Feladatok

Mennyiségi összehasonlítás

A=a nagyobb, mint b
B=b nagyobb, mint a
C=a és b egyforma, vagy megközelítően azonos

1. a) A gránitos kéreg sűrűsége.
   b) A bazaltos kéreg sűrűsége.
   
   
2. a) A földkéreg vastagsága.
   b) Az asztenoszféra vastagsága.
   
   
3. a) A földkéreg vastagsága a szárazföldek alatt.
   b) A földkéreg vastagsága az óceánok alatt.
   
   
4. a) A kéreg vastagsága a síkságok alatt.
   b) A kéreg vastagsága a magashegységek alatt.
   
   
5. a) A föld alatti üregek beszakadása és a robbanásos vulkánkitörések következtében kipattanó földrengések aránya.
   b) A lemezszegélyekhez kapcsolódó földrengések aránya.
   
   
6. a) A földrengések gyakorisága a pacifikus övezetben.
   b) A földrengések gyakorisága az alp-himalájai övezetben.
   
   
7. a) A szárazföldi kőzetlemezek átlagos sűrűsége.
   b) Az óceáni kőzetlemezek átlagos sűrűsége.
   
   
8. a) A működő vulkánok száma az Eurázsiai-hegységrendszerben.
   b) A működő vulkánok száma az Pacifikus-hegységrendszerben.
   
   
9. a) A földkéreg sűrűsége.
   b) A földköpeny sűrűsége.

Feleletválasztás

Válassza ki az egyetlen helyes megoldást!

10. Milyen mélyen helyezkedik el a gránitos és a bazaltos kérget elválasztó határfelület?
    
    A. 5-10 km.
    B. 10-15 km.
    C. 15-20 km.
    D. 20-25 km.
    E. 25-30 km.
    
    
11. Mekkora a geotermikus gradiens az Alföldön?
    
    A. 2-3 °C.
    B. 4-6 °C.
    C. 6-8 °C.
    D. 8-10 °C.
    E. 10-12 °C.
    
    
12. Hol helyezkednek el Földünkön a földrengéses övezetek?
    
    A. A röghegységek területén.
    B. Az ősmasszívumok vidékén.
    C. A fiatal lánchegységek övezetében.
    D. A folyók által feltöltött alföldeken.
    E. A trópusi sivatagok területén.
    
    
13. Melyik határfelület található a köpeny és a földmag között?
    
    A. Repetti.
    B. Gutenberg-Wiechert.
    C. Lehman.
    D. Conrad.
    E. Mohorovicic.
    
    
    
14. Hogy hívják a magmát a felszínre vezető csatornát?
    A. Kaldera.
    B. Kráter.
    C. Kúp.
    D. Kürtő.
    E. Magmakamra.
    
    
15. Miből keletkezik a tufa?
    
    A. Megszilárduló savanyú lávából.
    B. Megszilárduló bázikus lávából.
    C. Megszilárduló vulkáni gőzökből és gázokból.
    D. Porózussá váló vulkáni bombákból.
    E. Megszilárduló vulkáni porból.

Relációanalízis

A= igaz, igaz, van összefüggés
B= igaz, igaz, nincs összefüggés
C= igaz, hamis
D= hamis, igaz
E= hamis, hamis

16. A gyűrődés nagy mélységben játszódik le, mert a kemény, törékeny kőzet csak a mélyben uralkodó alacsony hőmérséklet és nyomás hatására válhat képlékennyé.
    
    
17. A Pacifikus-hegységrendszer vulkánjainak kitörése rendszerint katasztrofális robbanásokkal zajlik, mert a tengeri üledékkel nagy mennyiségű víz kerül a mélybe.
    
    
18. A Vörös-tenger alján születőben van egy óceán, mert az Afrikai- és az Arábiai-lemez egyre jobban közeledik egymáshoz.
    
    
19. A Pacifikus-hegységrendszer felépítésében nagy a magmás kőzetek szerepe, mert a hegységrendszer az óceáni és a szárazföldi lemez ütközésekor fellépő heves
    andezites-riolitos vulkáni tevékenység kíséretében jött létre.
    
    
20. A Föld belseje gömbhéjas szerkezetű, mert a nehézségi erő, a Föld forgása és a lehűlés hatására az anyagok így rendeződtek el.
    
    
21. Az asztenoszféra anyaga képlékeny, mert benne nagy a nyomás és a hőmérséklet.
    
    
22. A kőzetlemezek mozgásából származó nyomóerő nagy mélységben vetődéseket okoz, mert a felszínen inkább gyűrődések keletkeznek.
    
    
23. Az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásában az andezites-riolitos vulkáni tevékenység játszotta a fő szerepet, mert ezen a területen két szárazföldi kőzetlemez ütközött egymásnak.
    
    
24. Az asztenoszféra kiemelkedő szerepet játszik a kőzetlemezek mozgásában, mert izzó, képlékeny anyagában áramlások mennek végbe.
    
    
25. A gejzír kürtőjében a vizet a vulkáni kőzetek hője csak 100°C-ig melegítheti, mert a nagy nyomáson a víz forrpontja 100°C-nál alacsonyabb.

Igazságkeresés

Jelölje meg a következő állítások közül azokat, amelyeket teljes egészében igaznak tart!

26. Évente több mint százezer földrengést műszerek nélkül is érzékelni lehet.
    
    
27. A legpusztítóbb rengések 100-200 km mélységben pattannak ki.
    
    
28. Az egymástól távolodó lemezszegélyeknél sekélyebb fészkű és kisebb erejű rengések fordulnak elő.
    
    
29. Óceáni és szárazföldi lemez ütközésekor a vékonyabb óceáni lemez a vastagabb, nagyobb sűrűségű szárazföldi lemez alá tolódik.
    
    
30. Az alábukó kőzetlemezek sok vizet és gázokat tartalmazó tengeri üledéket sodornak magukkal a mélybe.
    
    
31. A szigetívek óceán felőli oldalán vastagabb üledékrétegek halmozódtak fel.
    
    
32. A szárazföldi lemezek vastagsága és sűrűsége nagyobb, mint az óceáni lemezeké.
    
    
33. A kőzetburok átlagos vastagsága a szárazföldek alatt mintegy 35 km.
    
    
34. Az óceánok alatt a szilikátokban és fémekben gazdag gránitos kéregrész hiányzik.
    
    
35. A Föld belső hője oxidációs folyamatokból származik.
    
    
36. A Föld belsejében radioaktív anyagok bomlása termeli a hőt.
    
    
37. A Föld belső hője magfúziós folyamatokból származik.
    
    
38. A Föld felszínének hőmérsékletére a belső hőtermelés szinte egyáltalán nincs hatással.
    
    
39. A mélytengeri árkok mentén sorakozó tűzhányók lávája szilicium-dioxidban gazdag.
    
    
40. Két óceáni kőzetlemez ütközésekor főként vulkáni kőzetekből álló szigetívek keletkeznek.

- megoldások -

- vissza -