4. HÉT: A KÖZPONTI FELVÉTELI FELADATSOROK BIOKÉMIA-SEJTBIOLÓGIA TÉMÁJÚ FELADATAI 1995-2001

I. EGY MOSZAT GÁZCSERÉJE (6 pont)-1995

Mérni akarjuk egy zöldmoszat gázcseréjének sebességét. Ezért két (A és B), egyformán 10 dm3-es zárt üvegedényt teleengedünk folyóvízzel. Mindegyikben meghatározzuk az O2 és az összes CO2 koncentrációját, és az alábbi adatokat kapjuk:

0. nap Gázkoncentrációk (g/100 g víz)
A edény B edény
O2 0,0032 0,0032
CO2 0,176 0,176

Ezt követően mindkét edénybe azonos tömegű békanyál nevű zöldmoszatot helyezünk, és az A edény átlátszatlan alufóliával beburkoljuk, a B edényt folyamatosan, nagy fényerővel megvilágítjuk. Egy nap múlva ismét meghatározzuk a gázok koncentrációit a két edényben, és a következő eredményeket kapjuk:

1. nap Gázkoncentrációk (g/100 g víz)
A edény B edény
O2 0,0016 0,0064
CO2 0,17864 0,17204
  1. Mivel magyarázható a két edényben a gázkoncentrációkban egy nap múlva észlelt eltérés?

  2. Hány g 02-t termelt összesen a moszat 1 nap alatt?

  3. Mennyi energiát használt fel a békanyál 1 nap alatt az O2-termeléssel kapcsolatos folyamatokban, ha ezek teljes hatásfoka 2%? (1 g glukóz elégését 16 kJ energia felszabadulása kíséri. A glukóz moláris tömege 180 g/mól.)

II. A DNS-BEN TÁROLT INFORMÁCIÓ ÁTADÁSA (14 pont) -1996


Nevezze meg a számokkal jelölt komponenseket. Írja a megoldólapra a számok sorrendjében!


  1. Hányas számmal jelzett komponens kapcsolódik az X-szel jelölt helyeken?

    Relációanalízis
  1. Az 1. jelű komponens képződése nem átírási folyamat, mert a képződött komponens nem vesz részt a fehérjeszintézisben.

    Egyszerű választás

  2. Az átírás és a fehérjeszintézis egyidejűleg és a sejt azonos régiójában történhet

    A. a prokarióta sejtben.
    B. a citoplazmában.
    C. a sejtmagban.
    D. az endoplazmatikus membránrendszeren.

    Négyféle asszociáció

    A. tRNS
    B. mRNS
    C. mindkettó
    D. egyik sem

  3. A molekula egyes részein kettős láncú a szerkezete.

  4. Részt vesz a riboszómák szerkezeti felépítésében.

  5. Bázissorrendjét a DNS bázissorrendje határozza meg.

  6. A mitokondriumban és színtestben is képződik.


III. EGY NÖVÉNY ENERGIAFORGALMA (5 pont) -1996

Meghatározott körülmények között a fotoszintézis hatásfoka 0,8%: a növényben az őt érő fényenergiának ekkora hányada épül be glükózba. Egy nap alatt egy növényben 22,5 gramm glükóz képződött a fotoszintézis során.

  1. Hány gramm szén-dioxidot vett fel ehhez a növény?

  2. Összesen hány kJ fényenergia érte a nővényt e glükózmennyiség képződése közben?

  3. Ismeretei birtokában számolja ki, hány kJ energiát nyerhet e szőlőcukor felhasználásával a növény aerob anyagcsere-folyamatai során!

    Adatok:

    A glukóz moláris tömege = 180 g/mol.
    A szén-dioxid moláris tömege = 44 g/mól.
    ATP ® ADP + foszfát Q = -40 kJ/mól.
    1 mol glukóz teljes elégésekor -2872 kJ szabadul fel.


