Verseny

A magánhangzók és törvényeik

Válassza ki a helyes magyarázatot!
1. A magánhangzók zöngehangok, ugyanis a hangszalagokon (ezek rezgésén) kívül más beszédszerv nem vesz részt a képzésükben.
2. ugyanis képzésükkor zönge keletkezik.
3. ugyanis nincs olyan magánhangzó, amelyre a zöngésség jegye ne volna érvényes.
4. ugyanis jobban zengenek, mint a mássalhangzók.
Melyik állítás igaz a zárt ë-re?
1. Középső nyelvállású, azaz középzárt magánhangzó.
2. Ajakréses (illabiális) magánhangzó.
3. A nyelvjárásokban gyakori az ë - ö váltakozás, vagyis egy szó azonos helyén az egyik nyelvjárásban ë, a másikban ö hangot ejtenek.
4. Elöl képzett (palatális) magánhangzó.
Melyik állítás nem igaz az á hangra?
1. Legalsó nyelvállású (nyílt) magánhangzó.
2. Van a nyelv mozgása alapján azonos módon képzett, ajakkerekítéses párja.
3. Hosszú magánhangzó.
4. A palóc nyelvjárásban van rövid á hang.
Válassza ki azokat az állításokat, amelyek igazak az í és az ű hangokra!
1. Mindkettő felső nyelvállású (zárt) magánhangzó.
2. Időtartamban és a nyelv függőleges (föl-le) mozgása alapján nem különböznek egymástól.
3. Csak ajakműködésben különböznek egymástól.
4. Ajakműködésben és a nyelv vízszintes (előre-hátra) mozgása alapján különböznek egymástól.
Válassza ki azokat az állításokat, amelyek nem igazak az u és az a hangokra!
1. Csak a képzés időtartama, a rövidség a közös tulajdonságuk.
2. Csak az egyiknek van hosszú párja a köznyelvben.
3. Az o-tól mindkettő csak a zártság/nyitottság tulajdonságában különbözik.
4. Az u-nak az i, az a-nak az e az ajakréses (illabiális) párja.
5. Hosszú ú létezik a köznyelvben és a nyelvjárásokban is, de hosszú a (ä) még a nyelvjárásokban sem fordul elő.
Mely hangok maradtak ki a sorból: u, ü, i? Válassza ki a helyes választ és helyes indoklást tartalmazó feleleteket!
1. Kimaradtak: o, ö, e. Indoklás: csak így teljes a rövid magánhangzók sora.
2. Kimaradtak: ú, ű, í. Indoklás: ezek szintén felső nyelvállású (zárt) magánhangzók.
3. Kimaradtak: o, ö, a. Indoklás: ezek szintén rövid, ajakkerekítéses magánhangzók.
4. Semmi sem maradt ki. Indoklás: csak erre a három magánhangzóra igaz, hogy felső nyelvállású (zárt), rövid magánhangzó.
Mely hangok nem illenek a sorba: ű, ő, í, é, e, a, á? Válassza ki a hibás választ vagy hibás indoklást tartalmazó feleleteket!
1. Válasz: e, a. Indoklás: ezek rövid magánhangzók, míg a többi mind hosszú.
2. Válasz: ű, ő. Indoklás: ezek ajakkerekítésesek, míg a többi mind ajakréses.
3. Válasz: á, a. Indoklás: ezek nyíltak vagy középnyíltak, míg a többi zárt vagy középzárt magánhangzó.
4. Válasz: á, a. Indoklás: ezek hátul képzett (veláris) magánhangzók, míg a többi mind elöl képzett (palatális).
Melyik állítás igaz a diftongusra?
1. Egy magánhangzó és egy mássalhangzó alkotja.
2. Két magánhangzó alkotja, és ezeket egy szótagban ejtjük.
3. A diftongus vagy nyitódó, vagy záródó, vagy lebegő.
4. Ha az azonos szótagban szereplő két magánhangzó közül a másodikat alacsonyabb nyelvállással, vagyis nyíltabban képezzük, akkor a diftongus nyitódó.
Melyik állítás nem igaz az illeszkedésre?
1. Az illeszkedést másként igazodásnak nevezzük, lényege, hogy a hang a zöngésség vagy a képzés helye szempontjából egy másik hanghoz igazodik, de képzésük nem lesz teljesen egyező.
2. Az illeszkedés magánhangzótörvény, a mássalhangzók kapcsolódására nem vonatkozik.
3. Az illeszkedés szerepe a magánhangzók szabályos elhelyezkedésének fenntartása a szóban, illetve a szóalakban.
4. Az egy- és kétalakú toldalékok csak hangrendben, a három- és négyalakúak hangrendben és ajakműködés szerint is tudnak illeszkedni.
Válassza ki az ajakműködés szerinti illeszkedésre képes toldalékokat!
1. -K általános többesjel (pl. hajó-k).
2. -SZOR határozórag (pl. két-szer).
3. - BÓL határozórag (pl. a hajó-ból).
4. -N helyhatározórag (pl. a hajó-n).
5. -N módhatározórag (pl. olcsó-n).
Melyik állítás nem igaz a köröztem szó magánhangzóinak kapcsolódására?
1. A szóban három toldalék közül kettőben van illeszkedés.
2. A toldalékok közül a képző és a rag hangrendben illeszkedik.
3. A toldalékok közül a képző és a rag csak hangrendben illeszkedik.
4. A toldalékok közül csak a képző illeszkedik ajakműködés szerint is.
Melyik állítás nem igaz a hiátusra?
1. Másként hangűr vagy hangrés az elnevezése.
2. A hiátus egyetlen szótagot alkotó két magánhangzó közötti hanghézag.
3. A mai beszédben leggyakrabban a j hanggal töltjük ki a hangűrt.
4. A v is hiátustöltő szerepű volt, ilyen hiátustöltő eredetű például a -vá/-vé, -val/-vel ragok v-je.
A verdes, bőrös, (ti) léptek, fűzhöz szavakra, szóalakokra teszünk megállapításokat. Melyik nem igaz?
1. Magas hangrendűek, és - mivel toldalékot tartalmaznak - ez egyben azt is jelenti, hogy van bennük hangrendi illeszkedés.
2. A verdes, léptek szavakban csak hangrendi illeszkedés van.
3. A bőrös, fűzhöz szavakban hangrendi és ajakműködés szerinti illeszkedés is van.
4. A verdes, léptek szavakban hangrendi és ajakműködés szerinti illeszkedés is van.
5. Vagy csak ajakréses, vagy csak ajakkerekítéses magánhangzókat tartalmaznak.
Melyik állítás igaz a kiéit kérdő névmásra?
1. Magas hangrendű, hangrendi illeszkedés van benne.
2. Ajakműködés szerinti illeszkedés is van benne.
3. Hiátus van benne.
4. Csak ajakréses magánhangzókat tartalmaz.
Melyek nem alapnyelvi jelenségek?
1. A mássalhangzóra végződő tőszavak.
2. A magánhangzó-harmónia.
3. A diftongusok megléte.
4. A hátul képzett (veláris) i hang.

- megoldások -

- vissza -