I. A NÖVÉNYEK NITROGÉNFORGALMA (9 pont)

Az alábbi kérdések, szempontok figyelembevételével kövesse végig a nitrogén sorsát!

A vizsgált növény a nitrogénhez nitrát-ionok formájában jut hozzá.

Kérdések

1. Természetes körülmények között hogyan, milyen hatásra képződik a talajban a nitrát-ion?
   
2. Milyen mechanizmus útján, hol veszi föl a nitrát-ionokat egy hajtásos növény?
   
3. Tömören vázolja a felvett nitrát és a belőle képződő anyagok útját, átalakulásait a nitrogén szerves vegyületbe történő beépüléséig!
   
4. A levelek lehullása után mi történik azok szerves nitrogénvegyületeivel? Milyen hatásra alakulnak át?

Többszörös választás

5. Válassza ki az alábbiak közül, hogy mely nitrogéntartalmú anyagok képződnek egy növényben!
   
   1.kazein
   2.auxin
   3.cellulóz
   4.NADP

II. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS-KÖRNYEZETVÉDELEM (11 pont)

Kérdések

1. Mit jelent az alábbi meghatározás?
   
   "Kis területű védett egység, amelyet valamilyen biológiai vagy geológiai érték megőrzésére jelölnek ki."
   
   
2. Nevezzen meg három magyarországi nemzeti parkot!

Többszörös választás

3. Mivel magyarázható, hogy egyes ipari körzetek élővilágából hiányoznak a zuzmók?
   
   1. A zuzmók szárazságtűrő élőlények.
   2. A zuzmók a levegő SO₂-koncentrációjára nézve szűktűrésűek.
   3. Az általuk termelt zuzmósavak a legellenállóbb kőzeteket is mállasztják.
   4. Egyes ipari folyamatok jelentős kén-dioxid mennyiséget juttatnak a környezetbe.
   
   
4. Az egyenlítői esőerdőt gyakorta azért égetik fel, hogy helyén növénytermesztő gazdálkodást folytassanak. Mi korlátozza a gazdálkodás sikerét?
   
   1. Az esőerdei talaj tápanyagtartalma csekély.
   2. Az esőerdő fajgazdagsága igen nagy.
   3. A talaj oldható növényi tápanyagait a csapadék gyorsan kimossa.
   4. Az esőerdők a szárazföldi életközösségek közül a legjelentősebb oxigéntermelők.

Szöveges feladat

Egy tóba a környező településekről folyamatosan szennyvíz áramlik, amely a mosószerekből származó foszforvegyületekben gazdag. A környező mezőgazdasági területekről oldott nitrogénműtrágyát tartalmazó víz jut a tóba.

5. Röviden vázolja, a fenti folyamatok hosszan tartó fennállása - hogyan hat a tavi életközösség táplálkozási szintjeinek populációira (egyedszám) - milyen következményekkel, veszélyekkel jár!
   
   
6. Mi a jelenség neve?

III. TÁPLÁLÉKHÁLÓZAT (8 pont)

Az alábbi rajz A, B, C és D jelzésű része egy életközösség különböző táplálkozási szintjeibe tartozó élőlényeket jelöl. A nyilak az anyagforgalom irányát mutatják.

Kérdések

1. Nevezze meg, hogy A, B, C és D milyen táplálkozási szintekhez tartoznak!
   
2. Rendezze a B, C és D kategóriákat a biomassza növekvő sorrendjébe!
   
3. A fenti táplálékhálózat mely szintjébe sorolhatók a következő élőlények: levéltetű, vadrózsa, katicabogár?
   
4. A megkötött fényenergia milyen formában távozik ebből a rendszerből? Melyik táplálkozási szintnél lép ki a rendszerből az energia?

IV. ÉLETKÖZÖSSÉGEK (13 pont)

Az alábbi vázlaton néhány biom jellemző eredeti előfordulási helyét tüntettük fel.

Azonosítsa, hogy a következő megállapítások melyik - az ábrán jelölt - biomra vonatkoznak!

A feladat sorszáma mellé a rajz megfelelő betűjelzését (- jelzéseit) és a kérdéses biom(ok) nevét írja le! (Pl.: 3. F = tenger.)

Egy jellemzés több biomra is vonatkozhat.

1. Örökzöld növénytakaró.
   
2. Természetes növénytakaró már csak kisebb foltokban fordul elő.
   
3. Jellemző fogyasztója az Óvilágban a gímszarvas.
   
4. Egyenletesen sok csapadék.

Többszörös választás

5. Egy lepréselt hajtásdarab az E jelű helyről, a talajtól 20 m magasságból származik. Az alábbiak közül mi lehetett a lepréselt hajtású növény életformája?
   
