Az ősközösség kora

A világ és az ember keletkezéséről eltérő nézetek élnek egymás mellett, az egyik természetfeletti erők működését feltételezi (mitológia és a vallások), a másik a fejlődésre helyezi a hangsúlyt, az embert is a természet részének tekintve (az elmélet megalapozója Charles Darwin, 1859-ebn megjelent művében A fajok eredetében fejtette ki nézeteit)

Ember fejlődése

Emberelődök

Neolitikum- új / csiszolt kőkorszak (kb. Kr. e. 8000-1500)

• Utolsó jégkorszak lezárultával melegedő periódus következik.
  
• Életmódbeli változások,: földművelés (gabonafélék), állattenyésztés (juh, kecske, ló, kutya), fazekasság (raktározási lehetőség), szövés-fonás elterjedése.
  
• A természet átalakítása, letelepedett életmód, falvakba tömörülés.
  
• Apajogú (patriarchális) társadalom, csoportházasság helyett monogámia (párkapcsolat).
  
• Legnagyobb lelőhelyek: Jerikó (már városi méret), Chatal Hüyük (Törökország)
  
  

Mezopotámiai civilizációk

Változatos földrajzi felépítés (folyó völgyek, hegyvidéki legelők), két legfontosabb folyó a Tigris és az Eufrátesz.

Sémi népesség alkotja a lakosság legnagyobb részét.

Gazdaság:

• árasztásos földművelés (csatornarendszer kiépítése), árpa, szezámmag, datolya termesztése, juh, kecske háziasítása, szarvasmarha igavonásra, szamár teherhordásra használatos, lovat a hegyi népektől veszik át, és harci eszközként használják
  
• fő építési anyag a tégla, megjelenik a fémművesség, kő- és csontfaragás
  
• a városok közt alig van kereskedelmi tevékenység, a távolsági kereskedelem kap fontos szerepet (főleg nyersanyagok behozatala)
  
• önellátó kisgazdaságok
  
• templom / palota központú gazdasági elosztó szervezet (redisztribúciós rendszer) jövedelme földjeiből, adókból., bérleti díjakból, műhelyeik termeléséből, adományokból és hadizsákmányból származtak ezek egy részét osztották vissza a földeken dolgozóknak illetve a rendszer irányítását végzőknek
  
• város megjelenése (gazdasági, politikai, katonai hatalom egyszerre) palota-templom (toronytemplom: zikkurat) és polgárváros elkülönülése, átlagos lakossága 50 000 fő volt, de pl. Ur kb. 300 000 lakossal rendelkezett

Társadalom

• élén az isteni eredetűnek tekintett király (ensi / lugal), akinek elsősorban a hadsereg vezetésében volt szerepe, béke idején főleg jogi feladatokat látott el (törvények kihirdetése)
  
• a fő irányító és szervező hatalmat a templom képviselte
• városi polgárság (mezőgazdaságból él)
• patriarchális rabszolgaság (főleg nők házkörüli munkára)

Szellemi kultúra

• ékírás (Rawlinson fejti meg 19. sz. közepén)
  
• fejlett matematikai ismeretek (6-os számrendszer), geometria, csillagászat

Politikatörténet

Sumér városállamok kora Kr. e. 3000-2500 ; sumér rokontalan nép

• Uruk (Gilgames nevéhez fűzi a legenda a városfal építését), Kis, Ur, Lagas (Urukagina reformokat vezet be a kistermelők helyzetének javítására) legjelentősebb városok
  
• állandó harc a városok között az elsőségért (szövetségkötések és hódítások)
  
• sumér első egyesítője és egyben az akkád birodalom megteremtője: Sarrukin (Kr. e. 2300.), az erőszakos katonai egyesítés felborította a hagyományos gazdasági munkamegosztást a síkság és a hegyvidék között ez adott lehetőséget a
  
• guti betörésre Kr. e. 2230 körül
  
  
  
