása (1961) az elzárkózás, a különállás jelképe lesz.

A szocialista rendszer felépítésének jellemzése az 1950-80-as években

• Egypártrendszer (álpárt, hiszen nincs versenytársa, marxista program), demokratikus centralizmus jellemzi a párt működést.
  
  
• Formális parlament fenntartása, gyakorlatilag a népképviselet megszüntetve, nincs társadalmi kontroll, szűk hatalmi csoport hozza a döntéseket.
  
  
• Törvénysértések történnek (bár a terror mérséklődik).
  
  
• Földreform után újra erőszakos szövetkezesítés illetve állami gazdaságok létrehozása.
  
  
• Államosítják az ipar és a kultúra összes területét (csak az 1980-as években indul meg némelyest a magánszektor kialakulása).
  
  
• Munkástanácsok megszüntetése, szakszervezetek valós működésnek elsorvasztása.
  
  
• Erőszakos nehézipari fejlesztés (csak szocialista országok technikáinak átvétele), tervgazdálkodás (normarendszer, selejttermelés).
  
  
• Az ipar egyoldalúan függ a szovjet nyersanyagtól.
  
  
• Az oktatást, kutatást elhanyagolják.
  
  
• Az 1970-es 80-as években folynak viták a hatékonyságról, de tényleges változás nincsen pl. Wales Szolidaritás szakszervezet vezetője Lengyelországban (1980-as évek).

A szocialista tábor felbomlása

• 1990-es évek a változás időszaka Kelet-Közép-Európában.
  
  
• 1989. Lengyelországban Walesa szolidaritás mozgalma győzelmet arat.
  
  
• 1989. berlini fal leomlása (1990. német egység megvalósulása).
  
  
• 1989. Csehszlovákiában a 68-as Dubcek és Havel vezette ellenzék kerül hatalomra leváltva 1968 óta kormányzó Husakot.
  
  
• 1993. Cseh és Szlovákia szétválása.
  
  
• 1990. Bulgáriában leváltják Zsivkovot.
  
  
• 1989. Romániában megbukik Ceausescu diktatórikus rendszere, reformkommunista Iliescu kerül hatalomra.
  
  
• 1990. Horvátország és Szlovénia kinyilvánítja függetlenségét, Szerbiában Milosevics kerül hatalomra, polgárháború kezdődik Jugoszlávia szétesésével.
  
  
• 1991. megszűnik a Varsói Szerződés és a KGST.

Külön út: Kína

• Kínában az agresszor Japán volt, 1945. augusztusában a Szovjetunió is belépett a Japán elleni háborúba, szovjet-kínai barátsági szerződés szorosabbra fűzése.
  
  
• A segítségért cserében a Szovjetunió jogot formál a hadikikötők és a vasút használatára, három tartomány megszállására, Mongólia függetlenségének kikiáltására.
  
  
• Belső konfliktus: Nemzeti Párt (Kuomintang, Csang-kej-sek) - USA támogatás és Kínai Kommunista Párt (Mao-ce-tung) - szovjet támogatás polgárháború 1945-49.
  
  
• Kuomintang kiszorul Tajvanra és Formozara és megalakítja a Kínai Köztársaságot.
  
  
• A "szárazföldön" megalakul a Kínai Népköztársaság (Hong Kong és Macao különleges státusza).
  
  
• 1950. "nagy ugrás" Kína szembefordul az USA-val és a Szovjetunióval (1964) is.
  
  
• Kulturális forradalom meghirdetése, kommunák, munkatáborok létrehozása.
  
  
• 1979. kínai-vietnami háború (vietnami csapatok bevonulnak Kambodzsába a diktatórikus Pol Pot rendszer megdöntésére, erre Kína megtámadja Vietnámot).
  
  
• Mao-ce-tung halála után a "négyek bandája" tovább folytatja az eddigi politikát, bár gazdaságilag nyit a nyugat felé, ami óriási fejlődést eredményez.
  
  
• 1971. ENSZ mandátumot kap Kína.

A kapitalista országok

• Ezen országok gazdaságilag eredendően is fejlettebbek voltak, s most kihasználták a szocialista világrend anomáliáiból adódó előnyöket.
  
  
• Gazdaságilag sikerül legyőznie a kisebb nagyobb válságokat (állammonopolista és liberális gazdasági elvek versengenek egymással a világgazdasági folyamtoktól függően) törekszenek a gazdasági, katonai és politikai együttműködésre.
  
  
• Kölcsönös segítségnyújtási egyezmények a nyugati országok között.
  
  
• Marshall-segély (1947) hasonlóan az első világháború után meghirdetett Dawes-tervhez a jóvátétel megfizetésének és a kölcsönök visszafizetésének lehetőségét teremti meg (90% segély, 10% kölcsön).
  
  
• Piacélénkítő hatása van.
  