   A. lián
   B. orchidea
   C. fánlakó
   D. moha

Négyféle asszociáció

A. a füves pusztára jellemző
B. a szavannára jellemző
C. mindkettőre jellemző
D. egyikre sem jellemző

6. Évente nyugalmi időszak alakul ki a fagy miatt.
   
7. Tömegesen előforduló termelő populációi egyszikűek.
   
8. Évente nyugalmi időszak alakul ki a szárazság miatt.
   
9. Az évi csapadékmennyiség elérheti az 1500 mm-t.

Mennyiségi összehasonlítás

10. a. A cseres-tölgyes társulás sokfélesége.
    b. A tajgaerdő sokfélesége.
    
    
11. a. A fenyőerdő talajának pH-ja.
    b. A mészkő-sziklagyep talajának pH-ja.
    
    
12. a. Egy szárazföldi zárótársulás által egy év alatt megkötött napenergia.
    b. Ugyanazon társulásban egy év alatt mozgásra fordított energia.

V. ERDŐK (9 pont)

Többszörös választás

1. Tűlevelű erdők megtalálhatók:
   
   1. mediterrán éghajlatú hegységekben.
   2. Közép-Európában 2500-3000 méteres tengerszint fölötti magasságban.
   3. a tajgán.
   4. a szikeseken.
   
   
2. A következő életközösségek közül melyiknek a fái örökzöldek?
   
   1. A trópusi esőerdő.
   2. A keménylombú erdők.
   3. A tajga.
   4. A babérlombú erdők.

Relációanalízis

3. A szavannák Egyenlítőtől távoli területeit erdők borítják, mert ezeken a területeken az év egy részére csapadékos, meleg időjárás jellemző.
   
   
4. A molyhos-tölgyes erdő Magyarországon klímazonális, mert déli lejtők száraz, meleg élőhelyein alakul ki.
   
   
5. Hazai hegyvidékeinken bükkös erdők előfordulnak 600 méternél alacsonyabban, mert ilyen tengerszint fölötti magasságokban a hűvös északi hegyoldalak megfelelő környezetet biztosítanak a bükkös megtelepedésére.
   
   
6. Az Alföld klímazonális társulása a zárt homoki tölgyes, mert ennek az erdőnek a fajösszetételét elsődlegesen az éghajlat határozza meg.
   
   
7. Az alábbi ábra szemlélteti egy erdőtársulás valamely frissen megtelepedett állatpopulációjában az életkor-eloszlást.

Szöveges feladat

Tegyük fel, hogy a populációra az ember optimális feltételek közti túlélési típusa jellemző.

Ideális környezeti feltételek esetén lehet-e számítani a populáció egyedszámának változására a következő nemzedékekben? Ha igen, hogyan változik? Miért?

Válaszát egy-két mondatban indokolja, megoldása enélkül nem fogadható el.

VI. A VIZEK ÉLŐVILÁGA (10 pont)

Többszörös választás

1. Az alábbi állatcsoportok közül melyikbe tartoznak kizárólag tengeri (sós vízi) állatok?
   
   1. Gyökérlábúak.
   2. Szivacsok.
   3. Csalánozók.
   4. Tüskésbőrűek.
   
   
2. A következők közül milyen táplálkozású, illetve anyagcseréjű élőlények élhetnek éstáplálkozhatnak a mélytengerekben?
   
   1. Ragadozók.
   2. Kemoszintetizálók.
   3. Lebontók.
   4. Növényevők.
   
   
3. Miben különbözik a porcos halak testfelépítése a csontos halakétól?
   
   1. A porcos halaknak nincs úszóhólyagjuk.
   2. A porcos halak vázrendszere meszet tartalmaz.
   3. A porcos halaknak nincs csontvázuk.
   4. A porcos halak légzőszerve béleredetű.

Relációanalízis

4. A tengeri élőhelyek közül a nyílt tengerek fajgazdagsága a legnagyobb, mert a meleg tengerekplanktonsűrűsége meghaladja a hideg tengerekét.
   
   
5. A magyarországi vízpartok zárótársulása intrazonális erdő, mert az intrazonális erdőkfajösszetételét és szerkezetét elsősorban az éghajlatra jellemző hőmérsékleti és csapadékviszonyok határozzák meg.

