Megoldások

AZ ANTIK GÖRÖG IRODALOM
1.

CÍM SZERZŐ MŰFAJ ÉVSZÁZAD
Aphroditéhoz Szapphó himnusz i.e. 6. sz.
Odüsszeia Homérosz eposz i.e. 8-7. sz.
Gyűlölöm... Anakreón epigramma i.e. 6. sz.
Poétika Arisztotelész értekezés i.e. 4. sz.
Oidipusz király Szophoklész tragédia i.e. 5. sz.
Nyomkeresők Szophoklész szatírjáték i.e. 5. sz.
Madarak Ariszthopanész komédia i.e. 5. sz.
Philoktétész Szophoklész tragédia i.e. 5. sz.
Hüppolitosz Euripidész tragédia i.e. 5. sz.
Heten Thébai ellen Aiszkhülosz tragédia i.e. 5. sz.
Lakoma Platón filozófiai párbeszéd i.e. 4. sz.

(10 p.)

Minden helyesen kitöltött sor 1 pontot ér, ha az adott sorban akár egy hibás adat is szerepel, nem jár pont.

2. Határozza meg az alábbi fogalmakat!
  1. agón
    Az ókomédia visszatérő szerkezeti eleme. Az alaphelyzet bemutatását követő hangos, vaskos veszekedés, amely a szereplők és a kar között alakul ki.

  2. katarzis
    Arisztotelész Poétikája a katarzis fogalmának bevezetésével igyekszik leírni a tragédia nézőjében lezajló befogadási folyamatot. Ennek értelmében a főhős bukása részvétet és félelmet ébreszt a nézőben, aki ezáltal egyfajta lelki megtisztuláson megy keresztül, melynek során mintegy megszabadul a főhőshöz hasonló bűneitől, illetve hibáitól.

  3. epigramma
    A görög irodalomban kialakult műfaj, mely eredetileg a síremlékre vésett felirat. Később a műfajmegjelölés már valamennyi rövidebb, disztichonban íródott vers megnevezésére szolgált.

  4. enumeráció
    Kötelező eposzi kellék, jelentése: előszámlálás. Az egymás ellen küzdő felek legnagyobb hőseinek és csapatainak felsorolása az összecsapás előtt. Jellegzetes példája a hajók katalógusa az Iliászban.

  5. hübrisz
    A görög tragédiák dramaturgiájának egyik kulcsfogalma. A főhős tragikus vétsége, mely előidézi a katasztrófát, illetve a főhős bukásához vezet. A hübrisz gyakran az istenekkel szemben tanúsított gőgben valósul meg.

  6. exodikon
    A kórus kivonulása közben énekelt rövid kardal a görög tragédiákban, amely mintegy lezárja és értelmezi a drámai akciót.

  7. in medias res
    A görög eposzokban kialakult kötelező eposzi kellék, amely a műfaj későbbi változataiban is követelmény maradt. A dolgok közepébe vágó szerkesztés megnevezésére szolgál. Ez az eljárás valószínűleg az orális - kizárólag a szóbeliségben létező - epikai hagyományból eredeztethető. A történetmondó vélhetőleg rendre ott kezdte a mindenki által ismert történetet, ahol a hallgatóság éppen kívánta.

  8. szatírjáték
    A tragédia és a komédia mellett a harmadik görög drámai műfaj. Jellegzetes szereplői Dionüszosz isten kísérői, a szatírok.

  9. idea
    A platóni filozófia egyik kulcsfogalma. Az igazán létezőt jelenti, amely nem keletkezik, nem változik, hanem öröktől fogva létezik, állandó és tökéletes. A kevésbé létező látható földi dolgok csupán tökéletlen árnyképei az ideáknak, melyekből származnak. Az árnyképek kapcsolata az ideával a methexszisz vagy részesülés.

  10. parabaszisz
    Az ókomédia első szerkezeti egységét lezáró kardal, mely után a komédia szerkezete rendszerint epizódok laza fűzérévé bomlik szét, melyet végül duhaj énekszó rekeszt be.