  
• Elsősorban a felfutott amerikai gazdaságnak szerez piacokat és ezzel politikai befolyást is, s emellett működik a humanitárius szellemiség is (minden nemzetnek felajánlja, de a szocialista országok politikai döntésre nem fogadják el).
  
  
• 1948-ban gazdasági embargót vezetnek be a szocialista országokkal szemben, 1951-ig összes gazdasági erejét kivonja az USA a kelet-európai térségből (COCOM lista, legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megvonása).
  
  
• 1948. OEEC: Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete megalakítása (USA és Kanada is tagja).
  
  
• 1948. OAS Amerikai Államok Szervezete.
  
  
• ANZUS Csendes-óceániai Államok Szövetsége.
  
  
• SEATO dél-kelet-ázsiai államok szövetsége.
  
  
• 1949. Európa Tanács létrehozása.
  
  
• 1951. Montan Unió: Európai Szén- és Acélközösség.
  
  
• 1957. Európai Gazdasági Közösség létrehozása (Brüsszel központ), megindulnak viszont a belső konkurenciaharcok elsősorban a mezőgazdaságban.
  
  
• Kiépül a fogyasztói társadalom, állam nagy szerepet vállal a szociális támogatásokban.
  
  
• Fontos az oktatás és főleg a tudományos kutatás támogatása.
  
  
• 1973. olajárrobbanás okozza a tőkés világ legnagyobb válságát (ettől kezdve a tudomány egyik fő feladata az energiagondok megoldása lesz).

Hidegháború

• Politikai intézményrendszere túléli az egyes országokban fellépő kommunista hatalom-átvételi kísérleteket (1946-os választásokon Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Norvégiában kb. 30%-ot kapnak a kommunisták, ám 1947-re kiszorítják őket a hatalomból, bár a pártok tovább működnek és különböző gerilla mozgalmakban is továbbél az eszme.
  
  
• Az antifasiszta koalíció célja volt a fasiszta vezetők felelősségre vonása (nürnbergi perek 1946).
  
  
• Kezdeti politikai összefogásuk célja megakadályozni újabb szocialista országok létrejöttét.
  
  
• Churchill fultoni beszéde (1946) a bizalmatlanság megjelenését jelzi ("vasfüggöny" kifejezés használata).
  
  
• Truman-doktrina (1947) USA maga vállalja a vezető szerepet a világban, a demokrácia és szabad kereskedelem védelmezője, amit a szocialista országok sértenek, ezért hirdet fegyverkezési versenyt ellenük (az elv szerint ami a békét fenyegeti, az USA-t is fenyegeti) ezért segíti meg Angliát a görög kommunisták leverésében.
  
  
• 1949. NATO létrehozása (elnök: NATO főtitkár, Állandó Tanács (évente 2 ülés)a szervezet célja tulajdonképpen a béke védelme erős katonai háttérrel.
  
  
• 1958. politikai együttműködés kerete az Európa Parlament létrehozása.
  
  
• A fenyegetettség hatására jelentkezik a mcCarthyzmus politikája az 1950-as években, amely az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság jogkörének kiterjesztését szorgalmazó politikusról kapta a nevét.
  
  
• A 60-as 70-es években erősödnek a szakszervezeti mozgalmak, a sok bevándorló vendégmunkás és a gazdasági regresszió elősegíti a szélsőjobboldali ideológiák terjedését is, 80-as években megjelennek önálló politikai programmal a zöld pártok.
  
  
• A fogyasztói társadalom elleni első lázadást a 68-as diákmegmozdulások jelentik főleg USA-ban, Franciaországban, Németországban vannak megmozdulások (Marcuse amerikai filozófus a szellemi vezér) a hippi mozgalom, a beat zene az új művészeti irányzatok mind-mind lázadás az "apák" teremtette társadalom ellen.
  
  
  
  
  
• 1975. Helsinkiben összeül az európai együttműködési és biztonsági értekezlet záróülése (biztonságpolitikai együttműködés, tudományos együttműködés, emberi jogok védelmében együttműködés).

Jelentős politikusok

USA

Truman elnök (dokrtina), Eisenhower 1952-60 republikánus elnök, John Kennedy 1960-63 elnök (gyilkosság áldozata lett Dallasban), enyhülési politika jellemző tevékenységére, a belpolitikában a polgári egyenjogúságért (a néger kérdés rendezéséért) küzdött, Martin Luther King polgárjogi harcos, Nixon elnök 1969-1972 (Watergate-ügy bukás), Carter demokrata elnök, SALT 2 aláírása, Reagen republikánus elnök (1980-as évek) csillagháborús tervek

Franciaország

De Gauelle francia ellenállás vezetője, köztársasági elnök 1944-46, 1958-68, Cohn-Bendit diákvezér, Pompidou elnök (1968-74), Giscard d'Estaing liberális elnök (1974-81), Mitterrand szocialista elnök

