Magyarország története 1945-1990

Kronológia

Mottó: "Egy rendszer önmagában nem válthat meg egy népet, minden attól függ: kik, milyen módon, milyen ösztönökkel alkalmazzák" (Németh László)

1945

• Jan.: közigazgatás újjászervezése, igazolóbizottságok felállítása (Ideiglenes Nemzeti Kormány).
  
• Jan. 20.: fegyverszünet aláírása.
  
• Márc.: Ideiglenes Nemzeti Kormány földreform rendelete.
  
• Aug.: Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a kötelező 8 osztályos iskolákról.
  
• Nov.: nemzetgyűlési választások (Kisgazdapárt a szavazatok 57%-át kapja).
  
• Nov.: Tildy Zoltán-kormány.
  
• Német kitelepítések.
  
• Földreform (földosztás max. 100 hold).

1946

• Febr.: köztársaság kikiáltása (Tildy Zoltán köztársasági elnök).
  
• Febr.: Nagy Ferenc-kormány.
  
• Febr.: csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény.
  
• Febr.: Szálasi-per (halálos ítélet), igazoló eljárások köztisztviselôk között.
  
• Márc.: Baloldali Blokk megalakulása.
  
• Ápr.: Sulyok Dezső vezetésével megalakul a Magyar Szabadságpárt.
  
• Jún.: úttörőmozgalom megindulás.
  
• Jún.: szénbányák államosítása.
  
• Júl.: Rajk László belügyminiszter feloszlatja a Cserkész Szövetséget és számos keresztény egyesületet.
  
• Júl.: Kodály Zoltán lesz az MTA elnöke.
  
• Aug. 1.: új forint (értékálló pénz) kibocsátása.
  
• Nov.: legnagyobb nehézipari üzemek államosítása.

1947

• Febr. 10.: békeszerződés aláírása és becikkelyezése.
  
• Febr.: szovjet hatóságok letartóztatják és elhurcolják Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát.
  
• Máj.: lemondásra kényszerítik a Svájcban tartózkodó Nagy Ferenc miniszterelnököt, kisgazdák fokozatos kiszorítása a hatalomból.
  
• Dinnyés-kormány.
  
• Aug.: országgyűlési választások (kék cédulázás = választási csalás, relatív többséget szerez az MKP).
  
• Nov.: bankok államosítása.

1948

• Febr.: magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény.
  
• Márc. elsőként osztanak Kossuth-díjat.
  
• Ápr.: 100 fő feletti üzemek államosítása.
  
• Jún. 12.: SZDP-MKP egyesülése = MDP (Magyar Dolgozók Pártja); ex-SZDP tagok. Emigráció pl. Kéthly Anna.
  
• Pócspetri ügy (antiklerikális per).
  
• Jún.: egyházi iskolák államosítása.
  
  
  
  
• Júl.: Tildy köztársasági elnök lemondása.
  
• Júl.: Csillebérci Úttörőtábor átadása, megindul az Úttörővasút.
  
• Aug.: Szakasits Árpád köztársasági elnökké választása.
  
• Szept.: Államvédelmi hatóság létrehozása.
  
• Dec.: Dobi-kormány.
  
• Dec.: Mindszenty József hercegprímás letartóztatása.

1949

• Jan.: Magyarország részvételével Moszkvában megalakul a KGST.
  
• Febr.: megalakul a Magyar Függetlenségi Népfront.
  
• Febr.: Mindszenty-per.
  
• Szocialista munkaverseny kezdete.
  
• Máj.: országgyűlési választások a Hazafias Népfront jelöltjei 96%-ot kapnak.
  
• Máj.: tőzsde megszüntetése.
  
• Aug. 20.: új szocialista alkotmány bevezetése aug. Elnöki Tanács megválasztása (elnök: Szakasits Árpád).
  
• Pálffy- Korondy-per (terror, "fekete autók" korszaka).
  
• Okt.: Rajk-per (kommunista párt belső erőivel leszámolás és Jugoszlávia elleni kirakatper),
  
• teljes államosítás.
  
• TSZ-ek erőszakos létrehozása, beszolgáltatási rendszer ("kulákozás").
  
• Személyi kultusz kialakulása.
  
• Első ötéves terv bevezetése (központi tervutasításos rendszer).

1950

• Jan.: református és evangélikus egyház püspökei felesküsznek a Magyar Népköztársaságra és az új alkotmányra.
  
