ÁLTALÁNOS PSZICHOLÓGIA - 1. rész

3. hét

1. Az érzékelés és az észlelés fogalma
   
2. Az észlelt és a valóságos világ viszonya
   
3. Szignáldetekciós elmélet
   
4. A látás
   
5. A hallás
   
6. Szaglás
   
7. Ízlelés
   
8. Tapintás
   
9. Egyéb testérzékletek

4. hét

10. Az észlelés
    
11. A percepció elméletei
    
12. Alakészlelés

Az érzékelés és az észlelés pszichológiája

1. Az érzékelés és az észlelés fogalma
   Érzékelés = szenzáció, észlelés = percepció (a fogalmak elkülönítése: Reid, 1700-as évek)
   Az érzékszervek fizikai rendszerek, melyek az kívülről, vagy belülről érkező információkat elektrokémiai kódokra fordítják le.
   Érzéklet = olyan idegi információ, mely az érzékszervektől érkezik az agyhoz (itt zajlik a percepció folyamata).
   Az észlelést agyi kognitív folyamatok határozzák meg, melyeket különböző szubjektív faktorok befolyásolnak.
   
   
2. Az észlelt és a valóságos világ viszonya
   A kutatók arra törekszenek, hogy az talált összefüggéseket függvények segítségével fejezzék ki.
   
   
   1. Az észlelés "ténye" avagy az abszolút küszöb problémája
      Abszolút küszöb/ingerküszöb = az a legkisebb inger, amit az érzékszerv képes felfogni. (érzékleti modalitásonként változik az értéke, de a modalitáson belül nem) - az az ingerintenzitás, amit a bemutatott esetek 50%-ában észlelünk.
      Alsó küszöb = mekkora ingert észlelünk már
      Felső küszöb = mekkora ingert észlelünk még (fájdalomküszöb)
      Észlelési tartomány = a két küszöb közötti rész
      
      
   2. A diszkrimináció kérdése: a különbségi küszöb
      Különbségi küszöb/éppen érzékelhető különbség = a két inger közötti legkisebb észrevehető különbség (az az eltérés, amit az esetek 50%-ában észlelünk). Egyénenként és érzékszervenként is változik a nagysága.
      Weber tört értelmezése: minél erősebb az inger, annál nagyobb módosítás kell benne, hogy észleljük a különbséget.
      
      
3. Szignáldetekciós elmélet
   Figyelembe veszi az észlelést torzító tényezőket is, szemben a klasszikus pszichofizikával.
   4-féle inger-válasz kombináció létezik így:
   
   1. van inger + van válasz -> találat
      
   2. van inger + nincs válasz -> kihagyás
      
   3. nincs inger + van válasz -> téves riasztás
      
   4. nincs inger + nincs válasz -> helyes kihagyás
   a 2. és 4. lehetőséget a klasszikus pszichofizika nem kezeli.
   
   
4. A látás
   A látás vizuális rendszerei: csapok (nappali látás), pálcikák (szürkületi látás)
   1. Színlátás
      A látható fény tartománya: 400-700nm
      A fény hullámhossza: színárnyalat (az idegrendszer reakciója az adott hullámhosszra)
      A hullámhossz amplitúdója: a fény észlelt intenzitása, világosság (a pálcikák érzékenyebbek rá)
      Telítettség: a szín élénksége, gazdagsága
      Additív színkeverés: különböző hullámhosszú fények keverése
      Szubtraktív színkeverés: a tárgyról visszaverődő és azon elnyelődő fény hullámhosszainak különbsége
      
      
   2. Színlátáselméletek
      
      1. Háromszínelmélet (Young-Helmholtz elmélet): az idegrendszerben 3 féle csap, mindegyik eltérő fotopigmenttel rendelkezik (bizonyíték: a színlátás zavarai, színvakság pl.)
         
      2. Hering-féle ellenfolyamat elmélet: egy neuron felelős a komplementer színek észleléséért, ennek megfelelően ingerlésekor aktivitása a színnek megfelelően nő, vagy csökken (bizonyíték: az utókép jelensége)
         
      3. Hurvich és Jameson összekapcsolta a fentieket: a retina szintjén a háromszínelmélet működik inkább, míg magasabb rendű területeken az ellenfolyamatok.
         
         
5. A hallás
   A hang pszichológiai észlelését befolyásolják:
   
   1. Amplitúdó: a hang intenzitását, a hangosságélményt adja (minél nagyobb az amplitúdó, annál hangosabb). Mértékegysége a decibel.
      
   2. Frekvencia: a hangmagasság alapja, mértékegysége a hertz.
      
   3. Hangminőség, hangszín: az alaphang frekvenciáját kiegészítő felharmonikusok adják
      
      
1. A hangmagasság-észlelés helyelmélete (Békésy-féle elmélet)
    A szőrsejtek elhelyezkedésüktől függően érzékenyek specifikus frekvenciákra.

2. A frekvenciaelmélet (sortűzelmélet, Wever, 1970)
    A szőrsejtek nem egyenként, hanem csoportokban működnek, mert a hanghullám
    frekvenciájának kódolására egy neuron nem tudna elég gyorsan kisülni.

3. A hanglokalizáció
    A két fülbe a hang időbeli eltéréssel és eltérő intenzitással érkezik, így határozható meg,
    honnan jön a hang.


6. Szaglás
   A szaglószerv kémiai ingerekkel működik: zsírban, vagy vízben oldódó molekulák hozzák ingerületbe.
   Amoore 7 alapszagot különböztet meg.
   Anozmia: szag érzés hiánya
   
   
7. Ízlelés
   Az ízészlelés feltétele, hogy az ízlelt anyag közvetlen kapcsolatba kerüljön az ízlelés receptoraival, a kontaktoreceptorokkal.
   4 alapvető éa 2 járulékos ízminőség van: édes, sós, keserű, savanyú, + szappaníz, fémes íz.
   Az ízérzékenység a korral változik.
   
   
8. Tapintás
   Exterocepció: külső ingerek észlelése
   Propriocepció: a saját test észlelése
   
   
   1. A fájdalom
      Alapvető túlélési funkciója van.
      Összetevői: szenzoros és affektív komponens.
      Melzak: kapu-kontroll elmélet - az agyi kognitív és érzelmi tartalmak befolyásolják, hogy milyen intenzíven továbbítódik a fájdalom.
      Kulturálisan és egyénenként is eltér, hogy mit észlelünk fájdalomként.
      
      
9. Egyéb testérzékletek
   Kinesztézis: testrészeink egymáshoz képesti helyzetének észlelése.
   Vesztibuláris érzékelés: egyensúlyérzékelés, a fej relatív helyzetének és a test térbeli mozgásának érzékelése.

- versenyfeladat -

- vissza a tematikához -