Nagy-Britannia

Attlee munkáspárti miniszterelnök 1945-51, szociális intézkedések bevezetése (pl. lakásépítési program), Margarete Thatcher konzervatív politikus (1979-től) brit társadalom és gazdaság átalakítása

Németország

Adenauer háború utáni keresztény demokrata kancellár (1949-63), Willy Brandt szociáldemokrata politikus (godesbergi program egyik megalkotója) miniszterelnök (1974-ig) Helmut Schmidt szociáldemokrata miniszterelnök (1974-82), Genscher szabaddemokrata miniszterelnök (1980-as évek), Kohl kereszténydemokrata miniszterelnök (1990-es évek), Dutschke radikális diákvezér, Baader-Meinhof radikális, anarchista, terrorista vezérek, Vörös Hadsereg Frakció megszervezése (1971)

Olaszország

De Gasperi (szociáldemokrata) kormányfő, Moro kereszténydemokrata miniszterelnök, Berlinguer Kommunista Párt vezetője (Moszkvától független kommunista elképzelések)

A gyarmati rendszer felbomlása

• A gyarmatok a második világháború folyamán jelentős hátországi feladatokat láttak el, ez megerősítette gazdaságukat és nemzeti tudatukat.
  
  
• A gyarmati rendszer felbomlásának okai között a második világháború utáni új hatalmi rend kialakulása keresendő.
  
  
• Anglia és Franciaország bár győztesen kerültek ki a háborúból mégis meggyengültek annyira, hogy már nem tudták régi gyarmatbirodalmukat összetartani és ezért felerősödhettek a gyarmati országok belső elszakadási törekvései.
  
  
• Egyes térségekben a Szovjetunió fontos pozíciókat szerzett a világháború után és támogatta a gyarmati országok függetlenedését.
  
  
• Új gyarmatosítási technika jelenik meg, amit neokolonializmus nevezünk.

Ázsia

• Először a dél-kelet-ázsiai országok vívták ki függetlenségüket (legtöbb esetben fegyveres konfliktussal járt), főleg a kínai példa hatására.
  
  
• A volt francia gyarmatok közül Vietnam (1945), Kambodzsa (1949), Laosz (1949) vált függetlenné.
  
  
• Az angol gyarmatok közül India (hindu) és Pakisztán (muzulmán) 1947-ben nyerte el függetlenségét (Gandhit 1948-ban meggyilkolják), majd Pakisztánból
  kiválik keleti része Banglades néven (világ egyik legszegényebb országává válik).
  
  
• Burma és Ceylon (Sri Lanka) 1948-ban.
  
  
• A holland gyarmatok közül Indonézia 1949-ben vált függetlenné.
  
  
• A japán gyarmatok közül Korea 1948-ban nyerte el függetlenségét.
  
  
• A két világrend küzdelme a volt gyarmatokon is folyik, Ázsia ideológiailag megosztottá válik, amely gazdasági eredményeiben is megmutatkozik (Észak- és Dél-Vietnam, Észak- és Dél-Korea), ezeket a konfliktusokat felhasználják mindkét részről a harmadik világháborúval való fenyegetés eszközének.
  
  Vietnam
  
  

  Kínai és brit csapatok szállták meg a háború után, franciák kezdeményezik az egykori gyarmat visszaszerzését. Megindul Ho si Minh kommunista vezér belső felszabadítási harca, melynek következtében kikiáltják a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, megkezdődik a szocialista átalakítás (Szovjetunió és Kína támogatja). Kommunista ellenes erők délre húzódnak (francia és amerikai támogatottság). 1954. Dien Bien Phunál a franciák vereséget szenvedtek, Indokína-szerződés aláírása (17 szélességi foknál kettéosztotta Vietnámot) ® ez az alapvető oka a vietnami háború kirobbanásának. Állandó határincidensek a két ország között. 1964. dél-vietnami hajók északiakat támadnak meg a Tonkini-öbölben, amelyben a délieket támogató amerikai hajók is támadást kapnak, ezért Johnson elnök parancsot ad Észak-Vietnam bombázására. A harcok elhúzódnak (a gerillaháborúban nem érvényesül az amerikai technika fölénye), sok amerikai tagadja meg a behívóparancsot a látott szörnyűségek hatására. 1973. Nixon (és Kissinger) Párizsban aláírta a fegyverszünetet. A Szovjetunió által támogatott Észak-Vietnám lerohanta a délieket és 1975-ben egyesítették Vietnám területét (Vietnami Szocialista Köztársaság).

  
  
  Korea
  
  

  1945-ben északi részén szovjet, déli részén amerikai megszállás és mindkét fél a saját ideológiája szerint szervezi meg az új államot (1948. kivonulnak az idegen csapatok). 1950. Észak-Korea lerohanta Dél-Koreát. ENSZ csapatok megsegítik Dél-Koreát. 1953. fegyverszünet, amely a 38. szélességi fok mentén osztotta ketté ismét az országot.