  11. elégia
    Az antik görög irodalomban kialakult műfaj. Kezdetben panaszdal, siratóének, később azonban minden hosszabb, disztichonban írt költemény összefoglaló elnevezése. A műfajhoz tehát a klasszikus antik irodalmakban nem tartozott meghatározott hangnem.

Minden helyes meghatározás 1 pontot ér. A meghatározásnak ehhez legalább 2 információt kell tartalmaznia.

3.

  1. Türtaiosz: Szép a halál...
    disztichon

  2. Homérosz: Iliász
    hexameter

  3. Szapphó: Úgy tűnik nékem...
    szapphói strófa

  4. Arkhilokhosz: Neobuléhoz
    jambikus trimeter

  5. Anakreón: Töredék a halálról
    ionicus a minore

A szerző és a mű helyes megnevezése egy pontot, a versmérték meghatározása további egy pontot ér.

4.

A legszembetűnőbb eltérés a főhősök személyében fedezhető fel. Akhilleusz tudatosan vállalja a halált, ezzel szemben Odüsszeusz minden cselekedete a túlélésre irányul, társait is abban múlja fölül, hogy közülük egyetlenként képes életben maradni. Az Odüsszeia Odüsszeuszának személyisége az Iliász-beli változatához képest jelentősen átalakult, új jellemvonása a fékezhetetlen megismerésvágy.
Az eposzok szerkezete is jelentős eltéréseket mutat. Az eposzi kellékek közül az Odüsszeiában az epikus hasonlat háttérbe szorul, s az isteni beavatkozások gyakorisága is csökken. Az Iliász cselekménye egy helyszínen játszódik, míg az Odüsszeiában helyszínek sokasága jelenik meg. Az Iliász időkezelését a lineáris időrend jellemzi, míg az Odüsszeia él az idősíkok közötti váltás eszközével. Az Odüsszeia cselekménye lényegesen gazdagabb eseményekben.
Az Odüsszeia tudatosan törekszik az Iliász imitációjára. Szerzője minden lehetséges alkalmat megragad, hogy a trójai háború történetének az Iliászban megszakadt fonalát felvegye, s hogy az Iliász akháj hőseinek későbbi sorsát bemutassa. Valószínűleg ugyancsak az irodalmi példakép iránti tisztelettel hozható összefüggésbe az is, hogy az Odüsszeiában fontos szerep jut a hősökről éneklő dalnok alakjának. Az énekes az Iliászban csupán névtelen háttérszereplő, az Odüsszeia Démodokhosza ezzel szemben a mű előterében áll, három alkalommal is hosszasan hallgatják énekét. A bosszúját végrehajtó Odüsszeusz is csak két férfinak kegyelmez meg: egyikük a Télemakhoszt titokban támogató hírnök, a másik pedig a dalnok, Phémiosz.

Minden egyes értékelhető megállapítás egy pontot ér.

5.