IV. SEJTOSZTÓDÁS (7 pont)-1997


1. ábra. A sejtciklus szakaszai


2. ábra. A sejtosztódás fázisai

  1. A 2. ábra egy élőlény sejtjeinek néhány osztódási fázisát ábrázolja. Hányszoros az élőlény kromoszómakészlete?

  2. Milyen betűvel jelölt fázisok és milyen sorrendben figyelhetők meg a meiózis során?

  3. Milyen betűvel jelölt fázisok és milyen sorrendben figyelhetők meg a mitózis során?

  4. Hasonlítsa össze a sejtciklus (1. ábra) G1 stádiumában lévő sejtek DNS mennyiségét a H és az F állapotban lévő sejtek DNS mennyiségével!

  5. Vajon feltétlenül megváltoztatja a rekombináció a 2. ábra E képén látható nagyobb kromoszómák nukleotid-sorrendjét? Válasza csak indoklással fogadható el!


V. FEHÉRJE-ANYAGCSERE (4 pont) -1997

A fehérjék nitrogéntartalma tömegű 16%-át teszi ki. Egy egészséges felnőtt emberben (ha a táplálék viszonylag kevés fehérjét tartalmaz) a naponta ürülő nitrogén mennyisége 0,1x+2,4 gramm, ahol az x jelöli a naponta fogyasztott fehérje tömegét grammban kifejezve.

  1. Mennyi a napi nitrogénürítés, ha az ember teljesen fehérjementes táplálékot fogyaszt? Honnan származhat ilyenkor a szervezetből távozó nitrogén?

  2. Mennyi fehérjét kell minimálisan fogyasztani ahhoz, hogy a szervezetbe jutó fehérje fedezze a kiválasztott mennyiséget?


VI. AZ ATP (15 pont)-1999

  1. A foszforsavon kívül milyen molekulák összekapcsolódásával jön létre az ATP?


    Többszörös választás

  1. Az ATP-t felépítő molekulák összekapcsolódásakor:

    1. észterkötés alakul ki.
    2. glikozidos kötés jön létre.
    3. kondenzációs folyamat zajlik.
    4. hidrolízis történik.

  2. A sejtek mely részében képződik ATP?

    1. A zöld színtestek alapállományában.
    2. A citoplazmában.
    3. A riboszómákban.
    4. A mitokondriumok belső membránján.

A 4. és 5. feladatban az alábbi fogalmak közül kell választania:

A) Izomelernyedés.
B) Nyugalmi potenciál kialakulása.
C) Akciós potenciálhullám lezajlása.
D) Erjedés.
E) A fotoszintézis fényt nem igénylő szakasza.
F) Az aminosavak aktiválása.
G) A víz bejutása a gyökérbe.
H) A karbamid visszaszívása a vesében.
I) A víz átjutása a gyűjtőcsatorna falán.

  1. Válassza ki a fentiek közül az(oka)t a folyamato(ka)t, amelyek során közvetlenül ATP-ből
    származó energiafelhasználás történik! A megfelelő betűjelzés(eke)t írja le! Hibás választásáért pontlevonás jár.

  2. Válassza ki a fentiek közül az(oka)t a folyamato(ka)t, amely(ek) során ATP-szintézis történik!
    A megfelelő betűjelzés(eke)t írja le! Hibás választásáért pontlevonás jár. Válaszoljon a kővetkező kérdésre!

  3. Az életközösségekben zajló energiaáramlás során mely folyamat(ok)ban képződik először ATP?

Számolási feladat

  1. Laboratóriumban megmérték, hogy egy izom ingerlés hatására 10,5 kJ munkát végzett, és eközben 0,64 mól ATP-t használt fel. Tételezzük fel, hogy csak szőlőcukor felhasználásából származott az izommunkavégzéséhez szükséges energia.

    a) Hány % az izomműködés során az ATP által szolgáltatott energia felhasználásának hatásfoka?
    b) Hány gramm glükóz elégetése fedezi a mért munkavégzés közben az izom energiafogyasztását?
    c) Anaerob viszonyok között mennyi szőlőcukrot használ ugyanennyi munkavégzéshez az izom?

    Adatok: a glükóz moláris tömege 180 g/mól.