  
  

Afrika

• Afrikai országok több lépcsőben szabadulnak fel.
  
  
• Olasz gyarmat: Líbia (1951).
  
  
• Francia gyarmat: Algéria sok francia telepes van itt (3 francia megyére osztják 1947-ben) értékes gazdasági erőforrás Franciaország számára, Algériában erős a függetlenségi törekvés (sorozatos terrorcselekményekben is megnyilvánul OAS), ám folyamatos megszállással és katonai akciókkal (algériai háború 1954-62) fennmarad a francia uralom.
  
  
• Marokkó, Tunézia, Szudán (1956).
  
  
• 1952. Egyiptomi Köztársaság kikiáltása (Nasszer ezredes), angolok kivonulnak a Szuezi-csatorna területéről, egyiptomi kormány államosítja (1956. Szuezi-válság).
  
  
• 1957-66 között Nigéria, Elefántcsontpart, Kamerun, Kenya, Zimbabwe vívja ki függetlenségét.
  
  
• 1974-ben a volt portugál gyarmatok: Angola, Mozambik (mindkettőben kommunista vezetés 1977-ben robban ki az angolai háború a kommunisták és köztársaság pártiak között), Zöld-foki szigetek nyerik el függetlenségüket.
  
  
• Kb. a világ területének 1%-a marad gyarmat.
  
  
• 1955. Bandungi konferencia új kolonizációs politika elveinek meghatározása és a faji diszkrimináció elítélése (emberi jogokat és a nemzetközi jogot és az újonnan létrejött országok szuverenitását tiszteletben kell tartani, emberi egyenlőség kimondása, be nem avatkozás politikáját kell folytatni a nagyhatalmaknak, viszályokat békés úton kell rendezni, kölcsönös együttműködés elősegítése.
  
  
• 1961. el nem kötelezett országok mozgalma jön létre (Egyiptom, Jugoszlávia, India alapítja meg).

Dél-Amerika

• 1962. Karibi-válság (előzmény: 1959-ben Kubában Castro veszi át a hatalmat szovjet barát kormányt alakítva, USA támogatja a kubai emigránsok mozgalmát "Disznó-öböl" akció azonban kudarccal jár).
  
  
• Szovjet atomrakéták telepítését kísérlik meg Kubába, USA ezért blokád alá veszi Kubát, végül Hruscsov visszalép a háborútól és a rakétákat is kivonja Kubából.

A volt gyarmati (fejlődő) országok jellemzése

• Gyarmati hagyományaikból adódóan nem egyenlő esélyekkel indulnak a függetlenség útján.
  
  
• A kőolaj exportőr országok az olajárrobbanás után (1973) látványos gyarapodásnak indulnak, bevételük nagy részét azonban haditechnika vásárlására költik az iszlámon belüli konfliktusok, az arab-izraeli konfliktus (1947. Izrael állam létrehozása, fenyegetettségre rendezkedik be, agresszív területszerző az arab országok ellenében) és a vezető nagyhatalmakkal való konfliktusaik megoldására (iraki háború 1990).
  
  
• A "kis tigrisek" (Szingapúr, Hong Kong, Dél-Korea, Tajvan) gazdasága ugrásszerűen fellendül az új technológia átvétele és az olcsó munkaerő kihasználásának következtében (ebben a térségben a volt fasiszta állam Japán is igen gyors és eredményes növekedést ért el a csúcstechnológia területén és vált a vezető állammá ezen a területen).
  
  
• Az afrikai ásványi anyagokban (gyémánt, arany stb.) gazdag országok viszont nem tudták kihasználni ezen előnyüket.
  
  
• A főleg agrárexportból élő országok is erősen lemaradnak a fejlődésben.
  
  
• Problémát jelent a népességrobbanás (pl. India), nem tudja élelmiszerrel ellátni a lakosságot, ezt tetőzik a különböző természeti katasztrófák is, a segélyek nem jelentenek megoldást az országok gondjaira.
  
  
• A felülről rájuk kényszerített európai demokrácia modellje sem illeszkedik hagyományaikba, ezért állandóak a polgár (törzsi, vallási) háborúk, amelyek csak tovább rontják az országok amúgy is katasztrofális gazdasági helyzetét.

Ajánlott irodalom

• M. Roberts: Európa története 1900-1973. Akadémiai, Budapest, 1992.
  
  
• Fischer Ferenc: A megosztott világ, IKVA Kiadó, Budapest, 1996.
  
  
• Pándi Lajos: A kelet-európai diktatúrák bukása, Pécs, 1994.

- feladatok -

- archívum -

- vissza a tematikához -