A dráma kialakulásának folyamata máig sem teljesen tisztázott kérdés. Annyi bizonyos, hogy a Dionüszosz tiszteletére előadott kardalból formálódott ki. A dráma eredetére utal vissza, hogy a három ógörög drámai műfaj egyikében, a szatírjátékban Dionüszosz kísérői, a kecskelábú szatírok álltak a cselekmény középpontjában. Lehetséges, hogy erre vezethető vissza a tragédia (tragosz - ódé) elnevezés is, ami kecske-dalként fordítható. Dionüszosz a bor, a mámor és a termékenység istene. Ennek megfelelően a szatírjáték cselekménye, hangneme komikus, néha kifejezetten trágár. Ezek a jellemvonások a komédia műfajában is megőrződtek. Nem tisztázott azonban, hogy a komikus jellegű dramatikus szokásokból, hogyan alakult ki a tragédia komoly tematikája, és az sem ismert pontosan, hogy az eredetileg kizárólag Dionüszosz isten cselekedeteit megjelenítő dramatikus játék hogyan tágult valamennyi mitológiai történetet befogadó műfajjá.)A drámai műfajok születésének poétikailag legérdekesebb kérdése: hogyan formálódott ki az istent dicsőítő lírai műfajból egy másik műnem. A dithürambosz tartalmazott epikus elemeket, hiszen az isten dicsőítéséhez tetteinek elbeszélése is hozzátartozott. Az epika és a dráma egyaránt rendelkezik cselekménnyel. A legfontosabb eltérés, hogy az epika elbeszéli a történéseket, a dráma pedig megjeleníti. A narrációhoz elegendő egyetlen személy, a megjelenítés azonban több személyt feltételez. A dráma műnemének kialakulásában tehát a döntő lépés a kar kizárólagos szerepének megszűnése. Theszpisz a kar mellett felléptette az első színészt, akinek fő feladata valószínűleg a kar énekének és táncának értelmezése, magyarázata lehetett. A színész a karvezetővel párbeszédet is folytatott, így megszületett a dialógus. A dráma egyetlen színész szerepeltetésekor még a cselekmény nagy részének elbeszélésére kényszerül. A tragédia annál kevésbé epikus, annál erősebb benne a drámai jelleg, minél kisebb részét teszik ki a cselekménynek az epikusan elbeszélt részek. Ezért volt nagy jelentősége Aiszkhülosz és Szophoklész újításainak. Aiszkhülosz már két, Szophoklész pedig három színészt szerepeltetett egy időben a színpadon.

Minden helyes információ egy pontot jelent.

 

Elemzés

Szapphó Aphroditéhoz intézett himnusza már nem a közös kultuszok személytelen hangján szólal meg, hanem erősen személyes tartalmú, olyannyira az, hogy a költőnő neve is szerepel benne. A vers három nagyobb egységből épül föl. Az első két versszak, akárcsak az utolsó jelen idejű könyörgés. A közbülső négy versszak Aphrodité múltbeli megérkezésének és jótékony beavatkozásának történetét beszéli el.
Az első versszak a lírai én lélekállapotának zaklatottságát a mondatok modalitásával érzékelteti. Ugyancsak ez az érzelmi túlfűtöttség okozza, hogy az istennőt előbb mint a kín megszüntetőjét, utóbb mint okozóját szólítja meg a lírai alany. A második versszak a könyörgést meggyőzéssel, érveléssel kapcsolja össze. Ennek során a lírai én az istennő múltbeli segítségére hivatkozik. Mivel a múltbeli történés éppen az istennő most is várt cselekvésével azonos, az eseménysor elbeszélése ezért meglehetősen részletes. A "cselekmény" a négy versszakban arányosan rendeződik: a harmadik az istennő fogatának indulását, a negyedik megérkezését és Aphrodité megszólalását mondja el. Az ötödik, hatodik versszak az istennő szavait idézi.
Az idézet első része Aphrodité biztató kérdéseit, második fele pedig döntését tartalmazza. Utóbbi fontosságát emeli ki háromszori megfogalmazása, ami a hatodik versszak első három sorának párhuzamos szerkesztését eredményezi. A sorok jelentése annyiban azonos, hogy a lírai én helyzetének teljes megváltozását ígérik. Ugyanakkor az egymást követő sorok a szerelem egyre intenzívebb megjelenítését adják (felkeresi; ajándékot ad; érte ég). Az idézés következménye, hogy az esemény múltbeli volta ellenére az igék jelen idejűek, ami elhomályosítja múlt és jelen határait. A nyelvben már meg is történt az áhított esemény, a múlt - az istennő kegyes segítsége - jelenné vált, azaz megismétlődött. A lírai én újraéli az isteni beavatkozás boldogító pillanatát. Végül könyörgéssel zárul a vers, amely még a korábbiaknál is sokkal intenzívebb. Az első két versszak háromszor fogalmazta meg a lírai én kérését, most pedig egyetlen versszakban a könyörgés négy variációja torlódik egymásra.
A szövegen végigvonul az istennő és a földi nő, a lírai én szembeállítása. Ilyen ellentét a tarka trón, az aranylakás és a feketéllő föld ellentétes színhatása, vagy az ég és föld, a magasság és a mélység; a fürge könnyedség és a súlyos gond; a boldog isteni mosoly és a lírai alany kétségbeesése; az istennő szabadsága és a lírai én kényszerű cselekvése.