    ATP ® ADP + foszfát Qr = 41 kJ/mól.

VII. AZ ÉLŐLÉNYEK ANYAGCSERÉJE (12 pont) -2000

Az alábbi kiegészítendő mondatokból hiányzó, számmal jelölt kifejezéseket írja le! Az ismétlődő számok ugyanarra a fogalomra utalnak.

Az élőlények sejtjeiben zajló lebontó anyagcsere-folyamatok egyik alapvető szerepe az, hogy a(z) ...1... lebontása során a sejtek hasznosítható energiát szabadítanak fel. Azok az élőlények, amelyek környezetükből fölvett ...1... anyagokat igényelnek saját szervezetük felépítéséhez, ...2... anyagcseréjűek. A többi élőlény anyagcseréje ...3... típusú.

Az életműködésekhez szükséges energiát alapvetően két anyagcsereút biztosítja a sejtekben. Az alábbi táblázat erre a két anyagcsereútra vonatkozik. A tárgyalt folyamatok egy emlősállat szöveti sejtjeiben zajlanak. Nevezze meg a táblázat sorszámmal jelölt, hiányzó adatait!

Az anyagcsereút neve
 4. 9.
A folyamat külső feltétele
5. anaerob
A folyamat végterméke(i) 1 mól szőlőcukor átalakításakor (anyagmennyiséget is írjon!)
 6. 10.
A folyamat során képződő ATP anyagmennyisége 1 mól szőlőcukor átalakításakor 7.
 11.
Mely szövet(ek) sejtjeire jellemző a folyamat? 8. 12.

VIII. MEMBRÁNOK AZ EUKARIÓTA SEJTBEN (16 pont)-2001

Az alábbi vázlat egy membránrészletet és egy belőle kiemelt molekulát mutat.

  1. Nevezze meg, melyik vegyületcsoportba tartozik a B és a C jelű molekula!



Egészítse ki a következő hiányos mondatokat! A megoldólapra a sorszámok sorrendjében a
számmal jelölt, megfelelő kifejezéseket írja le!

A D jelű molekularészlet polaritását tekintve ..2... jellegű. A D jelű rész kémiai összetevői: az alkoholokközé tartozó ..3... és a szervetlen ..4.... Az E jelű rész szabad állapotban (amikor nem kötődik D-hez)funkciós csoportjából adódóan kémiailag a(z) ..5... vegyületcsoportba tartozó molekula.

Egyszerű választás

  1. Az ábrán jelölt D és E jelű molekularészeket összekapcsoló kötéstípus:

    A. glikozidos kötés.
    B. ionos kötés.
    C. hidrogénkötés.
    D. észterkötés.
    E. kondenzáció.

Négyféle asszociáció

A. a membrán A jelzésű részére jellemző
B. a membrán B jelzésű részére jellemző
C. mindkettőre jellemző
D. egyikre sem jellemző

  1. A vizet általában szabadon, diffúzióval átengedi.
  2. A víz ezen keresztül aktív transzporttal jut át.
  3. Biztosíthatja az ionok passzív transzportját.
  4. Ezt a membránalkotót a riboszómák szintetizálják.
  5. Ezen keresztül történhet az ionok aktív transzportja.
  6. Belőle épül fel a sejtfal.

Többszörös választás

  1. A fehérjék kialakításában részt vevő, membránból felépülő sejtalkotó

    1. Golgi-készülék.
    2. sejtmaghártya.
    3. endoplazmatikus membránrendszer (endoplazmatikus retikulum).
    4. sejtmagvacska.

  2. ATP-képzésben részt vevő membrán a

    1. mitokondrium belső membránja.
    2. lizoszóma membránja.
    3. zöld színtest belső membránrendszere.
    4. sejthártya.

  3. DNS-t tartalmazó, membránnal határolt sejtalkotó a

    1. Golgi-készülék.
    2. mitokondrium.
    3. riboszóma.
    4. sejtmag.

- megoldások -

- versenyfeladat -

- 3.heti versenyfeladat megoldása -

- vissza a tematikához -