Feladatok

Mennyiségi összehasonlítás

A=a nagyobb, mint b
B=b nagyobb, mint a
C=a és b egyforma, vagy megközelítően azonos

  1. a) A gránitos kéreg sűrűsége.
    b) A bazaltos kéreg sűrűsége.

  2. a) A földkéreg vastagsága.
    b) Az asztenoszféra vastagsága.

  3. a) A földkéreg vastagsága a szárazföldek alatt.
    b) A földkéreg vastagsága az óceánok alatt.

  4. a) A kéreg vastagsága a síkságok alatt.
    b) A kéreg vastagsága a magashegységek alatt.

  5. a) A föld alatti üregek beszakadása és a robbanásos vulkánkitörések következtében kipattanó földrengések aránya.
    b) A lemezszegélyekhez kapcsolódó földrengések aránya.

  6. a) A földrengések gyakorisága a pacifikus övezetben.
    b) A földrengések gyakorisága az alp-himalájai övezetben.

  7. a) A szárazföldi kőzetlemezek átlagos sűrűsége.
    b) Az óceáni kőzetlemezek átlagos sűrűsége.

  8. a) A működő vulkánok száma az Eurázsiai-hegységrendszerben.
    b) A működő vulkánok száma az Pacifikus-hegységrendszerben.

  9. a) A földkéreg sűrűsége.
    b) A földköpeny sűrűsége.


Feleletválasztás

Válassza ki az egyetlen helyes megoldást!

  1. Milyen mélyen helyezkedik el a gránitos és a bazaltos kérget elválasztó határfelület?

    A. 5-10 km.
    B. 10-15 km.
    C. 15-20 km.
    D. 20-25 km.
    E. 25-30 km.

  2. Mekkora a geotermikus gradiens az Alföldön?

    A. 2-3 °C.
    B. 4-6 °C.
    C. 6-8 °C.
    D. 8-10 °C.
    E. 10-12 °C.

  3. Hol helyezkednek el Földünkön a földrengéses övezetek?

    A. A röghegységek területén.
    B. Az ősmasszívumok vidékén.
    C. A fiatal lánchegységek övezetében.
    D. A folyók által feltöltött alföldeken.
    E. A trópusi sivatagok területén.

  4. Melyik határfelület található a köpeny és a földmag között?

    A. Repetti.
    B. Gutenberg-Wiechert.
    C. Lehman.
    D. Conrad.
    E. Mohorovicic.


  5. Hogy hívják a magmát a felszínre vezető csatornát?
    A. Kaldera.
    B. Kráter.
    C. Kúp.
    D. Kürtő.
    E. Magmakamra.

  6. Miből keletkezik a tufa?

    A. Megszilárduló savanyú lávából.
    B. Megszilárduló bázikus lávából.
    C. Megszilárduló vulkáni gőzökből és gázokból.
    D. Porózussá váló vulkáni bombákból.
    E. Megszilárduló vulkáni porból.


Relációanalízis

A= igaz, igaz, van összefüggés
B= igaz, igaz, nincs összefüggés
C= igaz, hamis
D= hamis, igaz
E= hamis, hamis

  1. A gyűrődés nagy mélységben játszódik le, mert a kemény, törékeny kőzet csak a mélyben uralkodó alacsony hőmérséklet és nyomás hatására válhat képlékennyé.

  2. A Pacifikus-hegységrendszer vulkánjainak kitörése rendszerint katasztrofális robbanásokkal zajlik, mert a tengeri üledékkel nagy mennyiségű víz kerül a mélybe.

  3. A Vörös-tenger alján születőben van egy óceán, mert az Afrikai- és az Arábiai-lemez egyre jobban közeledik egymáshoz.

  4. A Pacifikus-hegységrendszer felépítésében nagy a magmás kőzetek szerepe, mert a hegységrendszer az óceáni és a szárazföldi lemez ütközésekor fellépő heves
    andezites-riolitos vulkáni tevékenység kíséretében jött létre.

  5. A Föld belseje gömbhéjas szerkezetű, mert a nehézségi erő, a Föld forgása és a lehűlés hatására az anyagok így rendeződtek el.

  6. Az asztenoszféra anyaga képlékeny, mert benne nagy a nyomás és a hőmérséklet.

  7. A kőzetlemezek mozgásából származó nyomóerő nagy mélységben vetődéseket okoz, mert a felszínen inkább gyűrődések keletkeznek.

  8. Az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásában az andezites-riolitos vulkáni tevékenység játszotta a fő szerepet, mert ezen a területen két szárazföldi kőzetlemez ütközött egymásnak.

  9. Az asztenoszféra kiemelkedő szerepet játszik a kőzetlemezek mozgásában, mert izzó, képlékeny anyagában áramlások mennek végbe.

  10. A gejzír kürtőjében a vizet a vulkáni kőzetek hője csak 100°C-ig melegítheti, mert a nagy nyomáson a víz forrpontja 100°C-nál alacsonyabb.


Igazságkeresés

Jelölje meg a következő állítások közül azokat, amelyeket teljes egészében igaznak tart!

  1. Évente több mint százezer földrengést műszerek nélkül is érzékelni lehet.

  2. A legpusztítóbb rengések 100-200 km mélységben pattannak ki.

  3. Az egymástól távolodó lemezszegélyeknél sekélyebb fészkű és kisebb erejű rengések fordulnak elő.

  4. Óceáni és szárazföldi lemez ütközésekor a vékonyabb óceáni lemez a vastagabb, nagyobb sűrűségű szárazföldi lemez alá tolódik.

  5. Az alábukó kőzetlemezek sok vizet és gázokat tartalmazó tengeri üledéket sodornak magukkal a mélybe.

  6. A szigetívek óceán felőli oldalán vastagabb üledékrétegek halmozódtak fel.

  7. A szárazföldi lemezek vastagsága és sűrűsége nagyobb, mint az óceáni lemezeké.

  8. A kőzetburok átlagos vastagsága a szárazföldek alatt mintegy 35 km.

  9. Az óceánok alatt a szilikátokban és fémekben gazdag gránitos kéregrész hiányzik.

  10. A Föld belső hője oxidációs folyamatokból származik.

  11. A Föld belsejében radioaktív anyagok bomlása termeli a hőt.

  12. A Föld belső hője magfúziós folyamatokból származik.

  13. A Föld felszínének hőmérsékletére a belső hőtermelés szinte egyáltalán nincs hatással.

  14. A mélytengeri árkok mentén sorakozó tűzhányók lávája szilicium-dioxidban gazdag.

  15. Két óceáni kőzetlemez ütközésekor főként vulkáni kőzetekből álló szigetívek keletkeznek.

- megoldások -

- vissza -