 

II.

1. Egészítse ki a táblázatot!

Szerző
Cím
Műfaj
Aiszkhülosz A perzsák Tragédia
Homérosz Iliász Eposz
Euripidész Bacchánsnők Tragédia
Szophoklész Antigoné Tragédia
Ariszthophanész Felhők Komédia

(megoldásonként 1 pont, összesen 8)

2. Minek az istene:

  1. Zeusz - a főisten
  2. Artemis - az erdők istennője
  3. Poseidon - a tenger istene
  4. Ares - a háború istene
  5. Orpheus - nem isten

(megoldásonként 1 pont, összesen 5)

3. Adja meg a következő kifejezések magyar jelentését!

  1. HÜBRISZ: a görög tragédia hősének az ember végességéről tudomást nem vevő, az isteneket vakmerően kihívó gőgje, ami egyben a tragikus vétség magva is.
  2. DITHÜRAMBUSZ: ókori görög lírai műfaj, eksztatikus hangulatú, pompázatos stílusú és dallamú himnusz Dionüszoról.
  3. EPOPEA: az eposz legigényesebb fajtája, nagyeposz, nemzeti hőseposz - nagyszerű hősökről szóló, kalandos történetet előadó hosszabb epikus költemény.
  4. KATARZIS: a művészet alkotásai által a befogadóban kiváltott nagy mélységű hatás, főleg a drámában érvényesül - az antik esztétikában megtisztulás jelentésű fogalomként használták - a katarzis a befogadót az önérdek nézőpontjának felfüggesztésére és az egész emberi nem érdekével való azonosulásra készteti.
  5. SZATÍRJÁTÉK: szatírdráma - ókori görög, komédiázó színjátéktípus, mely a lónak öltözött szereplők, a szatírok főszerepet játszó kórusától kapta a nevét.

(megoldásonként 2 pont, összesen 10)

4. Írja fel a hexameter képletét!

- U U / - U U / - U U / - U U / - U U / - U

(A helyes képlet 3 pontot ér)

5. Soroljon fel legalább 3 olyan görög mítoszt, mely foglalkoztatta 20. századi művészeket (gondolhat filmre, képre is!)

pl.:

  1. Sziszüphosz-mítosza - A. Camus
  2. A tűz csiholója - Ady Endre
  3. Odüsszeusz tekintete (film) - Theo Angelopoulos rendezésében
    http://us.imdb.com/Title?0114863

(megoldásonként 1 pont, ha van köztük film, vagy kép, az max. 2 pont, összesen 4 pont)

6. Írja fel a következő verslábak képletét!

  1. choriambus - U U -
  2. daktilus - U U
  3. jambus U -
  4. trocheus - U
  5. spondeus - -

(megoldásonként 1 pont, összesen 5 pont)

7. Sorolja fel az eposzi kellékeket!

  1. invokáció: (segélykérés, megszólítás)
  2. propozíció: (tárgymegjelölés)
  3. enumeráció: (előszámlálás, seregszemle)
  4. in medias res: (a dolgok közepébe vágva)
  5. epitheton ornans
  6. verselés: az antik eposzok esetében hexameter
  7. epikus hasonlat
  8. deus ex machina: (isteni közbeavatkozás)
  9. párhuzamos szembeállító szerkesztés
  10. pars pro toto elv
  11. visszatérő toposzok, szövegrészletek

(megoldásonként 2 pont, összesen 22)

8. Nevezze meg az alábbi idézetek szerzőjét, valamint a mű címét!

  1. Hésziódosz: A csalogány és a sólyom példázata
  2. Szaphó: Van nekem egy szép leánykám ...
  3. Alkaiosz: Vigadj, amíg élsz
  4. Anakreón: Diönűszoszhoz
  5. Ibükosz: Töredék a tavaszról
  6. Szimonídész: A krannóni Szkopaszhoz

(szerzőnként és művenként 2-2 pont, összesen 24 pont)

Összesen 80 (81 pont)

- vissza -