• Ápr.: Szakasits Árpád lemondása (Rónai Sándor az új elnök).
  
• Jún.: megalakul a Dolgozó Ifjúság Szövetsége.
  
• Aug.: katolikus egyház és állam közötti viszony szabályozása.
  
• Szept.: szerzetesrendek feloszlatása (4 kivétellel).
  
• Ápr. 4. és nov. 7. nemzeti ünnepé válik, márc. 15. munkanap.

1951

• Ápr.: Kádár János és több kommunista letartóztatása.
  
• Jún.: megkezdik a volt kizsákmányolók kitelepítését Budapestről.
  
• Júl.: Katolikus Püspöki Kar felesküszik az alkotmányra.
  
• Átadják a Sztálinvárosi (Dunaújvárosi) Vasmű első három üzemét.
  
  
  
  
• Nov.: egységes nyugdíjrendszer bevezetése.

1952

• Házingatlanok államosítása.
  
• Kötelezően termelendő termények.
  
• Beszolgáltatás szigorítás.
  
  
  
  
• Aug.: Dobi István lesz az Elnöki Tanács elnöke, Rákosi Mátyást a Minisztertanács elnökévé választják.

1953

• Jan.: eltörlik a kereseti és vagyonadót.
  
• Márc.: Sztálin halála.
  
• Máj.: országgyűlési választásokon 98%-ot kap a Népfront.
  
• Jún.: Rákosi Moszkvában tárgyal.
  
• Jún.: MDP Központi Vezetőségének ülése az elkövetett hibákról és azok kijavításáról (júniusi határozatok).
  
• Nagy Imre-kormány (fordulat Sztálin halála után): megszüntetik az internálásokat és a kitelepítéseket, részleges amnesztia, TSZ-ek feloszlatása.

1954

• Péter Gábort, az ÁVH volt vezetőjét elítélik.
  
• Kádár és más kommunisták kiszabadulnak a börtönből.

1955

• Márc.: Kossuth Klubban megalakul a Petőfi Kör.
  
• Hegedűs-kormány (szigorítás: Nagy Imre leváltása és megfosztása pártfunkcióitól is, végül kizárják a pártból, reformok leállítása).
  
• Máj. 14.: Varsói Szerzôdés létrehozása, ezért szovjet csapatok nem vonulnak ki osztrák államszerződés aláírása után.
  
• Dec. Magyarországot felveszik az ENSZ-be.

1956

• Márc.: Petőfi Kör első nyilvános rendezvénye.
  
• Jún.: Petőfi Kör sajtóvitái.
  
• Júl.: Rákosi helyett Gerő lesz a párt első titkára.
  
• Petőfi-kör vitái (sajtószabadságról, gazdaságról, Déry: Felelet).
  
• Okt. 6.: Rajk újratemetése, terror beismerése.
  
• Okt. 23.: tüntetés Petőfi szobornál, Rádiónál, Kossuth téren.
  
• Okt. 24.: Nagy Imre-kormány, statáriumot hirdet, egész fővárosban harcok dúlnak a felkelők és a kormányhű fegyveres erők illetve a szovjet csapatok között, Egyesült Izzóban megalakul az első munkástanács.
  
• Okt. 25.: Parlament előtti tömegre tüzet nyitnak a karhatalmisták, Gerő felmentése, helyette Kádár János.
  
• Okt. 26.: Több vidéki városban is fellángolnak a harcok.
  
• Okt. 28.: ÁVH megszüntetése, tárgyalás szovjet csapatok kivonásáról, Nemzetőrség megalakulása, Nagy Imre forradalomnak minősíti a felkelést.
  
• Okt. 30.: Köztársaság téri incidens, pártszékház elfoglalása, egypártrendszer megszüntetése, Mindszenty kiszabadulása.
  
  
  
  
• Okt. 31.: újjáalakuló koalíciós pártok, MDP feloszlatása, MSZMP megalakulása, szovjet vezetés elhatározza a magyar forradalom fegyveres leverését.
  
• Nov. 1.: Magyarország semleges, kilép Varsói Szerződésből, Kádár tárgyal a szovjet vezetőkkel.
  
• Nov. 3.: Mintszenty beszéde.
  
• Nov. 4.: Szovjet csapatok megtámadják Budapestet, Nagy Imre és környezete a jugoszláv követségre menekül, Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány megalakulása (Kádár vezetésével Szolnokon), szovjet csapatok behívása.
  