• Ur újabb virágkora Kr. e. 2100-2000
  
• tengeri kereskedelmen alapuló hatalom
  
• jól kiépített bürokrácia
  
• évezred végére szárazabbá váló éghajlat éhínségeket okoz, birodalom a társadalmi feszültségektől szétesik, nomád támadások érik, (a terület központja végleg áttevődik Babilon környékére) sumér nyelv holt, templomi nyelvvé válik és a sumérok végleg beolvadnak az akkád népcsoportba

Óbabiloni birodalom Kr. e. 2000-1500

• Babilonban élő amirota uralkodók szervezik újjá a birodalmat, legjelentősebb uralkodó Hammurápi (Kr. e. 18. Sz.), akinek nevét fennmaradta törvényoszlopa tette híressé
  
• gazdasági változások
  
• a földhasználat helyett a földmagántulajdon terjedt el, adósrabszolgaság kialakulása, ennek ellensúlyozására a király időről időre rendeleti úton beavatkozik a gazdasági folyamatokba
  
• társadalmi változások
  
• awelum (ember) a szabadok csoportját jelenti: király, papság, arisztokrácia, parasztok, kézművesek
  
• muskenum a nem teljes jogú szabadokat jelenti: telkes katonák, állami, templomi szolgálatban lévők
  
• wardum a rabszolgák, főleg kisegítő munkákat végeznek
  
• fellendül a kereskedelem és a kölcsönügyletek.

Új birodalmak feltűnése a mezopotámiai térségben (Kr. e. 16-5. sz)

Mitanni

• hurrik lakják (Van-tó környékéről vándoroltak ide)
  
• Kr. e. 15. sz..-ban hozták létre birodalmukat, jó kapcsolatok az egyiptomi újbirodalommal, állandó harc a hettitákkal, ebben pusztul el

Hettita birodalom

• a ló és a vasgyártás forradalmi változásokat hozott az ókori Kelet életében, ezek titkát őrizték a hettiták
  
• lovas-nomád nép, amelyet a törvények ereje tart össze (számos nemzetiség és kulturális hatás keveredik benne)
  
• központja: Hattusas (Bogazkale Törökország)
  
• hódításai után közvetlen határos lesz Egyiptommal, kadesi csatában (Kr. e.13. sz.) legyőzik II. Ramszesz fáraót, majd békét köt a két nagyhatalom

Asszíria

• Assur város már sumér feliratokból ismert kereskedőváros
  
• első államszervezet a Kr. e. 19.sz.-ban jön létre
  
• a katonai birodalmat Assur-uballit (Kr. e. 14. sz) szervezi meg
  
• nincsenek természetes határai a területnek, ezért csak évenkénti rendszeres hadjáratokkal lehet fenntartani (általános mozgósítás a parasztság körében, akit csak az extenzív gazdasági növekedés képes fenntartani)
  
• Tukulti-apil-essara (Kr. e. 11. sz.)
  
• katonai reform (harci szekerek számának növelése)
  
• peremterületeket nem szállja meg csak adóztatja, népek áttelepítése a munkaerő-szükséglet miatt
  
• Assur-nasir-apil (Kr. e. 9. sz)
  
• újabb katonai reformok a birodalom megerősítésére
  
• új főváros: Nimrúd (tigris partján)
  
• hódítás: Urartu északi-hegyvidék felé, Babilon felé, és a Földközi-tengeri térség felé
  
• Tukulti-apil-essara (Kr. e. 8. sz.)
  
• utolsó reformer, aki felismerte, hogy a birodalmat nem a zsákmányra, hanem az állandó adókra kell építeni, közigazgatási reform végrehajtása, centralizált birodalom létrehozása
  
• Szin-ahhé-ériba (Kr. e. 689.) sikerül elfoglalnia Babilont, majd Egyiptomot legyőzi a memphiszi csatában (Kr.e. 671.)tombol a terror a lázadások megfékezésére
  
• utolsó fénykor Assur-ban-apil uralkodása idején (Ninivei könyvtár, az ókor legnagyobb gyűjteménye létrehozása)
  
• Kr. e. 605. karkemisi csatában megsemmisül az asszír birodalom

Újbabiloni birodalom (Kr. e. 6.sz.)