Egyszerű választás

6. A hazai vízpartok szabályos szukcessziója során elsőként megjelenő fás társulástípus:
   
   A. nádas.
   B. mocsárrét.
   C. magassásos.
   D. bokorfüzes.
   E. ligeterdő.

Szöveges feladatok

7. Határozza meg, mit jelent: plankton!
   
8. A földtörténet során mikor (kb. hány éve) jelentek meg az első vízi élőlények?
   
9. Mely törzs(ek) képviselőire jellemző, hogy egyedfejlődésük során testükben gerinchúr alakul ki?

VII. ÖKOLÓGIAI RENDSZER SZÉNFORGALMA (10 pont)

Az ábra egy erdő szénforgalmának néhány részletét mutatja. Az egyik nagybetű egy anyagot jelöl, a többi nagybetű pedig egy-egy meghatározott ökológiai szerepű élőlénytípust szimbolizál. A kisbetűk folyamatok nevére utalnak.

1. Nevezze meg, mit jelentenek az ábra betűi!
   
2. Írjon le két, elvileg eltérő tevékenységet, amellyel az ember(iség) az ábrán nagybetűvel jelölt anyagnak a bioszférában található mennyiségét befolyásolja!
   
3. Egyetlen mondatban fogalmazza meg, hogy milyen hatás révén, milyen mérhető következménnyel jár, ha az ábrán nagybetűvel jelölt anyag mennyisége megnő a bioszférában!

VIII. HAZAI TÁRSULÁSOK (12 pont)

Az alábbiakban három hazai növénytársulásról lesz szó, és ezeket X, Y és Z betűkkel jelöljük. Az X társulásban békalencse él.

Az alábbi tesztfeladatok megoldásainak betűjelét a feladat sorszámának feltüntetésével írja a megoldólapra!

Relációanalízis

1. A békalencse a lebegő hínárokban fordul elő nagy egyedszámban, mert a gyökerével nem vesz föl vizet a talajból.
   
2. Az X társulásban a vízellátottság szempontjából tág tűrésű populációk élnek, mert elviselik a víz nagy mennyiségét.
   
3. Az X társulás szervesanyag-termelőinek nagy része egysejtű és telepes növény, mert a moszatok között vannak szövetes szervezetek is. Az Y társulásban tölgyek árnyékában hűsölhetünk.

Többszörös választás

4. Magyarországon hol fordulhat elő jellemzően olyan társulás, amelyben tölgyek élnek?
   
   1. Az Alföldön.
   2. A vízparti területeken.
   3. A dombvidékeken 300 m körüli magasságban.
   4. A hegységek legmagasabb régióiban.

Relációanalízis

5. Az Y társulás a fentiek ismeretében biztosan klímazonális, mert tavaszi aszpektusára a gazdagon virágzó aljnövényzet jellemző.
   
   
6. Az Y társulásban a legfelső szinteket alkotó növények vízfelvételében a párologtatás hatása elhanyagolható, mert e növények szára a kambium folyamatos működése miatt vastagszik.

Többszörös választás

7. Az Y társulás egy állományára 500 m magasan fekvő fennsíkon találunk rá. Mi lehet jellemző az itteni életközösségre?
   
   1. A fái kétszikűek.
   2. A felső lombkoronaszintjét a gyertyán alkotja.
   3. Elsődleges fogyasztói között sok az ízeltlábú.
   4. Cserjeszintje gazdag.

A Z társulásban gyakoriak a változó vízállapotú növények.

Relációanalízis

8. Változó vízállapotú növényeket száraz élőhelyeken találhatunk, mert azok a szárazság idején kiszáradnak, életműködéseik lelassulnak, de esőzéskor vízfelvétel után ismét felélednek.

Többszörös választás

9. A változó vízállapotú növények
   
   1. kiszáradástűrők.
   2. közé tartoznak a mohák.
   3. a vízellátásra nézve tág tűrésűek.
   4. főként a szövetes növények közül kerülnek ki.
   
   
10. Milyen további növények előfordulására lehet számítani a Z társulásban?
    
    1. Zsombéksás.
    2. Kaktuszok.
    3. Bükk.
    4. Egyes fűfélék.

Relációanalízis

11. A Z társulás a középhegységeinkben nem klímazonális, mert ott nem zárótársulás.

Többszörös választás

12. Az alábbiak közül melyik lehet a Z társulás?
    
    1. Homoki gyep.
    2. Magassásos társulás.
    3. Sziklagyep.
    4. Bükkös.

ÖSSZESEN 82 PONT

- megoldások -

- vissza a tematikához -