• Nov. 11.: Fegyveres ellenállás vége.
  
• Nov. 12.: Kádár-kormány megalakulása.
  
• Nov. 22.: Nagy Imre és társai elrablása.
  
• Dec. 2-5.: MSZMP ellenforradalomnak nyilvánítja a felkelést.
  
• Dec.: rögtönítélő bíróságok felállítása, internálás megkezdése, gyülekezési tilalom elrendelése
  
• Dec. 28.: Magyar Írószövetség legnagyobb forradalomnak deklarálja a felkelést.

1957

• Febr.: Munkásőrség megalakulása.
  
• Márc.: megállapodás a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának meghosszabbításáról,
  
• KISZ létrehozása.
  
• Kádár-éra kezdete.
  
• Agrárpolitikai rendelkezések a kollektivizálás folytatásáról.
  
• Munkástanácsok feloszlatása.
  
• Íróperek.

1958

• Münnich-kormány.
  
• Márc.: Magyar Televízió megkezdi rendszeres műsorszolgáltatását.
  
• Jún.: Nagy Imre és társai kivégzése Romániában.
  
• Nov.: választásokon 99%-ot kap a Népfront.

1960

• Megszűnik a vízumkényszer Magyarország és Csehszlovákia között.

1961

• Kivégzik az 56-os felkelők utolsó csoportját.
  
• Új oktatási törvény és büntetőtörvénykönyv elfogadása.

1962

• Elkészül a Béke villamosvezeték és a Barátság kőolajvezeték magyarországi szakasza.
  
• Aug.: MSZMP KB határozatot hoz az 1956 előtt elítélt munkásmozgalmi harcosok rehabilitálásáról, a személyi kultusz elítéléséről és kizárja a pártból Rákosit,
• Gerőt és klikkjük más tagjait.
  
• Okt.: Marosán felmentése megbízatásaiból.
  
• Dec.: ENSZ közgyűlés leveszi napirendjéről a magyar kérdést.

1964

• Hruscsov magyarországi látogatása.
  
• Vízumkényszer eltörlése Lengyelországgal, Bulgáriával szemben.
  
• Vatikáni megállapodás az egyházi kérdések rendezéséről.
  
• Új Erzsébet-híd felavatása.

1966

• Máj.: új gazdasági mechanizmus meghirdetése, de rendszer alapvető része nem változik (1960-70-es évek: fogyasztás korlátozott engedélyezése, puha diktatúra, kölcsönökből életszínvonal emelése).
  
• Választójogi reform.
  
  

1967

• Gyermekgondozási segély bevezetése.
  
• Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke, Fok Jenő miniszterelnök.
  
• Megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.
  
• Szept.: új szovjet-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása.

1968

• Érvénybe lép az új gazdasági mechanizmus.
  
• Magyar csapatok is részt vesznek a Csehszlovákia elleni intervencióban.

1970

• Új útlevélrendelet (nyugati országokba 3 évente egyszer lehet utazni).
  
• Ápr.: felavatják a budapesti metró Őrs vezér tere és Deák tér közti szakaszát.

1971

• Meghal Rákosi SZU-ban, Lukács György halála.
  
• Vatikánnal megállapodás Mindszenty amnesztiájáról (elhagyja az országot).

1972

• 1949-es alkotmány módosítása.
  
• Az új gazdasági mechanizmus hivatalos leállítása.

1973

• Diáktüntetések Budapesten, Szegeden.
  
• Hegedüs András, Vajda Mihály, Kis János kizárása a pártból.
  
• Haraszti-per.
  
• Diplomáciai kapcsolatok felvétele az NSZK-val.

1974

• Aczél György, Nyers rezső felmentése.
  
• Külkereskedelem állami monopólium.
  
• Konrád György, Szelényi Iván letartóztatása.

1975

• Lázár-kormány.
  
• Zánkai úttörőváros és az M7-es átadása.
  
  
  
  
• Kádár aláírja a helsinki záróokmányt.

1977

• Magyar értelmiség egy csoportja támogatja a Charta 77 mozgalmat.
  
• Megállapodás a Bős-Nagymaros közötti vízlépcső felépítéséről.

1978

• USA visszaadja a koronát Magyarországnak.
  
• MSZMP KB nyugdíjazza Biszku Bélát, a dogmatikus erők vezérlakját, kiáll a gazdasági reform folytatása mellett, személycserék.