• a lehanyatlott óbabiloni birodalmat a kassuk, majd az arámiak (káld) szállták meg, akik főleg kereskedelemmel foglalkoztak, asszír vazallussálammá lettek, ám Asszíria hanyatlásával lehetőség nyílt a felemelkedésre
  
• Nabu-kudirru-usur idején éli fénykorát (Jeruzsálem elfoglalása a kereskedelmi pozíciók megszerzéséért)
  
• Kr. e. 539. a perzsák Kürosz vezetésével és a Marduk papság támogatásával elfoglalják Babilont

Perzsák

• a Kaukázus vidékéről érkeznek és igen hamar átveszik a civilizáltabb népek szokásait
  
• első nagy hódító: Kürosz (Kr. e. 6.sz.)
  
• méd birodalom Lüdia, Babilon meghódítása
  
• új hódítási politika: helyi hagyományok, vallások tisztelete (pl. zsidók hazaengedése a babiloni fogságból)
  
• Daireosz (Kr. e 5. sz.) uralkodása idején éli virágkorát Perzsia (gazdasági egységbe kovácsolja az ókori Keletet), főváros: Perszepolisz, 20 satrapiára (kormányzóság) osztja a birodalmat, útépítések, fejlett postaszolgálat, egységes pénz és mértékrendszer
  
• bukás: Nagy Sándor elfoglalja Kr. e. 330-ban

Egyiptom

• földrajzilag a Nílus folyó határozza meg az országot, ez adja a termékenységet a földnek és hozza a pusztító áradásokat is, elzártabb terület mint Mezopotámia
  
• Alsó-Egyiptomnak a deltavidéket nevezik, Felső-Egyiptomnak déli részen elhúzódó területet
  
• a tagolást a Nílus zuhatagai (katarakta) jelentik
  
• fémben szegény vidék, ám gazdag kőben
  
• az alapnépesség afrikai-ázsiai keveredésből jött létre

Gazdaság

• öntözéses földművelés, vízemelő rendszerek kiépítése
  
• a föld jelképesen a fáraó tulajdona, a palota redisztribúciós rendszerben működik
  
• a kereskedelem állami monopólium

Társadalom

• állam élén az isteni eredetű fáraó (kezdetben Hórusz sólyomisten fia, később Ré napisten földi megtestesítője) szakrális (templomok főpapja, termékenység szimbóluma) és világi vezető (hadsereg főparancsnoka, kincstárnok, legfőbb bíró) egyben
  
• állam vezetését a hivatalnokok végzik (a fáraó udvarának működtetése és a nomoszok kerületek vezetése is feladatuk cserébe birtokot kapnak)
  
• összetett papi hivatalrendszer (istenek kultusza, áldozatbemutatás, halottakról gondoskodás)
  
• szabad paraszti réteg végzi a munka nagy részét (piramisok építését is közmunkaként)
  
• házi rabszolgaság

Szellemi kultúra

• legfontosabb íróanyag: papírusz
  
• írástípusok: 1. hieroglif ("szent véset") képszerű jelek, ünnepi, szakrális alkalmakkor használják 2. hieratikus egyszerűbb változata a hieroglifnek 3. démotikus a görög abc-n alapuló hétköznapokra szánt írásfajta
  
• Champollion fejtette meg 1822-ben a rosette-i kő alapján
  
• piramisépítkezés a fáraók nagyságát és a halhatatlanságot jelképezték, pontos csillagászati tájolás alapján készültek
  
• mumifikálás módszerének kidolgozása, ezzel összefüggésben fejlett orvostudománnyal rendelkeznek
  
• bonyolult csillagászati, matematikai ismeretekkel rendelkeztek

Politikatörténet

Alsó- és felső-Egyiptomot először valószínűleg Narmer király egyesíti Kr. e. 3000. körül
megindul az államszervezet kialakítása
főváros: Memphis (Path isten templomával)

Óbirodalom (Kr. e. 2650-2150.)

• legjelentősebb uralkodók : Dzsószer (szakkarai lépcsős piramis) Kheopsz, Kefrén (gízai piramisok)
  
• államszervezet megszilárdítása
  
• belső hatalmi harcok miatt meggyengül a birodalom

Középbirodalom (Kr. e. 250-1750.)

Szeszótrisz megszilárdítja a hatalmat, szabályozza a nomosz-kormányzók birtokait
főváros: Théba
hódítások Núbia felé
Kr. e.18-16. sz. a hükszosz ('puszták fejedelmei') uralom kora, ekkor terjed el a ló és a harci kocsi használata Egyiptomban

Újbirodalom (Kr. e 1550-1050.)

• nagy hódítások ideje (Hatsepszut, III. Thotmesz Szomália és Szíria irányába) újra nagy építkezések, fővárost visszahelyezték Thébába
  
• a ligázott országokat nem olvasztották be, hanem az ottani uralkodó gyermekeit túszként Egyiptomban tartották és követeket küldtek a területre
  
• Amarna-reform: IV. Amenhotep (Ehnaton) nevéhez fűződik, szakított az Amon-papság uralmával, Aton kultuszát vezette be és a fővárost Tell-el-Amarnában helyzte át, új hivatalnokréteget jutatott hatalomra
  
• utóda Tutanhamon azonban nem tudja a reformokat tovább vinni, ezért megegyezik az Amin-papsággal, birodalom a hettita és Mitanni birodalom ellenében meggyengül (II. Ramszesz veresége Kadesnél)
  
• további támadások érik Líbia felől, majd a "tengeri népek" vándorlás bénítja meg kereskedelmét
  
• az idegen népek békés betelepedése szétzilálja az addigi rendet, kimerülőben az arany és gabonaforrások és a hanyatlást csak sietteti a papság megnövekedett hatalma, ami a fáraói cím névlegessé válásához vezet (Herihor főpapja már uralkodónak címezteti magát)

Későkor (Kr. e. 1050-332.)

• líbiai uralkodók: Sesonk Jeruzsálem kifosztása
  
• kisebb központokra esik szét Egyiptom: Théba környéke Amon - papság uralma alatt, déli területeken Etiópiában Napata állam létrejötte Szaisz központtal
  
• állandó asszír fenyegetettségben él Egyiptom, majd Kr. e. 605-ben II, Nabu - kudirri - usur babiloni király elfoglalja, Kr. e. 525-ben perzsa fennhatóság alá kerül, Kr. e. 332-ben Nagy Sándor foglalja el, Kr. e. 31-ben római provincia lesz

Fönícia

• tengerparti helyzet - kereskedelme révén fontos, sémi népcsoport, nem egységes birodalom, városállamok: Türosz, Szidon, Büblosz, virágkora a Kr. e. 12-8. század, később asszír és perzsa uralom alá kerülnek
  
• 22 jelből álló hangjelölő írásuk a görög és a latin ABC alapja

Palesztina

• Kr.e. 13. sz. 12 héber törzs megjelenése az addig sémi törzsek lakta területen
  
• Kr. e 10. sz. egységes állam - Saul, Dávid, Salamon - Jeruzsálem Izrael fővárosa
  
• Salamon után az ország két részre tagolódik: É - Izrael D - Júda
  
• Kr. e. 721-ben Asszíria, Kr. e. 586-ban az óbabiloni birodalom igázza le (lakosság-áttelepítés "babiloni fogság" Kr. e. 527-ben a perzsa Kürosz bocsátja haza őket)
  
• monoteizmus (egyistenhit - Jahve), Ótestamentum - Mózes: szövetség Izrael és Isten között, kiválasztott nép tudata

India

• II. évezred: Indus-völgyi civilizáció - Harappa, Mohendzso-Daro
  
• Kétarcú természeti adottság: óriási termékenység, a szeszélyes folyó többször elpusztítja, mindig szegényebben épül újjá
  