1980

• Adria-kőolajvezeték megnyitása.
  
• Farkas Bertalan magyar űrhajós a világűrbe.

1981

• Szerződéses és bérleti formában üzemeltethetőek a kisebb kereskedelmi és vendéglátóipari egységek.
  
• 42 órás munkahét és a szabad szombat bevezetése.
  
• Gazdasági munkaközösségek működésének engedélyezése.
  
• Megjelenik az illegális Beszélő című folyóirat első száma.

1982

• Már évenete egyszer lehet nyugati országba utazni.
  
• Felveszik hazánkat a Nemzetközi Valutaalapba (IMF) és aVilágbankba (IBRD).

1984

• Decentralizálják az állam tulajdonosi jogait, az üzemek tulajdonosaivá a vállalati tanácsok válnak.

1985

• Új választójogi törvény (kötelező többes jelölés).
  
• Ellenzék tanácskozása Monoron.

1986

• Többezres tüntetés a Petőfi-szobornál és a Lánchídnál.
  
• Fordulat és reform című tanulmány megjelenése.
  
• Magyar Írószövetség közgyűlése; írók lázadása.
  
• Első kereskedelmi bankok megalakulása.

1987

• Társadalmi szerződés megjelenése.
  
• Grósz-kormány megalakulása.
  
• Paksi atomerőmű teljes üzembe helyezése.
  
• Személyi jövedelemadó bevezetése.
  
• Világútlevél bevezetése.
  
• szept. 27.: 1. lakitelki konferencia (MDF megalakulása).

1988

• márc. 15.: Ellenzéki tüntetés Budapesten.
  
• Fidesz, SZDSZ megalakulása, felújítja tevékenységét a Független Kisgazdapárt.
  
• ápr.: Bihari Mihály, Lengyel László, Bíró Zoltán, Király Zoltán kizárása a pártból.
  
• Szabad Kezdeményezések Hálózatának megalakulása.
  
• Kádár János leváltása, Grósz Károly lesz a főtitkár.
  
• Tüntetés a tervezett erdélyi falurombolás ellen.
  
• Hatályba lép a privatizáció alapjául szolgáló társasági törvény.
  
• Tüntetés Nagy Imre kivégzésének évfordulóján.
  
• Németh-kormány megalakulása.
  
• Gorbacsov bejelenti, hogy csökkenti a Közép-Európában állomásozó szovjet csapatok létszámát.

1989

• Pozsgay bejelentése, amelyben 1956-ot népfelkelésnek nevezi.
  
• MSZMP elismeri a többpártrendszert.
  
• Ellenzéki Kerekasztal megalakulása.
  
• jún. 16.: Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése.
  
• Magyarország megnyitotta kapuit a német menekültek előtt.
  
• okt. 23.: 3. köztársaság kikiáltása.
  
• MSZP megalakulása (MSZMP megszűnése).
  
• Munkanélküli-segély bevezetése, felfüggesztik a vízlépcső építését, privatizáció előmozdítását szorgalmazó törvény.
  
• Megkezdődik a szovjet csapatok kivonása.
  
• Kádár halála.

1990

• Megkezdi működését az Alkotmánybíróság.
  
• Új egyházi törvény.
  
• Állami Vagyonügynökség megalakulása.
  
• Országgyűlési választások (MDF mandátumok 43%-át szerzi meg).
  
• Antall József kormány.
  
• Göncz Árpád köztársasági elnökké választása.
  
• Taxisblokád Budapesten a drasztikus benzináremelés miatt.
  
  

Érdekességek

• Az 1954-es labdarúgó világbajnokságon a magyar válogatott a döntőben 3:2-es vereséget szenvedett az NSZK válogatottjától. A csalódás kisebb utcai zavargásokat váltott ki a fővárosban.
  
  
• A 60-as évek nagy beruházásihoz tartozott az infrastruktúra fejlesztése. Ennek részeként 1963-ben bekapcsolták a villamoshálózatba az utolsó magyar falut, Aporligetet is. A fővárosban átadták az első gyalogos aluljárót az Astoriánál.
  
  
• A magyar film sikerei 1945 után is folytatódnak. 1972-ben Cannes-ben Jancsó Miklós Még kér a nép című filmje nagydíjat nyer. 1982-ben Szabó István Mephisto című filmje Oscar-díjat kap.

- feladatok -

- archívum -

- vissza a tematikához -