• Kr. e.1400 k. Árja bevonulás a végső csapás a korábbi civilizációra
  - védikus kor - nomád árja törzsek életéről a Védák vallanak
  - epikus kor - államalapító és központosító harcok kora, a nagy indiai eposzok, a Rámájana és a Mahábhárata őrizték meg
  
• Manu törvénykönyve: a hagyomány szerint az első ember, az emberek ősapja volt, rögzíti a sajátos indiai osztálytársadalmat (varna-rendszer vagy kasztrendszer)
  -brahmana- papok
  -ksatrija-harcosok
  -vaisja-szabad közrendűek
  -sudra-szolgák
  
• Örökletesen rögzített a tagolódás, merev, zárt rendszer. Kívül esnek rajta a páriák ("érinthetetlenek")

Kína

• Hoangho és Jangce folyók között, földművelés, állattenyésztés, iparágak (selyem, kerámia)
  
• Kr. e. 16-11. sz. Sang-jin dinasztia központosítása - despotikus állam
  
• Kr. e 11-8. sz. Csou- din. a központosítás gyengül, a régi patriarchális rend felbomlik
  
• Kr. e.7-3. sz. Lao-ce és Kung-fu-ce filozófiái jelzik a válságot, előbbi passzívan, de támadja a fennálló rendet, utóbbi védi azt (neki tulajdonított a Dalok Könyve gyűjtemény)
  
• Kr. e. 246-209. Csin-din. egyesítés: Si-Huang-ti császár (221-209) birodalmi úthálózat, egységes mértékrendszer, egységes kínai írásrendszer, Nagy Fal építésének kezdete
  
• 2. sz.: Kína ismét részekre bomlik

Érdekességek

• A mezopotámiai városra jellemző fallal körülvett templom és palotaegyüttes szerkezet, amely város volt a városban, a későbbi időkben is megtalálható építészeti forma Eurázsiában. Megtalálhatjuk a moszkvai Kremlben és a pekingi "Tiltott Városban" is.
• Hammurápi sztéléjén a törvénycikkek úgynevezett igazságos ítéletek voltak, melyek nem voltak kötelezőek a bíróságok számára. A rendelkezésekben a "szemet szemért, fogat fogért" elvet alkalmazzák (talió elv), amely a sivatagi nomádok barbár szokását tükrözi.
• A fáraó "isten fia" sohasem mondhatott le, ezért, hogy a szimbolikusan hozzá kötődő termékenységet megtartsa az ország a heb szed- ünnep keretében megtörtént a megfiatalítása. Bárkán elvonultak előtte a tartományok istenei, majd körbefutotta a templomot, újara megkoronázták és alattvalói körében felvonulást rendezetek.
• Az indiai civilizáció fejlettségéről árulkodik, hogy nagy városaiban, pl. Mohendzso-daroban jól kiépített vízvezeték- és csatornarendszerre bukkantak, az utcai szennyvizet is derítőkbe gyűjtötték. Az ásatásokon még közfürdő nyomaira is rátaláltak.

Szöveggyűjtemény

1. Törvénykönyvekből

• Lipitistar törvénykönyvéből (Kr. e. 1934-1924 körül)
  
• A héber törvényekből
  
• Manu törvényeiből

2. Történelmi események elbeszélései

• Sarrukin legendája
  
• Manethón a hyksósokról
  
• Merneptah ,,Izrael-stélé"-je
  
• Tutanhamon ,,restauráció-stélé"-je

3. Kultúra

• Levél a ninivei könyvtárról
• A teremtés himnusza a Rigvédából
  
• Si-king / Dalok könyve (részletek)

Ajánlott irodalom

• Baktay Ervin: India története Bp. é. n.
  
• A. R. David: Az egyiptomi birodalmak Bp. é. n.
  
• Ghirshman: Az ókori Irán Bp. 1985.
  
• Kákosy László: Ré fiai Bp. 1979.
  
• J. Klíma: Mezopotámia Bp. 1976.
  
• R. E. Leakey - R. Lewin: Fajunk eredete Bp. 1986.

- feladatok -

- archívumi feladatok -

- versenyfeladatok -

- vissza a tematikához -